Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

1983. MÁRCIUS 23., SZERDA' v/&ífíl> 3 Harmincöt éves a Duna Bizottság A biztonságos hajózásért A határozatra építve A gyártás minden műveletében Minőségbiztosítás, -tervezés, -fejlesztés Minél inkább megfelel egy termék a fogyasztók igé­nyeinek, minél egyszerűbben, de ugyanakkor a legma­gasabb színvonalon képes kielégíteni az ember szükség­leteit, annál jobb a termék minősége, s ez a piacképesség egyik legfontosabb eleme. Nem véletlen tehát, hogy 1981-ben a Minisztertanács Gazdasági Bizottsága mun­kaprogramot hagyott jóvá a vállalatok minőségszabá­lyozási rendszerének továbbfejlesztésére. A program jóváhagyása óta, több mint egy esztendő telt eL A Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál érdeklődtünk, hogy ott vajon, hol tartanak e határozat végrehajtásában? A természet értékeit védik Kedden a környezetvédelmi intézetben Gonda György ál­lamtitkár vezetésével értekez­letet tartottak az Országos Környezet- és Természetvédel­mi Hivatal környezet- és ter­mészetvédelmi felügyelőségei, a nemzeti parkok igazgatói, valamint a fővárosi és a me­gyei tanácsok környezetvédel­mi titkárai részére. A tanácskozáson megállapí­tották, hogy a felügyelőségek egyre hatékonyabban látják el veszélyes hulladékok ellenőr­zésével és ártalmatlanításával összefüggő feladatokat. Érté­kelték az egy éve kiadott új természetvédelmi jogszabá­lyok végrehajtását is. s leszö­gezték, hogy az új jogszabá­lyok magasabb követelménye­ket támasztanak a felvilágo­sító és tájékoztató tevékeny­séggel, valamint a természet- védelmi őrszolgálattal szem­ben, s lehetővé teszik a ter­mészeti értékek hatékonyabb védelmét. A felügyelőségeknek a jövőben az eddiginél na­gyobb szerepet kell vállalniuk a terület- és településrendezé­si tervek előkészítésében és véleményezésében — hangoz­tatták a tanácskozás résztve­vői. Sok vész kárba —• Évek során kialakultak a hulladékgyűjtés v* .különböző formai. Mégsem lehetünk elé­gedettek. Ha napjainkban több másodnyersanyagot hasznosí­tunk is, mint például tíz év­vel ezelőtt, még mindig sok vész kárba. Mit tesznek annak érdekében, hogy minden hasz­nos hulladékot felvásárolja­nak? — A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa ez évben is társadalmi gyűjtési akciót kez­deményezett, többek között Pest megyében is. A hulladé­kért kapott pénzt' társadalmi célokra, úttörőtáborok, öregek .napköziotthona, könyvtárak építésére fordítják. Hat válla­latunk 150 telepe fogadja a beszállított nyersanyagokat. A 150 telepből 15 Pest megyében található. Mintegy 6 ezer em­berünk foglalkozik hasznosít­ható hulladékok gyűjtésével és csaknem egymillió tonna má­sodnyersanyagot adunk vissza évente az iparnak. A külön­böző színes fém- és vashul­ladékoktól kezdve a tűzálló téglatörmelékeken, a papír-, a műanyag- és az üveghulladé­kokon keresztül. Felvásárol­juk a fotózáshoz használatos fixirt az ezüst visszanyerésé­re, a híradástechnikai eszkö­zök bizonyos részeiből pedig szintén nemesfémeket nye­rünk. A piacra jellemző, hogy egy­re több hazai és külföldi vál­lalat érdeklődik a hulladékok iránt. A mezőgazdasági nagyüze­mekből az elromlott, felújításra alkalmatlan traktorokat, vető­gépeket és más részegységeket a MÉH hasznosítani tudja. A lakosságnál az évek óta jára­tott újságok alkotnak helyen­ként papírhegyet. Ezt is be kell gyűjteni. — A már említett akció mellett, telepeink egész évben fogadják a hulladékot Az alapanyag feldolgozására Budapesten üzembe helyez­tünk egy 60—70 ezer tonna vashulladék évenkénti felap­rítására alkalmas gépet. A MÉH tudvalevő nemcsak elad, hanem vásárol is. Elsősorban műanyagfeldolgozó gépeket, bálázókat, késeket, lemezvá­gó ollókat. Keressük a hulla­dékfelhasználás legjobb tech­Csendes jubileum jegyében ült össze a Duna Bizottság 41. ülésszaka, amelyen munka közben emlékeztek meg a du­nai hajózási egyezmény alá­írásának 35. évfordulójáról. A tanácskozást kedden, plená­ris ülésen Radovan Urosev nagykövet, a bizottság jugosz­láv elnöke ünnepélyesen nyi­totta meg a nemzetközi szer­vezet Budapest, Benczúr ut­cai székházában. Az egyhetes ülésszak mun­kájában részt vesznek a tag­államok — Ausztria, Bulgá­ria, Csehszlovákia, Jugoszlá­via, Magyarország, Románia, és a Szovjetunió — küldöttsé­gei, az NSZK közlekedésügyi minisztériumának, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­ga, az Odera Bizottság és a Nemzetközi Távközlési Unió képviselői. Az ülésszakon két munka- bizottságban tárgyalnak nau­tikái, hidrotechnikai, hidro- meteorológiai, pénzügyi, sta­tisztikai és egyéb kérdésekről, a nemzetközi vízi út korszerű­sítéséről, a biztonságos és za­vartalan hajózás tennivalói­ról, a vízi szállítás hatékony­ságát is szolgáló rádióössze­nikáját, technológiáját, hi­szen gépek nélkül ma már lehetetlen lenne a nagy tömegű hulladék begyűj­tése" és feldolgozása.. Kevesen1 tudják például, högy az alu­mínium* hulladék ismételt fel­dolgozásához csak tíz százalé­ka szükséges annak az ener­giának, mint amennyi a tim­földből történő előállításhoz kell. Megtakarított erdő — Környezetvédelmi szem­pontból mit jelent a hulladé­kok begyűjtése, felhasználá­sa? — Az országban egy eszten­dő alatt összegyűjtött hulladék­papír ezer hektár erdő megta­karítását, lábon maradását je­lenti. Ez pedig sem gazdasá­gi, sem környezetvédelmi szempontból nem közömbös. A nehéz gazdasági körülmé­nyek közepette a hulladékok hasznosítására hozott kor­mányintézkedések olcsóbbá, ugyanakkor egyenletesebbé te­szik az ipar nyersanyag-ellátá­sát. Az árokparton hagyott gumiabroncsok szintén a kör­nyezetet szennyezik, most eze­ket is összegyűjtik a MÉH Tröszt vállalatai. A futózható gumikat különválasztjuk, a selejtes abroncsok egy részét exportáljuk. Az év végétől a kemencék fűtésére húszezer tonnát szállítunk a cement- iparnak, amivel jelentős meny- nyiségű fűtőolaj takarítható meg. Pest, Békés, Bács-Kiskun megyében tervezzük, hogy az elhasználódott fóliát is be- gyüjtjük — ha meg tudjuk ol­dani feldolgozását — és he­lyette új fóliát adunk a ker­tészeteknek. — Magánlakás-építők, meg a lakosság is mindinkább igényli, hogy olcsón jusson hozzá beton- és kerítésvashoz, kaputámasztókhoz és egyebek­hez. Mit tesz a MÉH azért, hogy ezt a jogos igényt kielé­gíthesse? — Már az idén növeljük a haszonvas árusítását, például a szétbontott kazánokból ki­szedett csövekből, kitűnő vas­kerítés készíthető. Pest me­gyében minden városban és községben összegyűjtjük a hul­ladékokat. Sok gondot okoz azonban, hogy a fehér papírt gyakran összekeverik a színes­sel, pedig ha a vállalatok és köttetések szabályozásáról, egyebek között a rádiótelefon alkalmazásáról. ★ A Duna menti államok nem­zetközi kormányközi szerveze­tét, a Duna Bizottságot az 1948 augusztusában Belgrád- ban aláírt nemzetközi egyez­mény ^lapján hozták létre a konvenció elveinek gyakorla­ti alkalmazása, a dunai ha­józás rendjének szabályozása céljából. Legfontosabb feladata lénye­gében a dunai hajózás min­den feltételének biztosítása, mindaz, ami nélkülözhetetlen a korszerű hajózáshoz a Du­na 0 kilométerétől, Sulinától a vízi út végállomásáig, Re- gensburgig terjedő csaknem 2400 kilométeres szakaszán. A nemzetközi vízi út jelen­tőségét a bizottság legutóbbi adatai is megerősítik. A du­nai hajópark hordképessége 3,7 millió tonna. A Dunán megközelítően 30 ország lobo­gója alatt járnak hajók, éven­ként több mint 86 millió ton­na árut fuvarozva. A dunai kikötők évi forgalma 147 mil­lió tonna. a lakosság is nagyobb figyel­met fordítanak a különböző anyagok elkülönítésére, több pénzt kapnának érte, feldolgo­zásuk is könnyebb lenne és nem utolsósorban kevesebbe kerülne a szállítás. Konténertervek — Az erőfeszítések ellenére a másodnyersanyagoknak je­lentős része még ma sem oda kerül, ahol szükség lenne azok­ra. Ennek oka, hogy a gyűjtés, réndkívül eszközigényes. Ezért a legjobb szándékú akciók is csak részeredményeket hoz­hatnak. Mit lehet tenni? — A konténerizálás sajnos lassan terjed a magas költség miatt. E területen hazánknál számos ország előbbre tart. Miként lehetne meggyorsítani a konténerek terjedését? Pénz hiányában nem számíthatunk látványos előrelépésre. A kül­földi tapasztalatok hasznosítá­sa mégis jó alap arra, hogy ha kevesebb anyagi eszközzel is, de fejleszthessük állományun­kat. A szocialista táboron be­lül a KGST anyagi műszaki ellátási bizottságának külön szakértői csoportja foglalko­zik a hulladék hasznosításá­val. Az eredményeket a part­ner országok hozzáférhetővé teszik egymás számára, ami szintén nagy lendületet adhat a hazai hulladékfelhasználás­nak. A minőségellenőrzési osztá­lyok, közismert néven a MEO feladata a már elkészült ter­mékek utólagos minőségi vizs­gálata, annak ellenőrzése, hogy a termék megfelel-e a szab­ványok szerinti előírásoknak. A késztermék, ha selejtesnek bizonyul, már magában fog­lalja az anyagot, az energiát, a munkaerőt és még javítha­tó selejt esetén is veszteséget okoz a vállalatnak. Az utóla­gos minőségellenőrzés mellett ezért egyre inkább előtérbe kell, hogy kerüljön a minőség tervezése. A PEMÜ gyakorla­táról beszélgettünk Bősze Jó­zseffel, a minőség ellenőrzési főosztály vezetőjével. — PEMÜ 6 gyáregységében több ezer fajta terméket gyárt. Hogyan lehet ennyiféle termék minőségi követelmé­nyeit figyelemmel kísérni, mi­lyen rendszer alapján dolgoz­nak? — A MEO szervezeti fel­építése alkalmazkodik válla­latunk hierarchiájához. Min­den gyáregységnek önálló MEO szervezete van, s ezek nem hierarchia, hanem szak- irányítás szerint tartoznak a központi minőségellenőrzési főosztályhoz. így sikerült ugyanis a gyáregységek tény­leges önállóságának megha­gyása mellett, a vállalat egé­szére rátekintő központi el­lenőrzést is létrehozni. Látszólag szinonim — Minőségbiztosítás, -terve­zés, -fejlesztés. Látszólag szi­nonim fogalmak, ám, gondo­lom, nem azok a szakembe­rek számára? — Valóban. A minőségbiz­tosítás azt jelenti, hogy a ter­mékeknek meghatározott, elő­írt követelményeknek kell megfelelniük a gyártás teljes időszakában, és ezt a MBO- nak folyamatosan kell bizto­sítania. A minőségfejlesztés lehet mennyiségi, például, ha valamilyen intézkedés nyo­mán adott darabszámon belül csökken a nem megfelelő gyártmányok aránya. És lehet minőséget fejleszteni úgy, hogy a termék alapanyagá­nak, szerkezetének változta­tásával az előzőnél jobb mű­szaki paramétereket értünk el. Kevesebb selejitel — Gazdasági mutatóikat nézegetve tevékenységük a jó minőségért eredményesnek tű­nik, hiszen: míg 1980-ban a selejtes termékek aránya 2 százalék volt, tavaly 1,1. A visszaáru csökkenő arányát és egyéb eredményeket együt­tesen figyelembe véve a vál­lalat minőségi együtthatója végül is azt jelzi, hogy ter­melésük 98,6 százaléka hoz létre értékesíthető terméket. Milyen munka, milyen ne­hézségek húzódnak meg e számok mögött? — A komolyabb minőségter­vezés egyik feltétele, hogy rendelkezzünk azokkal a mé­rő műszerekkel, laboratóriu­mokkal, amelyek a kutatás­hoz szükségesek. Vállalatunk hat-hét éve folyamatosan szer­zi be ezeket a műszaki, fej­lesztési műszereket, és ennek eredményeképpen 3—4 éve a végső selejt valóban egyre ke­vesebb és folyamatosan csök­ken. A műszerezettség persze önmagában kevés lenne. A konkrét eredmény az alap­anyag-beszerzéstől, a techno­lógiai folyamaton át a kész­termék ellenőrzéséig tartó összefüggő tevékenységek, in­tézkedések sorozatát kívánja meg. Had éljek egy példával: tőkés alapanyag kiváltására nemrégen modern, úgyneve­zett TR kompaundáló gépsort vásároltunk és építettük fel zsámbékon gyárunkban. Az új gépsor olyan termoplasz- tikus gumiszerű műanyag gyártását teszi lehetővé, ame­lyet eddig megfelelő minőség­ben csak nyugati cégtől sze­rezhettünk be. — A minőség javítása ter­mészetesen nemcsak beruhá­zásokkal, hanem például az ellenőrzések fokozásával, szer­vezéssel is elérhető. Fokozott ellenőrzéssel még a gyártás során kiszűrhetjük a hiba­pontokat, a gyártótechnológu­sokkal, a műszaki fejlesztési osztály dolgozóival együttmű­ködve pedig gyorsabban meg­találjuk a helyes megoldást. — ön beszélt a minőségter­vezés egyik feltételéről, a szükséges műszerekről. Ezek azonban megfelelően képzett szakemberek nélkül nem já­rulhatnak hozzá eredményeik­hez. Mit tesznek a minőségel­lenőrzésben dolgozók oktatá­sáért? Tapasztalatok könyvből — A meo-csoport vezetők­nek, illetve beosztottaiknuk vezetőink és meghívott elő­adók, időnként tanfolyamo". tartanak, évente legalább ké alkalommal, de új termék be vezetése előtt mindenképpen. Ezenkívül szervezünk úgyne­vezett műszaki szakmui}kás- képző tanfolyamot egy-másfél -éves időtartammal. Ezt a mű­szaki fejlesztési főosztály szer vezi, és a gyári vezetőkkel kö­zösen döntjük el, hogy kiknek javasoljuk a tanfolyam elvég­zését. Vezetőink részére fon­tosnak tartjuk, a központilag szervezett, például középfokú meo-tanfolyamon való rész­vételt, és a szaklapok, a szak­könyvek ismeretét. Vállala­tunkhoz, mintegy 50 féle kül­földi és hazai műanyagipari, műszaki, minőségi szakfolyó­irat jár. S nem olvasatlanul tesszük azokat a szekrénybe! Vezetőink, dolgozóink számá­ra a különböző egyesületek­ben való részvételt is határo­zottan támogatjuk, mert hi­szen nem feltétlenül szüksé­ges azért külföldre utazni, hogy tapasztalatcserére te­gyünk szert... — Kapnak-e munkájukhoz útmutatást, segítséget vala­mely állami szervektől, ható­ságtól? — Természetesen kapunk. A minőségtervezéssel, minő­ségszabályozással, minőségta­núsítással kapcsolatos kérdé­sekben a Magyar Szabvány- ügyi Hivatalhoz fordulhatunk. A tőlük kapott információkat szükséges a vállalati minő­ségelemzéssel kiegészíteni. Persze, ilyen minőségelemzés nem szükséges minden egyes terméknél, csupán a nagyobb tételben, nagyobb értékben gyártottaknál. Ez érthető is, hiszen egyedi termékeknél a vizsgálat költségei nem térül­nének meg. Mindkettő érdeke — A külföldi és a hazai szakirodalom több féle kor­szerű módszert ismer a ter­mékek minőségének elemzésé­hez, mint például az érték- elemzést, az úgynevezett DH munkarendszert is. Ezeket gondolom önök ismerik, de alkalmazzák is? — A DH-módszert néhány éve a- gyári -és a vállalati ve­zetők tanácskozása alapján valóban bevezették egyik gyáregységünkben. Hogy ered­ményes volt-e, arról nem tu­dok, mert a módszerek alkal­mazásának részleteibe nem szólunk bele. Ez már inkább a műszaki fejlesztés, mint a minőségellenőrzés témaköre. — Míg beszélgettünk a mű­szaki fejlesztés, az anyagkivá­lasztás, a szakmai továbbkép­zés, vagyis a minőségtervezés összefüggő számos kérdésről, valahogy az az érzésem tá­madt, hogy amit önök meg­tettek, azt megtették volna a Minisztertanács határozata nélkül is. Ennek ellenére, mi­ben látja egy ilyen határozat jelentőségét? — Ez a határozat minden­képpen fontos, ha azt tényle­gesen le is bontják a gazdál­kodó szervezetek szintjére, és azok képesek helyzetükre vo­natkoztatni a javaslatokat. Ám, hogy mennyire látványo­san tesznek eleget az utasítá­soknak, az attól függ, hogy a vállalatot a -munka melyik fázisában éri az útmutatás. El se kezdett még az adott kér­déssel foglalkozni, vagy sa­ját felismerése révén már a munka megszervezésénél, eset­leg a végrehajtásnál tart? A PEMÜ a munkaprogram­ban javasolt minőségellenőr­zési feladatok nagy részét már előtte is fontosnak tartotta, tevékenységét ehhez igazítot­ta, de a határozat minden­képpen érdekes volt számunk­ra, abból a szempontból, hogy mit hangsúlyoz. A termék minősége a gyár­tó és a vevő szempontjából egyaránt fontos. A gyártónak nem mindegy mekkora befek­tetéssel, milyen áron értéke­sítheti termékeit. A vevőnek sem mindegy, hogy fizetőké­pes kereslete, milyen áruval ‘alálkozik az üzletek polcain. S ezért a kettőért együtt nem mindegy, hogv milyen minő- s égtervezési módszereket síké­iül'. vállalatainknak találniuk, a gyakorlatban megvalósíta­niuk. Eller Erzsébet B. Z. Garnitúrák percek alatt Miután kiszabták a vázszerkezetet, szinte percek alatt össze­állítják a Karolina ülőgarnitúra egyes elemeit az ügyes kezű mesterek a BUBIV csömöri telepen. A képen: Tanács Tímea meg a rugókat szereli, de rövidesen lehet ragasztani a hab­szivacsot is. Trencsényl Zoltán felvétele Egymt^ó fonna másodnyersanyag Megtépázott fóliáért újat Napjainkban világszerte megnőtt a hulladékok fel- í használásának jelentősége. Okai közt ott találjuk az 9 energiahordozók árának ugrásszerű emelkedését, a 9 nyersanyagok felhasználásának korlátáit. A helyzet sú- ? lyosságát bizonyítja, hogy nem átmeneti jelenségről van 9 szó, hanem egy olyan folyamatról, amely már több éve ^ tart. Nyilvánvaló, hogy tartósan kell berendezkedni a ^ hulladék- és másodnyersanyagok hasznosítására. Erről ^ beszélgettünk dr. Mátsik Györggyel, a MÉH Tröszt ve- í zérigazgatójával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom