Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1983. MÁRCIUS 9., SZERDA Sikeres SfRiiSZ-nsp Felelősség a közlekedésben Bármilyen gyakran értesü­lünk is közlekedési balesetről, mindig van a hírben valami megrázó, megdöbbentő, s ez a döbbenet csak fokozódik, ha azt is megtudjuk, hogy a tra­gédia a szabályok be nem tar­tása, vagy az emberi figyel­metlenség, felelőtlenség kö­vetkezménye. Ezért is* van nagy jelentősége a közlekedé­si rendszabályokkal kapcsola­tos ismeretek rendszeres fel­újításának. A kartali Petőfi Termelő- szövetkezetben — amikor a téli időjárás miatt kevesebb a munka — évről évre megren­dezik a KRESZ-napot, ame­lyen a közlekedésben részt ve­vő szövetkezeti dolgozók a kérdéssel kapcsolatos előadást hallgatnak, közlekedési filme­ket néznek, és vetélkednek. Naprakész ismeret Dolánfji Sándor személyzeti vezető elmondta, hogy ez az egynapos rendezvény része a •termelőszövetkezet éves to­vábbképzési programjának, s mindig nagy gonddal készül­nek tó, hiszen a biztonságos közlekedés elsősorban emberi életeket menthet meg, ugyan­akkor gazdaságilag sem elha­nyagolható. Nemcsak a szövet­kezet vezetősége, de a volánt kezelők is érzik ezzel kapcso­latos felelősségüket, s így szinte természetes, hogy a ba- gi művelődési központban tar­tott rendezvényen valameny- nyien megjelentek. A hetven főt meghaladó lét­számú kollektíva előtt Bol- csik Mihály rendőr százados, a városi-járási közlekedésbiz­tonsági tanács titkára szólt a gondokról és az eredmények­ről. — Mindig örömmel megyek a szövetkezeti gépkocsi- és erőgépvezetők továbbképzési napjára — mondta az előadás megkezdése előtti beszélgeté­sünkön —, mert a biztonságos közlekedés megteremtése szo­rosan összefügg a dolgozók naprakész szakismeretével, egészséges közlekedési morál­juk szilárdságával. Bolcsik Mihály részletesen beszélt az elmúlt év tapaszta- - latairól, elemezte a bekövetke­zett balesetek okait, tájékoz­tatást adott a Gödöllőn és a gödöllői járásban fellelhető veszélyes közlekedési gócokról. Galga cnsnti veszélyek — A személygépkocsik szá­mának emelkedésében élen jár a Galga mentének Bag és Tú­ra közötti szakasza. Sajnála­tos — figyelmeztetett a kiala­kult helyzetre —, hogy éppen az érintett községekben, Ba­gón, Hévizgyörkön, Calgahé- vizen, Túrán nagy a gyalogos­forgalom is, s ennek nagy ré­sze szabálytalanul a közúton bonyolódik. Komoly gondot jelent a kivilágítatlan kerék­párokkal, a kézikocsit húzók­kal való találkozás annál is inkább, mert a felsorolt tele­püléseken szegényes a közvi­lágítás, gyakoriak a meghibá­sodott lámpatestek. — A kerékpárosok, a foga- tosok, vagy- a kézikocsit von­tatók úgy vélik, s ez a véleke­désük hibás, hogy reájuk nem vonatkozik az alkoholfogyasz­tási tilalom, és ezzel csak fo­ltozzák a balesetveszélyt. Az M3-as autópálya bagi leágazá­sánál a gyalogosok fegyelme­zetlensége legalább olyan gond, mint az, hogy a fogatot hajtők és a kerékpározók a községek mellékútjain elhe­lyezett közúti jelzőtáblákat, még a behajtani tilos jelzé­sűt sem veszik figyelembe. — Speciális helyzetük van az erőgépvezetőknek, a rako­dás gépesítése, a közúti szál­lítás elterjedése, a személy- szállítás biztonságának megte­remtése, a rakományoknak az előírt szabályok szerinti rögzí­tése mind-mind külön figyel­met követel. Aki gépjármű vezetésére vállalkozik — mondotta befejezésül Bolcsik Mihály —, az egyben azt is vállalja, hogy veszélyes üzem­ben dolgozik, és számolnia kell ennek minden következ­ményével. A veszélyek több­sége megszüntethető, ha fi­gyelmesebben, türelmesebben, egymás iránti felelősséggel vé­gezzük dolgunkat. Az előadás után a vetélke­dő következett. Az egyéni ver­senynek nagy sikere volt. Különösen izgalmasnak bizo­nyult a közlekedési totószel­vény kitöltése. Első helyezést ért el Demetrovics László gép­kocsivezető, második lett Moór László erőgépvezető, s a harmadik helyen Bartók Pál gépkocsivezető végzett. Amíg a zsűri a versenyt ér­tékelte, addig a művelődési központ közlekedési filmeket vetített az érdeklődőknek. Ké­kesi János szállítási csoport- vezető, aki az összejövetel egyik házigazdája volt, elége­detten állapította meg: Mindenkinek érdeke — A kellő elméleti és gya­korlati felkészülés a tavaszi, illetve- nyári mezőgazdasági munkák előtt a szövetkezet egészének és az egyénnek kö­zös érdeke. A mai nap sikere ennek a felismerésnek a bi­zonyságát igazolja, s remélhe­tő, hogy az eredmény sem marad el. Fercsik Mihály Verseg Tovább bővítik az óvodát Költségvetés, fejlesztés Az idén a vérségi tanács a tavalyi hárommillió forinttal szemben három és fél millió forint működési költségkeret­tel rendelkezik. A növekedés fő forrása a felsőbb tanácsi hozzájárulás mértékének emel­kedése, kisebb részben pedig a lakosság által fizetendő adók összegének mintegy három- százalékos növekedése. A költségvetési keretszám első hallásra kétségtelenül soknak tűnik, de korántsem az, ha meggondoljak, hogy ebből biztosítja a tanács az irányítása alá tartozó intéz­mények zavartalan működését, s az összeg magában foglalja a tanácsi intézményekben dol­gozók munkabérét is. Az utób­bi önmagában meghaladja az egymillió hétszázezer forintot. A községfejlesztési alap is néhány ezerrel túlszárnyalja az egymilliót. Ez is több hely­ről vándorol a közös zsebbe: egyrészt a lakossági KÖFÁ- ból, a földhasználati és egyéb díjakból, de az e forrásokból várható összeg még a százöt­venezer forintot sem éri el. Honnan származik a többi? Nagyobbrészt felsőbb tanácsi támogatásból, ötszázezer fo­rintot utalnak át a tanács számlájára meghatározott cél­lal, a vízműtársulat létrehozá­sának segítésére, a további kisebbik hányad pedig a tava­lyi pénzmaradványból adódik. Míg a fejlesztési alap felét a vízműtársulat köti le, másik felét az óvoda bővítési, korsze­rűsítési munkálatainak befeje­zésére használják fel. Úttörőszoba és könyvtár Az ikladi általános iskola nemcsak négy új tanteremmel, egy szaktárgyi előadóval, hanem például úttörőszobával és könyvtárhelyiséggel is gyarapodott a közelmúltban. A nemrég elkészült szárny az iskolai ünnepségek megrendezéséhez is bensőséges teret nyújt. Felső képünkön: őrsi foglalkozásokat tartanak, társasjáté­kot űznek, televíziót nézhetnek, rádiót hallgathatnak az úttö­rőszobában. Alsó felvételünkön: Vankóné Dudás Juli látogatta meg a szomszédos Galgamácsáról az ikladi úttörőket, akik alkotásai­ról, munkájáról, életéről faggatták. Hancsovszki János felvételei Láoipsiizeaet Néhány hete örömmel lát­hatjuk, hogy élni, azaz mű­ködni kezdett a gödöllői Szabadság téri csomópont­ban a közlekedés biztonsá­gát szolgáló'közúti lámpa­rendszer. Igaz, egyelőre csak sárgán villognak a lámpatestek középső sze­mei, de már talán ez is elég indok arra: itt óvatosan, körültekintően közlekedjen a helybeli és a távolról ér­kező autós, motoros. Szóval, ezt is megértük. Hányszor akartulc, kíván­tuk, hogy a réginél nagyobb rend, biztonság teremtődjék itt, ahol... Hadd ne foly­tassam! Ne, mert ha örül­hetünk is egy kicsit, hogy talán kevesebb baleset, tra­gédia helyszíne lesz a jövő­ben ez a csomópont, nem árt figyelmeztetni sem. Mégpedig arra, hogy a je­lenlegi sárga villogó lám­pák, majd a tavasszal be­kötött zöldek, pirosak ön­magukban csak egy gép, egy programvezéreit szer­kezet intelmeit közvetítik, kötelességünk „ diktálói. Mindig csak annyit érnek, amennyit