Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-09 / 57. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVn. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1983. MÁRCIUS 9„ SZERDA Az egészségre biros szokások ellen Plakát kiált a kerítésről Polgárházakból lett- iskola Cegléden, a Pesti úton a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző. Az igazgatói irodába a kaputól a nagy udvaron és a kis udvaron át negyven lépéssel el lehet jutni. Mégis, mostanában, ha valaki az utcáról betér hivatalosan vagy látogatóként, percek múltán kopogtat csak az irodaájtón. Eltévedne? Lehetetlen! Jelző felirat mutat minden irányt, hol a nevelői szoba, hol az iroda, merre a klub, hol a magánlakás. A hátsó udvart egyfelől az Iskolaépület, oldalról kerítés határolja. A kerítésen megannyi plakát, színes újságkép- montázsokból tabló, csomagolópapíron diákrajzok, karikatúrák, jeliratok: Ellenség az alkohol! Egy cigaretta, egy koporsószeg! Az alkohol öl. butít! Mérce és akarat Ugyan, mi történt a szakmunkásképzőben ? Az eseményről, a történtekről szíves tájékoztatást ad Hajdú Györgyné, vöröskeresztes tanárelnök. A beszélgetésre alkalom, a zsúfolt napi programban egy lyukas óra. — Áz Egészségügyi Minisztérium, a Vöröskereszt, a KISZ KB és az egészségügyi főiskola egy közös szervezésű feladatot adott ki négy megyében számos középiskolának, az egészségre káros szokások elleni küzdelem jegyében. Pest megyében • gödöllői középiskolára és a miénkre jutott ez a megbízatás. Négy hétre szóló alapos feladatot kaptunk, amelynek, fő részese az iskolánk két, erre kijelölt osztálya, egy a kereskedelmi, egy pedig a vendéglátós tagozaton. Ám nálunk az egész iskola bekapcsolódott az akcióba. A szakmunkásképzőben a kollegák támogatták az elképzelést. Osztályfőnöki órák témája most és emellett számos más beszélgetésé: a dohányzás, az alkoholizmus, a gyógyszer és kábítószer. Az iskola tanulói számára, választott jövendő foglalkozásukból eredően, tantárgy része a dohánnyal, szeszes italok ismeretével való foglalkozás, a termeltetéstől. gyártástól kezdve a forgalmazásig. Ez most kiegészül azzal a tudnivalóval, hogy fogyasztásban hol a határ. A gyerekek ebben felnőtt komolysággal tanúsítottak véleményt, egyöntetűen kijelentve, hogy a káros szokások ellen elsősorban akarat kérdése a védekezés. Az embernek önmagának kell a mércét állítani, és embernek kell az emberen segíteni, hogy ezt a mércét tartani is tudja: baráti körének, rokonságának, munkatársainak. Kitelj esítve: az egész társadalomnak. Iszik a vetemény Beszédesek, kölykösen kajánok az „alkoholos-bagós tace- pao’’ alkalmi grafikái. Gunyorosan vádolok. Köztük néhány plakát virít ellenpontként, biztosan a kereskedő jelöltek tűzték ki: ezek az üdítő italt, a tejet reklámozzák, hasznos és kellemes időtöltésül pedig a dáridózás helyett a klubfoglalkozásokat, kirándulásokat reklámozzák. Mint a vöröskeresztes tanárelnök említette, igen komolyan veszik a dolgot. Csíráztattak például magvakat. Figyelmesen lesték, hogyan hat a sarjadó növényre a füst, locsolták alkohollal, szörnyülködve lesték satnyu- lását. Azok, akik élelmiszerboltokba kerülve dohányárut, italt kínálnak majd, szőlőtermeléssel foglalkozó gazdaságban bővítették ismereteiket a nikotinról. Mennek a könyvtárba, szakirodalomért. Felkeresik a gyámügyi hatóságot, ahol a veszélyeztetett családokról — az alkoholizmus a fő veszély — sokat tudnak nekik is mondani. A rendőrségen a közlekedésbiztonsági és a baleseti dolgokról van kér- deznivalójuk. Elbeszélgetnek orvosokkal, áoolókkal, eredményes soortolóval. aki abban is példamutató, hosv nem dohányzik. nem iszik, fegyelmezetten él. A napokban, osztálvfőnöki órán az osztályok közül többen is „bírásáni táróval A?" lesz. A fő vádlott a szeszes ital, a nikotin, a felhőtlen avóev- szerfogvasztás. Összevitáznak: senki nem akaria a védőügyvéd szerepét vállalni. lókra bízták A rendkívüli feladattal nagy kedvvel megbirkózókkal itt, Cegléden és a környékbeli településeken — lévén köztük bejárók is — gyakran találkozhatunk. Ott ügyeskednek a boltokban időnként, vagy éttermeinkben udvariaskodnak. Az élet sűrűjéből ki vetődő és a témához tartozó figurákkal bőven akad majd dolguk. „Demonstrációs bábu”, bemutató alak számukra az az ember, aki kartonszám vásárolja a cigarettát, arcvonásait láttatva redőzi a nikotin. Az italos pultnál különösebben nem kedveskednek „tessék választani” biztatással, ha a vevő kosarát már pálinkás, boros üvegekkel teli látják. A kis pincérjelölteknek akarva, akaratlan meg kell tanulniuk, hogyan viselkedjenek a vendéggel, ha az a garatra felöntött. Nem könnyű udvariasan mosolyogni, és ilyenkor harcosabbak az udvariassági szabályok. Szóval, jókra bízták ezt az előkészítő, kcunoly feladatot. Az akció március 12-én ér véget. Eszes Katalin Tanácstagi beszámoló Március 11-én, pénteken délután öt órakor Cegléden a cipőgyárban Janik Károlyné, a 65-ös és Vargáné Borza Mária, a 66-os körzet tanácstagja tanácstagi beszámolót tart választóinak. Szekrénnyel vezérlik a kazánt Vegyes tüzelésű kazánokhoz gyártanak vezérlő szekrényeket a ceglédi Vasipari, Elektromos, Műszerész Szövetkezet elektromos részlegében. Tóth Tiborné és Hegedűs Kázmér — képünkön — az ERFATERV megrendelésére átadáshoz készít elő egy vezérlőberendezést. Apáti-Tóth Sándor lelvétele Hozzásegít az egészséghez Házrengetegben, tornacipőben Bizonyára nem én vagyok egyedül, aki el-elnézi, talán mosolyogva, de legbelül kicsit irigykedve azokat, akik sötétedés után, a lakótelepek kisebb forgalmú utcáin melegítőben és tornacipőben, magányosan, vagy legfeljebb másod- harmadmagukkal kocognak. A járdán, vagy az úttest szélén estéről estére lefutják a maguk számára megszabott kilométereket, fél, vagy egész Jegyzet Nyesegessük a vadhajtást! Mit sem ért a tiltás Tavasszal kezdik a fásítást „A Dohány utca, Vak Boty- tyán utca. Juhász Gyula utca által határolt, félig betemetett mocsaras, nádas terület a város szemétlerakó helyévé vált. Ez a tarthatatlan állapot több éve tart. A városi tanács illetékesei már többször helyeztek el tiltó táblákat, de ezeket felelőtlen személyek mindannyiszor leverik. Végleges és mielőbbi megoldást talán a terület bekerítése, fásítása adna. Az illetékesek és a lakosság összefogásával elérhető lenne a környék rendjének kialakítása. Áz arra lakók egészséges, környezeti ártalmaktól mentes lakóhelyének megóvása érdekében kérjük az illetékesek mielőbbi hathatós intézkedését. Tisztelettel, a körnvék lakói nevében Ondói Zoltán, ceglédi lakos.” így szól a városi népfrontbizottsághoz intézett levél. A terület rendezési terve régebben elkészült. Sajnos, a törmelékes terület annyira rossz talajúnak sikerült, hogy még a gyomok sem tudtak igazán fejlődni. Ide a törmeléken kívül tekintélyes mennyiségű sószennyeződés került, így csak sótűrő fák, cserjék fogják elviselni ezt a talajt. Ezüstfa és homoktövis jöhet számításba. Pillanatnyilag a bekerítéshez szükséges pénz nem áll rendelkezésre. A fásításon túl a környék lakói sokat tehettek volna, ha időpont és a gépkocsik rendszámának megjelölésével a tanácsnál bejelentették volna a szemétlerakókat. A Dohány utca és a Malom- tószél fásításának megkezdése az elsőrangú feladat ezen a tavaszon. Hogy a fásítás eredményes legyen, a későbbiekben az ápolás, öntözés megszervezése nagyobb áldozatot követel, mert csak így lesz a csemetéből fa. A területrendezés után a lakosság kiveheti részét a faültetésből. A vétkes rongálók és szemétlerakók kilétére fény derülhet — a bejelentők segítségével. S. D. Szemerkélő esőben szapo- rázzuk lépteinket a Kossuth Ferenc utcában, Cegléden, Február utolsó napja, délután háromnegyed négy felé járhat az idő. A sarkon a társadalmi munkábap készült játszótéren gyerekcsapat zsibong, hinta ugyan még nincsen, de loholászni, rönköt mászni, más játékot kieszelni bőven lehet. Játszanak hát önfeledten. Játékuk egyszerű: itt a sapka, hol a sapka, ereszd el, add ide! Egy fehér-színes mintás fejfedő jár kézről-kéz- re, megért már néhány mosást és több csatát. Macska nem pofozhatja har- ciasabban az ellenfelének vélt papírgombolyagot, kutyus nem márthatja a fogát harciasab- ban a kiszemelt kóc lábtörlőbe, mint amennyire préda itt ez a szegény sapka. Tulajdonosa sírásra görbült szájjal ál! a szélen, rá szinte oda sem figyelnek. Személye lényegtelen, sapkája a fő! — Most már adjátok visz- sza az Anita sapkáját — kiált a hancúrozó fiúkra egy gömböc kislány. — Elveszi, ha kell neki — hangzik a válasz. Sapka a levegőben, karok a levegőben. A karok közt ott van Anitáé is. Végre-végre a kezébe kerül az elorrozott holmi. Fel- lélegzik, fejébe húzza a néhai fehér satyakot, ám a mögötte álló kis srácban még nem nyugszik az ördög, a sapkába kap, rántaná lefele. A tulajdonos visít, társai buzdítanak és megszólnak, képviselik a közvéleményt. — Megáztok, gyerekek. Légy szíves, hagyd a pajtásod fején a sapkát — lépek oda, megfogom a sapkamarkoló cingár kis kezet. — Nem is akartam levenni, nem nyúltam hozzá — menti magát a megfogott kéz tulajdonosa. Tekintete riadt, ki "ondolta volna, hogy az arra iáró felnőtt beleüti az orrát a derítésen belüli játékba. — A kezét, azt tessék elengedni — lép mellénk öntudatosan egy másik fiúcska. Cingár ő is, de vagy öt centivel magasabb a másiknál. Tekintetét, arcvonásait, mintha a televízió egyik kalandfilmjéből leste volna el. Soha visz- sza nem térő alkalom, hogy jelenése legyen, várja a hatást. — Szép, hogy a társad védelmére kelsz — mondom —, de egyelőre őt senki nem bántja. Miért nem Anitát véd- ted? Mié'rt nem a társaidra szóltál, hogy hagyja békén azt a sapkát? Az nagyobb hőstett lett volna. A csapat közben jó messzi- re távolodott tőlünk. Nem védik sem egyiket, sem a másikat. Majd csak lesz valahogy, majd csak elhordja az irháját innen az a játékba avatkozó felnőtt. Egyáltalán, mi köze az egészhez?! Mások is látták a játékot, nem avatkoztak bele. Miért hagyja az egyik, miért kötöziködik a másik? A csuda sem érti a felnőtteket. Megyek a dolgomra, visszapergetem az iménti egy-két percet. Kérdéseket teszek fel magamnak, s állandóan vissza, tér gondolat aláfestésül, szinte hallom a rendteremtő fiú mondatát: a kezét, azt tessék elengedni. Vajon máskor, más utána nyúl-e a kéznek, ha az a kéz el akarja venni, ami a másé? Hogy lehet, hogy egy gyerek támadásnak érzi a jóra intést? Vajon a segítségül nyújtott kezet is ellenségesnek véli? Egyáltalán: csak fenyítő kezet ismer? Oktatóval, tiltóval figyelmeztetővel, szeretettel irányítóval sohasem találkozott? — Adjátok vissza az Anita sapkáját! — A kezét, azt tessék elengedni. I épegetek az utcán, esik a tavaszhózó eső, feléled tőle a természet, serkednek. cseperednek. erősödnek a hajtások. Maholnap életerős növénv lesz. amelv a rögös földből a fejét, a hajtását alighogy kidugta. Ugyan, milyen növény lesz belőle? E. K. órákat, láthatóan keveset adva az arra járó bámészkodók ráosodálkozására, vagy hangos, tréfás megjegyzéseire. Bizony, nincsenek sokan! Az iskolából kikerülve, felnőttként, a sportolókon kívül kevesen futnak, kocognak kisebb-na- gyobb rendszerességgel. S ha a rájuk mosolygók mindegyike nem is, ő maga tudja, hogy az egészségéért fut. Mozgás, igény Egyesülete, szervezete nincs a futásban örömüket találó sportkedvelőknek. Pontosabban, Cegléden eddig nem volt, Több hazai futóklub példáját követve az idén megalakult a Pest megyei futóklub. Ceglédi, eddig még kis létszámú csoportjának vezetője Csendes György, akit munkahelyén, a KÖZGÉP ceglédi gyára forgácsolóműhelyében kerestünk meg. — Mindig is közel állt hozzám a sport, a mozgás. Ügy érzem, minden ember termé szeles igénye kell hogy legyen, hogy törődjön á fizikai erőnlétével, egészségével — mondja berajzoló asztala mellett állva Csendes György. Sok évig kézilabdázó volt, majd a Vasutas SC kézilab- dás lányainak edzője. Ma az ötödik iksz után is aktív résztvevője valamennyi KÖZ- GÉP-es, vagy városi tömegsport-rendezvénynek. A ceglédi tömegsport-egyesület tagja, s tagja a Pest megyei futó klubnak. Egy kis megszállottság — A tömegsportok közül a futás a legelérhetőbb mindenki számára — mondja. — Melegítő, tornacipő: ez a teljes felszerelés. Sportpálya • sem kell, időhöz, helyhez nincs kötve, aki futni akar. De kell hozzá akaraterő, hogy túltegye magát az első napok, hetek fizikai fáradalmain és kell egy kis megszállottság, hogy ha kell, egyedül is tapossa az ember az aszfaltot. Hetente többször, délután vagy este futunk, hét-tíz kilométert, Je- zerniczki Attilával, vagy a fiammal. A legtöbb országos futónapról tudomást szerzünk. Az utóbbi évek Futapest napjain indultam, ott voltam tavaly a csehszlovákiai, Komárom megyei sportnapon, több országos verseny mellett a Szolnokon megrendezett veterán futók versenyén, ahol az elsők között értem célba. Nemrégen a Pilisben harminc kilométeres gyalogtúrán vettünk részt. A nyáron pedig megpályázom a KISZ-olimpiai 5 próbán való részvételt, igazán restellem magam, hogy a moszkvai olimpia idején meghirdetett versenysorozaton egyetlen ceglédinek sem sikerült teljesítenie a próbát! — meséli méltatlankodva. Mint elmondta, az 1984-es Los Angeles-i olimpia tiszteletére a KISZ Pest megyei Bizottsága, a Pest megyei Testnevelési és Sporthivatal és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kezdeményezte a „Megyénk körül megyünk körül” névvel megalakult, Pest megyei futóklub létrehozását. A szervezők, így Csendes György is, várják mindazok jelentkezését, akik kedvet éreznek a futáshoz, kocogáshoz, a kezdőket csakúgy, mint azokat, akik régi művelői e sportoknak. Jelentkezni levélben lehet, a Testnevelési és Sportfelügyelőség ceglédi címén, vagy személyesen, Csendes Györgyöt megkeresve. Szellemileg frissen — Március elején kezdődtek a megyei programok — tájékoztat a ceglédi csoport vezetője. — Igyekeznünk kellett addig a helyi aktivistákat felkutatva létrehozni a ceglédi klubot és edzeni a Dél-Pest megyei versenyekre, felkészülni az áprilisi Pest megyei futóhétre. A tizenegy nap alatt, tizennyolc szakaszon 446 kilométert tesznek meg a résztvevők. Természetesen egy-egy helyi szakaszon az érintett városok, járások sportkedvelő lakosai is velünk futhatnak. A tervek szerint április 5-én az Abony—Nagykörösről induló futómezőny a délutáni órákban ér Cegléd főterére, s másnap indul Pilisre. Csendes György amilyen fáradhatatlan az országúton, vagy a sportpályán, a köröket számlálva, olyan fáradhatatlanul agitál, amikor a sportról, a futásról, az egészségről beszél. Túl van az ötvenen. Nem fárasztja? Hogy bírja? Miért csinálja? Hamiskásan válaszol. — Készülök az olimpiára! Nem az 1984-esre, hanem arra, amelyiket majd 2000-ben rendeznek. Végig akarom nézni majd akkor, szellemileg frissen a televíziós közvetítést! Sándor Béla Későbbi időgisntfcan A városi tanács értesíti a 71-es tanácstagi választókörzet lakóit, hogy a korábban március 10-re hirdetett tanácstagi beszámoló a volt kecskéscsár- dai Lenin Tsz-ben és a Kossuth Tsz Bürgeház dűlői telepén Huszti László tanácstag megbetegedése miatt későbbi időpontra tolódik. ISSN 0133—asoo (Ceglédi Hírlap) i
