Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-02 / 51. szám

1983. MÁRCIUS 2., SZERDA xMl tm Forgórészek kisgépekhez Az Egyesült Villamos- és Kisgépgyár ceglédi üzemében többek között NSZK-megrendelésre aszinkron motorokat készítenek. Képünkön: a forgórészeket szerelik össze. Erdösi Agnes felvétele • • Ünnepi megemlékezés Zászlóbontás harmincöt éve Kitüntetés aktivistáknak Harmincöt esztendővel ez­előtt, 1948. február 29-én bon­tott zászlót az MHSZ jog­elődje, a Magyar Szabadság- harcos Szövetség. A megalakulás évfordulójá­ra, az eltelt három és fél év­tized eseményeire emlékeztek kedden az MHSZ Országos Központjában. Kiss Lajos ve­zérőrnagy, a szövetség főtitká­ra szólt a szervezet alapító tagjainak, veteránjainak, egy­kori és mai aktivistáinak, az MHSZ jelenlegi mintegy 300 000 tagjának nemes, oda­adó munkájáról. Ez alkalommal több MHSZ- dolgozó elismerésben részesült. A megemlékezés a Szabad­ságharcos Szövetség indulója archív felvételének meghallga­tásával ért véget. Hozzáférhetőbb gyógyászati segédeszközök Amiért már nem keli utazni A járási székhelyeken tartalékolhat nak is Könnyebb hozzájutni idén Pest megyében a gyógyászati segédeszközökhöz. Amíg ta­valy decemberben csak két helyen (a ceglédi és a váci SZTK-kirendeltségen) voltak beszerezhetők, addig idén ja­nuár 1-től a legtöbb segédesz­közt az erre kijelölt gyógyszer- tárak hozzák forgalomba. Ceg­léden a vasútállomáshoz köze­li, a Tömörkény Istvánról elne­vezett lakótelepi patika, Vá­cott a Március 15. téri köz­ponti gyógyszertár, a főváros­ban pedig az Uzsora u.. 36/a. szám alatti — egyébként a kül­földi orvosságok tartására ki­jelölt — Semmelweis kisegítő gyógyszertár. Patikákban rendelhető Mindez azonban csak kis­mértékben könnyítette meg a gyógyászati segédeszközöket használók helyzetét. A na­gyobb lépést az jelenti, hogy bármely megyei közforgalmú gyógyszertár elfogadhatja a vényre felírt gyógyászati se­gédeszköz igényt azzal, hogy azt az érdekelt számára 8—10 napon belül a gyömrői köz­ponti raktárból külön megho­zatja. Ezzel mintegy 100 Pest megyei település lakosai után­járás nélkül, helyben a gyógy­szertár útján szerezhetik be a számukra szükséges gyógyá­szati segédeszközöket, a rászo­ruló állampolgárokhoz lénye­gesen közelebb került az ellá­tás Ez pedig azért fontos, mert csak akkor jogosultak útikölt­ség-térítésre, ha olyan gyógyá­szati segédeszközt (például ortopéd cipőt) rendelt szá­mukra az orvos, amelynek ki­váltásához méretvétel szüksé­ges. Minthogy a gyógyszertá­rák ilyen segédeszközöket nem forgalmaznak, az útiköltség az érdekelt állampolgárokat ter­helné. Akik jogosultak Jó tudni, hogy gyógyászati segédeszközökről szóló új, mi­niszteri rendelet az ipari ta­nulókat kivonta a térítésmen­tes gyógyászati segédeszköz­ellátásra jogosult személyek köréből; így a továbbiakban — ez év január 1-től a térítés- mentes juttatásra a követke­zők jogosultak: Az üzemi baleset vagy fog­lalkozási megbetegedés miatt gyógyászati segédeszközre szo­rulók; a honvédelmi kötele­zettséget teljesítők (a 6/1976. MT számú rendelet 106. pa­ragrafusa alapján ellátásra jo­gosultak); az úgynevezett köz­gyógyellátásra jogosultak (az 1/1958. EüM. számú rendelet alapján ellátásra jogosultak); a hadirokkantak, a jogszabály­ban meghatározott esetekben és feltételek mellett. Sürgősséget igazolva A rendelkezés a térítés mér­tékét valamennyi, a közforgal­mú gyógyszertárakban kapha­tó gyógyászati segédeszköznél a fogyasztói ár 15 százaléká­ban határozta meg. Az utalvánv jellegű (15 szá­zalékos térítésű) vények a ki­állítástól számítolj,,90 napig éryényesek. Azokban az esetekben, ami­kor a gyógyászati segédeszköz hiánya az állampolgár kereső- képtelenségét idézheti elő, to­vábbá egészségi állapotának rosszabbodását okozhatja, az orvos a gyógyászati segédesz­köz soron kívüli elkészítését is előírhatja. Ezt a vényen a sürgős szó feltüntetésével és a sürgősség indoklásával, bélyeg­zőjének lenyomatával, vala­mint külön aláírásával is jelzi. A hibás, már nem használ­ható gyógyászati segédeszkö­zök javítását a rendelésre jo­gosult orvos kezdeményezheti. A javítás a kiszolgáltató hely közvetítésével a gyártó cég fel­adata. Még két jelentős egyszerűsí­tést hozott az esztendő elején életbe lépett új ellátási rend. A megyei gyógyszertári központ úgy intézkedett, hogy vala­mennyi járási székhelyen levő gyógyszertár készletben tarthat néhány, gyakran szükséges gyógyászati segédeszközt (pél­dául gumiharisnyát). így ezek most a megyében tucatnyi he­lyen beszerezhetők. Vény nélkül, pénzért Nincs ezután akadálya an­nak sem, hogy vény nélkül — teljes térítés ellenében — a lakosság megkapja azokat a gyógyászati segédeszközöket, amelyek viszonylag kis érté­kűek, ezért nem érdemes utá­najárni az utalványnak. Egy botra való gumikupak alig néhány forintba kerül, de ed­dig készpénzért nem volt kap­ható. Most bárki, bármelyik Pest megyei gyógyszertárban megrendelheti, s hozzájuthat anélkül, hogy utaznia kellene. A gyógyszertárak a másutt be­szerezhető gyógyászati segéd­eszközök ellátási rendjéről is tájékoztatást tudnak adni. Dr. Kempier Kurt A megyei népfronfelnökség ülése Erős hagyományokra támaszkodó, közös érdekű együttműködés Kedden délután a mozgalom megyei székházában tartott ülésén a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának elnöksége az elfogadott napirendnek megfe­lelően tájékoztató jelentést hallgatott meg az 19S3. ja­nuár 29-én megtartott időközi tanácstagi választások előkészítéséről és lezajlásáról. Megvitatta és jóváhagyta a testület azt a beszámolót is, amelyet a Szentendre vá­rosi körzeti népfrontbizottságok tevékenysége tapaszta­latainak szenteltek, s úgy határozott, hogy az anyagot a megyei népfrontbizottság következő ülésén megtár­gyalásra előterjeszti. tott a helyi fejlesztési tervek egyre demokratikusabb kiala­kításában, a végrehajtás cél­szerű útjainak keresésében, a rejtett források feltárásában, azaz a gazdálkodás mai köve­telményekhez igazodó gyakor­latának térhódításában. Biztató tények Napirend szerint a résztve­vők ezt követően átfogó esz­mecsere keretében elemezték a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága és a megyei népfront- elnökség közötti együttműkö­dési megállapodás megvalósí­tásának főbb jellemzőit, va­lamint az új, korszerűsített, kibővített megállapodási ter­vezetet. Az 1971-ben első ízben meg­kötött — s több tekintetben az élet követelményeihez fo­lyamatosan hozzáigazított — együttműködési megállapodás — hangzott el az ülésen —, sikeresen betöltötte szerepét. Eredményeként nemcsak a megyei, átfogó tennivalókban, hanem a helyi feladatokban is szoros kapcsolat alakult ki, erősödött meg a tanácsok és a népfrontmozgalom testületéi között. A közös munkálkodás fő területei voltak a tanácsok népképviseleti jellegének fej­lesztése, a gazdaságszervező tevékenység erőteljesebb ki­bontakoztatása, a hatásosabb politikai felvilágosító és kul­turális nevelő tevékenység szi­lárd kereteinek megteremté­se, az államigazgatási felada­tok egyszerűsítése, korszerű­sítése. Sokféle tény tanúsítja a ta­nácsok és a népfrontmozga­lom átgondolt együttműködé­sének hasznát, hiszen .—s er­re a vita résztvevői nyoma­tékosan emlékeztettek —, pél­dául gz összefogásnak, a társa­dalmi munkának korábban nem tapasztalt eredményei te­temesen hozzájárultak a la­kosság életkörülményeinek ja­vításához, a települések arcu­latának korszerűbbé tételéhez. A biztató tények sorához tar­tozik a tanácsi testületek megnőtt aktivitása, a tanács­tagok rendszeres elszámoltatá­sa megbízatásuk teljesítéséről, valamint az is, hogy jelentős számban sikerült bevonni a közéleti munkába olyanokat, akik addig nem vállaltak részt benne. A felek együtt­működésének fontos szerep ju­KORÁN NYUGDÍJBAN N éha azok sorsa is megle­petéssel szolgál, aki­ket közeli ismerősként tar­tunk nyilván; Ugró Lász­ló, a Hírlapkiadó Vállalat Pest megyei lapterjesztési csoportvezetője nyugdíjba megy. Meglepetés: mert korá­nál jóval fiatalabbnak tűnik, azt pedig a környezete se tudta ezideig róla, hogy a Friss Új­ság volt az első kenyéradó gazdája. Ráadásul munkájá­nak történetéből a Pest me­gyei Hírlap múltjának néhány romantikus részlete is körvo­no] 07 pvr] i ír Ugró László 1966 óta felelős 35 kiadvány — újságok, heti­lapok és folyóiratok — terjesz­téséért. Amikor kezdte: a Pest megyei Hírlapot tíz tele­pülésen — köztük Kocséron, Törteién, Ahányban — még lóháton kézbesítették, s a lap megjelenési példányszáma mindössze 27 ezer 500 volt. Az­óta — amint visszaemlékezik — négyszer emelkedett a Pest megyei Hírlap ára. s az érdek­lődés megkétszereződött, hiszen jelenleg újságunk több mint 63 ezer. gyakorta 65 ezer pél­dányszámban jut el az olva­sókhoz. ö szerényen úgy vall­ja: az újság leghatékonyabb propagandistája maga az új­ság. Bizonyítja is: a pénteki, szombati és a vasárnapi szá­mok általában kétezerrel több példányban fogynak el, mint a többi napon. Különösen hangzik az is. ahogyan a már exterjesztési csoportvezető vállalja az ügy­nök szerepet. Ez a foglalkozá­si név valamiképpen negatív minősítést kapott a hétközna­pok során. Pedig az ügynök mindig agitátor, meggyőzni akar egy tárgy használhatósá­gának értelmes voltáról, hasz­nosságáról. És Ugró László legszívesebben a családokat kereste fel. városokban, közsé­gekben és az apró falvakban vitte magával a Pest megyei Hírlap friss példányait, alkal­mazkodva a beszélgető partne­reihez ... agitált. Megszervez­te hírlapunk mozgó árusítását a vasútvonalakon és a vidéki pályaudvarokon, \ úgy fogal­maz .......kedvenc játéka volt a Pest megyei Hírlap”... V olt valami, amelyben — ugyancsak önvallomása szerint — megbukott: a Pest megyei lap budapesti terjesz­tésében. Igaz ugyan, hogy lapunk a főváros 33 helyén kapható, de csak viszonylag — nagyon kevés példányban, a jelenleginek többszörösét tud­nák eladni, csak hát... a fenn­tartások korlátáit nehéz áttör­ni. Talán majd az utódok, majd a következő generációk. Joggal számíthatnak rájuk az olvasók és a szerkesztőség munkatársai. s joggal bízik ebben Ugró László is. hiszen a kiadóvállalat terjesztőjének nagyobbik hányada az ő cso­portjában, felügyelete mellett sajátította el a szellemi ügy- nökösködést. S most, majdnem fél év­századnyi munka után a pi­henés évtizedei következnek. Az eddigieknél nyilván na­gyobb gondoskodás veszi majd körül Ugró László hobbikert­jének ötven rózsafáját, és bi­zonnyal gyarapodni fog a sző­lőkért is. S aki hajnalonként a Budapesti Műszaki Egyetem felé jár, az továbbra is láthat­ja majd, piros melegítőiében a szokásos köröket futni, a nyugdíjba vonult lapterjesztőt. T őlünk korán búcsúzott Vagy mégsem? fgéri, visszajár majd Pest megyébe, a megyei pártbizottság megbí­zásából a tömegkommuniká­ciós felmérések készítését vállalta. Kr. Gy. Három fő rész Erős hagyományokra tá­maszkodik tehát — mondotta a felszólalók egyike —, a to­vábbi teendők megfogalmazá­sa. Az új, az eddig érvényben volthoz képest jelentősen bő­vített, korszerűsített együtt­működési megállapodás terve­zete három fő részre tagoló­dik. Ezek: együttműködés a közjogi funkciók gyakorlásá­ban; a társadalompolitikai és tömegmozgósító teendőkben; a művelődési feladatokban. Érthetően nincs helyünk ar­ra, hogy a terjedelmes meg­állapodás e három fő fejeze­tét részletesen ismertethessük, ám néhány kiragadott elem is érzékelteti, közös érdekű, kö­zös célokat szolgáló együttmű­ködésről van szó. Így például az a fejezet, amely a közjogi funkciókban való összehangolt cselekvést öleli fel, sok más mellett — mint az általános és az időszaki választások elő­készítése, szervezése, lebonyo­lítása —, nagy teret szentel a tanácstagok tevékenysége tá­mogatásának, folyamatos tá­jékoztatásuk megteremtésének, a választókerületi munka erő­sítésének. Kitér az említett fejezet olyan, sokféle érzé­kenységet sűrítő pontokra is, mint a döntések demokratikus előkészítése, o társközségek viszonya és érdekegyeztetése, a tanácsülések nyilvánosságá­nak gyakorlatbani érvényesí­tése. Hasonlóan az előbbiekhez, tág körű teendők foglalata az a fejezet is, amely a tanács és a népfront társadalompoli­tikai, tömegmozgósító funk­cióinak gyakorlatát kívánja fejleszteni. Ezek sorában nem­csak fenntartják az eddig is sikeres közös akciókat — mint amilyen a településfejlesztési verseny —, hanem újakra vál­lalkoznak. A megállapodás sze­rint a tanácsok nyolc napon belüli válaszra és soron kívüli intézkedésre kötelesek a nép­front testületektől érkező köz­érdekű bejelentések, javasla­tok, panaszok ügyében, amint a népfrontmozgalom arra kö­telezi magát, hogy gyűjtője és továbbítója lesz a jövőben is a lakossági véleményeknek, azaz elősegítő je az informá­ciók két irányú áramlásának. Kölcsönösség A művelődési feladatokban való kölcsönös tervegyeztetés, a különböző kezdeményezések összehangolása természetes alapja az együttműködésnek. A megállapodás megkülönböz- tétett figyelmet fordít a töb­bi között a szabad idő tartal­mas eltöltése feltételeinek gazdagítására, o nemzetiségi kultúra hagyományainak ápo­lására, az idős korúak, a fia­talok sajátos művelődési igé­nyeinek eddiginél jobb kielé­gítésére. Kitér a megállapo­dás olyan, gazdag hagyományú területekre is, mint a honis­mereti mozgalom, az ismeret- terjesztés, az egyházpolitika, a gyermekvédelem, részletesen megjelölve a közös cselekvés­ben a konkrét formákat, mód­szereket, feladatokat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a megyei nép­frontelnökség közötti együtt­működési megállapodást a tes­tület, mint a felek egyike, egyhangúlag elfogadta. M. O. Mozgó felvevőhelyek Hidroglóbuszok Patyolata Ha az volna a kérdés, hogy mi a megyei Patyolat hivatalos neve, bizonyára kevesen tud­nák a helyes választ: Pest me­gyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat. S még így sem pon­tos a felelet, mert az említett cégnek csak az egyik — s nem is a legnagyobb — ágazata foglalkozik a textíliák tisztí­tásával. A tisztítás veszteséges ők tartják ugyanis karban az ország hidrogióbuszainak egy részét, s más cegek ter­mekéinek csornagotasaval is milliókat keresnek. Vegyük sorjában a három agazatot. Őri Sándor, a Pa;yoiat-szol- gáitatas felelőse. Mindenek­előtt azt említi, hogy az állam meg mindig nagy dotációt ao a ruha tiszlításanoz. A lakos­ság ezért kilónként hat fo­rintot fizet, s az allam hozza- tesz 5,5U-et. A vállalat ezt a két összeget kapja, de nekik 13 forint 80 fillérbe kerül egy kilogramm ruha mosása. A veszteség tehát 2,50 Ft. — Hogyan teszik pozitívvá ; mérleget? — A közületi mosás szabad­áras, ott hozzuk be a veszteség kisebb részét. A többit pedig úgy, hogy átszerveztük az egész vállalatot. Az elmúlt év végéig a szalonjainkat szerző déses * vállalkozóknak adtuk ki, sorban szüntetjük meg a ft vevőhelyeket, a funkcióikat a Patyolat-buszok veszik át. Ezek gazdaságosabbak, mert egy jármű ötvenkét községet lát el. s egy nap alatt 6—10 településen is megfordul. A vállalatnak jelenleg négy busza van, s 112 községe! kapcsoltak be a menetrendjé­be. A megye két nagy moso­dájának egyikét, a vácit meg­szüntették, ideiglenesen a kór­ház vette át. A nagykőrösiek kapacitását viszont égyhar- maddal növelték. Júniustól gyakorlatilag az egész megyé­re itt mosnak majd. Nyilván­való: egy nagyüzemnek ki­sebb a rezsije mint sok kicsi­nek. Munkaerő pedig Nagykő­rös környékén van elég. őri Sándor állítja, hogy idén to­vább javul a szolgáltatás szín­vonala. Technológiai módosí­tásokat vezetnek be. s tartják a 12 napos vállalási időt. Légtornászok és csomagolok Tátrai Lajos, a hidroglóbusz­karbantartók vezetője mondja, hogy Szombathelytől Szatmá- rig járják az országot, 50, 100 és 200 köbméteres víztornyo­kat javítanak, szereiőliftekben, irdatlan magasságban. öten vannak, 120 szerződésnek tesz­nek eleget évente. A négy autót és a felszerelést örököl­ték az Építőanyag Ipari Válla­lattól. Az öt szerelő 1965 óta dolgozik együtt, tavaly 350 ezer forintos nyereséget hoztak a cégüknek. Kevesen tudják a megyében, hogy ezt a vállalatot a cso­magoló részleg tartja fenn. Késztermékeknek adják meg a külcsínt. Fóton, Szadán és Százhalombattán tevékenyked­nek bedolgozóik. Cipőt, játé­kot, Rubik-kockát, bálázó- és rakodógépeket egyaránt cso­magolnak. Ez a munka beru­házást nem igényel, csak bér­költséget. Négyszázan vannak az ügyeskezű nők. Az általuk termelt nyereség 12 millió 700 ezer forint volt tavaly... Vicsotka Mihály \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom