Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-27 / 49. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 49. SZÄM 1983. FEBRUÁR 27., VASÁRNAP Szakértelem és szorgalom Az Árpád Tsz legjobb éve volt Átgondolt gazdálkodósra alapozott siker Súly alatt nő a pálma — hangzott az első latin köz­mondás, amellyel az öreg al­ma materben köztiszteletben álló tanárunk megismertetett bennünket. Noha a korai és a tetétleni földeken ez a növény nem honos — teremjen* bár bőven búzát, kukoricát és napraforgót —. a megállapí­tásnak mégis van létjogosult­sága. Amióta gazdasági rend­szerünk terheiből több hárul át a korábban viszonylagos védettséget élvező termelőszö­vetkezetekre, jobban elválik: valójában ki, mire képes. Örömmel látni, hogy vannak olyan közös gazdaságok, ame­lyek nem ijedtek meg a szigo­rúbb feltételektől, nem vesz­tették el a fejüket, hanem gondolkodásra használták, és a vezetők jó elképzelései mel­lé sikerült felsorakoztatni a tagságot Ez ment végbe a többi között Jászkarajenőn is az Árpád Termelőszövetkezet­ben. Pontosan tudják A minap u zárszámadáson bebizonyosodott: elvitték a pálmát. Dacolva a gyakran emlegetett szabályozók sűrű változásával, az emelkedő költségekkel, ők fennállásuk óta most fejezték be az esz­tendőt a legjobb eredmény­nyel. Bár megalapozott mun­kálkodásuk v, ismeretében ez korántsem meglepő, mégis megérdemli, hogy a több mint 3ő millió forintos tiszta nye­reség hátterét firtassuk. Ha nagyon leegyszerűsítjük a kérdést, a recept csupán annyi; hogy ők mindig pon­tosan tudták, mikor, mit és hogyan kell tenni. Jól ismerik a különböző határrészek ter­mőtalaját. s ennek figyelem- bevételével alakult ki a vetés- szerkezet. A növénytermeszté­si ágazat nyereségességét nem­csak a szaktudás és a szorga­lom segítette, amely egyéb­ként a többi területet épp így jellemzi, hanem a korszerű géppark és az igényes emberi munka is. A kukorica 71 má­zsás hektáronkénti átlaga a gazdaság rekordja. A napra­forgó kimagasló terméshozama a bevált módszerek és az új eljárások szerencsés alkalma­zására vezethető vissza. A ta­karmánytermesztés magas színvonala az állattenyésztés sikerének az alapja, amelyben a jól szervezett rét- és legelő- gazdálkodásnak is része volt. A fejőstehenek évi ötezer litert meghaladó tejhozama lehetővé tette — az olcsó tö­megtakarmány felhasználásá­val —, hogy a tejprémium csökkenése ellenére is hasznot mutasson a mérleg. A borjúne­velés eredménye, a marhahiz­lalás jövedelmezősége a tar­tás és tenyésztés fegyelmezett munkáját sejteti a háttérben. Máshol éppen a kockázatvál­lalás révén markoltak többet. Az általuk alkalmazott leha­lászási módszer nem nélkülözi a rizikót, de ezúttal teljes si­ker koronázta. Ha azt vesszük, hogy a gazdaság alaptevé­kenységéből származik_ a ter­melés kétharmada, kitűnik az a felelősségvállalás, amely az említett ágazatokra hárul. Csínján a pénizel Az ipari tevékenység most van kibontakozóban. Hozzálát­tak már az ekék műanyag kor­mánylemezének gyártásához Nutriatelepük várható szőrme­mennyiségét négy évre előre leszerződték. A tésztagyártás, kesztyűvarrás egyaránt polgár­jogot nyert nálunk. Építőipari tevékenységükkel elégedettek « megrendelők. Igényesen dol­goznak a kőröstetétlenl Alföl­di Tej Közös Vállalat rekonst­rukcióján. Nyugodtan készülnek a ta­vaszra, hiszen az őszi vetések szépek, megkapták a maguk műtrágya adagját, szántatlan föld nincs a határban. A ház­táji egyre több segítséget él­vez. Megszervezték a tej-, a szarvasmarha- és a sertésfel­vásárlást, átvételt, szállítást. A tagok kukoricaföldjét géppel művelik, terményboltokat nyi­tottak, gondoskodnak szalmá­ról. répaszeletről az álláttar- tóknak. A szövetkezeti eredmény annak is köszönhető, hogy csínján bántak a pénzfelhasz­nálással. és o költségeket si­került a tervezett mértékben kordában tartani. A gazdálko­dás biztonságát szolgálta a fej­lesztésre költött tizenöt millió forint, amelyből jutott új gé­pek beszerzésére, magtárépí­tésre, a növendékmarha-istál- ló kivitelezésére, kesztyűüzem létrehozására. Számottevő összeggel járultak hozzá az óvodaépítéshez, mert évek óta kötelességüknek érzik a település fejlesztését. Minderre úgy jutott, hegy nem a szájuktól vonták meg a falatot, hiszen emelkedett a tagság jövedelme, s a jól dol­gozók. meg a törzsgárda tag­jai különféle címeken még to­vábbi forintokat vehettek fel a nyolcszázalékos kiegészítő részesedésen kívül. A megho­nosodott szemléletre vall. amely a munka mennyiségé­től és minőségétől teszi füg­gővé a fizetséget, hogy bele­egyezést kaptak egy új — ősz. tönzőbb -r- bérforma beveze­tésére. Egyetértésben szóltak Ahol ilyen témák körül for­gott a szó a közgyűlésen, ott a hozzászólások is ezt a hangne­met ütötték meg. önkritikus megállapítások hangzottak el, amelyeket a közös felelősség érzete sugallt. Szó esett föld­védelemről, a szövetkezeti va­gyon megóvásának fontosságá­ról. a háztájit szolgáló javas­latokról A szűkén mért sza­vakból a közös iránti elköte­lezettség csendült ki, jövendő boldogulás reménye, amely ebben a közegben nem vágy­álom, hanem valóra váltható realitás. Tamasi Tamás Varázslat lengi körül Kati, a kétajtós szekrény Katinak hívják az ártatlant. Műfaját tekintve szekrénysor. Szép is, jó is, mértéktartóan díszített, gusztussal barnított dobozkái között fátyolos fényű katedrálüveg feszül. Egyszerű vonalú, minden cirkalma az a néhány illő kallantyú, melyek nyitnak-csukngk. Praktikus jószág, teret, helyet ad ruhá­nak, könyvnek, italnak, televí­ziónak, virágos vázának. Pont­ban elfér a lakótelepi szoba tapétázott fala mentén. Kati tehát ideális, kelleme­sen lehet vele együtt élni. Ára húszezer forint. Elemeit a te- hertaxiról lerámolva könnye­dén felcipelhetjük még a kes­keny lépcsőházban is. Részei távolról sem súlyosak, s a vé­dőfólia lehántása után bonyo­dalmak nélkül egymáshoz il­leszthetők. Azazhogy ... Szó­val egy darabig rendben megy minden. Ámde az öröm első hullámai gyorsan csitulnak, módot adva a kutató töpren­gésnek: ejnye, vajon hol lehet a Kati csúcspontja, a kétajtós ruhásszékrény? Talán a bolt­ban maradt? És ha igen, mi­végre hever itt a padlón egy csomó polírozott deszka, fur­nérlemez, facsík, mindenféle Téli lövésikupa műanyagléc? Hűha, ennek fele se tréfa! Talán a bútorcsináló vállalat vicces propagandájáról van szó: „Csináld magad!” (De előbb fizess!) Nincs mese, félre bú, kín, keserv, ezt össze kell tákol- gatni. Nem mondom, méltó feladat, képes-e a földi halan­dó amatőr bútorművészként megállni a helyét? Hamar a kezelési, szerelési útmutató! Jé, hát ezt meg nem magya­rul írták! Bár a szavakat úgy külön-külön értem, de együtt, szakszerű mondatokká gyúrva — akárcsak Mózes kőtábláit látnám. ízelítőül idézek: ,,A műanyag hüvelyeket az oldal­ba ütjük, alul-felül oldalan­ként 3-3. darab, a vállas csá­pokat ütközésig belecsavarjuk. A tető-fenék alkatrészekre a tolózárütközőt facsavarozzuk, az összehúzó excentért a ki­képzett furatokba helyezzük." Érti, aki érti, nekem semmit se mond. Egyetlenegy ábra, fénykép, világosan magyarázó rajz sem segít. Nem vitás, a gyár túltaksálta a vásárlók szekrénykreáló képességeit. Sebaj, késő éjszaka van már, s lám, áll a kétajtós. Ügy bá­muljuk, mint karácsonyfát a gyerekek. S mint a fenyőt, Katit is a varázslat lengi kö­rül. Szégyellem leírni: nyagda, libilis, imbolyog, az ajtók lóg­nak. Dísznek ha jó, de hasz­nálni nem lehet. Ez persze már más história. Ha jobban belegondolok, az egész tortúra nem vesz több időt igénybe harminc percnél, föltéve, hogy egyszer már vé­gigszenvedtem, s tudom, mi­nek mi a rendeltetése, hol a helye. Egy ügyes mesterember azonban, aki eleve ismeri a szerkezet fortélyait, képes a munkát fél nap alatt is elvé­gezni. Mondjuk: ötszáz,- vagy ezer forint fejében. Hát így kalkuláljon, aki mégis a Ka­tira vetné szemét — húszeze­rért Varga Sándor Lisztek, darák, pelyhek Nem mind hasznos, ami ízlik Ankét a korszerű táplálkozásról Nagy a sürgés-forgás a vá­rosi tanácsházán. Az emeleti nagyterem, ahol a tanácsülése­ket szokták tartani, igen bené­pesedett, pótszékeket is kel­lett hozni a szomszédos iro­dákból. Több mint kétszázan vannak jelen. Egészségügyi szakemberek, élelmiszerrel, közétkeztetéssel foglalkozók, óvónők, pedagógusok az ankét résztvevői. Az ankétot a ta­nács egészségügyi, valamint a termelés-, ellátásfelügyeleti osztálya szervezte. A téma: a korszerű táplálkozás. Az esemény még nem kez­dődött el, sokan járnak-kelnek, zsolozsmázik a hallgatóság. Az alkalmat kihasználva, itt, most „táskából” intéznek el némely ügyet, gazdát cserél egy-két boríték, jelentés, mondván, hogy minek kilincseljenek ve­le, amikor itt úgyis találkoz­nak az érdekeltek. Egy férfi a karóráját nézi, számolja a múló perceket, mennyi időt tölthet itt. Körzeti orvos, ér­dekli a téma, de várják a be­tegek is. Korpa, szója is Kórházi ápolónők, gyermek- élelmezéssel foglalkozók, ke­reskedők, pedagógusok beszél­getnek. Mielőtt itt letele­pedtek, bekukkantottak a nagyterem melletti szobákba. Az egyikben a gabonaipar ter­mékeiből látni bemutatót az ankét alkalmából. A különféle lisztek, darák, pelyhek, fél­konyhakész elemózsia alap­anyagok mellett seregnyi tájé­koztató sillabusz: mind kapós. A másik helyiségben terítve az asztal, rajta piték és piskóta­szeletek, fánkocskák, torták, teasütemények — a kórházi konyha készítményei.- A fel­használt alapanyag, a liszt mellett a korpa, a búzacsíra, a kukoricaliszt, szójaliszt. Ceglé­di nagyobb élelmiszerboltok­ban ezek egyike-másika kap­ható, nagy választékot viszont a Földvári iskolával szemközt a malomipari szakbolt kínál, ahová a felfedezés örömével egyre többen járnak. A korszerű táplálkozásról az ankéton dr. Rigó János pro­fesszor, az Országos Dietikai Intézet igazgatója tartott szem­léletes előadást. Mondandóját vetített képekkel, grafikonok­kal, statisztikai adatokkal tet­te szemléletessé. Szólt arról, hogyan emelkedett az utóbbi két évtizedben a tej- és húsfo­gyasztás mércéje, s hogy szök­kent magasba a cukoré. El­mondta, hogy bár a gyümölcs­fogyasztás észrevehetően nőtt, az édességgel ez még nem ver­senyezhet. Burgonyából, zöld­ségből, rostos anyagokból a szervezetnek jóval többre len­ne szüksége, mint amennyit manapság fogyasztunk. A helytelen táplálkozás sok gali­bát okoz. Cukros mérce Az emberek saját érdeke lenne, hogy a sok jóból egész­sége szerint válogatva állítsa össze a napi menüt: kevesebb tésztafélét, több zöldséget, gyümölcsöt, kevesebb szeszes italt, több rostos gyümölcsle­vet fogyasztana. A szünetben az ankét rész­vevőit kóstolóra hívták. Meg­Bevált az abonyi piacelőtér Fegyelmezetten versenyeznek Abonyban rendezték meg a Téli Lövészkupa versenyeit, amelyen az eddigi fordulókban az alábbi eredmények szület­tek: Az első fordulóban: 1. Vas­ipari HK I. 323, 2. József At­tila Nevelőotthon HK 292, 3. Építőipari HK 283 pont. A má­sodik fordulóban: 1. Vasipari HK I. 329, 2. Vasipari HK II. 311, 3. József Attila Nevelőott­hon HK 308 pont. A harmadik fordulóban: 1. Mechanikai HK 330, 2. Vasipari HK I. 327, 3. József Attila Nevelőotthon HK 318 pont. A harmadik forduló egyé­ni legjobb teljesítményt elért versenyzői: 1. id. Orbán Béla 89 pont (Vasipari HK I.), 2. Tóth István 88 pont (Vasipari HK I.), 3. Mészáros László 86 pont (Mechanikai HK). A negyedik forduló szín­helye Abony a jól berendezett téli pincelőtere. Nagy érdek­lődés követi a versenyeket. Kérdés, hogy a Vasipari Hon­védelmi Klub I. az újabb for­dulóban visszaszerzi-e első he­lyét? Eddigi eredményei alap­ján számítani lehet további sikeres teljesítményére. A többi honvédelmi klub is ko­moly ellenfélként jelentkezik, és egyre jobb eredménnyel szerepel. A versenyeken fe­gyelmezetten, rendben zajla­nak az események. Makány István ízlelhették a készítményeket, recepteket gyűjthettek. Az előadást követő ankéton, amely hosszan eltartott — az érdek­lődést ezzel is mintegy igazol­va — sokan kaptak feleletet kérdéseikre. Általános véle­ményként alakult ki, hogy az egészségvédelem érdekében nem ártana máskor és másutt is hasonló ismeretterjesztő elő­adásokat tartani. Lenne helye, lenne iránta érdeklődés műve­lődési házak klubjaiban, szo­cialista brigádok számára rendezett előadások alkalmá­val E. K. Előadások Csemőben c háztájiról Sokan foglalkoznak háztáji gazdálkodással Csemőben és egyre többen vannak a kis- kerttulajdonosok is. Számukra március 1-én, kedden délután fél négykor a községi tanács­nál a November 7. Termelő­szövetkezet szakemberei elő­adást tartanak a növényter­mesztés és az állattartás leg­fontosabb tudnivalóiról. Érdemes elmenni a tanács­adásra, mert elsősorban azok a témák kerülnek szóba, ame­lyek a mindennapi gyakorlat­ban a leggyakraban felvetőd­nek a kisgazdaságokban. Min­den érdeklődőt szívesen lát­nak, kérdéseikre válaszolnak,--------------------- \ Beíratás márciusban Ősszel iskolások lesznek Milyen okmányokra lesz szükség? Reggelente egy sereg gyerek iskolába indul és megint egy sereg azzal a kérdéssel ébred, hogy ugye szeptembertől már ő is iskolás lehet? A ceglédi városi tanács most adja minden érdekelt tudtára felhívását, a tanköteles korba lépő gyerekek iskolai beíratá- sával kapcsolatban. Törvény írja elő, hogy minden gyer­mek iskolaköteles, a hatodik születésnapját követő szeptem­ber 1-től. Mit kell tudni az iskolába beíratásról? Először is, hogy most már­cius 10-én csütörtökön és már­cius 11-én. pénteken lesz a ceglédi általános iskolákban a szeptembertől elsősök beiratá- si napja, délelőtt 8—12 és dél­után 14—18 óra között. A szü­lő vagy gondviselő kötelessé­ge, hogy beírassa a körzetha­tár szerinti iskolába, első osz­tályba a gyermeket, ha az 1983. augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, vagyis, aki 1976. szeptember 1. és 1977. augusztus 31. között született. Beíratáskor a gyermek ada­tait a szülő a saját személy­azonossági igazolványával, a gondviselő a- gyettnek”születé­si anyakönyvi kivonatával igazolja. Az iskolaérettség el­ismertetéséhez orvosi bizonyít­vány szükséges, tehát a szülő­nek, gondviselőnek arról is gondoskodnia kell, hogy ilyen okiratot beszerezzen. Az óvo­dába járók ilyennel rendelkez­nek. a nem óvodások számára pedig a körzeti gyermekorvos­tól kell kérni azt. Beíratáskor azt is be kell jelenteni, hogy a gyermeket napközibe kívánják adni vagy nem. Tanácstagi beszámoló Március 2-án, szerdán dél­után öt órai kezdettel dr. Nyú­zó József, Banczik Tivadar és Pásztor Ernő, a 7-es, 8-as. 9-es körzet tanácstagjai a Puskin utcai napköziben tanácstagi beszámolót tartanak. Hétfőn este Diaképeken messzi föld Thaiföldi impressziók cím­mel zenés, színes diabemuta­tó lesz hétfőn, február> 28-dn este lü ór»i kezdettel -a ceg­lédi Kossuth Művelődési Köz­pont emeleti nagytermében, a Látomás színesfényképezők baráti köre rendezésében. A képanyagot Nánási Iván készí­tette. Palástokat hegesztő páros Szovjetunióban épülő festékgyárakhoz gyártanak technológiai berendezéseket a ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet központi telepén. Tóth Károly és Zsuzsandor Benő konténerürítők palástrészcit hegeszti. Apáti-Tóth Sándor felvétele ISSN 0133—asoo (Ceglédi Hírlap;

Next

/
Oldalképek
Tartalom