kötelességből, törvénytiszteletből megfo­gadunk belőlük. Törvénytisztelet! Ó, hány­szor mondjuk, óhajtjuk ezt a fajta tiszteletet. Nos, eb ben a dologban, a közleke­dés rendjét szabályozó eszközök parancsainak be­tartásában van miért fi­gyelmeztetni egymást. A lámpák ugyanis az embert, minket és értékeinket vé­dik. F. L Fagyos földre Alapozó műtrágya A h’őtálan decemberi, januá­ri tél járásunk egész területén kedvezett az ősszel elvetett kalászos gabonák fejtrágyázá- si munkájának. Túrán, a Gal- gamenti Magyar—Kubai Ba­rátság Tsz-ben is jól kihasz­nálták ezt a lehetőséget, s már az első havazás előtt ki­szórták a nitrogén hatóanya­gú műtrágyát a csaknem ezernyolcszáz hektáron elve­tett búzára, illetve az őszi ár­pára. Megkezdhették a tavasziak alá szánt alapozó műtrágyák kijuttatását is. Ezt a munkát mintegy 2 ezer 500 hektáron végzik el, ha az időjárás to­vábbra is kedve?, például az­zal, hogy fagyott marad a föld. A tápanyagpótlók nagy teljesítményű gépekkel, az IFA tehergépkocsikra szerelt adapterrel járják a táblákat. Tűzoltók Politikai tanuEmásiyofc A gödöllői városi-járási tűz­oltóparancsnokság személyi ál­lományából sokan vesznek részt rendszeres politikai és' szakmai továbbképzésben. A közelmúlt években hárman fe­jezték be tanulmányaikat a marxizmus—leninizmus esti egyetem hároméves tagozatán,' hatan az ML esti középiskola kétéves tagozatán kaptak bizo­nyítványt. Összesen húszán szereztek alapfokú politikai végzettséget öt év alatt. A visszatérítési díjat használják fel Nagyobb értékű részjegy A Galga vidéke Áfész ellátá­si körzetébe tartozó községek­ben ezekben a hetekben tart­Diákszokások vizsgálata Televízió kontra olvasás Napjainkban szinte minden falusi házban megtalálható a televízió, amely népszerűvé válásával jelentősen módosí­totta a családok életrimusát. Sok helyen igazítják — vagy halasztják éppen másnapra — teendőiket a szülők, gyerekek. A vérségi általános iskolában több nevelő ezzel kapcsolat­ban is végzett megfigyeléseket, mégpedig egy teljes tanéven keresztül. Előnyök, hátrányok Az adatok összegzése során kiderült, hogy egy-egy tanuló átlagosan majdnem három órát töltött naponta a képer­nyő .előtt, s természetesen olyan műsorokat is végignéz­tek, amik nem a számukra készültek. A sokat tévéző gye­rekek fáradtabbak, kevesebbet játszanak, s főleg: kevesebbe' olvasnak. A televízió felhasználásával sok oktatási-nevelési problé­ma megoldása elősegíthető. A képernyő előtt ülő gyerekek sok új, fogalommal ismerked­nek mfeg, így szerzett ismere­teiket tartósabbá leheti a vi­zuális látvány. Bővül a pasz- szív szókincsük, a tájnyelvvel szemben a köznyelv normái­val találkoznak. A pozitív ha­tások nem mérhetők osztály­zatokban, s a tévé megléte óta dott, hogy azok terpeszkedtek legtöbbet a készülék előtt, akik egyáltalán nem olvastak. Ugyanők a tíz hónap alatt egyetlen könyvet sem kaptak — még karácsonykor sem. Akadt ugyan néhány kivétel, de velük sem volt jobb a helyzet: címét, s pláne a szer­zőjét nem tudták megmonda­ni, s szerencsésebb esetben be­lelapoztak, de bele nem ol­vastak. Még így i; több Az írók nevét a rendszere­sen olvasók sem szokták meg­jegyezni, az elolvasott művek­nek csupán a tizenöt százalé­kánál emlékeztek rá, de ezek­nek is csupán a felét tudták helyesen leírni. A könyvcímek huszonhét százaléka ugyan­csak helytelenül került papír­ra. A tanulók egyharmada a tíz hónap alatt a közös vagy kö­telező olvasmányon kívül —, de annak elolvasása is meg­kérdőjelezhető! — semmit sem olvasott. A másik 'egyharmad egy vagy két, a harmadik har­mad pedig ötnél több kötetet. A jó bizonyítványúak között is akadtak olyanok, akik az első harmadba sorolódtak. Az olvasmányok több mint felét élő vagy a közelmúltban el­hunyt külföldi és magyar írók átlagukat tekintve a bizonyít­ványok eredményei sem lettek jobbak. . Az információ özönének köz­vetítői közül ez a doboz csu­pán egy, de kétségtelen, hogy a műsorok, filmek alakítják a tanulók szokásait, hatással vannak viselkedésükre, maga­tartásukra. Ebből a szempont­ból nézve is akadnak negatív példák. Főként a közkedvelt krimik; a gyerekek többsége ugyanis sokszor tévesen, vagy egyáltalán nem tud különbsé­get. tenni a valóság és a tele­vízió látszatvilága között. A hatás a példaképek mó­dosulásában is megfigyelhető: a példás magatartású, jól ta­nuló diákot igen kevesen te­kintik mintának, inkább az erős, az ügyes, a felnőttekkel szembehelyezhető váltja ki nyíltan vagy titokban a társak megbecsülését. Fordított arányban A gyerekek többsége válo­gatás nélkül nézte az adást, mégpedig az esti órákban. Hogy délutánonként bekap­csolták volna az éppen nekik szóló iskolatévé idejére — noha a figyelmüket felhívták rá —, arra még tíz százalék­nak sem volt gondja. A megfigyelések során csak­nem százszázalékosan igazoló­regényei jelentik. Verskötetet csak a szavalóversenyre és az ünnepélyekre történt felké­szülés során vettek a kezükbe. Az arányok valószínűleg másutt sem térnek el számot­tevő mértékben a vérségitől, de e tények csak akkor elszo­morítóak, ha viszonyítás nél­kül szemléljük őket. Statiszti­kai adatok híján is biztonság­gal állíthatjuk, hogy a mai iskolások jóval többet olvas­nak — még akkor is, ha tíz filmet néznek meg, míg egy könyvön átrágják magukat — mint a harminc, ötven évvel ezelőttiek. A lehetőségeik is összehasonlíthatatlanul job­bak. A családi könyvtárakban a kalendárium, a Petöfi-kötet —, mert azért az megvolt csaknem minden háznál — néhány Jókai-regény mellett mást nemigen lehetett találni, ma viszont átlagosan százöt­ven kötet sorakozik a szekré­nyek polcain, de az ötszáz kö­tet körüli saját könyvtár sem fehér holló. Segít a könyvtár Emellett nem lehet figyel­men kívül hagyni a könyvtá­rakat sem. A múlt század vé­gén alakult olvasókörök né­hány száz kötetével szemben a jelenlegiek állománya sok ezret számlál, s még az olyan kis lélekszámú helyen is, mint Verseg. meghaladja az ötezret. De hogy mi lesz a tv—könyv vetélkedő vége, nem tudjuk. Csak remélni lehet: az előbbi nem szorítja ki tel­jesen az utóbbit. Bene Mihály ják a taggyűléseket. Legutóbb Versegen került sor taggyűlés­re, amelyen körülbelül száz- hatvanan jelentek meg. A gyűlés első részében Borna Jó­zsef ismertette röviden a szö­vetkezet elmúlt évi eredmé­nyeit, gondjait, majd vázolta az idei terveket. A taggyűlés egyik fontos té­máját a részjegyek értékének ötszáz forintra történő kiegé­szítése képezte. Mivel a tagok meghívása megbízottak által történt, a kiegészítésről már előre tájékozódtak, s a rész­jeggyel rendelkezők kilencven- három százaléka már ekkor beleegyezett a vezetés által előterjesztetett javaslatba. Számuk a gyűlés után tovább növekedett, mivel tisztázták, hogy az akció nem kíván külön befizetést, a hiányzó forintok pótlására az önkiszolgáló üz­letben vásárolt cikkek után járó visszatérítési díjat fogják felhasználni. A szövetkezet más egységeiben — iparcikkbolt, táp- és felvásárlótelep, olaj­kút — elköltött pénz után vi­szont változatlanul megkapják a tagok az őket megillető térí­tési összeget. A gyűlést a már hagyomá­nyossá vált tombola zárta. mm MozíÉÉii Apacsok. A skalpvadászok pusztulása... Színes, NDK szinkronizált kalandfilm. Csak 4 órakor! A bűn története. Színes len­gyel film. Csak C órakor. 18 éven felülieknek! ISSN 0133—1957 (Gödöllő! Bír

Next

/
Oldalképek
Tartalom