Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

xMűap 1983. MÁRCIUS 9., SZERDA OGITANÁCSOK Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni a terhes nőt — A kedvezmények a gyermek hatéves koráig illetik meg az anyát # A terhes nő vagy az anya alkalmazását, tekintettel e kö­rülményre, megtagadni nem szabad. Sajnos ezt a jogszabályt sok munkáltató helytelenül alkal- > mázzá, a terhes 90k, illetve a kisgyermekes anyák rovására. Panaszolta egyik olvasónk, hogy adminisztratív munka­körben meghirdetett állásra jelentkezett; a felvételnél minden szép simán ment, de valahogy elszólta magát, hogy 4 hónapos terhes. Ettől kezdve nehezebben mentek a dolgok és végül írásban érte­sítették, hogy nem alkalmaz­zák. Bár olvasónknak nincs rá bizonyítéka, de teljesen nyil­vánvalónak tűnik, hogy terhes állapota miatt nem vették fel. Bármilyen jó is legyen egy jogszabály, annyit ér, ameny- hyit abból megvalósítanak. A vállalatoknál a munkaerő-al­kalmazási politikát a szociál­politikával, a munkajoggal is összhangban kell alkalmazni. Valóban, ma már nem lehet megállapítani, hogy miért nem alkalmazták olvasónkat, de nem vitás, hogy terhessége is okot szolgáltathatott. Ezt azonban a munkáltató nem fogja beismerni, mert az ok lenne az illető elbocsátására is. Jó azonban, ha ezzel a kér­déssel kicsit részletesebben foglalkozunk, a terhes nő vagy anya alkalmazását ugyanis e körülményekre tekintettel megtagadni nem szabad. Ol­vasónknak mi azt tanácsol­tuk, hogy adjon be panaszt a vállalat igazgatójához. Ilyen panasz esetén a vállalat igaz­gatója körültekintően és ala­posan köteles megvizsgálni a felvétel elmaradásának körül­ményeit. A jogszabály azt is előírja, hogy az alkalmazásnál á terhes nőt és a kisgyerme­kes anyát azonos feltételek esetén, előnyben kell részesí­teni. Ezzel kapcsolatban egy másik olvasónk azt a kérdést vetette fel; • Kit kell kisgyerekes anyá­nak tekinteni? Az egységes és helyes jog- alkalmazói gyakorlat kialakí­tásánál azt kell irányadónak tekinteni, hogy a dolgozó nők védelmét biztosító jogszabá­lyaink egyebek között azt a célt szolgálják, hogy a terhes nők és a kisgyermekes anyák állapotuk, illetve anyai hiva­tásuk miatt a munkaviszony létesítése és fenntartása szem­pontjából ne kerüljenek hát­rányosabb helyzetbe más dol­gozó nőkkel, illetve a férfiak­kal szemben. A munkajogi és a társada­lombiztosítási jogszabályok­ban az anyáknak biztosított kedvezmények a gyermek életkorához igazodnak, de a gondozással és felügyelettel járó nagyobb problémák rendszerint a gyermek hat­éves koráig jelentkeznek. Ez azzal is összefügg, hogy a gyermek általában hatéves korától válik alkalmassá az általános iskolai oktatásban való részvételre is. Mindezek­re figyelemmel, kisgyermekes anyának azt az anyát kell te­kinteni, aki hat éven aluli gyermeket, illetve olyan hato­dik életévét betöltött gyerme­ket nevel, gondoz, aki kellő iskolaérettség hiánya miatt az általános iskolai oktatásban még nem vehet részt. Az azonos feltételek meg­határozását ugyancsak az el­térő jogértelmezés teszi indo­kolttá. Az egységes értelmezés hiánya ugyanis gyakran azt eredményezi, hogy , á női egyenjogúságot biztosító jogi szabályokat sok esetben — és elsősorban a terhes nők és a A maszeknak megéri? A RENDELETEK, jogszabályok nem hoztak meg­nyugtató megoldást; hiába írták elő, hogy az üzletek nyitva tartásuk egész ideje alatt kötelesek az általuk for­galmazott betétdíjas palackokat visszaváltani — a bolto­sok gyakran önkényeskednek. Van, ahol arra hivatkoz­nak, hogy tőlük sem szállítják el a palackokat, nincs hol raktározniuk, van, ahol semmire sem hivatkoznak, csak egyszerűen megtagadják bizonyos napokon vagy bizonyos órákban a visszaváltást. Ha a parancs nem elég, jöjjön az érdekeltség. Jött is. Az érintett minisztériumok kidolgoztak egy bonyolult rendszert, amelynek lényege, hogy kétféle palackárat alkalmaznak. Az eredmény? A boltosok legalábbis nem törik magukat a harminc fillérekért. Vagyis a helyzet nem sokat változott: a fogyasztó restellkedve jelenik meg az üres üvegekkel, és a boltos vagy gyakorolja a visszaváltás kegyét, vagy nem. Ismerek azonban néhány kereskedőt, akik kellemet­lenség, teketóriázás, adminisztrálgatás helyett készség­gel, mi több, örömmel és azonnali készpénzfizetéssel fo­gadják az üres üvegekkel érkezőket. Minél több üve­get rak ki a kuncsaft a hosszú pultra, annál nagyobb megbecsülésnek örvend. Hozzák is ezekhez a kereske­dőkhöz szatyorral, rekesszel, autóval a sörös-, a kólás-, az ásványvizes-, a befőttes-, a lekváros-, az uborkás-, a pálinkás-, meg a ki tudja, milyen üvegeket Kecske­métre és Budapestre. Mert ebben a két városban — de lehet, hogy időközben már másutt is — váltottak ki ma­gánkereskedői engedélyt üvegvisszaváltásra. Hogy miért üzlet a maszeknak, és miért nem az ál­lami vagy a szövetkezeti boltnak az üvegvisszaváltás, annak egyszerű a nyitja. Míg az alkalmazottak a többi bevétellel együtt a betétdíjakat is befizetik a vállalat vagy a szövetkezet közös kasszájába, addig a masfcek természetesen saját jövedelemként könyvelhet el min­den harminc fillért. Nem kell belőle apparátust, irodis­tákat eltartania — csak magát, meg a családját. Mivel az üvegvisszaváltás terén uralkodó káosz az ország egész lakosságát hátrányosan érinti, megkérdez­tük a Belkereskedelmi Minisztériumban: maszekosítha- tó-e ez a szakma. Megtudtuk, hogy elvileg semmi aka­dálya a dolognak, csak legyen elég vállalkozó, és talál­jon valamennyi megfelelő üzlethelyiséget. Ez utóbbi azonban már a helyi tanácsokon múlik. Ahol ugyanis nem támogatják kellő intenzitással a vállalkozót, ott aligha fog megfelelően forgalmas, kocsiparkolásra is al­kalmas útvonalon földszinti üzlethelyiséghez jutni. Márpedig erre az üzletágra pincehelyiség nem alkalmas: sem a fogyasztók, sem a boltos, sem az üvegek elszállítói nem hajlandók lépcsőt járni: HA TEHAT a vállalkozókedv és a helyiséggazdálko­dás úgy akarja, akkor az ország számos településén léte­sülhetnek olyan üvegvisszaváltó helyek, ahol minden korlátozás, kellemetlenkedés nélkül, szíves-örömest fo­gadják és veszik át terhűnket, a betétdíjas palackokat. Gál Zsuzsa kisgyermekes anyák esetében —, a munkáltatók körében még mindig fellelhető elmara­dott szemlélet miatt figyel­men kívül hagyják. Ennek az a nyilvánvaló magyarázata, hogy a terhes nőket és a kis­gyermekes anyákat a munka­jog egyéb szabályai — az el­térő adottságokat figyelembe véve —, kedvezményekben ré­szesítik, ezzel egyenlítve ki a köztük és más dolgozók kö­zött fennálló egyenlőtlenséget. Az idézett rendelkezés má­sokkal szemben csak „azonos feltételek” esetén biztosítja az előnyben részesítést a terhes nő, illetve a kisgyermekes anya számára. A gyakorlat el­igazítást igényel abban a kér­désben, milyen körre terjed­nek ki azok a munkafeltéte­lek, amelyeknek azonossága esetén az előnyben részesítés az érintett nők javára kötele­ző. A helyes felfogás szerint az alkalmazás során számba vehető minden lényeges és jogszerű feltétel ebbe a körbe tartozik. Külön hangsúlyozni kell, hogy a munkáltató jogszerűen csak olyan munkahelyen ra­gaszkodhat egyes munkakö­röknek férfiakkal való betölté­séhez, ahol a munka termé­szete vagy a munkakörülmé­nyek a nők foglalkoztatását kizárják. Ehhez képest tehát a vállalat a nála jelentkező ter­hes nőnek vagy kisgyermekes anyának az alkalmazásnál előnyben való részesítése elől általában nem zárkózhat el azon az alapon, hogy a mun­kakört férfival kívánja betöl­teni. K. M.-né olvasónkat, akit azért utasítottak el, mert a nők aránya a vállalatnál ma­gas és azt a munkahelyet férfival kívánják betölteni. Olvasónknak azt a tanácsot adjuk, a fentiek ismeretében, — és erre munkaügyi elvi ha­tározat is van —, hogy az el­utasításba ne nyugodjon bele, ő szintén a munkáltató szerv vezetőjéhez forduljon panasz- szal. Dr. M. J. Az egészség védelmében A február 14-i Magyar Köz­lönyben találhatják meg az érdeklődők az egészségügyi mi­niszter rendeletét o dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról. Ennek lényege, hogy a munkáltatók megfele­lő védőkenőccsel, ipari kéz­tisztító szerrel és bőrápoló ké­szítménnyel kötelesek ellátni dolgozókat, ha azok munkakö­rükben, munkahelyükön bőrká­rosító hatásnak vannak kité­ve. A bőrvédő készítményt a vállalatok térítésmentesen biz­tosítják és fontos szabály az is, hogy ezt a juttatást pénzben megváltani nem lehet. Védő­kenőcsöt, illetőleg védőbevona­tot kell biztosítani a dolgozók­nak, ha a bőrkárosító hatás megelőzésére a munka jellege miatt védőkesztyű nem hasz­nálható, illetve ha a dolgozó fényártalmat okozó munka anyagokkal érintkezik. Ipari kéztisztító szert kell adni ott, ahol a dolgozó bőrét szappa­nos, melegvizes mosással csak nehezen, vagy egyáltalán el nem távolítható szennyeződés éri. Tíz NAP I Rendeletéiből! Vizek partján-HORGÁSZBOTTAL Ha virrad, halra virrad ■f/ itt a tavasz! Joggal állíthatjuk, hiszen a hétvégi viha- | ros szelek enyhe levegőt tereltek a vizek fölé. Megtört í a jég ott is, ahol eddig keményen tartotta magát. Épp | ideje volt — mondják a szakemberek, hiszen a befagyott ^ kis tavak szellőztetéséről nagyon nehéz volt már gondos- <! kodni. A vékony jégre rámenni, léket vágni nem lehe- ^ tett, maradt a part széli sávok feltördelése, csáklyázása. | Reméljük, hogy ezt legalább mindenütt megtették, eddig $ legalábbis sehonnan nem kaptunk hírt halpusztulás- | ról. Ez az a fajta eseménytelenség, amelynek minden á horgász örül. Az üzletek működési enge­délyéről és a szakmai üzlet­körökről szóló 12/1978. (VII. 1.) Bk.M. számú rendelet mó­dosításáról, a 2/1983. (111. 3.) Bk.M. számú rendelet rendel­kezik (Magyar Közlöny 8. sz.). A magasabb összegű családi pótlékra jogosító tartós beteg­ség és súlyos fogyatékosság minősítéséről, valamint a csa­ládi pótlékra jogosultsághoz szükséges igazolásról a 3/1983. március 3-án megjelent Ma­gyar Közlöny tartalmazza az egészségügyi miniszter rende­letét. A Balaton üdülő körzet egyes településein az építési te­vékenység átmeneti korlátozá­sáról az építésügyi és város- fejlesztési miniszter 4/1983. (III. 3.) ÉVM szám alatt ren­deletet adott ki, amely ugyan­csak a Magyar Közlöny 8. számában jelent meg. A kivitelező építőipar fizikai dolgozóinak bérfizetési napjai­ról a 2/1983. ÉVM. rendelet rendelkezik. (Tanácsok Közlö­nye 3. sz.). A közületi gépjárművek 1983. évi üzemanyag-felhasz­nálásának korlátozásáról a 2/1983. (II. 16.) KPM. rendelet rendelkezik. (Tanácsok Közlö­nye 3 sz.). Hogyan is kezdjük? — kér­dezik most maguktól, egymás­tól sokan, akik télen szögre akasztották a horgászfelszere­lést. Hogy hol is kezdjék, ar­ra egyszerűbb a válasz: ott, ahol sok a korán ébredő ke­szegféle. A rablóhalakat ugyanis a hónap végéig még tilalom védi, a ponty ha talán nem is vermelt el az idén iga­zán, még ritkán eszik. Szóval — hogyan? Azt természetesnek feltételezzük, hogy a téli kar­bantartást mindenki elvégez­te. (Még az is, aki a meleg vizeket járta.) Nem mindegy azonban, milyen zsinór, milyen horog kerül a szerelékre. Most még igazán nincs értelme 20— 25-ösnél vastagabb damilt használni, s a horog se legyen nagyobb a 10—12-es számú­nál. Hogy úszózva vagy feneke- zőkészséggel, önetetővel hor­gászunk-e, azt a helyismere­tünkben bízva döntsük el. Csa­liként a csonti, a trágyagilisz­ta, s a minél apróbb szemű tésztafélék, esetleg a mirelit csemege kukorica jöhet számí­tásba. Válogathatnak Viszonylag zártnak mondható a Rákosmenti Horgász Egyesü­let is, amely tagjai válogathat­nak tavakban, hogy pontyra, amurra, csukára, süllőre, balin- ra, compóra vagy keszegfélékre „vadásznak’’-e a dányi tóban? Tavaly 144 felnőtt és 57 ifjú­sági horgász tartozott a tag­jaik közé. Az idén a szigorúbb ellen­őrzést és a tó környékének még hatékonyabb tisztántartá­sát tartják a legfontosabb fel­adatuknak. Vannak jó tapasz­talataik, amelyek alapot ad­nak ehhez, mind több önzet­len társadalmi munkásra szá­mítanak. ősszel 2 ezer 500 kilogramm pontyot és 500 kilogramm ve­gyes halat telepítettek a vizük­be. Számvetések Álprogram helyett hasznos elfoglaltság Nemcsak a nyugdíjasok érdeke Az alaposan megérdemelt pihenés időszaka — mondják a nyugdíjas állapotra. Valóban így van. Egyik legvonzóbb vonása talán az, hogy az ember kiszabadul az idő fogságából. Nem kell többé a percekkel hada­koznia, jut idő mindenre. A baj csak akkor kezdődik, ha elfogynak a tennivalók. Elfoglaltságot mindig le­het keresni. Nagyon sok azon­ban a szellemi-fizikai erejével még teljesen rendelkező nyug­díjas, akit nem elégítenek ki iaz álprogramok. Szeretné ké­pességeit hasznosítani, jó né­hány esetben nem is anyagi meggondolásból. A több év­tized alatt szerzett szakmai, mozgalmi és élettapasztalatok nem mennek nyugdíjba. Nemzedékek találkozója A nyugdíjasok társadalmi munkában való foglalkoztatása nem az érintettek magánügye, népgazdasági, munkaerőgaz­dálkodási szempontból is je­lentős. Itt vállalhat fontos közvetítő szerepet a Hazafias Népfront. A népi ülnökök között szép számmal találhatók nyugdí­jasok. Sok esetben pedagógu­sokat kérnek fel erre a tiszt­ségre. akik ezzel összefüggés­ben eredményesen kapcsolód­nak be az ifjúsági nevelés munkájába. Az idősek tapasz­talatainak hasznosítása érde­kében követendő példa lehet a Csongrád megyei népfront­kezdeményezés. Itt úgynevezett nemzedékek találkozóját ren­deznek. ahol az iskolákban az osztályfőnöki órákon, úttörő­foglalkozásokon idős munkás­embereket, köztiszteletben álló veteránokat látnak vendégül. Átadják tapasztalataikat A nyugdíjasok tapasztalatait, megszerzett szaktudását a fia­talok jól hasznosíthatnák. A Szovjetunióban remekül bevált a tanítómester mozgalom, melynek keretében nyugdíjas emberek társadalmi munká­ban vállalják néhány szakma­béli fiatal oktatását, patronálá- sát. Számos helyen, mint pél­dául Esztergomban is, az idős tanácstagok vállalták, hogy fiatalabb kollégáikat fel­készítik, átadják tapasztalatai­kat. Országszerte tapasztalható, hogy a lakóhelyszépítés leglel­kesebb aktivistái az idősko­rúak. Pest megyében 20 ezer környezetvédelmi őrt tartanak számon, ebből háromezer nyugdíjas. Nemcsak az üzemekben, a mezőgazdaságban is hasznosít­hatók az idős emberek tapasz­talatai. Vas megyében nép­fronttalálkozókra hívtak ösz- sze nyugdíjas tsz-elnököket, akik bőséges anyagot szolgál­tattak utódaiknak és a meg­hívott krónikaíróknak is. Sok olyan idős ember van, aki képes arra, hogy önmaga és családja ellátásán kívül mások gondjain is könnyítsen. Általános tapasztalat, hogy az idős, elesett ember még aktív kortársától szívesebben fogad el segítséget. Jó néhány he­lyen az országban önkéntes kis szociálpolitikai társulások szerveződtek idős emberekből. Felderítették hol él támoga­tásra, segítségre szoruló ha­sonló korú ember, s beosztot­ták a tennivalókat. Nógrád megyében idős asszonyok a gyesen lévő kismamák segítsé­gére siettek. Naponta egy-két órára vállalták a gyermekek felügyeletét, megbeszélés sze­rint. Ezalatt a kismamák be­vásárolhattak, elintézhettél ügyeiket, tanfolyamokra jár­hattak. Munkaközvetítő Mint ismeretes, több város­ban megszervezték a nyugdí jasok munkaközvetítő irodáját Itt azokat az idős embereke fogadják, akik valamilyet munkát vállalnának nyugdíjul kiegészítésére. Ám vannal olyan esetek, amikor nem e; a cél. A nyugdíjasok egy rész< szakismereteit, tapasztalatai szeretné átadni, hasznosítani akármilyen formában. Ez pedig olyan erő, amely nek az eddigieknél jobb ki használása nemcsak a nyugdí jasok érdeke. Németh Szilvia Sok egyesületben — az alap­szabályban foglaltaktól füg­gően — ezekben a hetekben tartják vagy tartották a köz-, illetve küldöttgyűléseket. Más­hol csak vezetőségi üléseken kerültek terítékre az aktuális kérdések. Mindenesetre sehol nem árt számvetést készíteni az esetleges létszámváltozásról, a fogási esélyekről, a fegyelmi helyzetről. Nem árt áttekinte­ni a horgászrendet sem: az idő szükségessé tehet változáso­kat. Drágábban A farkasdi tavon működő Monori ÁG HE tagjai például döntöttek a (saját) területi jé- gyeik árának emeléséről, az évente kifogható mennyiségről. Változás az is, hogy csökkent az egy-egy egyesületi tag ál­tal fogadható vendégek száma. (Napijegy kiadás náluk nincs.) Rendcsinálás Ha a hogyan kezdjük kér­dést a közösség nevében és ér­dekében tesszük fel, akkor a Rákosmenti HE elhatározását is tekinthetjük követendőnek. Most, hogy eltűnt a hó, felszá- radóban a sár, hozzá lehet kez­deni a vízparti — sajnos na­gyon sok — szemét, hulladék összegyűjtéséhez, a közös ta­nyák kitakarításához, felújítá­sához, a megrongálódott épít­mények kijavításához. Mind­ehhez nem kell sok pénz, csak néhány tettrekész, ügyes kezű sporttárs. Ilyenkor meg lehet tervezni az egész évi programot is. Per­sze nemcsak a munkára, ha­nem a közös kirándulásokra, rendezvényekre is gondolva. Egy-egy ilyen összejövetel gyakran több hasznot hoz, mint két-három megbeszélés, értekezlet. Ifjúsági verseny Az ifjúsági horgászok nap­jai sem telnek már esemény­telenül: megkezdődtek az or­szágos versenysorozat egyesü­leti selejtezői. A kiküldött tesztlapok térjedelmesek ugyan, de a jól felkészült fiatal hor­gász számára nem megfejthe- tetlenek. Az ifjúsági, illetve a versenyfelelősöknek emlékez­tetőül: a megyei elődöntőre nevezettek listáját április 15- ig kel megküldeni a megyei IB címére. Esélyek Tavaly változó tapasztalaté­ba* szereztünk a — holdállás alakján készült szólunáris táb­lázat előrejelzéseiről. Bebizo­nyosodott, hogy még sokféle körülmény egyezése szükséges a valóra válásukhoz. Figyeljük tovább együtt! A táb!ázat*ada- tai ma és holnap jó, utána 17- ig igen jó fogást ígérnek. Furucz Zoltán Vereszki János

Next

/
Oldalképek
Tartalom