Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

Friss tojások milliója Naponta 70 ezer friss tojás kerül a fogyasztókhoz a péceli Rá­kosvölgye Termelőszövetkezetből. A 90 ezres TETRA SZL to­jóállomány a múlt évben 21 millió tojást termelt. Képünkön: Haris Imréné baromfigondozó a szalagról leérkező tojásokat rakja rekeszekbe. Hancsovszkl János felvétele Hétfőn folytatódnak Tanácstagi beszámolók A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1983. MÁRCIUS 19., SZOMBAT Kereskedelmi őrjárat Vállalkozók bővítette kínálat ízléses üzlet, kellemes szórakozás kívánságához, szombaton dél­után és vasárnap délelőtt is nyitva tartanak. Élelmiszer, dohány és italáru, töltelék hús, zöldség-gyümölcs és egyéb áruk kaphatók. Persze nemcsak az öreghe­gyen kell gondoskodni a ke­reskedelmi hálózat fejlesztésé, ről. A városközpontban, a Dó­zsa György úti zöldség-gyü­mölcs bolt gazdái is újak: ta­valy nyáron két fiatalember, Gyarmati Károly és Prokop Nándor vették szerződésbe az üzletet. Szép kirakat A kirakat ma is szép, habár a bérlők azt mondják: hosszú a tél, fogy a tartalék, pedig a kiadások nem csökkennek. Legutóbb háborúra emlékez­tető kép fogadott bennünket A nap programja Március 19-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Diákmozi: Indiánkaland Ontarióban. Amerikai film, 10 órakor. Na és klub: Képek Gödöllőről egy nem gödöllői szemével, 18 órakor. Családi játékkaszinó. Játék­vezetők a Játszótér K. R. T. csapat tagjai, 16—18 óráig. Zsibongódiszkó. Vezeti: Ba­logh Péter, 19 órakor. Kunkovács László Élő ag­rártörténet, fotókiállítás, meg­tekinthető 10—20 óráig. Nép- művészeti alkotóműhelyek, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Domony, művelődési ház: Versben, prózában a Ta­nácsköztársaságról, 16 órakor. / / Hétfőn, március 21-én foly­tatódnak városunkban a ta­nácstagi beszámolók. A rész­letes program: Bencsik Árpád, 5-ös körzet, Damjanich iskola; Szávai Ti­bor és dr. Dömsödi László, 16-os, 17-es, Petőfi iskola; Fenyvesi László és Akoshegyi Imre, 20-as, 21-es, Lumniczer utcai iskola; Bene László és Illés Ferenc, 30-as, 31-es, Má­tyás király utcai iskola; Köl­tői László, Ritecz György és Péter Mihály, 38-as, 39-es, 65- ös, Mosolygó körúti óvoda; Herczenik Gyula, dr. Barabás Andor, Szabó László és Polovi Péter, 46-os, 47-es, 48-as, 49- es, Erkel Ferenc iskola; Moór Ferencné, 50-es, bíróság; dr. Gáspár Zoltán, 54-es, KKMV; Füle Zoltán és Juhász István­ná, 56-os, 57-es, alvégi iskola; Tömpe Ferenc, 62-es, egye­tem; Kiss István, 60-as, Ka­rikás iskola. Kedd, március 22.: ifjabb Fekete László, 44-es, áfész­A múlt század közepén Kar­fa l lakossága ezeregyszáz kö­rül mozgott, s jobbágycsalá- dai közül mindössze negyven­hat rendelkezett telekkel. Piacra főként Pestre jártak, így valószínű, hogy a már­cius 15-én történtekről a vá­sárról hazatérők hozták a részletes híreket. A változások első helyi je­le két-három héttel később mutatkozott, amikor hozzá­kezdtek a belső rend fenntar­tására hivatott nemzetőri ala­kulatok felállításához. A szer­vezés önkéntes alapon tör­tént. Jelentkezőkben nem volt hiány, fegyverekben annál in­kább, feladatuknak azonban így is eleget tudtak tenni, hi­szen minden településen te­kintélyes volt a létszámuk. Két újonc Kartal környéke a megye negyedik nemzetőri kerületé­hez tartozott, amelynek állo­mányát 6133 fő alkotta. Ebből Kartal 112, Galgahévíz 141, Bag 156, Aszód 206 főt állított ki. Jelentős részük a szegé­nyek rétegéből került ki, noha a törvényjavaslat a fél telek­nél nagyobb földterülettel bí­rók felvételét irta elő. a soro­zás azonban a vagyoni hely­zet figyelembevétele nélkül zajlott le. Szeptember közepén a kor­iroda; Récsány Sándor, 43-as, Lumniczer utcai iskola. Szerda, március 23.: Bam­berger Károly és Bernáth Jó- zsefné, 1-es, 2-es, Máriabes- nyő, MAV-állomás; dr. Gyet- vai József és Mikó Géza, 25-ös, 26-os, Mátyás király ut­cai iskola; Damásdiné Bocs Márta és Bánáti Gáborné dr., 45-ös, 51-es, városi tanács, há­zasságkötő terem; Fábián Ka­talin és Kovács János, 52-es, 55-ös, alvégi iskola. Valamennyi tanácstagi be­számoló 18 órakor kezdődik. Egészséges élet A gyermekek egészséges életmódra való nevelése a té­mája a szadai szülők akadé­miája sorozat legközelebbi összejövetelének, amelyet március 23-án délután 4 óra­kor tartanak. Az előadó: dr. Szathmári Elek főorvos. mány rendeletet bocsátott ki a hadsereg sorozás útján való létszámnövelése végett, amely szerint a településeknek min­den százhuszonhét fő után két újonc kiállításáról kellett gon­doskodniuk. Ennek alapján Kartalnak nyolc honvédet kel­lett adnia. A főváros kiürítése után ne­héz hónapoknak nézett elébe a környék lakossága. Az oszt­rák csapatok rekvirálásai és a hadellátás miatt kiszabott kötelező fuvarok megkeserítet­ték az immár szabad parasz­tok életét. Császári hadak Vidékünk 1849-ben előbb hadiúttá, majd hadszíntérré vált. A hatvani csata során tett hadmozdulatok részben Kartalt is érintették. Schlick osztrák tábornok itt, az Em­se-patak és az Aszód—Hatvan közötti terepen állította fel utóvéderőit. Az itt, majd Isa- szegen elért sikerek önkéntes jelentkezésre sarkallták a vi­dék lakóinak egy részét, né­hány kartalit is. A nyári katonai események egyik epizódja a túrái össze­csapás. Ezekben a napokban Kartal mellett állomásozott egy három részre osztott tá­bor, amely a csata után Hat­van felé vonult. A község la­kói ekkor nem sok kárt szen­Majd egy esztendeig foglal­koztatta a város illetékeseit az Alsó-Öreghegyen kialakult ke­reskedelmi fehér folt. A város e része is rohamosan fejlő­dik, növekszik a betelepülők, az új lakók száma. Érthető tehát, hogy sok panaszra adott okot, amikor egyszerre két élelmiszerüzlet is megszűnt a környéken. Szerencsére rövid szünet után akadtak ismét bátor vál­lalkozók, így például Tóth Já­nosai, aki a Bethlen Gábor utca végén gyümölcs-zöldség boltot nyitott Az üzlet azóta növelte választékát, rövid idő alatt kialakult a törzsközönség, S ez nem véletlen: kenyeret, tejet, sok egyéb áru kapható itt. a kiszolgálás pedig udva­rias. Nemrégiben három sarok­kal odébb is új üzlet nyílt, s ez akár egy kis ABC-nek is beillik. A volt alsó-öreghegyi vasúti megálló épületét alakí­tották át erre a célra, még­hozzá gyors tanácsi ügyinté­zést követően. Ennek, s a tu­lajdonos Kovács András ke­reskedői jártasságának is kö­szönhető, hogy kulturált kö­rülmények között új üzlet ja­vítja az. ellátást. Szombat, vasárnap Magunk is tanúi lehettünk a műszaki átadásnak. Simon István, a városi tanács terme­lés-, ellátásfelügyeleti osztályá­nak vezetője elmondta, hogy a vonzási körzetben nagy szük­ség van erre a boltra, s bár nem szokás a magánkereske­dőknek hírverést csapni, úgy tűnik, itt nem lesz gond. A megnyitás óta eltelt pár nap eddig igazolta a várako­zókat, a választék bő, a nyit­va tartás igazodik a vásárlók védték, jóval kevesebbet, mint például a bagiak, de a követ­kező hetekben a kartali pa­rasztokra is súlyos terhek ne­hezedtek, mivel nekik kellett gondoskodniuk a császári ha­dak ellátásáról. Egy szeptemberben keltezett parancs szerint Kartalnak Do­mony, Galgamácsa, Galgahé­víz, Hévízgyörk lakosságával együtt lisztet, zabot, szénát és szalmát kellett szállítania Rá­kospalotára. A kivetések fo­lyamatosak voltak, s még 1850 első hónapjaiban szekerezniük kellett a kartali parasztoknak is a kenyeret, zabot, szénát az állandóul s átkelőleg tanyázó császári katonaság ellátására. Önkéntes sorshúzás A szabadságharc leverése után a községi elöljáróságokat kötelezték a volt honvédek és nemzetőrök összeírására. A rendelet végrehajtását a mély egyet nem értés, ellenállás jel­lemezte. A kartali elöljárók is lajstromba vettek tizenkét honvédet, nemzetőrt egyet sem. Akadtak olyan falvak, köztük Iklad. Váckisújfalu, Galga- györk, ahonnan a névjegyzé­kek nem érkeztek be a váci járás szolgabírájához a meg­jelölt határidőre. Az összeírást végző helyi vezetők eszmei-érzelmi állás- foglalása tükröződött abban is, hogy a bevonulás önkén­tességének vagy kötelező vol­tának felderítésére nem he­lyeztek súlyt, s valamennyi után az önkéntes sorshúzás útján bejegyzéssel igyekeztek csökkenteni a bevonultak fe­lelősségét. A régebbi erkölcsi magaviseletükről szintén egy­öntetűen vallották, hogy jám­borok. A jegyzék szerint mind a tizenkét kartali honvéd má­jus végén vonult be, s 1849 augusztusában tért haza, azaz végig kitartottak a harcokban, így elbocsátó levelük nem is lehetett. Paraszti terhek Társadalmi hovatartozásu­kat tekintve a szegény, a tár­sadalom legalsó rétegeinek a képviselői voltak többségben: a három gazda ellenében öt zsellér, két béres, egy bojtár és egy szolga. Hasonló volt az arány a szomszédos települé­seken is. A névjegyzék nem tekinthető teljesnek. Nem je­gyezték fel például azokat, akik a harcok folyamán éle­tüket veszítették, s nem tértek vissza a faluba. Olyat sem találunk közöltük, aki az 1848 szeptemberében lezajlott soro­záskor vonult volna be, vagy 1849 májusában. A szabadságharc idején Kar­talon sem történtek országo* jelentőségű események, a köz­ség a szomszédos falvak sor­sában osztozott, a parasztok nyögték a rájuk rótt terhe­ket, de legjobbjaik fegyverrel a kezükben küzdöttek az or­szág és saját soruk jobbra- fordulásáért. Bene Mihály ( a piacon. Az orkánszerű szél feldöntötte az asztalokat, csak néhány eladó szállt szembe az elemekkel. A bódés kereske­dők viszont bőven kínálták áruikat. Veronika bár Rövid kereskedelmi kőr­útunk utolsó állomása az Isa- szegi út volt, ahol a 19-es szám alatt megnyílt a Veroni­ka bár, amely nemcsak Gö­döllő, de valószínűleg a kör­nyék egyetlen éjszakai mula­tója. Jelenszki Lászióné, a tu­lajdonos mutatta be a szép, ízléses üzletet, ahol neves ze­nekar játszik délután 5-től reggel 5-ig. Akinek kedve szottyan, s persze pénze is van rá, itt megtalálhatja a szórakozását. Csiba József Iklad, klubkönyvtár: József-bál. Közreműködik a Kékesi-zenekar, 20 órától. Aszód, helyőrségi művelő­dési központ: Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőméstér kiállítása A könyvnyomtatás múltja és jelene címmel. A kiállítást megnyitja: Galam­bos József, 17 órakor. Labdarúgás Péce!—GEM- rangadó Vasárnap a harmadik for­dulóval folytatódik a járási labdarúgó-bajnokság. De jut mérkőzés szombatra is, ekkor játsszák le az őszről elma­radt Galgamácsa—Valkó ifjú­sági találkozót, 15 órakor. Ami a harmadik fordulót illeti, több érdekes összecsapásra van kilátás, sőt rangadó is lesz: a második helyezett Pé­cel otthonában fogadja a lis­tavezető GEAC csapatát. Ha a péceliek győznek, ők kerül­hetnek az élre, de ha kikap­nak, az egyetemisták megerő­síthetik pozíciójukat. A papír­forma egyébként a pályavá­lasztók sikerét ígéri, hiszen a vendégek többnyire lejjebb vannak a táblázaton, kivéve a Valkó—Erdőkertes találko­zót, a hazaiak tizedikek, a vendégek a hatodik helyen állnak. A részletes program: Zsám- bok—Domony, Pécel—GEAC, Valkó—Erdőkertes, Kerepes- tarcsa—Isaszeg, Mogyoród— Galgahévíz, Tura—HMSE, Hé- vizgyörk—Galgamácsa. Vala­mennyi mérkőzés délután három órakor kezdődik. Az ifjúságiak 13 órakor lépnek pályára. A serdülők párosítása: Ve­resegyház—lkiad, Kerepestar- csa—V ácszentlászló. Erdőker­tes—Dány, Isaszeg—Bag, Gö­döllő—Aszód, Kartal—Pécel. Ezek a mérkőzések délelőtt 9 órakor kezdődnek. B MnTj — A hétszázéves titok. Színes, szinkronizált szovjet bűnügyi film, Csak 4 órakor, Kísérő- műsor: Az ellentmondások szubkonlinense. A pilóta felesége. Színes,' szinkronizált francia film. 6 és 8 órakor. ■ Szombati jegyzete Arculat A legtöbb alkalommal egy-egy falu vagy másfajta közösség, többnyire kifelé mutatott jellemzői szerini készült értékelés alapján beszélünk erről. Ha megha­tározott képek, vonások alapján dolgozik az emlé­kezet, vagy éppen már a festő ecsetje, a jellegzetes­ségek határozott karaktert alkotnak. Képpé, kitörölhe­tetlen emlékké vésődik az emberben így város- és falukép, városnegyed és utcarészlet. Persze nem csupa magát jó értelemben kellető házak, házsorok, építészeti emlé­kek rajzofódnak agyunkba, mert ha egyszer már él­ménnyé merevedett egy kisközség főtere, egy fo­lyóparti nádas, liget, egy mezővel találkozó erdőszél, akkor az mára aligha válto­zik át másmilyenné. Mind­addig persze, amíg az em­ber át nem alakítja. Sokszor persze a funkció, a célszerűség dönt afölött, hogy változzék az arculat, s ha már azt végképp szo­katlannak, vagy inkább másmilyennek tartjuk, nem jelenti azt, hogy másoknak, a fiatalabbnak is az. Ne­kik a változott arculatú táj, falu, tér talán éppen­séggel jobban imponál, hi­szen ha kedvükre van, meg ha tettek is érte, szá­mukra emberarcúbb. Mindenképpen azt mon­dom: fontos az is, hogy milyen egy-egy település meg annak központi része; arra viszont sokak nevé­ben lehetne esküdni, hogy akármilyen is, fontos, hogy egyfajta melegséget, benső- séget árasszon. Gyermek­koromban is nagyon sze­rettem kis falunk csendes zugait, a Rinya rétekre, berkesekre kikönyöklő zu­gait, kis kanyarjainak vi­dékét; s most jövök rá, hogy imponált: ha nem is Fekete-tengerünk, de Fe­kete-tónak nevezett kis vi­zünk abban a faluban is volt. Mégis, mintha még ked­vesebb lett volna, különös­képpen ünnepeken, meg ha intézni kellett valamit a tanácsban, a postán, vásá­rolni a boltban — beruc­canni a falu központjába Nem véletlen hát, ha so­hasem voltak később szim­patikusak azok a települé­sek, amelyeken jártam, s nem volt valamiféle mag juk, központjuk. Különben szép nyelvünk csak két szóval képes kifejezni ezt a dolgot, amikor valamire azt mondja, hogy arculat nélküli. No, persze, tar­tom másokkal együtt: nem minden a szépség. Fontos az is, mint már említettem, hogy egy köz­ségnek, akár ötszázan, akár tízezren lakják, legyen va­lami magva, ahol a legfon­tosabbak elintézésén kívül akár hétköznapokon, akár ünnepeken a társadalmi élet lehetőséget kapjon Nagyon szimpat.-.-s pél dául az a törekvés, ami* mostanában járásunk sok községében tapasztalok. Nevezetesen ennek a ben sőségesebb hangulatú falu­központnak az újbóli ki­alakítása, ami azelőtt oly jellemző volt. Legutóbb Ikladon és Domonyban járva tűnt fel, milyen jó lehetőséget kínál még to­vábbra is mindkét helység­ben a főutca központi ré­sze e mag megteremtésére Ikladon, ahol a nemrég elkészült iskola után vár­hatóan újabb közintézmé­nyek kapnak helyet a cent­rumban, kezd imponálni ez a dolog. Mennyivel köny- nyebb helyzetben vannak, mint mondjuk a kerepes- tarcsaiak, ahol a főútvonal a HÉV alaposan kettészel; a központot. Domonyban. hasonlóan Ikladhoz, szin­te kínálja magát, hogy a jövőben még több közin­tézmény együtt legyen a közvetlen központban. Per sze sehol sem könnyű ezt az eszményi kívánságot tel­jesíteni. Fehér István ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírto A múltról a mának Kartaliak a szabadságharcban \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom