Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-11 / 59. szám

OP 1983. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Folytatódik az új-delhi csúcskonferencia Szövegszik a politikai nyilatkozatot Már félszáznál több küldöttségvezető szólalt fel Üj- Delhiben, az el nem kötelezettek mozgalmának VII. csúcskonferenciáján. A közvetlen és mindenkit érintő időszerű politikai és gazdasági kérdések mellett minde­nekelőtt a több mint száz országot átfogó mozgalom to­vábbi politikai irányvonaláról van szó. Míg egyes álla­mok szeretnék, ha az el nem kötelezettek hátat fordíta­nának a haladó eszméknek, számos ország követeli, hogy a mozgalom tartson ki amellett a vonal mellett, amelyet Havannában határozott meg és élesen szálljon szembe az imperialista kísérletekkel. Az el nem kötelezettek csúcstalálkozóján igen sok szó esik a mozgalom tagjainak egymás közötti nézeteltérései­ről. A legtöbb erőfeszítés je­lenleg az Irak és Irán közötti háborúval kapcsolatos — de a jelek szerint kevés ered­ménnyel. Míg Taha Mohied- din Maaruf iraki alelnök be­szédében hajlandó volt elfo­gadni valamiféle döntőbírás­kodást a két ország között, addig csütörtökön Mir Hosz- szein Musszavi Khamenei irá­ni-.miniszterelnök a teljes ülé­sen a leghatározottabban meg­ismételte országa feltételeit: teljes kártérítést követelnek az okozott károkért, továbbá az iraki csapatok teljes visz- szavonása mellett azt is el akarják érni, hogy Irak mond­ja ki: agressziót követett el szomszédja ellen. Ahogy az or­szág ENSZ nagykövete sajtó- értekezletén kijelentette, Szad- dam Husszein iraki elnököt nemzetközi bíróság, vagy isz­lám bíróság elé kell állítani. .Számos ország támogatta felszólalásában a nyugat- szaharai nép önrendelkezési, önálló államalkotási jogát, kö­vetelte a Polisario Front elis­merését. Szidi Mohammed herceg, a marokkói delegáció vezetője csütörtöki felszólalá­sában kilátásba helyezte, hogy országa hozzájárul a népsza­vazáshoz az érintett területen, de nem fejtette ki ennek rész­leteit, 'Nagy érdeklődéssel fogad­ták a tanácskozáson Argentí­na’ elnöke, Reynaldo Bignone felszólalását. Bignone megis­mételte, hogy országa érvé­nyesíteni kívánja szuverén jo­gait a Falkland (Malvin)-szi- getek felett, s háromoldalú tárgyalást javasolt Nagy Bri­tannia és Argentína között Pérez de Cuellar ENSZ főtit­kár részvételével. India és Pakisztán csütörtö­kön megállapodást írt alá kö­zös vegyes bizottság létrehozá­sáról. A megállapodást lndira Gandhi és Ziaul Hak jelenlé­tében a két ország külügymi­nisztere látta el kézjegyével. A tanácskozáson számos fel­szólaló foglalkozott a mozga­lom tevékenységének értéke­lésével az elmúlt három és fél éves időszakban, Kuba el­nöksége idején. A felszólalók túlnyomó többsége — mint például csütörtökön Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök és Robert Mugabe zimbabwei mi­niszterelnök —, igen nagyra értékelte a kubai elnökséget, amely, mint mondották, rend­kívül nehéz időszakban meg­őrizte a mozgalom egységét és fő irányvonalát. Az el nem kötelezettek csúcstalálkozójának a terve szerint pénteken kell véget ér­nie és a felszólalások túlnyo­mó többsége már elhangzott a plenáris ülésen. A politikai és gazdasági nyilatkozattal fog­lalkozó bizottságok és mun­kacsoportok azonban még nem fejezték be munkájukat, számos részletkérdésben és néhány főbb kérdésben a vita nem zárult le. így s; például nincs megegyezés arról, hol kerüljön sor a legközelebbi csúcstalálkozóra. Igen sokan A washingtoni meghívás árnyékában Hemes találkozó Izraelben Az izraeli Natanjában csü­törtökön megtartották az iz­raeli, a libanoni és az ameri­kai küldöttség esedékes talál­kozóját, de már abban a tu­datban, hogy áttörés csak a legújabb amerikai kezdemé­nyezéstől, Jichak Samir izrae­li és Elie Szalem libanoni kül­ügyminiszter egyidejű wa­shingtoni meghívásától várha­tó. Jelen lesz továbbá Philip Habib közel-keleti megbízott és Morris Draper, az amerikai küldöttség vezetője is. Az Asz-Szafir című bejrúti lap szerint a megállapodás esé­lyeit javítja, hogy Hafez Asz- izad szíriai államfő és Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet Végrehajtó Bi­zottságának elnöke Üj-Delhi- ben határozott ígéretet tett Amin Gemajel elnöknek a Li­banonban tartózkodó szíriai és palesztin erők kivonására, megfosztva Izraelt attól az ürügytől, hogy állandósítsa a libanoni területek megszállá­sát. A szíriai tájékoztatási mi­niszter azt is kijelentette, hogy Tel Aviv Menakem Elon az elnökjelölt Menahem Elont, az izraeli legfelsőbb bíróság egyik bírá­lót; jelölték a májusban meg­üresedő államelnöki tisztség­re a kormányzó jobboldali (dkud-tömb és a vele koalíció­ban levő pártok. A kormány rajtóhivatala Csütörtökön je­lentette be hivatalosan Elon jelölését. Államelnökké választása szinte bizonyosra vehető, mert e' tisztség betöltéséről a par­lament szavaz, s ott a kor­mánynak többsége van. Elon nem tartozik egyik politikai párthoz sem, jelölése kompro­misszumra utal. Damaszkusz nem ellenzi többé a szíriai és az izraeli csapa­tok egyidejű kivonását. A libanoni rendezés kulcs­kérdése azonban változatlanul az, vajon hajlandó-e Izrael le­mondani a dél-libanoni ellen­őrző állomások, a folytatólagos katonai jelenlét igényéről és a kétoldalú kapcsolatok „mesz- szemenő normalizálásáról”. javasolták, hogy ennek Bag­dad adjon otthont, mivel ere­detileg a jelenlegi tanácsko­zást kellett volna Irak fővá­rosában megtartani. Benyúj­totta jelentkezését a Koreai NDK és Líbia is. A gazdasági bizottságban a legfőbb vitatémák közé tarto­zik az, hogy a mozgalom fog­laljon állást a globális gazda­sági tárgyalásokkal, a jelen­leg fennálló nemzetközi gaz­dasági és pénzügyi intézmé­nyek. munkájával és a leg­sürgősebben megoldandó kér­désekkel kapcsolatban. A bi­zottságok éjszakai ülésén pró­bálják kialakítani a végleges szöveget. London Mcrjzi József programja Marjai József miniszterel- npk-hélyettes, aki nagy-bri- tanniai hivatalos látogatása első két napján a kormány vezetőivel tartott megbeszélé­seket, programját londoni pénzügyi, gazdasági és keres­kedelmi szervezeteknél foly­tatta. Látogatást tett az Angol Bank kormányzójánál és a Lloyds- Bank elnökénél. Fel­kereste az országos gazdaság- fejlesztési hivatalt, valamint a Londoni Kereskedelmi és Iparkamarát. Ugyancsak láto­gatást tett a magyar kormány elnökhelyettese a Shell Olaj- társaságnál, és London főpol­gármesterénél, majd Oxford- ba látogatott. Kritikus a török nagykövet állapota Elfogták terroristát A Belgrádban csütörtökön kiadott közlemény szerint szerdán este, nyolc órával a török nagykövet ellen elkö­vetett merénylet után a ju­goszláv rendőrség a lakosság segítségével fogta el a tett színhelyéről elmenekült, liba­noni útlevéllel rendelkező ter­roristát. Ugyancsak csütörtök délben adta ki közleményét a belgrádi idegsebészeti klinika Galip Balkar állapotáról. A nagykövet állapota változatla­nul kritikus, intenzív kezelése folytatódik. Továbbra is élet- veszélyes az állapota annak az 59 éves nyugalmazott ezredes­nek, aki járókelőként a me­rénylet színhelyén tartózko­dott, s akkor sebesítették meg a terroristák, amikor üldöző­be vette őket. Ugyancsak válságos az álla­pota annak a terroristának, akit a merényiét helyszínének közelében szolgálatot teljesítő rendőr lövésed terítettek le. A jugoszláv kormány szóvi­vője csütörtökön . Belgrádban tartott szokásos sajtóértekez­letén arra a kérdésre válaszol­va, hogy hol állítják bíróság elé a terroristákat, kijelentet­te: tekintettel arra, hogy a merénylők bűnvádi felelősség­re vonása mindig abban az or­szágban történik, ahol a bűn­tényt elkövették, továbbá, mi­vel a terrorakciónak jugoszláv állampolgárok is áldozatul es­tek, a két terrorista perére Belgrádban kerül majd sor. Az amesikai kormány terve Gyorssegély összesen 130 millió dolláros sürgős katonai segélyt kíván nyújtani az amerikai kormány Salvadornak és a környező or­szágoknak — közölte Reagan elnök csütörtökön. Bár az el­nök szerint „ezt a háborút csak a salvadoriak vívhatják meg”, mégis kijelentette: az amerikai katonai tanácsadók számának növelése, illetve a salvadorfi katonák Egyesült Államok területén való kikép­zése „a rendelkezésre álló anyagi forrásoktól függ” csu­pán. Az Egyesült Államok elnöke csütörtökön a gyáriparosak or­szágos szövetségének közgyű­lésén beszélt, s beszédét tel­jes egészében a közép-ameri­kai helyzetnek szentelte, ame­lyet, a lehető legsötétebb szí­nekkel jellemzett. Reagan közvetve elismerte, hogy az egész vészharangozás igazi oka a sokszoros számbeli fölény­ben levő salvadori hadsereg tehetetlensége. A terv részeként 60 millió dollár azonnali folyósítását és további 50 millió későbbi át­utalását kérte a salvadori had­sereg kiképzésének és ellátá­sának céljaira. Ezen kívül 20 millió dollárt „a hasonló prob­lémákkal küzdő” környező ál­lamok katonai segélyezésére kért. összesen 168 millió dol­lárért folyamodott az elnök a kongresszushoz a salvadori jobboldali rezsim gazdasági támogatására. Usztyino v-beszéd Murmanszkban Az USA időt akar nyerni Az Egyesült Államok a genfi tárgyalásokon arra törekszik, hogy időt nyerjen, megakadá­lyozza a megállapodás létre­jöttét 1983 vége előtt, s aztán hozzákezdjen új közepes ható­távolságú rakétáinak telepíté­séhez — jelentette ki csütörtö­kön Murmanszkban mondott beszédében Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió honvédelmi miniszte­re. — Ha ez megtörténik, a Szovjetunió — s ebben senki ne kételkedjen — képes lesz kellő időben, hatékony választ adni rá. Dmitrij Usztyinov azon a nagygyűlésen mondott beszé­det, amelyen a. Nagy Honvédő Háború Érdemrendjének első fokozatát nyújtotta át Mur- manszknak. I Usztyinov emlékeztetett rá,' hogy a Szovjetunió mind a genfi, mind a bécsi haderő- csökkentési tárgyalásokon több ízben tanújelét adta jóakaratá­nak. E tárgyalásokon azért nem született mindeddig elő­rehaladás. mert a Szovjetunió tárgyalópartnereiből hiányzik a jóakarat, s a nyugati fél nem hajlandó kölcsönösen elfogad­ható megoldásra jutni. A szé­les körben reklámozott ameri­kai nullamegoldás egyoldalú leszerelést követel a Szovjet­uniótól, amely azt éppen ezért soha nem fogadja el. Tyihonov Bilgrídba látogat Belgrádban csütörtökön be­jelentették, hogy Nyikolaj Tyi­honov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke Milká Planinc, a jugoszláv kormány elnöke meghívására március második felében hivatalos, ba­ráti látogatást tesz Jugoszlá­viában. Olaszország új javaslatokat sürget Reagan fogadta Colombát Emilio Colombo olasz kül­ügyminiszter az európai köze­pes hatótávolságú atomraké­tákkal kapcsolatos álláspontjá­nak módosítására kérte Ro­nald Reagan amerikai elnököt, hogy e?zel adjon új lendületet a genfi szovjet—amerikai tár­gyalásoknak. Reagan szerdáin fogadta a Fehér Házban az olasz diplo­mácia irányítóját, aki kétna­pos hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban. A UPI amerikai hírügynökség szerint Colombo támogatásáról bizto­sította a „nullamegoldást”, ugyanakkor indítványozta: az Egyesült Államok — nyugat- európai szövetségeseivel kon­zultálva — dolgozzon ki új javaslatot a genfi tárgyalások előmozdítása érdekében. A szovjet rakétacsökkentési ja­vaslat azt jelzi, hogy a Szovjet­unió megegyezésre kíván jutni a tárgyalásokon — tette hozzá. Az olasz külügyminiszter sajtóértekezletén, elmondotta, felvetette Reagan elnöknek azt is, hogy tanácsos lenne fenn­tartani a kezdeményezést egy szovjet—amerikai csúcstalál­kozó kitűzésében. Colombo ismét megerősítet­te, hogy a genfi tárgyalások kudarca esetén Olaszország­ban, Szicília szigetén meg­kezdik a manőverező robotre­pülőgépek telepítését, • , • TASZSZ-jzhntés Kémkedett a diplomata A Szovjetunió állambizton­sági szervei ez év március 7- én tetten érték Richard Os- borne-t, az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövet­ségének első * titkárát, amint kémtevékenységét szolgáló rá­diókészülékkel dolgozott. A Marisat” nevű amerikai mes­terséges holdon keresztül to­vábbíthatta értesüléseit. A biztonsági szervek lefoglalták a diplomata különleges, vízben oldódó papírból készült jegy­zettömbjét is. A NAPOKBAN öthetes szü­net után felújították Athén­ban a február elején felfüg­gesztett görög—amerikai tár­gyalásokat, az Egyesült Álla­mok görögországi támaszpont­jának jövőjéről. Az Egyesült Államok egy 1953-ban kötött egyezmény alapján négy nagyobb tá­maszpontot tart fenn görög földön. Ezek közül kettő Athén közelében — míg a másik kettő a stratégiai fontosságú Kréta szigetén található. Wa­shington az említetteken kívül további húsz, kisebb katonai bázissal is rendelkezik a bal­káni országban, amelyekért semmiféle bérleti díjat sem fizet. Amikor 1981 őszén az And- reasz Papandreu vezette Pán- hellén Szocialista Mozgalom választási győzelmet aratott, az új kormány a változások jelszavát tűzte zászlajára. Pa­pandreu választási beszédei­ben a NATO-ból és a Közös Piacból való kilépésért, az amerikai támaszpontok fel­számolásáért s igazságosabb gazdaságpolitikáért szállt sík­ra. Ezek voltak a legfontosab­bak, amelyek — a bár egykor görög földön született, onnan mégis hosszú ideig száműzött — demokratikus átalakulás reményében a kormányzó Űj Demokrácia nevű párt helyé­ben a PASOK-ot jutatták. Papandreu, aki választási győ­zelme után politikájában visszafogottabbá vált, nyilat­"Háttér TÁRGYALÁS A TÁMA kozataiban többször kifejtette, hogy nem mond le elképzelé­sei valóra váltásáról, még ak­kor sem, ha ahhoz sokkal hosszabb időre van szüksége, mint eredetileg gondolta. POLITIKAI ELKÉPZELÉ­SEI, ha nem is eredményez­tek gyors átalakulást, eddig több változást hoztak. A mi­niszterelnök, aki a görög- amerikai tárgyalások meneté­re nagy hangsúlyt fektet, megfigyelői vélemények sze­rint arra törekszik, hogy az Egyesült Államok használati díjat fizessen a támaszponto­kért. Ez persze csak a tárgya­lások első szakaszát jelenti, mivel a távlati cél a bázisok megszüntetése. A Pentagon — érthető módon — nem kíván­ja feladni jól kiépített tengeri, légi és szárazföldi bázisait a Földközi-tengernek ebben a térségében. A megegyezést nehezíti, hogy a támaszpontok működését és használatát a két fél között 108 különféle egyezmény kusza szövevénye szabályozza, amelyek között roppant nehéz eligazodni. Kommentátorok többször célzást tettek arra, hogy Wa­shington azt akarja elérni, hogy a két tárgyalóküldöttség olyan dokumentumot írjon alá, amely lehetővé teszi, hogy a Pentagon újabb öt évig használhassa a bázisokat. Hellasz ezt csak akkor lenne hajlandó elfogadni, ha a szer­ződésbe azt is beiktatják, hogy az Egyesült Államok a görög földön lévő bázisokat nem használja fel Athén barátaival szemben. Bár a szociáldemokrata gö­rög kormány egyelőre a NATO-ból való kilépés szán­dékát elhalasztotta, az ország vezetője nem tartja önmagára kötelező jellegűnek az Észak- Atlanti Szerződésnek azokat a határozatait, amelyek ellenté­tesek Görögország érdekeivel. Papandreu többször is kinyil­vánította, hogy ellenzi a NATO rakétatelepítési prog­ramját, s azt szorgalmazza, hogy a Balkánt atommentes övezetté kell nyilvánítani. A NYUGATI SZÖVETSÉ­GESEK „rossz szájízzel” vet­ték tudomásul azt is, hogy Görögország erősíteni kívánja kapcsolatait "nemcsak a szom­szédos országokkal, hanem a, Szovjetunióval is. A „nyitás” folyamata már 1980-ban el­kezdődött, amikor a jelenlegi államfő, Konsztantin Kara- manlisz — akkor még minisz­terelnöki pozícióban — láto­gatást tett a szovjet főváros­ban. A három évvel ezelőtt kezdődött kapcsolatbővítés igazából Papandreu hatalomra jutását követően vett a ko­rábbinál nagyobb lendületet. A pozitív fejlődést e téren jól jelzi az a tény, hogy február végén Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió miniszterelnöke tett látogatást Görögország­ban, s megállapodások szület­tek az együttműködés további fejlesztéséről. Mindez aggasztólag hatott a washingtoni kormányzatra. Különös idegességet keltett, hogy Görögországban az utób­bi időben több megmozdulásra is sor került az amerikai ka­tonai jelenlét megszünteté­séért. Az elmúlt hét csütörtö­kén tízezrek tüntettek az athéni parlament előtt. Elítél­ték az amerikai zsarolást és az amerikai katonai erőknek az országból való kivonását kö­vetelték. Vasárnap a Görög Nőszövetség felhívására ezrek tüntettek az amerikai támasz­pontok felszámolásáért. Wa­shington ilyen körülmények között nyomást akar gyakorol­ni Athénre. Azzal is befolyá­solni akarja a most újrakez­dett tárgyalásokat, hogy ezek eredményétől teszi függővé a Görögországnak folyósítandó — tavalyi szinten befagyasz­tott — katonai segély összegét. Csitári János Mint arról a TASZSZ szov­jet hírügynökség beszámolt, a szovjet illetékes szervek a diplomáciai státussal össze nem egyeztethető tevékenység folytatásáért Richard Osborne-t nem kívánatos személyiség­nek nyilvánították. Befejeződött a pápa körútja Közép-Amerika nyolc orszá­gában tett látogatását befe­jezve II. János Pál csütörtö­kön délután visszaérkezett Ró­mába. Kőrútjának utolsó állomá­sán a pápa elítélte a Haitiben uralkodó állapotokat. „Ezt a szép országot az igazságtalan­ság, a túlzott egyenlőtlenség, a nyomor, az éhezés és a féle­lem sújtja” — hangoztatta. Jean-Claude Duvalier („Baby Doc”) örökös államfő mintegv 25 perces találkozón fogadta János Pált. m Csak R ö viplN.^m GENFBEN csütörtökön tel­jes ülést tartott a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről tárgyaló szov­jet és amerikai küldöttség. Ugyancsak teljes ülést tartott az európai nukleáris fegyver­zet csökkentéséről tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. JÖZEF GLEMP bíboros, Lengyelország prímása csütör­tökön reggel Rómába utazott. Szerdán, mint jelentettük, Wojciech Jaruzelski hadsereg- tábornok, miniszterelnök talált kozott a lengyel katolikus egy­házfővel. A NATO-országok hadügy­minisztereinek szokásos ülését néhány hét múlva Portugáliá­ban tartják meg — jelentette be szerdán a portugál had­ügyminisztérium. A tanácsko­záson feltehetően megvitatják az új amerikai középhatótá­volságú nukleáris rakéták NSZK-beli telepítését is. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom