Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

6 'Mnlap 1983 MÁRCIUS 19., SZOMBAT Bér birkák és bérjuhásxok Milliós hasznot vágott zsebre A juhásznak — legalábbis hajdanában — jól ment a dolga. Hiszen csak terelgette nyáját, fújta furulyáját és vígan élte a világát. Ma már persze sokkal bonyolul­tabb a juhtenyésztés, ezernyi gonddal, le­gelő- és takarmányproblémákkal, süt még adminisztratív nehézségekkel is meg kell küszködniük a birkatartóknak. Ettől füg­getlenül ma sérti bolondság ezekkel az ál­latokkal foglalkozni, s aki ügyes, aki érti a tenyésztés és értékesítés csízióját, nem csinál rossz boltot. Persze ha túlontúl jól érti, a túlságosan jó üzlet reményében könnyen meg is szédülhet. S milyen nehéz ekkor már tudni, hol a határ, melyet, ha nem is a tisztesség vagy a lelkiismeret, de törvény szab? Az a 32 éves férfi, aki az utóbbi esz­tendőkben már úgy forgatta a milliókat, a magateremtette üzleti életében, mint egy kisebb fajta gazdaság, feltehetően tudta, hogy régesrég átlépte ezt a határt, de már aligha törődött vele. A seiejttel csereberélt A tápióbicske i L isóczki András juh tenyészt óiként in­dult, a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz szerző­déses alkalmazottjaként bir­kák nevelését vállalta, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a termelőszövetkezet meghatározott számú juhot bérbe adott neki, s ő azt az értékesítésig a saját kisgazda­ságában felnevelte. Ez a mun­ka, ha nem is horribilis, de tisztességes jövedelemhez jut­tatta. Lisóczki azonban egy idő után úgy érezte, az Iménti jelzőket érdemesebb felcserél­ni. S ennek érdekében sajátos tranzakcióba fogott. Selejtes bárányokat kezdett vásárolgatni. Részben a meg­bízó tsz-iől, majd a Gyapjú- forgalmi Vállalat rákoskeresz­túri telepéről, aztán innen is, onnan is. Ma már — utólag — szinte képtelenség rekonst­ruálni, hány helyről. Az ol­csón beszerzett selejtes állo­mányt, nyilvánvalóan szakér­telemmel feljavította, s aztán túladott az állatokon. Túl, de nem akárhogyan. A Magyar—Koreai Barátság Tsz ugyanis csak jó minőségű anyajuhoíkat adott bérbe Li- sóczki Andrásnak, melyek idővel exportra kerültek. A bértenyésztő azonban fordított egyet ezen a mechanizmusom a nála levő állományból kivá. lógatta a pompásabb juhokat, s a maga szakállára és zsebére értékesítette, a szövetkezet­nék'pedig visszaadta — a fel­javított selejtet. Az ügylet persze a leírt né­hány mondatnál bonyolultab­ban zajlott, hiszen a bórbir- kák fülében ott volt a megkü­lönböztető jel. Lisóczki ezen is segített: kiszedte belőlük, hogy a tsz ne tudja ellenőriz­ni az állomány változását. Nevüket kölcsönözték Mindez persze néhány, vagy néhány tucat birkával még aligha jövedelmezett volna busásan. Így aztán Lisóczki 1979-től kezdve fokozatosan fejlesztette állományát. Ma­gángazdasága évről évre gya­rapodott: az őt megbízó tsz- től már 350 darabot, a tolnai juh ászoktól 200 darabot vett át, de a rokonoktól, az isme­rősöktől is beszerzett jócskán, i ehhez az utóbbi időben 6— 700 selejtes bárányt is hozzá­terelt. Érthető, hogy ekkora állo­mánnyal egy ember már alig­ha tud foglalkozni, s a bér- juhász, maga is juhászokat fo­gadott fel, persze nem hivata­losan, s nem adókötelesen, nem is állandóra, hanem al­kalmi munkára, időszakosan és saját.zsebére. S az is nyilvánvaló, hogy ekkora állományt már képte­lenség egyetlen néven for­galmazni, megkezdődött tehát a bonyolult hálózat kiépítése: közeli és távoli rokonok és is­merősök szálltak be a buliba, kik pénzt is (kisebb-nagyobb tőkét) befektetve — enyhéb­ben: kölcsönözve — adta ne­vét az üzletek megkötéséhez, ki kölcsön fejében írta alá a birkavásárlási okmányt. Tavaly már tucatjával sze­repeltek az adásvételi szerző­déseken olyan emberek nevei, akik nemhogy nem tenyésztet­tek, de talán még birkát se láttak közelről. Ám minden tranzakció nyomán egyre duz­zadtak az összegek Lisóczki folyószámláján, melyet a nagy- kátai OTP-fióknál nyitott. És vajon meddig duzzadtak volna, ha a már eddig is mér. téket tévesztő fiatalember végképp el nem veszti a mér­téket? A haszonvágy felülke­rekedett benne, s egy alka­lommal durvább módszerhez folyamodott Tavaly áprilisban a tápió- szentmártoni Aranyszarvas Tsz juhászati szakcsoportjának a birkái elkóboroltak. íjsóczki, aki eddig sem tartotta tiszte­letben a más jószágát, bete- reltette juhai közé az idegen birkákat, s így jogtalanul el­sajátította. S talán sikerült volna gyorsan túladnia raj­tuk. de a több mint százezer forinttal megrövidített szövet­kezet a hatóság segítségével meglelte a még el nem adott állatokat Lisóczki portáján. Nem firtatták honnan A nyomozás során aztán sodr mindenre fény derült. A ha­talmas üzletet bonyolító tápió- bicskei férfi 1979-től 1982-ig több mint 6 millió forint ér­tékű birkát forgalmazott a maga szakállára. Hogy meny­nyi haszonnal, s ebből mekko­ra jogtalan haszonnal, azt a szakértői vizsgálatok hivatot­tak pontosan megállapítani. Lebukása után persze már nem akadtak üzlettársai, a vizsgálatok során jóhiszemű és megtévesztett embereknek titulálták magukat, akik ne­vükkel. aláírásukkal járultak hozzá a birkák ezreinek adás­vételéhez. Sokuk esetében le­het, hogy így is volt. A Gyap­júforgalmi Vállalat, mely a legnagyobb felvásárló volt, tulajdonképpen minden felté­tel nélkül fogadta az árut, a jogügyletek megkötésekor csak' az eladó személyazonosságát tisztázta, a juhok származását már nem. A másik nagy át­vevő, a Magyar—Koreai Ba­rátság Tsz ugyan ügyelhetett volna a már említett megkü­lönböztető jegyekre (fülteto­válással, krotáliával voltak je­lölve a bérbeadott példányok), de az ellenőrzés lanyhaságát Lisóczki — mint láttuk — ügyesen tudta a maga javára fordítani. A Pest megyei Rendőrfőka­pitányság az üzérkedéssel, ma­gánokirathamisítással és jog­talan elsajátítással alaposan gyanúsítható Lisóczki András ügyét vádemelési javaslattal átadta a megyei főügyész­ségnek. Tamási István Infúzióhoz A Humán Oltóanyag Termelő és Kutató Intézet gödöllői gyá­rában steril körülmények kö­zött készítik a különböző infú­ziós oldatokat. Naponta több ezer palack kerül le a gyártó­sorról. Képünkön: a töltő­záró soron dolgoznak az asz szonyok. Barcza Zsolt felvétele Harmincat éve Írtam róluk, 1948 eleién. A koalíció évei voltak ezek, amikor az ország népe hozzáfogptt, hogy új vi­lágot teremtsen a pusztulás helyén. De még felbukkantak figurák a régi időkből: kalan­dorok, aranyit jak és más In­gyenélők ... Kalandorok, aranyifjak és más ingyenélők A világcsaló képszakértő Tavaly érkezett a híre, hogy Svájcban idős korában meg­halt Porkay Márton műkeres­kedő és képázakértő. öngyilkosságba kergette Már fiatal korában érdeklő­dött a képzőművészet iránt, később valóságos szerelmese lett a festményeknek. Még ellenségei is elismerték, hogy kiváló szakértője volt elsősor­ban az elmúlt századok ké­piéinek. Az első világháború után külföldi tanulmányútra ment, beutazta úgyszólván egész Európát, de járt Ameri­kában is. A ió megjelenésű, több nyelvet beszélő, és kitű­nő beszélőképességű embert mindenütt szívesen fogadták, olykor még a felső tízezer tag­jai is. A húszas években mint nemzetközi szaktekintély jött Vissza Budapestre. A Szépművészeti Múzeum­mal gyakran állt harcban. Főleg olyankor, amikor egyik vagy másik festményre vonat­kozólag nem kapta meg azt a szakvéleményt, amelyet ő akart. Ilyen eset volt, hogy a múzeum idős, puritán igazga­tóját korrupcióval vádolta meg. Akkoriban az igazgató öngyilkosságát is ezzel az ügy­gyei hozták összefüggésbe. Az infláció utáni nagy hess és az akkori gazdasági világ­válság Porkayt is súlyosan érintette. Ismerkedés a Keletiben A Keleti pályaudvaron Is­merkedett meg egy belga gyé­mántkereskedő hazafelé indu­ló feleségével. A hölgy útba­igazítást kért Porkaytól. és Beteg telefonok doktorai EGYÜTT AZ UTAKON S3$ A József Távbeszélő Központ mflszerészműhelyének feladata a négy- ezerhétszáz budapesti utcai telefonkészülék javítása, felújítása, vala­mint az új készülékek felszereié» előtti ellenőrzése. Ide kerülnek a szét­vert, összeégetett, Illetve egyéb módon megrongált, telefonkészülékek is. Ezeket a tanműhely dolgozói — ha tudják — megjavítják. A szándékos rongálás az elmúlt évben 1,8 millió forint kárt okozott a postának. miután a férő kitűnően be­szélte a nyelvet, fel-alá sétál­va beszélgettek a pályaudva­ron. Porkay annyira meg­nyerte a belga hölgy tetszését, hogy egy nappal elhalasztotta utazását, kifizette Porkay adósságait és másnap már vele együtt utazott el Buda­pestről. Külföldön Porkay va­lóban nagy üzleteket kötött. Németországban megismer­kedett Lopkowicz herceggel, akivel szintén összebarátko­zott, olyannyira, hogy együtt utaztak el Amerikába. Ott a herceg Gainsborugh Galery néven előkelő műkereskedést alapított. Vezetésével Porkayt bízta meg. De hamarosan rá­jött arra, hogy Porkay becsap­ja, ezért megvált tőle. A kép- szakértő nem esett kétségbe. Washingtonban rnegismedke- dett egy szenátor lányával, akit házassági ígérettel vett rá arra, hogy szökjenek Európá­ba. Arr,a azonban Porkay nem számított, hogy a lány apja lehallgató készüléket helyezett el abban a szobában, ahol Porkay és a lány a terveket szőtték. így azután a szökte- tésből semmi sem lett, a sze­nátor Porkayt kitoloncoltatta Amerikából. Eltűnt az országból A felszabadulás után óriási költséggel rendbehozatott a Belvárosban egy kétszoba hallos lakást és pazarul be­rendezte. Ismét az édes élet következett. Egyik pazar esté­lyén beszélte meg egyik isme­rősével a Régi Képszalon Kft megalakítását. A képszalon valójában képcsempészés cél­jára alapult. Mondani sem kell talán, hogy Porkay óriási ösz- szegekst keresett, s költött. Az akkori gazdasági rendőr­ség is felfigyelt Porkayék te­vékenységére. A műkereske­dőt előállították, de — bizo­nyítékok híján — mindössze két napig volt őrizetben. Utá­na sebtiben eladta a lakását, majd rövid idő múlva eltűnt az országból. Svájcban tele­pedett le, ahol felhalmozott tőkéje révén műkereskedőként tisztes öregkort élhetett meg. Bállá Ödön AZ ÚTINTORM JELENTI Karády László: — Enyhe, tavaszi hétvége előtt állunk, a jfó idő bizo­nyára sokakat kicsal a szabadba, a hegyek közé a vízpartokra. A me­gyében a Dunakanyar, a Kis-Duna és a Pilis, Börzsöny tájai felé var- ható élénkebb forgalom. A megye utjai mindenütt jól járhatók, komoly forgalomkorlátozás sehol sem lassítja majd a haladást. A 2-es úton Vác északi határában a 39-es és a 43-as kilométer között — mint ismeretes — kapaszkoclosa­vót építenek. A földmunkák egyelőre nem zavarják a főút forgalmat, de feltétlen figyelmet követel az a tény, hogy a burkolat és az »vé­szé! között jelentős a szintkülönbség, lépcső, ezért tanácsos a fenti szakaszon a felezővonalhoz húzódva haladni. Az M7-es autópályán a hét végén nem dolgoznak, de a balatonvi­lágosi szakaszon a bal pályán érvényben marad a sebességkorlátozás és a leállósáv lezárása három szakaszon. A főváros felé tartók azért figyelmesen, az előírt sebességet betartva vezessenek. A Balatonon péntek, azaz tegnap reggel óta ismét jár a komp Ti­hany és Szántód között. A Mátrában a hét végén szabadon közleked­hetnek, a kékestetői bekötő utakon nincs többé útlezárás. Az elmúlt napokban érthetetlen módon elszaporodtak az utoléreses, ráfutásos balesetek, a 4-es főúton, a vecsési jelzőlámpánál, holott a jelzőlámpára jó előre táblák figyelmeztetnek. Kérésünk — több tié gyeimet, és több fegyelmet Vecsés területén. EGY BALESET ANATÓMIA JA Ezúttal a szabálytalan előzés a téma. Kerepestarcsa kör­nyékén autózott B. K. É. a 30-as úton. Beért egy másik jár­művet és úgy döntött, megelőzi, ám nem jól alkalmazta az er­ről tanultakat, mert nem sikerült befejeznie az előzést, őssze- ütközőtt az ellenkező irányba tartó és szabályosan közleke­dő Sz. i. személygépkocsijával, ö maga súlyos, Sz. I. könnyű sérülést szenvedett, s a járművek is erősen megrongálódtok a baleset következtében. Súlyosbította a helyzetet, hogy a ka­rambol B. K. É. szemszögéből nézve a záróvonal túloldalán következett be Szabálytalan előzés, és ütközés a záróvonalon túl. Lám ez » baleset sincs tanulság nélkül. Az előzésről tudjuk, hogy a legveszélye­sebb manőver. Nagyobb a sebesség, összetettebb a szituáció. A vizsga előtt ezzel minden KRESZ-oktató külön foglalkozik, kihangsúlyozza veszélyességét. Azokon a helyeken, ahol különösen veszélyes előzni — például azért, mert olyan az út vonalvezetése —, a forgalom szer­vezői záróvonalat festenek fel. Ezzel egyrészt tiltják az előzést, más­részt felhívják a figyelmet a veszélyesebb útszakaszra. Nem utolsó­sorban azonban — a bizalmi elv alapján — arról tájékoztatják aa arra közlekedőket, hogy itt nem kell tartaniuk egy a sávjukban ellen­kező irányból érkezőtől. Mint B. K. fi. esetéből láthatjuk, a záróvo­nal vagy az előzés szabályait figyelmen kívül hagyni, felületesen ke­zelni nem jó dolog, balesethez vezethet! TÉLUTÓN IS JÓ A TORNA A hosszabb utazás nemcsak az Idősebbeknek, de a fiata­loknak is fárasztó lehet. Ilyenkor télutón — hiszen egy­két nap és itt a naptári tavasz is — elkel még a kabát. Ez a ruhadarab korlátozza leginkább a mozgást az utastérben. Nem­csak az utasok, de a vezető is elmerevedhet a huzamosabb mozdulatlanságban. Mit tegyünk, hogy ne romoljon el kedély- állapotunk? Célszerű megállni, kiszállni a kocsiból, pár percet sétál­ni, s akinek kedve van hozzá, egy kis tornával megmozgathat­ja elgémberedett izmait. Legcélszerűbb ilyenkor guggolni néhá­nyat és a nyakizmokat átmózgatni, fejkörzéssel. Egy kis torna nemcsak az izmokra hat kedvezően, hanem a vérkeringést is javítja, több vér jut agyunkba, kevésbé csökken a figyelőké­pességünk, s így végső soron segít balesetmentesen közlekedni, MINDENKI MAGA UTÄN Márvány! Ágnes írja: Mint annak Idején n Pest megyei Hírlapban is megjelent Dabas közelében, az ötös úton több gépkocsi szaladt egy­másba "a reggeli ködben. Az egyik teherautó üres üvegeket szállított, s rakománya az ütközés következtében az úttestre borult. Az útbur­kolat megtisztításáig hosszú órákat várakoztak a gépkocsik. A baleset tétlenségre kárhoztatott áldozatai morogva szidták a KPM helyi üzem- egs^ségét, amiért sokáig takarították le az utat. Az eset után beszéltünk Mihályi Miklóssal, a KPM megyei igaz­gatóságának fenntartási osztályvezetőjével. — Az útra került szennyeződés eltávolítása annak a feladata, aki a szennyezést okozta. Azoknál a baleseteknél, amikor a rakomány hul­lik az útra, megállapítható a felelősség. — Mi a teendő akkor, ha a felelőst kórházba szállítják? — Hivatali kötelességünk, hogy mindent megtegyünk a forgalom biztosítása érdekében. Ilyenkor természetesen gépeinket és dolgozóin­kat kiszakítva a megszokott mindennapi munkából, átirányítjuk. Ara, ha mi tisztítjuk meg az utat, a munka költségeit áthárítjuk arra, aki szennyeződésért felelős. Hivatalosan mi vagyunk az utak fenntartói, de mindenkinek megvan a maga kötelessége. A közlekedőknek például, hogy a maguk okozta kár következményeit viseljék. AZ OLTCITTŐL A TRABANTIG IDÉN fi.) A szocialista országok gépkocsiipara ebben az évben csu­pán egyetlen új autótípussal jelentkezik, a románok a francia Ci'troen-cég licence alapján gyártandó Oltcit-jával. Egyébként csak kisebb-nagyobb műszaki módosításokkal számolhatunk a már eddig is jól ismert típusokon. E korsze­rűsítéseket tulajdonképpen már 1982-ben elkezdték, de egy ré­szük áthúzódik erre az esztendőre. A Dácia kocsik átvevői ma már a módosított, 1310 típusú változatot kapják. Ennek szinte valamennyi főegységében tör­tént valamilyen változás. A leglényegesebb, hogy az üzem­anyagtakarékos porlasztó és a korszerűsített hűtőréndszer kö­vetkeztében — azonos teljesítmény mellett — körülbelül tíz százalékkal csökkent a kocsi fogyasztása. Korrigálták a kup­lung szerkezetét, újfajta gömbcsuklókat kapott az erőátvitel, s módosították a kerékcsapágyakat is. A külső képben szem­beötlőt az új formájú első és hátsó sárvédőelemek, a lökhárítók és a díszlécek vonalvezetése. Másfajta kilincs és újszerű hűtő- maszk is került a kocsira. Közös üveglemez alá kerültek a mé­lyen elhelyezett, finom vonalú műszerek. A kulcsra zárható kesztyűtartó alul, középen kapott helyet. Jövő héten a kis Polskinál várható módosításokról lesz szó. KALEIDOSZKÓP Genfi Autószalon. Ezekben a napokban tartják a híres összejö­vetelt, a világ járműiparának egyik legjelentősebb kialakítását. Most következzenek a már szokásos egymondatos jellemzések az idei új­donságokról. ABC-sorrendben, cégek szerint. AUDI 100 AVANT. Az év autója kombikivitelben. CHEVROLET CORVETTE. Műanyag helyett acél karosszéria, még mindig 5700 köb­centiméter és 205 lóerő. FIAT UNO. A Golf babérjaira áhítozó torinói újszülött extra kis fogyasztással. FORD SIERRA XR 41. Családi raké­ta, kétajtós, 150 lóerős, befecskendezős; 8,4 másodperc alatt gyorsul százra és 211 km/ó a vége. HONDA PRELUDE. Elektronikus vezérlé­sű fékekkel jött meghódítani Európát. LAND ROVER. A már eddig Is csúcson lévő terepjárógyár továbbfejlesztett modellé. LEYLAND MAESTRO. Szuperlapos fényszórókkal és sok elektronikával Igyek­szik sikerautó lenni. MITSUBISHI COLT. Nyolcfokozatú váltó és össz- kerekhajtás, új formákkal. NISSAN NRV 2. Szenzoros kezelőszer­vek a kormány közepén, képernyős kijelző a műszerek helyett és még sok technikai újdonság, ám hogy követőkre talál-e, az még a jövő zenéje. PEUGEOT 205. ötajtós újdonság, a 205 turbo 16 jelű változat pedig összkerékhajtású és a rallye-csülagokat ijesztgeti ezzel az oroszlános-gyár. RENAULT 11. A 9-es modernizált Variációjának látszik ez a ferde hátsójú francia. VOLVO 760 TURBO INTERCOOLER. Az északi gyárat is elkapta a turbóláz, ez a csúcsmodell 173 lóerős lett. Balesetmentes közlekedést kíván járművezetőknek, kerék­párosoknak és gyalogosoknak egyaránt: Roőz Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom