Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-27 / 49. szám

Megosztott gondok Gyarapodás és fejlődés N incs az a községi, vá­rosi, járási vezető, aki dicsekedne a lakosság szá­mának csökkenésével. An­nál inkább kihúzzák magu­kat, ha a lelkek gyarapodá­sáról beszélhetnek. Jogos ilyenkor a büszkeség. Aho­vá mennek az emberek, oda valószínűleg érdemes. Annak a helynek vonzása van. Vonzereje sok min­denben gyökerezhet: föld­rajzi elhelyezkedésében, a fővároshoz való közelségé­ben, kedvező munkalehető­ségeiben. Járásunk néhány községe, Kerepestarcsa, Csömör, Pé- cel határos Budapesttel, egyikébe, másikába a kék busz is kijár. Érthető; a messzibb vidékekről a fő­városba törekvő, ha Pesten vagy Budán nem sikerül, ezek valamelyikében keres átmenetileg lakást. Ritkáb­ban az is előfordul, hogy valaki a fővárosból költö­zik ide. ök azonban köny- nyen csalódnak. A minap egy fiatalasz- szonnyal beszélgetve ta­pasztalhattam ezt. Jó leve­gőre, csendre, társaságra vágyva jöttek el Kerepes- tarcsára. De alig meleged­tek meg. máris fontolgatják a visszatérést. Kevés a bolt, gyenge az ellátás, panaszko­dott. Elégedetlen a közle­kedéssel. Baráti köre kezd ritkulni, mert ha ide kijön­nek, csak egész napra ér­demes, annyi idejük pedig nem mindig van. A színvonal minősítése tehát ebben az esetben is viszonylagos. Ami az egyik­nek, a fővárosból kiköltö­zőnek csökkenés, az a má­siknak, valamelyik távoli aprófaluból jövőnek emel­kedés. Az ittenieknek, elsősor­ban persze a vezetőknek, minden ideköltöző gondot jelent. Gödöllőn például 1970-ben 22 ezren, 1982-ben 29 ezren éltek. A lokálpat­rióták a statisztikákat bön­gészve, a lakosság gyarapo­dását más városok adatai­val összehasonlítgatva elé­gedetten dörzsölgetik kezü­ket,, $zt vagy azt már le is hagytuk. S tudják, a közel­jövőben sem lesz másképp, hisz itt az egyetem, újabb intézmények települtek és települnek ide, az agrár­központ is ezt az irányza­tot erősíti. Másik oldaláról nézve ugyanezt a jelenséget, bi­zony nem olyan megnyug­tató a helyzet. Ügy tűnik fel. hogy sosem érjük utol magunkat. Évente értesül­hetünk az intézmények, a kereskedelmi hálózat, a közművek gyarapodásáról. Dinamikus fejlődésről szok­tak ilyenkor beszélni az il­letékesek. Szigorúan nézve a dolgot, mégsem állíthat­juk ezt. Néhány hete a városi párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta az oktatáspo­litikai határozat teljesíté­séről Készült jelentést, amelyben minduntalan ta­lálkozhatunk a dinamikus jelzővel minősített fejlődés ilyenfajta ellentmondásai­val. Ugyanezt érezzük a ta­nács, illetve végrehajtó bi­zottságának ülésein. Legyen szó lakásról, útról, gázról, egészséges ivóvízről, csator­názásról. Nem kis erőfeszítések árán az elmúlt évtizedben harminc új tanterem, tor­naterem és tornacsarnok, iskolai sportpályák készül­tek. És mégis: ma több ta­nuló jut egy-egy tanterem­re, mint tíz évvel korábban, más célra készült szobákat is használnak (iktatásra, most is tanítanak szükség- termekben. Hasonlóképpen az óvodákban: a helyek száma csaknem meghárom­szorozódott, minden muta­tóban meghaladjuk a me­gyei átlagot. Egyet kivéve: száz helyre most is annyi gyerek jut, mint 1970-ben. Mindeme mennyiségi té­nyezőkből minőségi követ­kezmények is adódnak. S noha nem kell okvetlenül az oktatás színvonalának esé­sére gondolnunk, mert pél­dául a város gimnáziumá­ban, ahol ugyancsak korlá­toltak a lehetőségek, évről évre szép eredményeket mutathatnak fel. tanulmá­nyi versenyeket nyernek, számosán jutnak felsőokta­tási intézményekbe, a mos­tohább körülményeket meg­sínyli tanár, tanuló egy­aránt A város tanári karáról elismeréssel szoktak beszél­ni, de amikor újabb helyek­re írnak ki pályázatot, gondban vannak az illeté­kesek, lakással nemigen ke­csegtethetik az idejövőt. A már itt tanítókra is áll ez, noha ügyüket kiemelten ke­zelik. A tudományos intéz­mények, az egyetem eseté­ben is gond a letelepedés, amiből az is következik, hogy az értelmiségiek jelen­tős, rész® csqjc munkaidejé­ben tartózkodik a város­ban, úgynevezett közéleti tevékenységet nem fejt ki Gödöllőn. M a már a kisgyerek is fújja, hogy a gazdasá­gi körülményeink szigorúb­bak a korábbiaknál. Vilá­gos, hogy most még nehe­zebb a gyarapodást fejlő­déssé változtatni, még ha jobban gazdálkodunk is, még ha megkapjuk is a megfelelő támogatást min­den helyről, s nem utolsó­sorban ugyanúgy összefo­gunk helyben, mint koráb­ban. Vagy még jobban. Az értékteremtésben s annak megóvásában egyaránt. Kör Pál A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1983. FEBRUAR 27., VASÄRNAP CcdöHői Tangazdaság Hagyományra épülő szerkezet Hogyan tovább? Emlékszem, a nyáron ezt a kérdést tették fel maguknak a Gödöllői Tan­gazdaság üzemi tájékoztatójá­ban. Akkor már ugyanis lát­ták, hogy az időjárás viszon­tagságai következtében jelen­tős hozamcsökkenést könyvel­hetnek el a legfontosabb, el­sőként letakaruló növények­ből. Mindenekelőtt a búza, a magborsó és az árpa mondott majdnem csődöt a tavaszi és a kora nyári szárazság követ­keztében. Akkor érthetően nagy volt az aggódás, ezt azonban nem követte semmiféle kapkodás, kétségbeesés, ehelyett megpró­báltak olyan intézkedéseket tenni, amelyek a kiesett jöve­delem pótlásának első lépései. Minden szem — Ha azt mondom: két és fél, hárommillió forint nye­reségtől estünk el az említett terméskiesés miatt, akkor csak a tervezetthez képest mérem a teljesítményünket, hiszen a harminchétmillió forinttal szemben 34 millió 684 ezer fo­rint nyereséget értünk el — tájékoztat dr. Puskás Attila, a tangazdaság igazgatója. — Egyszóval közepes gazda­sági évet zártunk le, amit valóban előrevetített az is, hogy a harmadik negyedévi értékeléskor a mintegy száz­húsz állami gazdaság közül az 59—66. helyen álltunk. Valóban nincs ok a túlzott lelkesedésre, de a kétségbe­esésre sem, hiszen azért ez a nyereség hat-hét millióval több a tavalyinál, legföljebb azt tehetjük hozzá: a kiesett milliók a legjobb akarat mel­lett sem pótolhatók, ha az időjárás rosszul alakul. Volt azért, ami egészen jól sikerült, s pótolt valamit. A paradicsomból például soha ilyen termést nem takarítottak még be. Hektáronként 360 mázsát szedtek le. Igaz, ennek a növénynek az idő is kedve­zett, s a betakarításra embert is találtak, így — ellentétben a gépi szedéssel — szinte minden szemet felszedhettek. A népfront Versegm Az idén is fásítási akció Megtartotta idei első ülését a vérségi népfrontbizottság. A tanácskozás első részében Valter Menyhért, a bizottság elnöke értékelte a múlt évi tevékenységet. Elemezte a község különböző szerveivel kialakult kapcsolatok alaku­lását, s a lakosságot széleskö­rűen érintő gondok megoldá­sára tett kísérleteket, ame­lyek, ha olykor sikertelenül végződtek is, nem a bizottság erélytelenségét. ténykedési kedvének lankadását jelzik. Alátámasztja ezt néhány olyan eredmény, amiért bi­zony kitartóan kellett har­colniuk. A tizennyolc főből álló bi­zottság tanácskozásain szó esett a község valamennyi gondjáról. A középpontba természetesen azok kerültek, amelyek megszüntetésére re­ális lehetőség mutatkozott. Egy évvel ezelőtt feladataik ecsetelése közben még úgy tűnt, hogy a rendszeresen meghirdetett fásítási akcióról le kell mondaniuk a közelgő vízműépítés miatt. Tervüknek ezt a bizonyta­lan pontját is sikerült teljesí­teniük: száz nyírfát ültettek a faluban, olyan helyekre, amelyek háborítatlanok ma­radnak, majd a vízmű csator­náinak lefektetésekor. A fásítás az idén sem ma­rad el. Egyrészt pótolni kell a kiszáradt csemetéket, másrészt azokat a fákat is, amik isme­retlen garázdák kezének estek áldozatul. A lakóhely arculatának szé­pítése nem merül ki a fásítás­ban, az újra és újra felbukka­nó illegális szemétlerakatok felszámolásának segítésében, ügyeltek a parkos részek és az emlékművek környékének tisztán tartására, ápolására is. Segítették a társadalmi mun­kák szervezését, s azokban maguk is részt vettek. Erre elsősorban az óvoda épületének bővítése adott al­kalmat. A lakosság hozzáállá­sát dicséri, hogy az elmúlt év­ben összesen egymillió-három­százezer forint értékű munká­val járultak hozzá a település fejlődéséhez. Ennek alapján nem puszta formalitásból csat­lakozhatnak az idén sem a te­lepülésfejlesztési versenyhez. A bizottság elnöke röviden szólt a szervezet kebelén be­lül működő nőbizottság és szülői munkaközösség tevé­kenységéről is. Mindkét testü­let igyekezett elvégezni vál­lalt feladatait. A nőbizottság munkatervében egyetlen pont maradt kipipálatlan, az öre­gek napjának megrendezése, de ez nem rajtuk múlt, mivel a művelődési ház nagytermé­ben szükségmegoldásként az óvoda működik, kellő nagysá­gú helyiség híján le kellett mondaniuk a hagyomány tö­retlen folytatásáról. A szülői munkaközösség ta­valy is megszervezte a szülők akadémiáját, amely három nevelési és egy ideológiai jel­legű előadássorozatból állt. Látogatottságuk jóval megha­ladta a TIT-rendezvényekét. A bizottság tagjai figyelem­mel kísérték a tanácstagok miffikáját. Már korábbhn vál­lalták, hogy a tanácsülésről elmaradókkal elbeszélgetnek, s kötelezettségük lelkiismere­tesebb teljesítésére serkentik őket. E téren — örvendetesen — tavaly nem maradt tenni­valójuk. Az idén az egymást váltó bizottsági és elnökségi ülése­ken szó lesz a községfejlesz­tésről. s ezzel kapcsolatban a társadalmi munkák szervezé­séről, a környezetvédelemről, a tanácstagi beszámolók elő­készítéséről, B. M. Ugyancsak jól sikerült a bácsalmási iparinövény-ter- melési rendszerben 570 hektá­ron termelt napraforgó, amely hektáronként 2,22 tonnát adott, s az évi nyereségnek is mintegy a tizenhat százalé­kát nyújtotta. Tojás, tej S amivel ugyancsak elége­detlenek: a növénytermeszté­sük nem produkálta a terve­zett tömegtakarmányok meny- nyiségét, az elgondoltalak mintegy a fele lett, a silókuko­rica is gyenge termést hozott. Ahogy dr. Puskás Attila igaz­gató mondta: ez viszont csak részben magyarázható a ked­vezőtlen időjárással; tény, hogy az idén jobban ügyel­niük kell a technológiai fe­gyelem betartására, a takar­mánytermesztésben is. Ügy látszik: a gyenge ta­karmánytermés még nem hát­ráltatta az állattenyésztést. Szarvasmarha-ágazatuk sokat fejlődött A tejhßzamuk min­denképpen figyelemre méltó: egy tehéntől átlagosan 5 ezer 438 litert fejtek, többet, mint amit terveztek. Vágómarhából majdnem 500 tonnát értékesí­tettek, sertésből pedig 1690 tonnát adtak el. Tojástermelé­sük megközelítette a kilenc­milliót. Néhány hete jelen voltam azon a tájékoztatón a tangaz­daságban, amelyen az Akadé- ínia elnökségének tagjai is­merkedtek meg röviden a gaz­daság eredményeivel, s ahol ott volt Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter is. A miniszter arra hívta fel az akadémikusok fi­gyelmét, hogy ez a gazdasá­gunk milyen jól épít a hagyo­mányokra, a helyi lehetősé­gekre, s hogy a búza, de kü­lönösen a borsó vetőmag ter­mesztésével, feldolgozásával méltán jár jól, hiszen amint mondta: a gazdaság extra pro­fitja van ezekben a növények­ben. Jónak ítélte a gazdaság termékszerkezetét, jobbnak az átlagosnál. Kerületi értékelés Az eredmények . ugyanezt mutatják. A kiesést a gazda­ság mezőgazdasági mellékte­vékenységgel, a vetőmagvak tisztításával, csomagolásával, tárolásával, exportjával pó­tolta. Magyarán: értékesebb számukra egy tonna búza vagy borsó, ha az vetőmag minőségű. Ezen a nyáron kar- tali feldolgozó és tárolótele­pükön búzából nem kevesebb, mint 4 eSer 175 tonnát, mag­borsóból 2 ezer 600 tonnát fémzároltak. Mindenfajta értékelés, szám­Mozi Vasárnap: Aranyfej. Színes, magyar— amerikai film. Csak 4 óra­kor! Egy zsaru bőréért. Színes, szinkronizált francia bűnügyi film, 6 és 8 órakor.' 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Hétfő: Feketeszakáll szelleme- Szí­nes, szinkronizált amerikai filmvígjáték, 4, 6, és 8 órakor. GSG-közgyülés A tavalyi munkát értékelő közgyűlését a GSC holnap, hétfőn délután négy órakor tartja a KIOSZ Dózsa György úti nagytermében. adás ad bizonyos képet ar­ról, hogyan dolgoztak, milyen törekvés nyomán nagyobb a jövedelem egy-egy gazdasági egységben. A tangazdaság ve­zetői az elmúlt napokban a kerületenként megtartott munkahelyi tanácskozásokon is értékelték a tavalyi mun­kát. Itt hangzott el az is, hogy a gödöllői, a kartali és a nagygombosi kerületek túltel­jesítették tervüket, míg a fe­nyőharaszti, a tejtermelő és az ipari-szolgáltató kerület elmaradt attól. F. I. Tanároknak és propagandistáknak Elmaradottság, felzárkózás Történelmi sorozat Történelmi előadássorozat kezdődik holnap, február 28-án, hétfőn Közép-kelet- Európa címmel, amit elsősor­ban történ elemsz.akos taná­roknak, a társadalom- és tör­ténelemtudományok iránt ér­deklődőknek, gimnazistáknak, propagandistáknak ajánlanak a szervezők. Az első alkalom­mal Katus László történész, a Magyar Tudományos Akadé­mia Történettudományi Inté­zetének munkatársa Gazdasá­gi elmaradottság és felzárkó­zás Közép-kelet Európában a 19. században Címmel tart előadást. A'kezdés este hat óra, miként a további három alkalommal is. Március 14-én, hétfőn Spira György történész lesz az elő­adó, a téma: A polgári át­alakulás problémái a Habs- burg-birodalomban. Március 28-án A monarchia válsága és felbomlása címmel Hanák Pé­ter történész előadását hall­hatják az érdeklődők, végül április 11-én, hétfőn Németh G. Béla, az Eötvös Loráind Tudományegyetem könyvtárá­nak főigazgatója zárja a sort Közép-kelet-Európa kultúrája a 19. században címmel. Üdvözlőlap, címke, plakát Címkék, üdvözlőlapok, színes plakátok, mappák, igazolvány­tartók és még sok más termék hagyja el évente a galgamá- csai Galgaparti összefogás Ter­melőszövetkezet nyomdaüze­mét. Ez a részlegük egy év alatt csaknem negyvenkilenc millió forintos árbevételt ért el. Náluk készül a cipőipari egyesülés megrendelésére az a kis tájékoztató füzet és címke, amelyet a hazai gyártású láb­belik mellé adnak az üzletek­ben. Jobb oldali fényképünkön: Demény Miklós címkéket ké­szít a fólianyomó gépen. Alsó felvételünkön^ Rlbal' Imre gépmester színes plaká­tot nyom a Romayor típusú gépen. A nap programja Február 27-én: Gödöllő, művelődési köz­pont: Az égigérő fa. A Tolcsvay- trió zenés gyermekműsora, 11 órakor. Bemutatkozunk: Bemutató és vásár az Iparművészeti Fő­iskola hallgatóinak munkái­ból, 10 órakor. Bemutató és vásár a Hungaronektár ter­mékeiből (méz és mézből ké­szült termékek), 10 órától. A Katona József Színház vendégjátéka: R. (Jueneau Stílusgyakorlat. Előadják: Bán János, Dörner György és Gáspár Sándor. Rendező: Sa­lamon Suba László. Tavaszi divat ’83. Beszélge­tés Szentpéteri Györgyivel, a Magyar Divatintézet munka­társával (szaktanácsadás, sza­básminta-szolgáltatás), 15—18 óráig. Stúdiómozi. Székely István Hyppolit, a lakáj. Készült 1931-ben, 20 órakor. Lehetetlen tárgyaink ’83, ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Elementáris szimmetria, Tóthpál Gyula fotóművész ki­állítása, megtekinthető 16- óráig. Szolgáltatás: varroda 15— óráig, gyermekmegőrzés 14- 18 óráig, kondicionálótere 10—17 óráig, kozmetikai tá nácsadás 10—12 óráig és 15- 17 óráig, kertészeti szakta­nácsadás 15—18 óráig, óra- és fényképezőgép-javítás 10—18 óráig. Február 28-án. Gödöllő, művelődési köz­pont: Ödön von Horváth Kasimir és Karoline, népszínjáték, a kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka, 19 óra­kor. Nyugdíjas pedagógusok klubja: A Pannónia Filmstú­dió rajzfilmjeinek vetítése, 16 órakor. Pedagógusjelöltek Co- menius-köre: Az ifjúkori én­kép alakulása, 17 órakor. Elementáris szimmietria, Tóthpál Gyula fotóművész kiállítása, megtekinthető 16— 20 óráig. ISSN 0135—1937 (Gödöllői Hírlap Hancsovszki János felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom