Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

rrrr Ifcerrr 1983. MÁRCIUS 9., S7ERDÄ 5 Felújították a rendelőt Javult az egészségügyi alap­ellátás Perbálon. Az orvosi rendelőben bevezették a köz­ponti fűtést, ami nemcsak gaz- daságosobb, hanem tisztább is az olajkályhánál. A rendelő hidegpadlóját műanyagnál bur­kolták, új vizsgálóasztalt vásá­roltak, és várják a már meg­rendelt műszerasztalt. A tervek szerint még ebben az évben beszereznek egy öt- venliteres mélyhűtőt a gyógy­szerek a szérumok tárolá­sára, továbbá a váróterem és a mellékhelyiségek padlóját is műanyaggal borítják. Űj pa­dokat is vásároltak a várako­zó betegek számára. Múlt évben mintegy tízez­ren jelentkeztek vizsgálatra, naponta átlag negyvenen ér­keztek: az egy betegre jutó idő átlagosan hat perc volt. A körzeti orvosnak 144 al­kalommal kellett sürgős hívás­ra lakásra mennie, és 657 em­bert küldött szakvizsgálatra. Kórházi ápolásra 28 beteg szo­rult. Jó kapcsolata van a községi orvosi rendelőnek az Országos Korányi Gyógyintézettel. Min­den hónapban .megjelenik a gyermek- és a nőgyógyász moz­gószakorvosi szolgálat Perbá­lon. Rendszeres a nővédelmi tanácsadás. A fogászati rendelő felszere­lése fővárosi viszonylatban is megállja a helyét. Űj, modern turbinás gépet, kezelőszéket és esztétikus bútorokát vásárol­tak. Mindez megkönnyíti a munkát és gyorsabbá teszi a betegek kezelését, kellemeseb­bé a várakozást, ___________Gá. J. Növényvédelem Az e lmúlt két-háromhetes hideg sajnos nem befolyásolta a növényi kártevők és beteg­ségek áttelelését, ezért válto­zatlanul számíthatunk arra, hogy tavasszal a szokottnál nagyobb és korai károkat, gon­dokat okoznak — jelzi a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Kökponfjá, amely mindenek­előtt a talajlakó kártevőkre — pajorokra és drótférgekre — hívja fel a figyelmet. Ezek a kártevők ugyanis minden kiskertben előfordul­nak és a frissen vetett, a pa- lántázott növényeket, a facse­metéket és cserjéket, sőt né­ha még az idősebb fákat is károsíthatják. i i A kikapcsolódás fogalma az utóbbi években sokat változott; egyre többen ke­resik a változatos, újabb élményekre törekvő, sok mozgással járó pihenést. Hétvégeken hosszú kocsi­sorok özönlenek az utakon, és zsúfolt autóbuszok, vo­natok viszik az embeveket a hegyekbe, a folyók, a vi­cék partjára. Az ismert, jól kiépített üdü­lő- és kirándulóhelyek azon­ban túlzsúfoltak, s emiatt gyakran bosszúságokkal teli a várt utazás. Sok szép vidéke van pedig az országnak, csak éppen kevésbé ismertek, az útikönyvekben sem szerepel­nek idegenforgalmi látványos­ságokkal. A dabasi vizeserdő Az igények különbözők, nem mindenki akar utazgatni. Az idősebbeknek, a kisgyer­mekeseknek néhány órás fel­üdülést nyújthat, ha van az otthonuk közelében egy park árnyat adó lombos fákkal, fü­ves térrel. A szép környezet fontossá­gát minden településen elis­merik, de változó igyekezettel munkálkodnak a lehetőségek kihasználásán. Dabas ' nagyközség tanácsi vezetői már régebben foglal­koznak a gondolattal, hogy szabadidő-központtá lehetne alakítani a vizeserdőt és kör­nyékét, ahol a táj szépsége, többféle védett, ritka növény érdekes látványt nyújtana nemcsak a helybelieknek, ha­nem a turistáknak is. Ügy döntöttek, hogy a rendezési terv készítéséhez szakemberek segítségét veszik igénybe, ezért a Kertészeti Egyetem táj- és kertépítési tanszékéhez for­dultak. , Megkötötték a szerződést, majd az egyetemen működő tÜ'Sóttiánybí dtákköt vállalta el a téma kidolgozását. A hallgatók már megkezdték a munkát, melynek keretében településtörténeti vizsgálatot is végeznek. A Dabason található mű­emlékek, nevezetes kúriák, fa­ragott kopjafák — a termé­szeti kincsek mellett — kultu­rális értékek, így növelhetik a hely vonzerejét. Már az eddi­giek alapján nyilvánvaló, hogy érdemes a községíejlesztésnél ezekre a lehetőségekre is fi­gyelni. — A Pest megyei települések vezetői gyakran igénybe ve­szik a tanszék segítségét? — kérdezem dr. Jámbor Imrét, a táj- és kertépítési tanszék do­censét. A diplomamunka haszna — örültünk, amikor a da- basiak megkerestek minket, mert arra törekszünk, hogy a hallgatók diplomamurika ké­szítésekor vagy a tudományos diákküj keretében, a gyakor­latban jól hasznosítható meg­oldásokat keressenek. Ilyen volt például egy tavalyi dip­lomamunka, melynek témája Vác zöldfelületi rendszerterve. Ma már kevesen tartják Szá­mon, hogy ezt a várost egykor az ország tündérkertjének ne­vezték, hiszen azóta az iparte­lepítés, a lakóházépítés alapo­san megváltoztatta a táj ké­pét. Az említett diplomamun­ka egy nagyobb léptékű prog­ram, amely arra irányítja a fi­gyelmet, hogy melyik terület­részeket érdemes a jövőben feltétlenül megkímélni. Az ur­banizációs törekvések nem el­lentétesek azzal, hogy meg­őrizzük a természet értékeit, csak épp törődni kell ez utób­bival is. Igénybe vették tan­székünk segítségét egyebek között a szentendrei szabadté- ri'néprajzi múzeum építésénél, a gödöllői parkosításnál és más esetekben is. Jó példáink tehát vannak, de szerintem mégsem eléggé él a köztudat­ban, hogy húsz éve létezik a táj- és kertépítési tanszék, ahol önálló tanterv szerint képeznek szakembereket. Gazdaságos parkgondozás : -rtr- Hová kerülnek az új diplomások? — Általában tervező-- és ku­tatóintézetekbe, pedig a gya­korlatban is nagy szükség len­ne rájuk. Az éremnek persze két oldala van: a hallgatók egyelőre inkább a tervezéshez vonzódnak, a tanácsok pedig ritkán ajánlanak megpályáz­ható álláshelyeket. Elment egy fiú • •• A brigád pártfogoltál keres i — Egy éve annak, hogy megpróbáltuk újra életrehívr ni a brigádunkat. Tizenhat ta­gú a kollektívánk, itt az Aranykalász Tsz asztalos üze­mében. Nemcsak munkatársak, de nagyon jó barátok is va­gyunk. Szívesen járunk össze hétvégeken, nálunk a brigád­alakítás előtt is hagyomány volt, hogy segítettünk egymás­nak az építkezésnél, vagy más nagy otthoni munkánál. Ügy éreztem, most sikerül újra szocialista brigádba ösz- szefogni az embereket. Ami­kor vállalásainkat készítettük, gondban voltunk. Kaptunk egy listát a gyermekintéz­ményekről és azokról a gon­dozásra szoruló emberekről, akiket patronálni lehet. Kivá­lasztottunk egy óvodát, óm kiderült, hogy több brigád se­gíti már őket. Így elhatároz­tuk, hogy Komáromi Andrást patronáljuk. Valamennyien ismertük itt Ráckevén, azelőtt is. Tudtuk, hogy születése óta mozgássé­rült. Akkoriban halt meg az édesapja, így teljesen magá­ra maradt a házban. Olyan szeretettel és öröm­mel fogadott minket, hogy na­gyon hamar a szívügyünkké vált ez a feladat. Azon lepőd­tünk meg a legjobban, hogy ennek a tolókocsiban közleke­dő fiúnak, nem is a mi két­kezi segítségünk — a favá­gás, takarítás, főzés, mosás — esett a legjobban, hanem a törődés. Az, hogy beszélhetett valakivel, hogy fontos a szá­munkra. Amikor közeledett a neve­lőapja, elhatároztuk, hogy megajándékozzuk. összead­tunk a brigádban pénzt és vásároltunk Andrisnak egy kardigánt, meg egy pulóvert. Ügy készülődtünk, mint egy esküvőre. Megmostuk a haját, sütöttünk, főztünk. Amíg élek, nem felejtem el az arcát, amikor átvette, felpróbálta az ajándékunkat. Hasonlóan ünnepeltük a ka­rácsonyt is. Fenyőfát állítot­tunk neki, ott díszítette a bri­gád összes gyereke. A követ­kező ilyen nagy esemény a disznóölés lett volna. Ügy volt, hogy Andris meg­veszi az egyik brigádtagunk malacát. Ragaszkodott hozzá, hogy nála tartsuk meg a disz­nóvágást. Hetekkel előbb el­kezdte a készülődést. Össze­írtuk milyen fűszereket kell beszereznie, tervezgettük ki, mit csinál majd ... A disznótor reggelén hallot­tuk a hírt, hogy szerencsét­lenség áldozata lett Komáro­mi András meghalt. Harminc­két éves volt, ennyi szál virá­got köttettünk a koszorúba. Most kértük a szociális gon­dozót, hogy keressen nekünk valakit, akit segíthetünk. Szo­ciális otthonban élő idős em­bereket szeretnénk támogatni. Biztosan szükség van egy asztalosbrigádra. Megszoktuk, hogy hétvégeken megyünk, se­gítünk. Mondtam az elején, hogy mi tizenhatan nemcsak mun­kaidő alatt vagyunk szívesen együtt, hanem utána is. Enél- kül nem is lehetne szocialista brigádban dolgozríi és, a köte­lezőnél több feladatot vállal­ni. Ezalatt az egy év alatt, — Gazdasági szempontok is szerepet játszhatnak eb­ben? — A közterületi parkok fenntartását, gondozását gaz­daságosabban lehetne megol­dani, ha minden városnak lenne szakembere, aki ezt a munkát irányítja. Nem mind­egy az sem, hogy hová, milyen növényeket telepítenek, és miként gondozzák azokat. Elő­fordult, hogy a drága bokrok, virágok az ültetés után tönk­rementek, mert nem a meg­felelő helyre kerültek. A zöld­felület — amellett, hogy javít­ja a klímát, csökkenti a zajt és a levegőszennyeződést — épí­tészeti eszköz is a térhatások kialakítására. A gazdasági szempontok is mellettünk szól­nak, s a környezet esztétikája az utóbbi években igazán kez­di foglalkoztatni az embere­ket. Az iskolai oktatásban, ne­velésben is nagyobb teret kellene kapnia ezeknek a kér­déseknek. Már tapasztaljuk az érdeklődés első jeleit. Nemrég például egy általános iskola igazgatója kérte, hogy tervez­zünk kertet a‘számukra. Na­gyon sokat számít az, hogy a gyerekek ne poros, elhanyagolt iskolaudvart lássanak nap mint nap maguk körül. Egy kis házi botanikus kert nem­csak az ismeretbővítést, ha­nem az esztétikai nevelést is szolgálja. Gál Judit Összefogással, közösen Ismét előbbre lépnek Szerényebb beruházásokat terveznek Tavaly több új, közérdekű létesítménnyel gyarapo­dott Bugyi község. Egyebek között átadták rendeltetésé­nek a tömegsportot is szolgáló tornacsarnokot, a fog­orvosi rendelőt. Javították a községi utakat, bővítették külterületen az elektromos hálózatot, korszerűsítették a közvilágítást a lakótelepen. Tóris Sándor tanácselnök el­mondta, hogy idén, számolva a lehetőségekkel, szerényebb beruházásokat terveznek. A legfontosabb feladatok közé tartozik, a telekparcellázás, mellyel a családiház-építést kívánják segíteni. A következő években 90 család számára biztosítják ily módon az ott- honteremés lehetőségét. Ugyancsak időszerűvé váltak különböző épületállag-meg- óvási munkák. Szerepel a ter­vekben járdaépítés, buszvárók, járdaszigetek kialakítása és játszótér létesítése. Két tan­teremmel bővíteni kívánják az egyik általános iskolát, és új helyiségbe telepíteni a te­rületét kinőtt, tízezer kötetes községi könyvtárat. Ami a további fejlesztési terveket illeti, égető gond az egészséges ívóvíz-ellátás biz­tosítása. Ivóvíztársulat létre­hozásával keresik a gyors megoldás lehetőségét. Többen szóvá tették falugyűlésen is, hogy az a nyílttéri égető, melyet az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár 1980-ban te­lepített ideiglenesen a Dabas' és Bugyi községek közötti Borzas hegyre, a technológiai változtatások ellenére is szeny- nyezi a levegőt, és nem felel meg a környezetvédelmi szem­pontoknak. Épnek a gondnak a megoldása azonban megha­ladja a község anyagi lehető­ségeit, így külső segítséget várnak. A lakosság és a helyi in­tézmények sora már eddig is sok társadalmi munkával se­gítette a község fejlesztését. Erre az esztendőre 3,5 millió forint értékű társadalmi mun­kát terveznek. Felajánlotta közreműködését a Tessedik Sámuel Tsz, a Telefongyár helyi egysége, a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának vá- nyi, és a Kiskunsági Állami Gazdaság juhászföldi kerülete, az Áfész és a községben mű­ködő több más szervezet. Gombó Pál: ^t)up(a hélvé* r Az asztalosbritrád vezetője, Csema Bálintné. Trencsényi Zoltán felvétele amit Komáromi Andrással töl­töttünk, a kollektíva még job­ban összeforrt. Nemcsak kí­vánjuk már ezt a segítséget, de szükségünk is van rá, hogy ne hulljon szét ez a közösség. Elmondta: Csema Bálintné, a ráckevei Aranykalász Tsz faipari üzeme Béke brigádjának vezetője Lejegyezte: Móza Katalin Mint ismeretes, a leggazdagabb orszá­gokban rájöttek, hogy immár megengedhe­tik maguknak a dupla hétvégéit. j ?7!-,tJá, 'jó: -s mondogatták as-.jürjsten- hat napot dolgozott, és csak a hetediken pihent meg, de... Ad egy: ő nem végzett olyan minőségi munkát mint mi, ilyen Vilá­got a minőségellenőrzés nálunk nem engedne forgalomba hozni. Ad kettő: ő korántsem zsigerelte annyira ki magát intenzív munká­val, mint mi, mégcsak valamiféle pszichoszo­matikus nyavalyát sem szerzett, ezért szinte örökéletű. Ad három: neki nem kellett stá­tusszimbólumokkal törődnie, nekünk igen. Így okoskodtak a leggazdagabb országok és ezért sorra-rendre rátértek a hétvégi két sza­badnapra az Egyesült Államokban. Angliában, Franciaországban, Lengyelországban és Magyarországon. Mondanom sem kell. hogy bennünket ez utóbbi érdekel. Nekünk, büszkén elmondhatjuk, immár elegendő tapasztalataink is vannak, hogy eme diadalmas lépés gyakorlati mérlegét is ki­dolgozhassuk. Jómagam a következő megfi­gyelésekkel segítem elő a vizsgálódás össztár­sadalmi feladatát. © Kezdetben úgy jártunk el. mint a szub­jektív idealisták. Azt mondtuk: a plusz szabadnap művelődésre, önmagunk megvaló­sítására való. Nehogy bárki is munkajellegű tevékenységre érezzen kísértést, két teljes napra bezártuk a boltokat, a hivatalokat, meg­tizedeltük a tömegszállitó járatokat. Az isko­lákkal némiképp haboztunk, de végül is rá­jöttünk: ha a gyerek iskolában van, a szülő sem mehet víkendre és ez jogfosztás lenne. Immár. © Ugyancsak kezdetben a dolgozók hajlot­tak a szóra és elkezdtek mozi-, színház-, cirkusz-, matiné, valamint beatkoncertjegye­ket vásárolni. Hamarosan rájöttek azonban, hogy a jegy kitartásra kötelez, amitől pedig már elszoktunk, hiszen a tévét el lehet zárni, még­hozzá ingyen; de a mozit már befizettük és' ráadásul oda is utaztunk, ha kimegyünk, ott állunk egy újabb utazás és azelőtt a problé­ma előtt, hogy most már akkor mi a csudá­val üssük agyon az időt? , O Még mindig kezdetben: a népek gyorsan telket vásároltak maguknak és hétvégén felkerekedtek téglát téglára halmozni 120 kilométer távolságban lakhelyüktől. Akik ezt nem tették, vagy már volt nekik üdülőjük, azok kalákában leautóztak a Balatonra és szennyezték. Hamarost kiviláglott azonban, hogy az ilyetén tevékenység szempontjából az esztendő két részre oszlik: úgymint nyárra, amikor lehet fürdeni és télre, amikor hideg van. Továbbá rádöbbentek arra a meglepő felfedezésre is. hogy nem mindenki eléggé gazdag; a telek is. az építkezés is pénzbe ke­rül, sőt a benzin is. méghozzá áruk mértani haladványszerűen nő. Míg ezen három pont a kezdeti reakciókat jellemzi, a további pontok a spontán fejlődés létrehozta mai differenciált valósá­got: O Kovácsék rájöttek, hogy szombaton, sőt vasárnap is lehet dolgozni. Az állam is rájött, hogy Kováeséknak szombaton és va­sárnap is lehet dolgozniuk. Ily módon Ková­csék üzemen belüli kisvállalkozás keretében elvégzik azt a munkát, amit kötelező .munka-. időben nem végeznek el és ennek fejében egyetemes csereeszközt, pénzt kapnak. Nin­csenek gondjaik a hétvégi programra, és rá­adásul házikosztot esznek, mert az üzemi, konyha szabad hétvégét tart. © Doboziék és Csobánkaiék nem engednek a negyvennyolcból, ök szolgáltató kis­iparba, valamint önálló vállalkozásokba fog­tak és hétvégén semmiképp sem dolgoznak. Doboziak beülnek. avVolvójukba. és kiruccan?*; nak Pécsre (hazánkban az van legmesszebb —■ 50 liternyire — Budapesttől), vagy Bécsbe és ott múlatják az időt. Persze Csobánkaiékkal együtt, akik azonban lefőzik őket, mert két kocsival mennek — egy Opellel és egy Toyo­tával —, hiszen apa is, anya is hozzászoktak ahhoz, hogy csak sajátmáguk vezette autóba üljenek bele. Ez van télen és valaki azt gon­dolhatná, hogy nyáron mindkét család bala­toni üdülőjébe megy, amelyek is szomszédo­sak. Ámde nem úgy van az! Üdülőjüket mindketten nyáron bérbe adják és az ebből származó bevételt egyhónapos szabadságon költik el, tavaly a Bahamákon, idén Japán­ban. © Csemegiék és Jungék összejárnak. fel­váltva. Már unják egymást, de valamit csak kell csinálni azzal a két nappal. Szom­baton Csemegiék főznek sok személyre, va­sárnap Jungék, délután ultiznak, kanasztáz- nak, isznak és fegyelmezik a gyerekeket, akik egymás játékait teszik tönkre. Az autót tél­re leállították. Tavaly nyáron még többször felmentek Vácról Budapestre, idén nyáron azonban nem fognak felmenni, részben mert a benzin ára, részben mert a strand ára is fel­ment. Sopánkodék még fiatal házasok. Nekik jól jön a kétszeres hétvége, mert akkor számolnak. Az alapfeladvány az, hogy ha ösz- szeadják Sopánkod keresetét és Sopánkodné számára kifizetett gyest, továbbá ha ehhez hozzáadják az idős Sopánkodéktól esetlég kapható segítséget, akkor mfilyen lakást igé­nyelhetnek. hogy elköltözhessenek az öregek­től, és főként mennyi idő múltán juthatnak hozzá. Az eredmények egyike: három gyerek esetében másfélszobás lakás, huszonhat éves korra — mármint a meglevő gyerek huszon­hat éves korára. Sopánkodék azonban biza­kodók, mert - ha Sopánkod a dup­la hétvégeken építőipari segédmunkát vallal, akkor az idő megrövidül, részben az ily módon elért bevétel, részben a téglaszük­séglet fedezésének lehetősége miatt. Ez eset­ben azonban újabb problémát is meg kell oldani: hol raktározzák a „szerzett” téglát addig? © Általános probléma azonban a követ­kező: hét végén lenne mód a szükséges szerelési, javítási munkálatok elvégeztetésé­re. A hétvégi két napon azonban erre nincs mód. mert ,aki ezeket elvégezné. Doboziék és Csobánkaiék kategóriájába tartozik és hét­végeken jó messzire utazik, hadd lássák, hogy teheti, mert hétközben sokat keres. Ezért a többiek az öt munkanap valamelyikén bete­get jelentenek és otthon váriák Csobánkait, Dobozit és társaikat, hátha valamelyik tényleg eljön, mint ígérte. Ha nem, a beteg- vizsgálataim egyelőre eddig jutottak. De a probléma kifejtésén már dolgoznak a szo­ciológusok, a kocogómozgalom apostolai és a közgazdászok, akiknek minden reményük megvan egy világosabb kép kialakítására. Igaz. a végső megoldások kidolgozása a valu­tahiány miatt nehézkes, pedig nyilván lenne mit tanulnunk a többi gazdag országtól, me­lyek bennünket e vívmánnyal megelőztek. Településfejlesztés — egyetemistákkal Több lesz a „tündérkert"?

Next

/
Oldalképek
Tartalom