Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

1983. MÁRCIUS U KEÖD AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS-A MEGYE! TANÁCS LAPJA Ma: 3. oldal: Az elmúlt évben elért eredményeink Kelenföldi indóházná! 1. oldal: Ahol mindig iúj szelek fújnak Felkavarták fáz állóvizet j{ 7. oldal: Eire ugrott a Bem SE A részvétei 'néha fontosabb ■ Biztos * i ceglédi győzelem 8. oldal: Kisfiút gázolt a zebrán Szűkül a hiánycikklísta Ősszel iskolások ! lesznek Felkészült a MÁV és a BKV Ezer ingázót is érint Naponta több mint ezer ember végállomása lett a Déli helyett a Kelenföldi pályaudvar Ahogyan azt lapunkban már előre jeleztük, hétfőn megváltozott, mintegy száz, a Budapest—Kelenföld, illetve Budapest—Déli pályaudvarra érkező távolsági személy- és gyorsvonat menetrendje. Tegnap hajnalban az új menetrend premierjekor dr. Kosztyú Tibornak, a kelen­földi körzeti üzemfőnökség vezetőjének kalauzolásával is­merkedtünk az első néhány óra forgalmi tapasztalataival, s a több ezer bejáró munkást érintő módosítások okaival. Megváltozott majdnem száz szerelvény menetrendje: ezek a korábbihoz képest 5—25 per­ces eltéréssel közlekednek. VALÓSÁGOS VILÁGBAN Elrettentésül szánták szüléink valamikor a fenyege- tést: ha rossz leszel, bevisznek a javítóba! Nem nagyon tudtuk, mi az a javító, de sejtettük, hogy vala­mi igen kellemetlen hely lehet, ahová semmiképpen nem akartunk jutni. Azt még kevésbé tudtuk, hogy mi — adott családi körülményeink között — nem is vol­nánk képesek olyasmit elkövetni, amiért valóban a fia­talkorúak büntetőintézetébe' kerülhet egy gyerek. Ezzel szüléink ugyan tisztában voltak, időről időre mégis fel­elevenítették ezt az akkoriban divatos és igen hathatós figyelmeztetést, miközben mindent megtettek, hogy előttünk semmiképp se nyílhasson ki az a kapu. Ma a családok.— elenyésző kivétellel — ugyancsak megtesznek minden tőlük telhetőt a nevelésben, azért, hogy gyermekeik tisztességes állampolgárokká nőjenek. Mégis, miért kell annyiszor döbbenten hallgatnunk a fiatalkorúak bűnözési statisztikájának adatait? Az egyik legutóbbi szerint például 1981-ben összesen 5 ezer 88 fiatalkorút ítéltek el a bíróságok különböző bűncselek­ményekért. (1970-ben 4 ezer 942-t.) Ez a szám hazánk fiatalkorú lakosságának nincs egészen másfél százalé­ka. Ha azt nézzük, hogy ebben az országban mintegy kétmillió családban nevelnek gyereket vagy gyerekeket, ez a szám nem is tűnik olyan magasnak. Mégis döbben­ten hallgatjuk, mert világos, hogy még ez is szándékunk ellen való, még mindig sok — és sajnos, relatív értéke­ket tekintve valamelyest növekszik. Pest megye rendőr-főkapitánya hangsúlyozta nem­rég: a fiatalkorúak bűnözésében szinte mindig közre ját­szik a rendezetlen családi élet, a szülök italozása, szin­tén bűnöző életmódja, a gyermek korai alkoholizálása vagy egyéb káros hatás a szűk környezetből. Szinte mindig. De újabb fogalmaink között ismerős az úgyne­vezett jóléti bűnözés is, ami ugyancsak’föllelhető a fia­talok körében, s aminek oka szintén a környezet — va­lamivel szélesebb társadalmi környezet — számlájára írandó. A fentebb említett elítéltek közül 2 ezer 544-en lo­pásért kapták a büntetést. Miért lop valaki? A számta­lan és igen összetett indíték itt nem sorolható föl, ve­gyünk elő talán két olyat, ami eléggé kézenfekvőnek látszik. Lophat valaki azért, mert szegény, s úgy véli, ez a módja annak, hogy megszerezze, amire vágyik. (Az más, hogy egészen rosszul véli.) Ám lophat valaki azért is, mert kevesellt, amije van, bár mások szerint min­den rendelkezésére áll, amire szüksége lehet. (Az szin­tén más, hogy a dolgoknak nem a bűncselekmény el­követése ez esetben sem az elintézési módja.) Sajnos, kerülhet ilyen kategóriába átmenetileg olyan gyerek is, aki Szolid, tisztességes családban nevelkedik, de szemét nem nyitották idejében a valóságos világra, nem ismertették meg vele a lehetőségek korlátáit, ame­lyek bizony ténylegesen léteznek,“ akár tetszik nekünk, akár nem. Nem az a baj, hogy az új generációnak ma­gasabbak az igényei. Az sem baj, hogy mi mindent meg akarunk adni fiáinknak, lágyainknak, amit csak mó­dunkban áll. Az is természetes szülői törekvés, hogy iva­dékainknak jobbat, többet kívánunk nyújtani annál, ami nekünk volt. Mindaddig jót cselekszünk, amíg úgy tesz- szük ezt, hogy gyermekeink érezzék: amink most van, azért kemény munkával megküzdöttünk, s majd nekik is ezt kell tenniük, ha már szárnyukra bocsátottuk őket. fU| ért mi legyen azzal a fiatallal, aki tizennyolc, hu- szönhárom éves koráig a mindennapok gondjaitól megkímélve éli életét, majd hirtelen kilökődik az úgyne­vezett felnőtt világba, ahol önmagára van utalva, nincs mögötte szülő, iskola, ösztöndíj, kényelmes kollégium? Van viszont albérlet, alacsony fizetés — s hozzá magas igények, küzdeni tudás, akarás nélkül. Nem sodródik feltétlenül a bűnözők táborába, ám feltétlenül Keren-. csétlennek érzi magát. S egyik végkifejlet sem jó. Csak igen keveseknek adatik meg — a valóságos világ egy szeletkéjében —, hogy látszólag könnyen jussanak, igen rövid idő alatt, sokak által áhított javakhoz. Van nagy lakása, autója, nyaralója a huszonéves táncdalénekesnek, a világszínvonalon versenyző élsportolónak, más kivéte­lesnek. Am többségünkben átlagemberek vagyunk, s azok lesznek gyermekeink is: megterhelve a valóságos világ valóságos küzdelmeivel. Ezt kell megértetnünk ve­lük, idejében. Bálint Ibolya Közülük napi kilenc vonat­pár a Déli pályaudvar helyett csak Kelenföldig jár, illetve onnan Indul. Az utasok néhány percnyi várakozás után átszál­lással vonaton, busszal, vagy villamossal folytathatják út­jukat tovább a Délibe. A ki­lenc vonatpár közül öt köz­vetlenül érinti a Martonvásár, Székesfehérvár, illetve Duna­újváros felől naponta munká­ba járó, mintegy ezer ingázót. Most Kelenföldről BKV-jáx- művel kell tovább utazniuk. A napközben érkező négy sze­mélyvonat utasai túlnyomó- részt olyanok, akik számára nem okoz különösebb gondot, hogy a Déli helyett Kelenföl- don van a végállomás. (A menetrendváltozás okai­ról, az első .napi tapasztalatok­ról lapunk 3. oldalán számo­lunk be.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Ära: 1,40 forint Zárszámadásról jelentjük Jé! fizetett a tartósító üzem Zsúfolásig megtelt a régi budapesti körcsarnok a Sa­sad Termelőszövetkezet tegnapi zárszámadó közgyűlé­sén. Sokan voltak kíváncsiak az ország egyik leghíresebb gazdaságának tavalyi eredményeire. Az elnökségben fog­lalt helyet Cselényi Tibor, a megyei párí-végrehajtóbi- zottság tagja, a Dudái járási pártbizottság első titkára, Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Varga István, az SZMT titkára is. Czinczok György, a szövet­kezet elnöke adott számot ar­ról, hogy a vezetőség tavaly hogyan sáfárkodott a tagság bizalmával. Nem volt ellent­mondásoktól mentes az 1982-es gazdálkodás. Mint a megye va­lamennyi mezőgazdasági nagy­üzemének, a Sasadnak is szem­be kellett néznie a szigorúbb közgazdasági szabályzókkal, az anyagok, az energia árának emelkedésével. A tagság jöve­delme a tervezettnek megfe­lelően alakult, az üzemi ter­melési érték pedig megközelí­tette a másfél milliárd forin­tot* míg az árbevétel a 2 mil- liárdot. A tehermentes közös vagyon csaknem eléri az egy­A Ganz-MAVAG Gépgyárban saját fejlesztésű, földgázzal mű­ködő motorok készültek, melyek jól alkalmazhatók a szénhid­rogén-bányászatban. A működéshez szükséges földgázt saját maga termeli ki, ily módon üzemeltetése gazdaságosabb, ol­csóbb a hagyományos dízel motorokénál. milliárdot, s 106 millióval több, mint 1981-ben. Az egyes, ágazatok gazdál­kodása is figyelmet érdemel, így például az, hogy a gyü­mölcsök, az őszibarack, a szőlő termése — a ribiszke ki­vételével — jobb volt a ter­vezettnél. Az ágazat a kedve­zőtlen értékesítési körülmé­nyek miatt, mégsem tudta tel­jesíteni árbevételi tervét: a kiesés majdnem 5 millió volt. A faiskolai telepek viszont plusz 2,4 millió forinttal nö­velték értékesítési tervüket. A dísznövénytermelés ennél is többel. A termelési költségek a terveknek megfelelően ala­kultak az üvegháztelepeken, amiben része van az enyhe télnek is. Kiemelkedő energia­megtakarítást ért el például az egyes számú telep. A legered­ményesebben működő egység mégis a tartósítóüzem volt. . Az állattenyésztés nagyon nehéz évet zárt tavaly. Egye­dül a baromfiágazatban 33 millió forint bevételtől esett el a közös gazdaság. A tehe­nészetben viszont hat száza­lékkal nőtt a termelt tej meny- nyisége. Az egy tehénre Jutó. éves tejtermelés pedig csaknem eléri az ötezer litert, holott öt évvel ezelőtt még a 2100 li­tert is alig haladta túl. Az ipari főágazat is említést ér­demel, hiszen az össztermelél 50, a nyereség 86 százalékát adta. A szövetkezet elnöke az idei tervekről szólva kiemelte: ha szerényebb mértékben is, de 22 millió forinttal növelik ter­melési értéküket, míg a nye­reséget 7,6 millió forinttal. Felszámolják a veszteséges juh- és gabonatermesztést, új tésztaüzemet építenek, amely mintegy 13 millió forintot boz majd évente a közös kasszá­ba. B. Z. Stefan Andrei Budapesten Magyar-román tárgyalások Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására hétfőn hiva­talos, baráti látogatásra ha­zánkba érkezett Stefan Andrei román külügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes fogad­ta. Jelen volt Barity Miklós, hazánk bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocalista Köztársaság budapesti nagykö­vete. A megérkezést követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos ma» gyár—román külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésen részt vett Barity Miklós és Victor Bolojan. Este Púja Frigyes díszvacso­rát adott vendége tiszteletére a külügyminisztérium vendég­házában. (A román külügyminiszter életrajzát a 2. oldalon ismer­tetjük.) Téma az ellátás, szolgáltatás Falugyűlések sorozata A városodban, falvakban az elkövetkező hetekben is­mételten összejönnek a helybeliek, hogy a települések sorsáról falugyűléseken, réteg- és körzeti gyűléseken ta­nácskozzanak. A Hazafias Népfront helyi bizottságai, s a tanácsok már a szervezés nagy munkáján' túl vannak. Így a terveknek megfelelően, a városokban és néhány- nagyobb községben réteg- és körzeti gyűléseket, másutt falugyűléseket hívtak össze. Április végéig csaknem min­den napra több is jut ezekből, Reális Magyarország-képet tereltem Számolunk a helyi forrásokkal Hétfőn a Novotel szállóban ülést tartott az Országos Ide­genforgalmi Tanács, s -Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszternek, az ÓIT elnökének vezetésével mégtárgyalta az idegenforgalmi alap idei fel­használására tett javaslatot, to­vábbá jelentést hallgatott meg a lakosság szervezett külföl­di utazásainak alakulásáról. A tanács a tavalyi idegen- forgalmi alap felhasználásának tapasztalatait értékelte, s meg­állapította, hogy az idegenfor­galom fejlesztésére szolgáló pénzt — a helyi anyagi forrá­sokkal és a társadalmi mun­kákkal együtt, összesen 300 millió forintot — hatékonyan hasznosították az állami . és szövetkezeti szervek. Elsősor­ban a kiemelt tájegységek fej­lesztésére fordítottak nagy fi­gyelmet, erre a célra több mint 70 millió forint jutott. A tavalyi jó idegenforgalmi ■ eredményeknek köszönhetően ebben az évben 365 millió fo- .rint az idegenforgalmi fejlesz­tési alap összege, de emellett természetesen továbbra is nagy szerep jut a helyi erőfeszíté­seknek, társadalmi munkák­nak. Az alap felosztásánál az egyik legfontosabb szempont, hogy az követlenül vagy köz­vetve tegye lehetővé ■ a kon­vertibilis devizabevételek nö­vekedését, növelje a nagy for­galmú idegenforgalmi terüle­tek szolgáltatásainak és ellátá­sának színvonalát, s elősegítse egy-egy terület komplex fej­lesztését. A legnagyobb összegű — 86 millió forintos — támogatás a négy kiemelt üdülőkörzet — ezen belül a Pest megyei Du- na-szakasz — intéző bizottsá­gainak és a 13 megyei, illetve fővárosi idegenforgalmi bi­zottságnak jut A ' támogatás összege 16 millió forinttal több, mint 1982-ben volt, ezt a többletet teljes egészében a négy legfontosabb üdülőkörzet fejlesztésére fordítják. Csak­nem 85 millió forinlot költe­nek hazai és külföldi propa­gandára, mindenekelőtt abból a célból, hogy valós Magyar­ország-képet teremtsenek a vi­lágban, . továbbá azért, hogy elősegítsék meglevő idegen- forgalmi létesítményeink meg­felelő színvonalú értékesítését. A kulturális, a sport és más rendezvények támogatására 20 millió forintot szánnak, s en­nek jelentős hányadából a bu­dapesti tavaszi fesztivál ré­szesül. A turisták tartózkodási ide­jének növelése és költési kész­ségének fokozása érdekében ebben az évben is kiemelt feladat az idegenforgalmi szolgáltatások körének bővíté­se. E célokra 36 millió forin­tot fordítanak. A kereskedelmi jellegű létesítmények támoga­tására — állami kölcsön for­májában — 80 millió forint jut. A támogatást pályázat út­ján szerezhetik meg a' jelent­kezők. Idegenforgalmunk várható alakulásáról a tanács leszö­gezte, hogy.mind a nemzetkö­zi, mind a belföldi turizmus­ban a kereslet kismértékű emelkedésével számolhatunk. a belpolitikai életet, s az em­berek hétköznapjait tekintve egyaránt fontos és érdekes eseményekből. Természetes, hogy a tanács­kozásokon szó esik majd a települések múlt évi fejlődé­s-érői, azokról a változásokról, amelyek révén — bár a ráfor­dítható összegek szűkösek . — tovább gazdagodhat az adott közösség. Nem vitás, hogy fontos szempont a városok, községek életében a járda, az út, a köz­műhálózat bővítése, ám a fa­lugyűlések központi. témá ja sem kevésbé érdekfeszítő: a települések alapellátásáról, a szolgáltatások helyzetéről lesz szó, amit a Pest megyei köz­ségekben különösen nagy fi­gyelem övez, . Megvitatják a lakásgazdál­kodás fejlesztéséiről szóló mi­nisztertanácsi rendelet végre­hajtásának helyi feladatait ts, s ahol ezek számottevőek, ott a telekgazdálkodás ügye is napirendre kerül. pKöTTTITE Georgiosz Liánisz görög ku­tatási és technológiai miniszter a tudománypolitikai bizottság meghívására hétfőn — delegá­ció élén — Budapestre érke­zett. A repülőtéren Tétényi Pál, a tudománypolitikai bi­zottság titkára fogadta. ...- ----- ------ ------­Fö ldgáz hajtja a motort

Next

/
Oldalképek
Tartalom