Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-02 / 51. szám

%Müm> 1983. MÁRCIUS 2., SZERDA m Kiállítótér me kb ólmbi A művész megleli közönségét M Hincz Gyula Kossuth-dí- f- jas, kiváló művész mint­egy harminc festményével, több grafikával és szobor' ral mutatkozott be a csepe^ li Iskolagalériában. Utána ez az anyag is Vácra kerül, a Hincz-gyűjteménybe, me­lyet áprilisban avatnak feL A megújulás igénye Nagy közönségsiker közepet­te nyílt meg a kiállítás, ahol a találkozók, a beszélgetések során sokrétű vélemény ala­kult ki, a vendégkönyvbe írt gondolatokról nem is szólva. A megnyitó után a mesiter kö­ré sereglett általános iskolá­sok, gimnazisták, szakmunkás- tanulók kérdéseire válaszolva megszólaltatták a művek al­kotóját, s ez elismerésre, az érdeklődés intenzitására utal. A kollégák közül Jancsek Antal, a virtuóz rajztudást emelte ki. Galambos Tamás, a század eszméire hatékonyan asszociáló képzelőerőt. Duray Tibor festőművész a teljesít­mény frisseségét. Geszleir György zeneszerző is ott volta nézők soraiban, aki legutóbb Párizsban, Bécsben és Buda­pesten mutatta be Vasarely képeit méltató, elemző zenei kompozícióját. Arra gondolhatna valaki, hogy művészetének konstruk­tív jellege miatt a közönség nehezen boldogul látomásai­val. Ennek az ellenkezője az igaz, mely abból adódik, hogy művei minden elvonatkoztatá­saikkal együtt a század való­ságához tartoznak. Ez a véle­ményük a ráckevei gimnazis­táknak is, akik a közelmúlt­ban fejtették ki önálló. írásos véleményüket. A mintegy száz diák egyöntetűen érzékelte ezt az újszerű képi fogalmazást. Talán azért, mert a mai ifjú­ság és Hincz szemlélete rokon a megújulás igényétw. A rác­kevei fiatalok nehézség nél­kül azonnal rátaláltak az alko­tó sajátos stílusára, annak expresszív vonásaira. A formák jelentése Kétségtelen, asszociatív' rea­lizmusának lényege, hogy a mai világkép teljes skáláján játszik, s a játékosság is lé­nyeges eleme művészetének. A kezdeti idegenkedés megszűnik attól a pillanattól kezdve, ahogy a kontaktus létrejön kép és ember között. A háttér és a központi figura a színek egységében köt visszahozha- tatlan kapcsolatot. Hincz Gyu­la ' festészetének határa az egyszerű formától a legbonyo­Hincz Gyula: Arcképek lultabb képi egyenletig terjed. Az arcról leolvasható a lélek állapota — jegyezte meg egy dömsödi fiú, s Nagy Erzsébet számára Kiskunlacházáról az a meghatározó, hogy a megfes­tett, megrajzolt alakok nem a munkába, hanem a szomorú­ságba, gyötrelmeikbe fáradtak bele. Hincz Gyula hazahozta pá­rizsi kiállításáról a vendég­könyvét, a napilapokban meg­jelent kritikákat. A párizsi közönség Hincz kolorizmusá- nak bőségét, vonalvezetésének virtuóz technikáját érzékelte igazán és azt, hogy milyen szerves összefüggés észlelhető művészete és a kubizmus kö­zött. A megismerés kapuja Lyka Károlyra emlékezve írta Hincz azt, hogy a művé­szet nyelvének megértése sze­mélyes képességünk, mely megszólaltatja a művet. Ez az a kapcsolat, mely által a mű továbbéli bennünk határtalan létét, újra kezdi bűvös pályá­ját. Mindannyiunkban rejtő­zik valami képesség, hogy megérezzük a tormák jelenté­sét, értelmünk nekilendül és kibetűzi a társat a vonalak halhatatlan rendjéből, s érez­zük, hogy a művészet birodal­ma a finom rendszerekbe fog­lalt lelkek világa! E szavak azt jelzik, hogy nő az azonosság Hincz Gyula al­kotásai és az emberek között, s az különösen örvendetes, hogy e tábor legfogékonyabb része az ifjúság. Két dolgot igazol mindez. Azt, hogy nap­jainkban gyorsult a fejlődés, s