Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

1983. MÁRCIUS 9., SZERDA A bábkészítéstől a papír hajtogatásig A játék otthon folytatódik Mariskának, Juliskának vagy Mónikának nevezzük el? — tanakodik magában a négy­esztendős Sárika. Nagy barna szemeivel kérdőn pillant nő­vérére, aki eldönti; hívják Pi­roskának. A síró-nevető já­tékbaba a sarokban irigyked­ve figyeli, hogy a kislányok napok óta holmi fakanalakat babusgatnak. De nem akármi­lyeneket. Szív a szájuk, sze­mük csillag. A kicsinyek bi­zalmasan suttogják, varázsol­ni is tudnak, ha nevükön szó­lítják. Közös hét végék A szülők, nagyszülők meg­vásárolják a meglehetősen drá­ga játékokat. Csodálkoznak, hogy a gyerekek szívesebben veszik kézbe az óvodából, a játszóházból hazahozott ter­ménybábut, csutkababát. Ezeknek az egyszerű játékok­nak utolérhetetlen előnyük, hogy szét lehet szedni azokat, majd újból , összerakhatnak. A gyerekek fantáziája meg­személyesíti, életet lehel a fa­kanálba is. A hasonlatosság­ban rejlik számukra a világ birtokba vétele. Amikor bá­buikkal perelnek vagy a já­téktűzhelyen főzőcskéznek, a felnőtteket utánozzák. A gyermek játékának szín­tere nem csupán a szülői ház és az iskola. A művelődési há­zakban az utóbbi időkben egy­re színesebb foglalkozásokat szerveznek a legkisebbeknek. A szabadidő növekedése ha­tott kényszerítőén, hogy a hét­végékre közös programokat ta­láljanak ki, amelyeken a szülő és a gyerek egyaránt jól érzi magát. — A gyerekekkel nincsen két egyforma délután — mondja Kendefi Judit, a szent, endrei művelődési központ gyerekfoglalkozásainak házi­gazdája. — Idestova öt eszten­deje kezdtük, azóta sok-sok megfigyelés, tapasztalat alakí­totta ki a komplex vasárnapi játékokat. Pályakezdőként az ifjúsági klub gondja foglal­koztatott. Amikor megszülettek a gyerekeim, őket és társaikat figyelve úgy éreztem, a hiva­tásom is hozzájuk köthetne. A kicsinyek jól irányíthatóak és készségesek, de egyoldalúan fejlődnek, ha a vasárnapokat televíziónézéssel töltik. A ját­szónapokon olyan készségek alakulnak ki, amelyeket sem az iskolában, sem otthon nem fejlesztenek. Ellesett fogások A művelődési központban a megszokottól eltérő légkör fo­gadja a résztyevőket. Kötetle­nül lehetnek együtt a gyere­kek. Értő foglalkozásvezetők keltik fel érdeklődésüket a gyurmázás, az agyagozás, a bábozás iránt. Az ügyes tech­nikai fogásokat eltanulhatják, s észrevétlenül alkalmazzák majd otthon vagy az iskolá­ban. Az egyik teremben, rögtön­zött kiállítást láthatunk. Ügyes kezű gyerekek készítet­ték az álarcokat, a bábukat. Mindegyik más és más ötletet rejt: van, amelyiknek a szája lencse, a szeme kukorica. A másiknak len a haja, bab a szája. — Itt maradt néhány darab — mutatja a népművelő. — Aki egy délután többet készít, mutatóban hagy nálunk néhá­nyat. Az a jó, ha a játék ott­Május 5-tól 10-ig Versenyfilmek a fesztiválra A május 5-től 10-ig megren­dezésre kerülő 23. miskolci filmfesztiválon a most bezá­rult nevezések alapján 82 film kerül a közönség elé — kö­zölték a fesztivál előkészítő bi­zottságának csütörtökön Mis­kolcon tartott ütésén. A kö- zönsá^számára Borsod megye hét településének rendeznek vetítéseket a fesztiválon részt­vevő filmekből. Miskolcon kí­vül Mezőkövesden. Encsen, Ernődön, Taktaharkányban és Szentistvánban. Gondoltak a rendezők a gyerekekre is, akiknek Miskolcon két műve­lődési otthonban négy vetítést tartanak. A fesztivál programja az idén a háromnapos közműve­lődési filmfórummal bővül. A diósgyőri Vasas Művelődési Központban május. 6-án kez­dődő tanácskozáson az ország minden részéből mintegy 300 résztvevő vitatja meg a film közművelődési felhasználásá­nak kérdéseit MOZIMŰSOR MÁRCIUS 10-TÖL 16-IG ABONY a 10—13: Várlak Nálad vacsorára* 13: A 39-es dandár (du.) 14—15: A 34-es gyors BUDAÖRS 10—11: Kenyér, arany, íegyver 12—13: Klsdarázs* 14—15: Ősszel a tengernél* CEGLÉD, Szabadság 10—16: A hét mesterlövész (du.) Üli " lldözők** (este) CEGLÉD, Kamaraterem 10—16: Kutyalagzi (du.) 10—13: Tecumseh (este) 14—16: Forgalmi dugó** (este) DABAS 10—11: Az elnök elrablása** 12—13: Viadukt 14: Nevem: Senki DUNAHARASZTI 10—11: Fckcteszakáll szelleme 12—13: A pilóta felesége* 13: Ulzana (du.) 14—15: Ezüstnyereg DUNAKESZI, Vörös Csillag 10—13: Akit Bulldózernek hívtak 13: Apacsok (du.) 14—15: Az élet szép* DUNAKESZI, József Attila 10: Kóma** 13: A gerolsteini kaland 14: Akit Bulldózernak . hívtak 16: Egy trombitás Szocsiban ÉRD 10—11: ősszel a tengernél* 12—13: A sólyom nyomában 13: Óvakodj a törpétől** (este) 14—15: Esküvő* FÓT 10—11: Éjszakai boszorkányok 12—13: Fehér telefonok*** 13: ördögbarlang (du.) 14—15: Egv zsaru bőréért* GÖDÖLLŐ M—13: Ezüstnyereg 14—16: A banda fogságában (du.) Sértés (este) GYAL 10—11: Akiket forró szenvedély hevit** 12—13: Az elnök elrablása** 13: A gejzírvölgy titka (du.) 14—15: Viadukt MONOR 11— 13: Detektív két tűz között* 13: Az „I” akció (du.) 14—16: Várlak Nálad vacsorára* NAGYKÁTA 10—13: Várlak Nálad vacsorára* 14—15: A majáli tigris NAGYKŐRÖS, Arany János 10—13: A 34-es gyors 14—16: Talpra, Győző!* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 10—16: Az elveszett kutya (du.) 10—13: Csatár a pácban* (este) 14—16: Az „P* akció (este) PILISVÖRÖSVÁR 10—11: Szökés a halál elől* 13: Az 'összekötő jönni fog 14: Hair* POMÁZ 10—n: A lator** 12— 13: A fekete farkasok üvöltése* 14: Kisdarázs* RÁCKEVE 10—11: Sorplco* 12—13: A bűn története I—II.** 13: Vizimcse (du.) 14—15: Feketcszakáll szelleme SZENTENDRE 10—13: A banda fogságában (du.) Sértés (este) 14—16: Éjszakai boszorkányok (du.) A pilóta felesége* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 10—11: A pilóta felesége* 12—13: Feketeszakáll szelleme 14—15: A bűn története I—II.** TÁPIÓSZELE 10—11: A préri 12—13: A majáli tigris 14: Várlak Nálad vacsorára* VÁC, Madách Imre 10— 12: Egy zsaru bőréért* 14—16: Fehér telefonok*** VECSÉS 11— 16: A postás mindig kétszer csenget I—II.** 13: A törökfejes köp ja (du.) • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek. hon folytatódik. A szülők is ellesik a fogásokat, így újabb és újabb figurákat találhatnak ki közösen. A bábkészítéstől a papírhajtogatásig sokféle öt­lettel távoznak. Még irodal­mat is ajánlunk. A vasárnap délutáni játé­kokat különféle alkalmakhoz is kötik a művelődési központ­ban. Farsangkor álarcokat ké­szítettek, áprilisban bolondos figurákat formálnak, májusban már a szabadba is kimennek. — A gyerekekkel szeretnénk felfedeztetni, hogy környeze­tük mennyi játékos alkalmat rejteget — folytatja Kendefi Judit. Az aszfaltrajzversenytől a terménybáb készítéséig szí­nes a paletta. Ki gondolná, hogy a mindennapi táplálék alapanyaga — a krumpli, a sárgarépa — mennyi érdekes játékra alkalmas. Szeretnénk megtanítani a családoknak, miként fejlesszék a gyerekek esztétikai érzékét ezeken a játékokon keresztül. Ugyanak­kor a hétvégi találkozásokat különféle rendezvényekkel, mesemozival, színházi elő­adásokkal színesitjük. Móka mindenkinek Az óvodákban és napközi otthonokban is szeretnék meg­valósítani majd Szentendrén az újszerű foglalkozásokat. Korcsok Sándorné erről a kö­vetkezőképpen vélekedik: — Nagyon sok ötlettel ta­lálkozunk mi óvónők is a művelődési központ gyermek- foglalkozásain. Gyakorló szü­lőként lettem figyelmes a va­sárnapi rendezvényekre. Óha­tatlanul ellesi az ember a fo­gásokat, amelyekkel a gyere­kek ügyessége többoldalúan fejlődik. Szeretném otthon és az óvodában hasznosítani a látottakat. Ügy érzem, közös gondolkodással tudjuk színe­sebbé tenni gyermekeink éle­tét. Bálint Ferencné Szigetszent- miklósról, Jászor Vilmosné Pócsmegyerről jár a művelő­dési központ rendezvényeire: — Gyermekgondozási sza­badságon vagyunk mind a ketten — mondja Bálint Fe­rencné. — Jólesik kimozdul­ni otthonról. A hétvégi kirán­dulást összekötjük azzal, hogy elmegyünk a gyermekfoglalko- zástjkra. A havi műsorfüzetből kinézzük, mikor érdemes el­jönni. Nerofcsak a gyerekek­nek, de nekünk is örömet, ki- kapcsolódást jelent a játszó­ház vagy egy-egy színházi előadás. Az elképzelések a jövőben különféle ötletekkel bővül­nek Szentendrén. Minden hó­nap második vasárnapján újabb és újabb játék és mó­ka várja a kicsinyeket. Színe­sebb. gazdagabb lesz otthon is az élet, ha a hétvégi élmény­ről beszélgetnek és a hazavitt játéknak közösen örülnek. Erdősi Katalin KIÁL L í T ÓTÉRMÉKBŐL Az úira felfedezett természet pglÍg|ɧg ■ :.Y ■ ÄH ­BPÜ A közelmúltban külföldön élő magyar képzőművészek mutatkoztak be a Műcsarnok­ban. Arról is érdemes beszá­molni, hogy a hazai alkotók egyre gyakrabban állítanak ki a különböző kontinensek vá­rosaiban. Az utóbbi időben tekintélyesen megnőtt a kultu­rális körforgalom az értékrend mennyiségi és minőségi növe­kedésének megfelelően. A kap­csolat kétoldalú: japán, hol­land, francia és nyugatnémet impresszáriók keresik a ma­gyar műveket és vásárolnak is. A művészi export nem okoz hiányokat — jó műveket adunk el, nem muzeális kin­cseket —, az üzlet a minőség becsületén alapul. Georg van Almsick nyugat­német képkereskedó a magyar művészet barátja. Gronau- Epeben épített galériájában eddig bemutatta Gross Arnold, Püspöky István, Kéri Imre, Szemethy Imre, Cs. Pataj Mi­hály és Hajós Éva festményeit, grafikáit. Rajzi lelemény Hajós Éva: Nagymaros nása a természetesség, mindig bőviben van az ihletnek, nem szenved hiányt az élményben, a .rajzi leleményben. Képein puha tömbökben és karcos fe­lülettel érzékelteti az évszakok vonulását, a nyár telítettségét. Hajós Éva Erdélyben szüle­tett, a háromszéki Csernáton- ban, Zilahra járt iskolába. A főiskolán Fényő A. Endre, Ta­más Ervin, Szőnyi István let­tek a mesterei, így érte el azt a szintet, hogy felfedezze és festészetté sűrítse a természet poézisét. Művészetében tisztá­nak álmodja a vízpartot, a hegyvidéket, a Dunakanyart, a Balatont. Elmélyülten ragadja meg szülőfalujának dombrin-- gását a völgyben maradozott gyümölcsössel, a közeli hegy kúp alakú harmóniájával. Egyik képén bravúros szer­kesztéssel egyszerre láttatja Nagymaros és Visegrád tor­nyait, utcasorát. Karakterénék másik fő vo­Színes üzenetek Nemcsak a szemlélet, hanem e festőileg felmutatott érintet­len tájak is hiányt, újdonságot jelentenek a kiállításnak ott­hont adó, iparilag oly sűrű és olajtól, füsttől szennyezett kör­nyezetben. A művek értéke mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy Georg Almsick kiállítás­ra hívta Hajós Évát. A közönség szívébe zárta ezeket a műveket, általánosan jó sajtóvisszhang kísérte a be­mutatkozást. A lapok elsősor­ban Hajós Éva tájainak higié­niáját, a szennyezetlen környe­zet harmóniáját, színes örömét és üzenetét emelik ki, ami ott még jobban jelentkező társa­dalmi igény. Almsick saját ma­gángalériájának vásárolta meg Hajós Éva nagymarosi táját, de a pilisi hegyek, a kecske­méti tanyák és a balatoni naplementék is felkeltették az érdeklődést az Ecce Natura címet viselő grafikához hason­lóan, amelyben az alkotó az ember által keresztre feszített természetet láttatja a füsttol, koromtól kókadozó fákkal. Valós siker Az esztétikai és tartalmi ér­ték a következménye annak, hogy Hajós Éva művészete va­lós sikert aratott külföldön. Mindez további feladatokra kötelezi őt és festőtársait, kép­zőművészetünk határainkon túljutó hivatásában, esztétikai közszolgálatában. Losonci Miklós Zenei panoráma Énekkari szemle Dunakeszin Tizenöt kórus ötszáznál több tagja adott találkozót egymás­nak az elmúlt hét végén Du­nakeszin. a Vándor Sándor munkás énekkari szemle Pest megyei díszhangversenye az örökség ápolását jelezte: an­nak a közös éneklésnek az Örö­mét, amelyben mindenki meg­mutathatja, mit tud, miköz­ben a legtermészetesebb em­beri hangon vágyakról, szomo­rúságról, személyes és közös­ségi érzelmekről szól. Jelképes volt A rendezőknek, miként a májusi országos fesztivál gaz­dáinak célja az volt, hogy a munkásművelődés hagyomány- rendszerét napjaink közmű­velődésébe ágyazzák. Aktuáli­sabb és kifejezőbb nyitó- és zárószámot el sem képzelhet­tek, mint Kodály—Berzsenyi A '“magyarokhoz, valamint a fesztiválnévadó Talán tudunk dalolni még kezdetű kórusmű­vét. A két karnagy — Kovács Lajos és Kismartoni Ferenc — avatott kézzel énekeltette meg Rádiófigyelő CSALÁDI TÜKÖR. Valaha volt a felejthetetlen emlékű Lányok, asszonyok, amely azéftíehetett évtizedeken át oly népszerű, mert címével el­lentétbén nem feminista hír­harsonaként sugározta riport­jait, jegyzeteit, hanem — ha női szemmel nézve is. de — közös dolgainkról szólt. Az idő azonban még ezt a vállalt egy­oldalúságot sem tűrte, s alig­hanem a szerkesztők, riporte­rek és hallgatók egyaránt ódz­kodtak attól, hogy a nembeli különbséget oly módon tűzze zászlajára e szombat délelőt- tönkónti adás. mintha az va­lamilyen különleges állapot, hobbi vagy egy embercsoport megkülönböztető jegye lenne. Magam is azt hiszem, hogy súlyos hiba lenne családi és társadalmi gondjainkat férfi és nő ellentétére fogni. Aki ugyanis valóban ezt gondolja, az nem látja a fától az erdőt, s a látszatot összetéveszti a va­lósággal. A Családi tükör általában nem vádolható ilyen téves szemlélettel. , Sőt, éppen az ellenkezőjét sugallja. Ha hibát vét, akkor sem a valamelyik nem iránti elfogultság miatt. hanem mert egy félórás, sok területen kalandozó összeállí­tás sokkal -inkább alkalmas egy-egy jelenség felmutatásá­ra. mintsem a kérdések igazán alapos, elmélyült megválaszo­lására. Németh Miklós Attila, ami­kor • egy rövidke jegyzetben foglalkozott Hernádi Miklós­nak az Élet és Irodalom című hetilapban megjelent Felesle­ges apák című vitára ingerlő írásával, alighanem ezt a hi­bát követte el. * Az írás mondandójával ugyanis nem kötelező egyetér­teni, de egy-egy mondatot ki­ragadva aligha szabad egyet nem érteni, mert ily módon azt a képzetet kelthetjük — akár akaratunktól függetlenül is —. mintha a szerző férfitársaink ama balga, nőgyűlölő csoport­jához tartozna, aki a világ minden baiáért a másik ne­met. a nőket teszi felelőssé Hernádi nem ilyen naiv. Töb bek között éppen arról ír. hogy a társadalmi körűimé nyék szülik ezt a kényszerkép­zetet. De mint az egynéhány perces rádiójegyzet, úgy ez a pár sor sem alkalmas arra, hogy a kérdéskört érdemben megvitassuk. ^ SZERPENTIN A VAGYAK­RÓL. Vágyaink földhözragad­tak. Mihancsik Zsófia összeál­lításából ezt a meglepő tanul­ságot szűrtem le magamnak. Nevezhetnénk persze reálisok­nak, a valóság talaján állók­nak is. Mert az élet minősé­gét, s azt, hogy milyenek va­gyunk, s mire lehetünk képe­sek, nem csupán a közeg ha­tározza meg, amiben élünk, hanem áz is. ahol, s ahogyan szeretnénk tölteni napjainkat. Mert sajnálatra méltó az az ember, akinek nincsenek vá­gyai, az ölébe pottyanó fnese- beli pénzt is csak másnak ad­ná. S egészségSs-e az az élet­vitel. amelynek az a jelszava: minden úgy jó. ahogyan most van. Az ember azért is nevezheti embernek magát, mert mindig többre, magasabbra vágyott. Szebb, f tisztább, értelmesebb, emberibb, teliesebb életre. Ha kimondatlanul is, ezt ké­ri számon Mihancsik Zsófia műsora egyik-másik riportala­nyától. Ha másként nem. leg­alább gondolatban merjenek szárnyalni. Csulák András a művelődési központban ösz- szegyűlteket. Jelképes volt ez a megnyilvánulás, hiszen a fő­leg kis létszámú énekkaroknak, mindenekelőtt az ilyen ren­dezvényeken adatik meg, hogy nagyobb közösségben énekel­jenek. A hangverseny egyben azt is példázta, hogy Pest me­gyében élő, hagyomány a kó­ruséneklés, a KÖTA vezetői és tagsága értik a munkásénekka­ri szemlék lényegét. Többek között azt a belülről fakadó igényt, hogy az éneklő ember számára maradandó élmény legyen minden megnyilvánu­lás. A májusi országos fesztivá­lon 165 énekkar vesz részt Bu­dapesten, Szombathelyen, Szek- szárdon és Pakson, illetve Le- ninvárosban. Közülük tizen­négy Pest megyei. Az az im­ponáló hangzás, amely az egyes blokkokban magával ragadó volt, bizonyára sokszorozódni fog a még több dalos találko­zóján. A megyei találkozón Karai —Weöres Ugrótánca volt em­lékezetes Bogányi Tibor ve­zényletével, Jannequin Majá­lisa Wolf né Kovács Zsuzsa ér­telmezésében, Dobray István Népek dalai című műve Kovács Lajos dirigálásával. A vendég­ként .fellépő szolnokiak Maros Rudolf Négy népdalával hagy­ták itt névjegyüket. A Háry Toborzó a ceglédberceli MÁV Férfikar tolmácsolásában volt acélos, s Bárdos Baj van... című darabja Bakonyi Árpád vezetésével játékosan csendült fel. Lóránt—Váci A tenger cí­mű dala Székely Miklós keze alatt magával ragadóvá for­málódott. Közösségi tényezők A kórusok többnyire nem önállóan produkálták magu­kat, hanem aszerint, hogy az országos fesztiválon melyik csoportban lépnek dobogóra, azaz milyen műveket énekel­nek Az egyéni teljesítmények helvett ígv inkább a közössé­gi tényezőket kell kiemelnünk. Azt, hogv nagymarosi, pilis- szentiváni és váci kórustag éppúgy érzelmeket keltőén tu­dót) egymás mellett énekelni, mint szentendrei és veresegy­házi fiatal, vafamént biatorbá- gyi, dunakeszi, érdi, laksonyi — muzsika iránt eljegyzett — felnőtt. M. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom