Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
Felkészült a MÁV és a BKV A KSH Pest megyei igazgatóságéinak jelentése Kelenföldi Méláznál Megerősítették a forgalmi szolgálatot, tizenöt vasutast vezényeltek Kelenföldre más üzemfőnökségekről. Hajnalon túl, a reggelen innen kanyarodik be a piros hetes a Kelenföldi pályaudvar előtti térre. Besorolunk a többi csuklós mögé. Vár még vagy húsz jármű a vasúton érkező utasokra. Tizenöt perce szálltunk fel a buszra, igazán rövid volt az út, metrónál se lenne gyorsabb. Utasok azonban nincsenek, szinte kihalt a tér. Semmi jele, hogy az új menetrend miatt — mint az 1. oldalon jelezzük — ezerrel több embernek kell reggelente járművet találnia. Sima volt a premier Dr. Kosztyu Tibor körzeti üzemfőnök és stábja reggel fél 5-től, az első vonat érkezésétől figyeli a forgalmat, s tapasztalatai megegyeznek a mieinkkel. Az öreg állomás elevenebb mint máskor, de nincs különösebb fennakadás. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a MÁV, időben és nagy példányszámú kiadványokban tájékoztatta az utasokat. A BKV-yal is egyeztették' a várható utasforgalmat — s legalábbis az első napon — több is a busz, mint amennyire szükség van. Az állomás bizony nem szívderítő. Ütött-kopott, hullik a vakolat, bezárt a büfé, de ezt az épületet fél év múlva teljesen lebontják, nem lenne értelme e három hónap miatt rákölteni. Három hónap, ennyi ideig tart'a rendkívüli állapot. S az ok, ami fniatt szükség van az átmeneti felfordulásra, hogy az öreg indóház helyett korszerű pályaudvar épül. Az új üzemviteli épület már kész, előtte néhány vágány is él. Ezeken egyelőre a Déliig közlekedő vonatok állnak meg. A többi vágányon, a régi épület előttieken most dolgoznak az építők. Ez az oka, hogy a vonatok átmeneti ideig nem mehetnek tovább. A Kelenföldi, s a- Déli • pályaudvart most mindössze egy vágány köti össze. Azért döntöttek e megoldás mellett, hogy várakozás nélkül gyorsan haladhassanak /a munkák, ne késsenek a Délibe- érkező szerelvények. Közismert, hogy a nagy forgalmú, Székesfehérvárrá vezető vasúti pályán is most folyik a rekonstrukció. Ezen a vonalon úgy alakították ki a menetTanácstalanság az arcokon. Az Információs pült mögött senki, a menetrendben pedig nem könnyű kiigazodni. Trencsényi Zoltán felvételei rendet, hogy gyorsabban dolgozhassanak a pdlyaépítők, s a nyári üdülési szezonra már gyorsan, megbízhatóan járjanak a szerelvények a Balatonra. Erősíteni ai információt Nem vitás tehát, hogy az átmeneti kényelmetlenség, után valóban az utasok járnak jól. El kell azt is ismernünk, hogy a vasút a lehető legjobb megoldást választotta, s jól felkészült a forgalom, lebonyolítására. Ottjártunkkor azonban azt láttuk, hogy legalább is ezen az első reggelen, sokan bizonytalanul böngészték a menetrendet, s az információs iroda sokáig maradt üres. Talán most az első hetekben érdemes lenne megerősíteni ezt a szolgálatot is. Ugyanúgy mint ahogy szükség lenne talán mozgó büfékocsikra, cigarettát, kávét árusító kioszkokra is az állomáson. Mindent egybevetve mégis azt hisszük, a három hónapra tervezett előadás premierje jól sikerült, a vártnál gyorsabban, rugalmasabban sikerült az átállás. Cs. A. VácszentlászEon a látómezőben is Új gabonatárolók épülnek Az idén megközelítően nyolcvan helyen építenek új raktá-. rakat mezőgazdasági üzemek, az év végéig a tavalyinál mintegy 300—350 ezer tonnával több kukorica -és búza elhelyezésére teremtik még a korszerű feltételeket. Az építések egy része az úgynevezett célcsoportos beruházási keretből valósul meg. Ezekhez a beruházásokhoz az állam támogatást ad, amit pályázattal nyerhetnek el az üzemek. Az ösztönzésre azért van szükség, mert a tárolótér-bővítés hovatovább halaszthatatlan feladat. A termés egy része jelenleg az aratás után korszerűtlen tárolókba kerül. A tárolóknál mutatkozó lemaradás pótlására a VI. ötéves tervidőszakban hárommilliárd forint támogatást ad az állam újabb létesítmények építésére. Ennek az összegnek egy részéhez a nagyüzemek pályázattal juthatnak. (További összegeket kapnak a Gabonatröszt vállalatai is.) Tavaly 225 ezer tonna befogadóképességű tárolótér épült. A gazdaságokban az enyhe téli időt kihasználva az idén már január-februárban is nagy ütemben folytatódnak a beruházások. Jelenleg a többi között a mélykúti Lenin, a vác- szentlászlói Zöldmező és az orosházi Űj Élet tsz épít raktárakat, ezek egy részében már az idei termést fogadhatják. Az elmúlt évben elért eredményeink A megye 1982. évi fejlődésének főbb mutatói: ^Megnevezés Az 1981. évi %-ában Az ipari termelés (terméksorok alapján) 102,8 A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) 94,8 » A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban 106, S Kivitelező építőiparban 108,7 Állami gazdaságokban, kombinátokban 104,5 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 104,7 Kereskedelemben 104,4 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 101,9 A megye gazdasági-társadalmi folyamatainak főbb irányai a népgazdaság egészéhez hasonlóan alakultak, de a változás mértéke — döntően a megye eltérő gazdasági szerkezete következtében — több területen különbözött attól, BERUHÁZÁS A szocialista szervek beruházásokra 12 milliárd Ft-ot fordítottak — folyóáron számolva — 8 százalékkal többet az előző évinél. A lakosság életkörülményeit alapvetően befolyásoló kommunális beruházásokra a tanácsok 1,2 milliárd Ft-ot költöttek. A fejlesztések elsődlegesen a kulturális-oktatási célok, valamint a lakásberuházások megvalósítását szolgálták. A beruházások színvonalában nem következett be változás, továbbra is sok a határidők eltolódása. Ennek okát a vállalatok, szövetkezetek a hiánypótlási munkák elhúzódásában, a kivitelezői kapacitás hiányban, a pénzügyi nehézségekben látják. IFAR Az ipari termelés volumene 1982-ben az országos átlagnál gyorsabban, 2,3 százalékkal emelkedett. Az állami vállalatok termelése 2,1, a szövetkezeteké pedig 4,1 százalékkal növekedett. A nehézipari ágazatok termelése nőtt a leggyorsabban, döntően a gépipar eredményeként, ahol 5,5 százalékkal több terméket állították elő. Az építőanyagipar termelése a népgazdaság mérséklődő cementigénye következtében tovább csökkent. Hasonló tendencia tapasztalható a vegyiparban is, ahol gázolajból és fűtőolajból évek óta mérséklődik a termelés, benzinből viszont többet állítottak elő a megelőző évinél. A köny- nyűipar 1,5 százalékkal kevesebbet termén, mint egy évvel korábban, de nőtt a. pamut- és pamuttípusú szövet előállítása. Az élelmiszeripar termelése 2,2 százalékkal emelkedett, ezen belül is a nyershús és a gyümölcskonzervek gyártott mennyisége. A termelés növekedése a termelékenység 4,8 százalékos javulása mellett valósult meg. A foglalkoztatottak száma bár mérsékeltebb ütemben, de tovább csökkent. A létszámfogyás ebben az évben is a könnyűipart érintette a legnagyobb mértékben. Fokozódott a munkaerő-forgalom intenzitása. A megyei székhelyű iparvállalatoknál és szövetkezeteknél a fizikai dolgozók jóval nagyobb gyakorisággal szüntetik meg munkaviszonyukat, mint a nem fizikái foglalkozásúak, így míg az előbbieknek egyötöde, az utóbbiaknak 12 százaléka cserélődött ki. A megyei székhelyű szocialista ipar tavaly a megelőző évivel azonos meny- nyiségű energiát használt fel. Folytatódott az energiafelhasználás szerkezetének módosulása. A kőolajszármazékok kiváltása nagyobb részt földgázzal történik, ennek hatására a fűtőolaj meny- nyisége tovább csökkent. Tavaly a IV. negyedévben megélénkült a külkereskedelmi célú értékesítés, így az év egészében 3,9 százalékkal nőtt a megyei székhelyű szocialista ipar kivitele. Számottevően nőtt a gépipar és a könnyűipar exportja, elsősorban a tőkés piacokon. ÉPÍTŐIPAR A saját építési-szerelési munkák mennyisége 5,2 százalékkal csökkent, szinte teljes egészében a tanácsi szektorban. Valamelyest mérséklődött a beruházási jellegű, viszont növekedett a karbantartási-felújítási, a lakosság részére, valamint a külföldön végzett építési munkák mennyisége. Az igényeket továbbra sem tudják kielégíteni, nőtt az elutasított rendelések aránya és értéke. A megyei székhelyű kivitelező építőipar foglalkoztatottainak száma 11 százalékkal tovább csökkent. Ugyanakkor a munka termelékenységének színvonala 8,6 százalékkal javult. Az építőipar energiafelhasználása 9,3 százalékkal csökkent. Ezen belül valamelyest emelkedett a szén, a földgáz és a villamos energia aránya, míg az öszszes felhasználás 87 százalékát képviselő gáz- és tüzelőolajé mérséklődött. Jelentősen csökkent a megyei építőipari szervezetek lakásépítési tevékenysége, tavaly 855 lakást adtak át a megrendelőknek, 500-zal kevesebbet, mint a megelőző évben. MEZŐGAZDASÁG Á mezőgazdasági nagyüzemek alap- tevékenységből származó bruttó termelés — 1976. évi változatlan áron számolva — az elmúlt évben is tovább nőtt. A két fő ágazatot tekintve az állattenyésztés termelésének emelkedése nagyobb mértékű volt, mint a növénytermesztésé. A megye termőterülete 1982. V. 31-én 531 ezer hektár volt, csaknem ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Folytatódott a gyümölcs- és szőlőterület csökkenése. A szántóterület 25 százalékáról takarítottak be búzát. Termésmennyisége és hektáronkénti hozama elmaradt az 1980. évi rekordtól, de az V. ötéves terv átlagát 6,4, illetve 3,0 százalékkal meghaladta. A kukoricatermesztés — a vetésterület csökkenése ellenére is — kedvezően alakult. Jó jövedelmet biztosít a gazdaságoknak a napraforgó. A takarmánynövények közül a lucerna és a silókukorica vetésterülete csökkent. A termelési színvonal hiányosságait jelzi, hogy a termésátlagok is elmaradtak az 1981. évitől. A zöldségtermesztés fokozódó gondjait húzza alá, hogy az elmúlt évben további 2500 hektárral csökkent a megyében a zöldségfélékkel hasznosított terület. A gyümölcs- és szőlőtermelés eredményei összességében kedvezően alakultak. A betakarított termés összetétele gyümölcsfajonként eltérően alakult. A termőföld védelmét szolgáló meliorációs beruházásokra tavaly 86 millió Ft-ot használtak fel, melynek jelentős része állami támogatás. A megye 29 mezőgazdasági termelőszövetkezetében és egy állami gazdaságában komplex melioráció folyik. Az állattenyésztési főágazat dinamikus fejlődése tovább folytatódott^ Év végén 121 ezer szarvasmarha volt a megyében, mely 1,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Tovább folytatódott a tehénállomány szakosodása. A kettős hasznosításúak aránya -több mint 10 százalékkal csökkent, míg a tejelőké 9,8, a húshasznosításúaké 0,6 százalékkal emelkedett. A sertések száma több mint 11 ezer darabbal volt több év végén, mint egy évvel korábban. Az anygkocaállomány csak a háztáji és kisegítő gazdaságokban emelkedett. A juhállomány összességében 6,7 százalékkal haladta meg az 1981. évit. NÉPESSÉG * A megye lakónépessége idén január 1-én 983 ezer fő volt, alig több. mint egy évvel korábban. Napjainkban is tart a bevándorlás a megyébe, s azon belül is elsősorban az agglomerációs övezet településeibe. Az élveszületések száma évek óta csökken, ugyanakkor emelkedik a halálozásoké. ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A megye lakosságának fő foglalkozásból származó készpénzbevétele tavaly 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos jövedelmek emelkedtek az átlagosnál gyorsabban, de jelentősen nőtt a társadalom- biztosítási bevételek összege is. Utóbbiak alakulásában* szerepe volt a nyugdíjkifizetések emelkedésének, ami egyrészt a nyugdíjasok számának gyarapodásával. illetve cserélődésével, függ ösz- sze. A bér- és bérjellegű bevételek ösz- síege — bérkiegészítésekkel együtt — 2 és fél százalékkal volt több az előző évinél. A lakossági takarékbetétek állománya az év végén megközelítette a 10 milliárd Ft-ot, amely 960 millió Ft-tal több az egy évvel korábbinál. Növekedett a lakosság részére nyújtott hitelek állománya is: december 31-én már 12 milliárd Ft-ot tett ki, elsősorban építkezéshez, lakásvásárláshoz igényelték. Az elmúlt évben a lakosság vásárlásra fordított kiadásai az előző évinél valamivel gyorsabban növekedtek. Az igények kielégítésére a kereskedelem általában megfelelő mennyiségű és ösz- szetételű árualapot biztosított. A megye kereskedelme az egy évvel korábbinál 1 százalékkal kisebb létszámmal — mintegy 23 ezer fővel — 28 milliárd Ft forgalmat bonyolított Te. A lakosság szolgáltatásokra fordított kiadásai 280 millió Ft-ot tettek ki, amelynek négyötödét az ipari szolgáltatások jelentették. A legielentősebben — a lakásépítkezésekkel, -felújításokkal összefüggésben — az építőipari szolgáltatások nőttek. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből — néhány kivételtől eltekintve — egész évben kiegyensúlyozott volt az ellátás. A fogyasztás szempontjából igen fontos burgonya-, zöldség- és gyümölcsfélék piaci kínálata jobb volt az 1981. évinél. A jó szőlőtermésnek köszönhető, hogy több mint kétszer annyit kínáltak eladásra. A megyei háztartások energiafelhasználásában jelenleg is a szilárd energia- hordozók. a döntők. A szilárd tüzelőanyagokkal működő kályhák és etázs- kazánok eladása 1982-ben több mint másfélszerese volt az előző évinek. Emellett jelentősen nőtt a gáz- és a villanykályhák eladott mennyisége is. Tovább javultak a megyében a vásárlási körülmények: az év végén mintegy 3000 bolt és 1300 vendéglátó- hely állt a lakosság rendelkezésére. A boltok száma az űj létesítmények átadása ellenére nem gyarapodott, de a kereskedelemfejlesztés irányelveinek megfelelően tovább nőtt a korszerű, nagy alapterületű létesítmények száma. Cegléden, Vácott, Nagykőrösön ABC- áruházat, Budakeszin, Dunakeszin és Szadán ABC-kisáruházat nyitottak meg, így az ABC-áruházak száma 78-ra emelkedett. A múlt év utolsó negyedében kezdte meg az árusítást a megyében a negyedik Skála-Coop hálózathoz tartozó áruház, Érden. Év végén 111 bolt és 445 Vendéglátó- hely működött új — szerződéses — üzemeltetési formában, amelyeknek többsége a korábbinál kedvezőbb nyitvatartási rend kialakításával és a választék bővítésével a lakosság jobb ellátását szolgálja. A lakosság életkörülményeit tovább javította a lakásállomány gyarapodása. Tavaly 7600 lakás épült a megyében, 800-zai több, mint egy évvel korábban. A lakások kilenctizedé épült magánerőből. Nagyobb része házilagosan, illetve kisiparosok kivitelezésében készült el. Az építkezésekhez szükséges anyagellátásban jelentősebb problémák nem voltak, néhány termékből — például falazóanyagokból, tetőcserépből — jelentkezett választékhiány. A megyében évek óta kiemelt feladat az egészségügyi ellátás, ezen belül js, elsősorban a kórházi és az. alapellátás* javítása. A működő kórházi ágyak száma az év végén 4400 volt, 300-zal tobt» az egy évvel korábbinál. Befejeződött a kerepestarcsai kórház 342 ágyas új épületszárnyának építése. Jelenleg is folynak a Semmelweis kórház rekonstrukciós munkái, s emiatt az összes ágy 7,4 százaléka nem vehető igénybe. Az ellátás színvonalának javítása érdekében szervezték át a múlt év folyamán a nagykőrösi 157 ágyas kórházat, mert korábban 3 telephelyen, elavult körülmények között működött. A szakorvosi rendelőintézeti hálózat is tovább bővült, az évi szakrendelési órák száma 7,8 százalékkal több volt, mint 1981-ben. Az épülő érdi és dunakeszi rendelőben tavaly 4, illetve 2 munkahelyen már elkezdődött a rendelés. A lakosság egészségügyi alapellátását 380 általános és 103* gyermekorvosi körzet biztosította, jelentősen csökkent a betöltetlen orvosi körzetek aránya. Javult az iskolaorvosi ellátottság is. Befejeződött . a gödi 240 személyes gyermekotthon építése, amelyből az év végén 190 hely működött. A tanácsi szociális otthonok helyeinek száma 2100 volt, amelyeknek több mint egyharmada elmebeteg- és szakosított otthonokban található. Emellett az öregek napközi otthonaiban mintegy 1300 idős korúnak biztosítottak gondozást. • Javult a bölcsődei ellátottság, amelyhez hozzájárult egyrészt a születések számának csökkenése, másrészt a helyek számának gyarapodása. A bölcsődei helyek száma meghaladta a 4000-et, ami 4 százalékkal több az egy évyel korábbinál. Az óvodákban tavaly közel 38 ezer hely volt, s mintegy 44 ezer gyermek elhelyezését biztosították. Ezért az * igénylő gyermekek 94 százaléka kaphatott óvodai ellátást. Az utóbbi években felgyorsult az általános iskolai hálózat fejlesztése, amelynek eredményeként az 1982/83. tanév elején 3400 osztályteremben kezdődhetett meg a tanítás. A megye általános iskoláiban a tanulók 40 százalékát, csaknem 50 ezer tanulót váltakozó műszakban oktatnak. A napközis tanulók elhelyezése is egyre nagyobb gondot okoz. A továbbtanulók aránya a tavalyival szinte azonos, csupán a tanulók 3,3 százaléka nem jelentkezett továbbtanulásra. Szakmunkásképzőbe a tanulók fele, szakközépiskolába egyharmada, gimnáziumba 15 százaléka kérte felvételét. A legtöbben a városokból, illetve az agglomerációs övezet településeiből, a legkevesebben a kisebb népességű településekből tanulnak tovább.