az ember előbb éri el az esz- málés magaslatát, s azt is. hogy Hincz Gyula milyen új távlatokat érintett festészeté­ben. melyre egyre áthatóbban figyelnek azok. akik kopogtat­nak az élet, a megismerés ka­puján. Ezért mondta Molnár Jó­zsef, a csepeli Iskolagaléria ér­tő rendezője, látva a mester köré sereglő fiatalokat, felnőt­teket: Hincz Gyula művészete megtalálta közönségét. Losonci Miklós Vetélkedő Fúvósok és vonósok A hét végén tartották az út­törőzenekarok megyei vetél­kedőjét. Fúvós kategóriában a eg jobbnak az abonyi Bihari Já­nos Állami Zeneiskola és a Jó­zsef Attila Nevelőotthon közös zenekara bizonyult. A vonósok versenyén két ze­nekart javasolt a zsűri tovább­jutásra. Az egyik az abonyi Bihari János Állami Zeneis­kola és a Gyulai Gál Miklós Általános Iskola vonószeneka­ra, a másik pedig a váci Bar­tók Béla Állami Zeneiskola if­júsági vonószenekara. A zenei erőpróbán föllépett még hét népi hangszeres együt­tes is. Miután nekik az idén nem rendeznek országos ve­télkedőt, a két legjobban sze­replő csoportot a bíráló bizott­ság külön kiemelte és jutalom­táborozásra javasolta. Ezt az elismerést a táborfalvi Dabas és Vidéke Áfész és a Jókai Mór Művelődési Ház csoportja, valamint az inárcsi úttörő ci- terazenekar kapta. Módosult a középiskolákban Az ösztöndíjrendszer A fizikai dolgozók tehetsé­ges gyermekeit segítő közép­iskolai tanulmányi ösztöndíj­rendszer módosulásáról adtak tájékoztatót a Művelődési Mi­nisztériumban. A középisko­lákban tanuló, mintegy két­száznégyezer diák csaknem hatvan százalékának szülei fi­zikai dolgozók, őket érinti a művelődési miniszter új utasí­tása, amely újraszabályozza az Állami Ifjúsági Bizottság (AIB) irányelvei alapján a több mint öt éve érvényben lé­vő középiskolai tanulmányi ösztöndíjrendszert. Az új ren­delkezésnek is elsődleges cél­ja a tehetséges diákok tovább­tanulásának ösztönzése, a gyer­mekeik továbbtanulása érde­kében anyagi áldozatot válla­ló munkásszülők támogatása. Az előzőkhöz képest alapve­tő változást jelent az, hogy az eddigi ÁIB-irányelvek a mű­velődési miniszteri utasítással jogszabályi rangra emelkedtek, Játsszunk színházat! A nyuszi nem halhat meg Kerek porondon tarka bohócok ugrálnak. Gyerekraj­zokat mutatott az óvó néni. Megkérdezték a kicsinyektől: tudják-e ml a színház? A rajzok azt sugallják, csak a cirkuszt ismerték. Tizennyolcuk közül mindössze hat látott valamilyen gyermekelőadást. Az is kiderült, hogy csak ennek a hatnak a szülei voltak életükben egyszer­egyszer színházban. Nevetnek a szomorúak A váci Hársfa úti óvodá­ban érdekes kísérletet kezdtek. Megtanítani a kicsiket a szín­ház, a színjáték örömére — ez volt a céljuk. Az óvoda a vá­ros peremkerületében van. Rossz lakáskörülmények kö­zött élő, hátrányos helyzetű gyermekek járnak ide. Éppen ezért esett a Madách Imre Művelődési Központ igazgató­jának, Végh Károlynak a vá­lasztása erre az óvodára, és itt készséges segítőtársakra ta­lált. Elvitték az apróságokat a művelődési házba. Megnézték az üres nézőteret, színpadot, öltözőket. Megmutatták nekik a világítást, elmagyarázták mi­re való a reflektor, a függöny, a díszletek és a jelmezek. Így felkészülve ültek be az első előadásra, amelyen Ska- tulyácska királykisasszony kalandjaiban gyönyörködhet­tek. — Egy nagy színházat kel­lene csinálni, hogy sokan be­leférjenek — foglalta össze él­ményéit egyetlen mondatban Zsoltika. Rá DIOFIGYELO BÁNK BÁN. A magyar iro­dalom nem szűkölködik olyan lángelmékben, akiknek hánya­tott sors jutóit osztályrészül. Ezek közé tartozik legnemze­tibb drámánk alkotója, Kato­na József is. A kor, amely­ben született mootcha körül­mények közé fogadta. A re­formkor fényei még csak hal­ványan pislákoltak, nem volt irodalmi élet, Tháiia magyar papjai szűkös viszonyok között a vidéki városokat járták és vívták szinte eredménytelen­nek tetsző harcukat a színpa­di szó sikeréért, a közönség kegyének elnyeréséért. A Pesten tanuló fiatal jurá­tus — egy kecskeméti takács- mester tehetséges fia —, ma­ga is szerepet vállal a színé- szeti mesterség művelőinek körében, A második magyar színjátszó társulat ekkor küzd a nemzeti nyelv és művészet diadaláért a németes Pest-Bu­dán. Mint delectans actor dolgozik közöttük. Fellép szí­nészként, darabokat fordít és magyarít, de ír eredeti műve­ket is. Mindössze huszonhá- rom^éves, amikor a Bánk bán első változatát papírra veti. Szent meggyőződé-e. hogy re­mekművet alkotott. Ennek hi­tében küldi el dédelgetett szü­löttét az épülő kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásá­ra hirdetett drámaírói pályá­zatna, Válaszra sem méltatják. A tizenkét beérkezett pályamű közül ötöt emelnek ki, Katona József nevét még csak föl sem említik. A kudarc mérhetetlenül le­töri és minden további kísér­letezéstől kedvét szegi. Hátat fordít a színpadnak, hazamegy szülővárosába, ahol minit al- ügyész belesüpped az akkori Kecskemét porlepte, időnként kedélyesen borozgató, megle­hetősen sivár szellemi világá­ba. Még azt megéri, hogy drámáját nyomtatásban meg­lássa. Átdolgozza és városának ajánlva 1821-ben jelenik meg. Senki sem figyel föl rá még akkor sem. Mikor harminc- nyolc esztendős korában agy­vérzés korai halálát okozta, a nemzet nem tudott róla, csak a jószomszédok kísérték utol­só útjára. Visszavonulásáról utolsó tanulmányában azt ír­ta: Ha a madár látja, hogy hasztalan csak fütyülése, élel­méről gondoskodik és elhall­gat. Három éve porlad az alföldi homokban, amikor a Bánk bán végre a színpadi deszká­kon is megszólal. Most száz­ötven esztendeje, hogy Udvar­helyi Miklós nemzeti színész és dalos Kassán jutalomjátéká- nak választotta. Ekkor indult el a mű sok me?,nróbálta*ás- sal terhes pályáján a halha­tatlanság felé. A rádió Szín­házi Magazinjának külön ki­adása egy nagyon szép össze­állítással tisztelgett ez alka­lomból a tragédia és költője előtt. NYOMON KÍSÉRTE a mű­sor a darab útját az első be­mutatótól kezdve a századfor­duló utánig, amikor már a néma film is megöröikítette emlékezetes jeleneteit. Kora­beli emlékiratokat idéztek föl. melyekben az első Bánk bá­nok, Tiborcok nyilatkoztak a műről és alkotójáról, akit jó né- hányan még a színházhoz sze­gődött jó barátként ismertek meg. Közöttük különösen ér­dekes volt Déryné szavait hal­lani, akinek kegyeiért Katona annyira versengett, de aki tu­domást sem vett róla. Tehet­ségtelen színésznek tartotta, ám a Bánik bán kassai bemu­tatóján mégis elsőnek alakí­totta Melindát. Az adásban érzékletesen ki­rajzolódott a keserves küzde­lem, míg végül a mű cenzúra­szorító béklyóiából ki tudott szabadulni. Végül a Bach- korszak sötét évei után a ki­egyezés szerzett polgárjogot "zámára. Katona József egyik •néltatója azt írta róla: A hal­hatatlanságot kereste és ön­ként a feledlséget választotta. A Bánk bán megölte benne a drámaírót, de végül beírta ne­vét a magyar irodalom halha­tatlanjainak sorába. Sz. E. Krisztinának az volt a vé­leménye, hogy a színház olyan hely, ahová elmehetnek a szo­morú gyerekek és sokat nevet­hetnek. — Jó is, meg rossz is a színház. Azért jó, mert szép az előadás, s azért rossz, mert csendben kell maradni — fi­lozofált Balázs. Viselkedési szabályokat is tanultak a színházlátogatások során. Csak tiszta, rendes ru­hában illik az előadásra men­ni. A ruhatár nem pályaud­var, mint ahogy azt az egyik gyerek hitte. Itt nem szabad kiabálni, lökdösődni. A máso­dik alkalommal már ők mél­tatlankodtak, ha valaki han­goskodott. Virágcsokor a kézben Ezek a négy-öt éves gyere­kek a legjobban rajzban tud­ják elmondani élményeiket. Skatulyácska királykisasszony­ról és a gonosz boszorkányról sok kép készült. Minden gyerek két rajzot készített. Egyet a vidám, egyet pedig a szomorú szín­házról. A szomorút minden rajz sö­tét színekkel ábrázolta, vidá­mat élénk sárgával, pirossal, kékkel. Volt, aki alakokat raj­zolt, s akadt olyan mű is, ame­lyen csak foltok jelezték a hangulatot. A szögletes alak­zat szomorúságot, míg a göm­bölyű vidámságot jelentett. A legnagyobb változást Mó­nika életében hozta a színház. Azelőtt mindent fekete ceru­zával rajzolt. Miután látta Levente Péter műsorát, meg­örökítette élményeit. A néző és a környezet ezen a képen is fekete maradt, de Levente Pétert tarkára festette, és mind a két kezébe rajzolt egy- egy csokor virágot. Ügy tűnik, az ő kis életében a művész kapcsolatteremtő ereje érde- me'te ki először a színes ce­ruzát ... — A foglalkozások végén a gyerekek színházat játszottak. Maguk találták ki a mesét, készítették a jelmezeket és osztották szét a szerepeket. Volt világosító és rendező is. Az előadást a kiscsoportosok nak szánták mulattatásul. Az ovisok csak a vidám darabo­kat szeretik, mert: — Mind­annyian sírnánk, ha meghalna a nyuszi. \ királynő focizik A darab azzal kezdődik, hogy az állatok már minden -átékot eljátszottak és nagyon unatkoznak. Ekkor eszükbe jut, hogy játsszanak színhá­zat. A kutya, a macska, a ka­kas és a kutyaól embermasz­kot öltenek. Lesz belőlük rendőr, kapus, királynő meg telefon. A rendőr megtanítja a királynőt focizni. (Azon so­kat vitatkoztak a gyerekek, hogy rongylabdával focizza­nak, vagy valódival, de a rongylabda győzött.) Az igazi emberek — a közönség — el­hiszik az állatokról, hogy azok is emberek és nagyokat nevetnek rajtuk. Az előadás végén lemegy a függöny és a szereplők meghajolnak. A kis­csoportosok pedig tapssal ju­talmazták a nagyok előadását. — Vitathatatlanul sokat fej­lődött a fantáziájuk a kísérlet óta — mondta Czugéber Ist­ván, a csoport vezetője, ök a cselekményt és a vidámságot kedvelik. A legszebb mesét sem tudják figyelemmel kísér­ni, ha, túl, sok;, benne az üres­járat. Sokkal több olyan szín­darabra, mesejátékra lenne szükség, amely ennek a kor­osztálynak készül. A művelődési központ igaz­gatója szeretné ezt a kísérle­tet az iskolákban is folytatni és színházat élvező, értő kö­zönséget nevelni a gyerekek­ből. Seress Eszter tehát az abban előírtak végre­hajtása és betartása mindenki számára kötelező. Űj eleme az utasításnak, hogy az erre a célra fordított évi 25 millió fo­rint állami támogatással, to­vábbá a vállalatok és a szö­vetkezetek önkéntes hozzájá­rulásával olyan középiskolai tanulmányi ösztöndíjalap^ lé­tesült, amelyet a Művelődési Minisztérium évente oszt fel a fizikai dolgozó szülők főváros­ban és az egyes megyékben továbbtanuló gyermekei ará­nyában. Az ösztöndíjra pályázóknak az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályában például a magyar nyelv és irodalom­ból, történelemből, matemati­kából; a gimnáziumokban az előbb felsoroltakon kívül a többi érettségi tantárgyakból, a szakközépiskolákban pedig az érettségi-képesítő tantárgyak­ból az első osztálybán legalább 4, a második-negyedik osz­tályban 4,5 átlagosztályzatot kell elérni, és elégtelen osz­tályzata egyik tantárgyból sem lehet. Az I—IV. osztályokban kap­ható ösztöndíjat számottevő mértékben növelik é3 tovább differenciálják. Az új jogsza­bály szerint például az e^ő osztályban évente háromezer, a negyedik osztályban pedig már hatezer forint ösztöndíj­ban részesülhet az arra érde­mes diák. A miniszteri uta­sításnak lényeges — az eddi­giekhez képest új — eleme az is, hogy a jogszabályt a szak­munkásképzést folytató szak- középiskolák tanulóira is ki­terjeszti. Fontos tudnivaló: ösztöndí­jat azok a tanulók is kaphat­nak, akik diákotthoni ellátás­ban részesülnek, illetőleg akik­nek — külön jogszabály sze­rint kötött — tanulmányi szer­ződés alapján a munkáltató társadalmi ösztöndíjat folyó­sít. A tanulmányi ösztöndíjat a megyei, illetve fővárosi ta­nács művelődési osztálya min­den évben meghirdeti. Azok a vállalatok és szövetkezetek, amelyek önkéntes hozzájáru­lásukkal növelték az ösztön­díjjuttatás kereteit, saját fi­zikai dolgozóik gyermekei ré­szére — a művelődési osztá­lyok útján — névre szóló pá­lyázatot hirdethetnek. MOZIMŰSOR MÁRCIUS 3-TÖL 9-IG ABONY 3—3: A postás mindig kétszer csenget I—II.** 6: Tündér Lala (du.) BUDAÖRS 3—6: Óvakodj a törpétől** 6: A 39-cs dandár (du.) 7—8: A kétéltű ember CEGLÉD, Szabadság 3—6: A 34-es gyors (du.) Sértés (este) 7—9: Ezüstnyereg CEGLÉD, Kamaraterem 3—D: Cimborák (du.) 3—6: Ulzana (este) 7—9: Gerolstcini kaland (este) DA3AS 3—5: Akit Bulldózernek hívtak 6— 7: Várlak Nálad vacsorára* DUNAHARASZTI 3: A pártfogolt* 4: Hintónjáró szerelem 5—S: A dominó elv* 6: Csutak és a szürke ló (du.) 7— 3: Apokalipszis, most I—II.** DUNAKESZI, Vörös Csillag 3—6: Egy zsaru bőréért* 6: Bogáncs (du.) 7—8: Viadukt DUNAKESZI, József Attila 3: Arnyéklovas I—II.* 6: Majmok bolygója* 7: Egv zsaru bőréért* 9: Kóma** ÉRD 3—4 és 6: Feketeszakáll szelleme 7—3: Szerelem Montrealban* FÓT 3—4: Serpico* 5— fi: Szökés a halál elől 6: A sólyom nyomában (du.) 7—3: A lator** GÖDÖLLŐ 3—6: Eg”r trombitás Szocsiban (du.) Szerelem Montrealban* (este» 7—9: Apacsok (du.) A bűn története I—II.** (este) GYÁL 3— 5: Várlak Nálad vacsorára* 6— 8: Akit Culldózernak hívtak MONOR 4— 6: Harmadik típusú találkozások I—II.* 6: Lolka és Bolka a föld körül ídu.) 7— 9: A 34-cs gyors NAGYKATA 3—6: A Birodalom visszavág 7—8: Esküvő* NAGYKŐRÖS, Arany János 3—6: Ezüslnycreg 7—9: Sértés NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 3—9: Szeleburdi család (du.) 3—6: Gcrolsteini kaland (este) 7: Körhinta (este) 8: A pártfogolt* (este) 9: A látogatás (este) PILISVÖRÖSVAR 3—4: Össze! a tengernél* 6— 7: Hófehérke és a hét törpe PCMAZ 3—4: Kramer kontra Kramer* 5—6: A szelíd vadnyugat 7: A vágtató huszárosztag I—II. RÁCKEVE 3—á: Apokalipszis, most I—n.** 5—6: A jegyzetfüzet titka 7— 8: Kisdarázs* SZENTENDRE 3—6: Walt Disney állatbirodalma (du.) A bűn története I—II.** (est«) 7—9: A bátyám öccse minden pénzt megér (du.) Óvakodj a törpétől** (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 3—4: Kisdarázs* 5—6: Apokalinszis. most l—II.** 6: Fehcrlófia (du.) 7—8: A maláji tigris TÁPIÓSZELE 3—3: Hurrá, nyaralunk! 5—6: Esküvő* 6: Sivatagi show (du.) 7: A Birodalom visszavág VÁC, Madórh Imre 3— 6: Koncert (du.) Viadukt (este) 9: Munpet show (du.) A Keresztapa I—II.** (este) VECSÉS 4— 6: A maláji tigris 6: A dunai hajós (du.) 7—9: Feketeszakáll szelleme • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom