Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám

Szériában KofUESikodók A Legfőbb Ügyészség tájékoztatója <• Példás a munkavédelem több Pest megyei tsz°ben VlíiG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! £ A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket érintő ^ munkavédelmi előírások megtartásának törvényességi ^ vizsgálatáról tájékoztatta a Legfőbb Ügyészség csütörtö- ^ kön az Országos Munkavédelmi Bizottságot. Tizenhárom 4 megye tanácsi szerveinél és 239 mezőgazdasági tcrmelő- szövetkezetben tartottak vizsgálatot. XXVII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Ara: 1,40 forint 1983. FEBRUÁR 25., PÉNTEK A PEVDI gyömrői gyárában az idén mintegy 70 millió fo­rintért készítenek Ikarus bu­szokhoz különböző alkatrésze­ket. A képen: korrózióálló vé­dőbevonatot kapnak a buszok. A tapasztalatok szerint a balesetvédelmi intézkedések szervezettebbé és rendszere­sebbé váltak, kevesebb sérü­lést idéznek elő súlyos mun­kavédelmi mulasztások. Mind­ez azonban még kevés, mert továbbra is sok a baleset. 4 A munkavédelmi szemlék többnyire gyakoribbak és ala­posabbak, mint, azelőtt, sőt ilyen szempontból vannak mintaszerű gazdaságok is, mint például a Sasad, a kerepestar- csai Szilasmenti és a nagyko­vácsi Rozmaring tsz. Vannak azonban olyan szövetkezetek is, ahol úgy vélik, hogy a szo­kásos gépszemlékkel a balese­teket megelőző kötelezettsége­iknek is eleget tettek. A vétkesek felelősségre vo­násában igen kicsi a javulás. ISMERETEK Tegnap Gödöllőn megnyitották a XX. országos agrárfilm­napokat. A benevezett filmek a mezőgazdaság eredményeit rep­rezentálják, az agrotechnika vívmányainak, az új gépeknek, a korszerű technológiáknak a megismertetését és elterjesztését szolgálják. A filmszemle újdonsága az agro-video bemutató, mellyel a rendezők a videotechnika lehetőségeit igyekeznek nép­szerűsíteni. A XX. országos agrárfilmnapok zárórendezvényé­re és az eredményhirdetésre ma, péntek délután kerül sor. N agyapám egyetlen szó­rakozása a hosszú téli estéken a Kincses Kalendá- riüm forgatása volt. Másra úgyszólván nem is volt szüksége, mart amit a gaz­dálkodáshoz tudnia kellett, azt. megtanulta az. apjától. Akkoriban így szállt apáról fiúra a tudomány generá­ciókon keresztül. Ma a kalendárium forga­tása helyett a téli hónapok­ban szervezetten foglalkoz­nak a szakemberek to­vábbképzésével. A gödöllői agrárcentrum, ban egymást váltják a kü­lönböző programok. Nem rég fejeződött be a műszaki tudományos tanácskozás, a múlt év októbere óta tart a szervezett állategészség­ügyi, állattenyésztési sza­badegyetem és március vé­gén zárul a mezőgazdasági szabadegyetem. Ugyancsak . Gödöllőn nyílt meg tegnap és folytatódik ma az orszá­gos agrárfilmnapok rendez­vénysorozata és tartanak mag a mezőgazdasági könyvhónap programjai. Furcsa volna, ha minden alkalommal, amikor szelünk a kenyérből, megemlékez­nénk termelőiről. Néha azonban hasznos, sőt szük­séges, hogy átgondoljuk az élelmiszergazdaság fejlődé­sét, a továbblépés lehetősé­gét és azt, hogy kik és mi­lyen eszközökkel vesznek részt a termelésben. A ha­gyományos értelembe vett parasztmunka gyakorlatilag eltűnt. Mindez rtem jelenti azt, hogy a mezőgazdaság­ban kevesebb feladatot kell megoldiani, csak merőben megváltozott és más isme­reteket igényel, mint az apáké és nagyapáké. Hol volt szó akkor háztáji gaz­daságról, agrokémiai cent­rumról, termelési rendszer­ről, gabonaprogramról. Merthogy ezek a fogal­mak ma már mindennap­jaink velejárói. Mondhatnánk, tavasztól őszig termelünk, télen ta­nulunk. Ám nincs ez tel­jesen így, mert télen is van munka a mezőgazdaságban és a tanulást is csak ezzel együtt lehet folytatni. Ta­lán csak a tennivaló keve­sebb ilyenkor és azért jut több idő az új ismeretek befogadására. Ebből a meg­fontolásból üdvös, sőt hasznos a Gödöllőn rende­zett téli előadássorozat. A szakemberek tájékozódnak az állattegészságtigyi szol­gálat aktuális feladatairól, a kutatás-oktatás és a gya­korlat kapcsolatairól, a me­zőgazdaság anyagi-műszaki ellátásának színvonaláról, az új szabályozó rendszer alkalmazásáról. A sok téma felsorolására írásom ter­jedelme kevésnek bizo­nyulna. Nem teszem. A szabadegyetemek, az agrár­filmnapok résztvevői amúgy is első kézből kap­ják a legújabb információ­kat. A magyar parasztság már bizonyította erejét. Szakér­telme, szorgalma, alkotó­ereje, nem csekély mérték­ben az alkalmazott kutatá­sokban dolgozók tudomá­nyos felkészültsége ma is roppant tartalék, csak jól kell hasznosítani. Kedvező terméseredmé­nyeink ellenére hazai ex­portunkat tavaly hátrány érte. Az áresés miatt csirkeeladásainkból 25 szá­zalékkal kevesebb bevétel származott, s ugyanakkor kevesebbet kaptunk a mar­hahúsért, a sertésért. A Közös Piac agrártámogatá­si rendszere beszűkíti el­adási lehetőségeinket. Tény, hogy e közösséghez tartozó országok ma már jóval az önellátás szintjét meghaladó mennyiségben termelnek gabonaféléket, vágómarhát, sertéshúst, vagyis olyan árut, amely a magyar exportnak is meghatározó tételei. A fizetőképes közel-kele­ti országok piacain is ádáz harc fplyik a közös piaci és az amerikai csirke- vagy marhahústerme'lők között a -nagyobb részesedésért. Hogy szembeszállhassunk az agrárháború következ­ményeivel fokozott erőfe­szítéseket kell tennünk. M inden új gondolat a változtatás igényének valóságából táplálkozik. Abból, hogy a korábbi gya­korlat már nem folytatha­tó tovább, mert feszültsé­geket, ellentmondásokat te­remt. A régi gyengéi, hi­bái bizonyítottak. Az új a kipróbálás előtt hibátlan­nak látszik, s csak alkal­mazás közben derül ki, hogy mennyire volt helyes az új elképzelés, hol van­nak erősségei és hoi a gyengéi. Nagy tapasztalat, széles látókör szükségelte­tik ahhoz, hogy a hibát idejében felismerjük és az újból, a jót tartsuk meg. Ehhez kellenek a korszerű szemlélettel, nagy tudással rendelkező szakemberek, nemcsak a mezőgazdaság, hanem a népgazdaság va­lamennyi területén. Bóna Zoltán Az ügyészi vizsgálatok 82 ese­tet tártak fel, amikor indoko­latlanul nem volt felelőse az üzemi balesetnek. Ezeken a helyeken többnyire a baleset valódi okát sem keresték. A fegyelmi büntetéseknek egy része súlytalan, nincs kellő nevelő hatása. Az ügyészségek a törvény- sértések megszüntetésére, to­vábbiak megelőzésére a vizs­gálatok alapján 371 esetben intézkedtek. Évforduló után co- ünnepélyes zászlófevenás Csütörtökön a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással levon­ták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmoz­galom vörös zászlaját, ame­lyeket a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta meg­alakulásának 65. évfordulója alkalmából vontak fel. Ma: 3. oldal: A vevő ismerje meg jogait 4. oldal: Sikeres évet zárt Pest megyében az OTP A Napközben Ráckevén Száz vonatnál figyeljünk! 6. oldal: Itt a foci, jön a tavasz Most a férfiakon a sor 7—8. oldal: Rádió*, tv-műsor a jövő hétre Számvetés m Agioépiél Megduplázott bevétel Mintegy tíz évvel ezelőtt határozott úgy a dabasi Fehér Akác, az Örkényi Béke, az orosházi 1:j Élet termelőszövetkezet és az alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezet, hogy létrehozzák a dabasi Agroép SpítSipari Szövetkezeti Közös Vállalatot. Im­már hét esztendeje rendszeresen • jó gazdasági eredményekről adhatnak számot. Nem volt ez másként a most megtartott igaz­gató tanácsi ülésen sem. Dr. Fekete Béla, a közös vál­lalat igazgatója a múlt év ada­tait ismertetve elmondta: a 30 százalékos létszámcsökkenés ellenére csaknem megdupláz­ták az árbevételt, a tervezett nyereséget pedig \gbb mint 2 millió forinttal teljesítették túl. Mindézt a munkaidő jobb ki­használásával, a hatékonyság növelésével érték el. Hatékonyság, mennyire el­csépelt már ez a szó, hangoz­tatjuk úton-útfélen, konkrétan viszont nehéz nyomon -követ­ni. A közös vállalkozásnál úgy tűnik nyakoncsípték. Bizo­nyítja ezt, hogy tavaly — 1979-hez viszonyítva — 33,9 százalékkal nőtt a közös vál­lalat termelékenysége. És ez már valami. Sőt, ha még azt is hozzátesszük, hogy az egy fő­re jutó anyagmentes termelési érték az 1979. évi 10 631 fo­rinttal szemben a múlt évben 14 236 forintra emelkedett ha­vonta, nem kevés. Az eredmények láttán tavaly megállt a dolgozók kilépése. Sőt némi emelkedés mutatko­zott a fizikai munkakörökben. Megvan a remény, hogy az idei feladatokat — amelyek semmivel sem kisebbek a tava­lyinál — szintén teljesíteni tudják. Megnyílt a Nemzeti Galéria kiállítása A reneszánsz tárlata Hazai művelődéstörténetünk kiemelkedő vállalkozása a Mátyás és a magyarországi reneszánsz (1458—1541) című kiállítás, amelyet tegnap nyi­tott meg R átkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, a Magyar Nemzeti Galériában. A kor művészetének hiteles felvázolására először tavaly vállalkoztak: az ausztriai Schallaburg várának nyári szenzációja volt a hasonló cí­mű verniszázs. A budavári kiállításra tizen­négy ország ötven intézményé­ből kölcsönöztek tárgyakat. A rendkívül világosan megszer­kesztett tárlaton a váradi humanista körtől Buda török elfoglalásáig tekinthetjük meg az érdekességeket. A kiállítás június 26-ig tart nyitva. Finn pártmunkásküldöttség Pest megyében Érdeklődés mindennapi közős dolgaink iránt Az első látogatók a kiállításon Beszélgetés a rftegyel pártbl^pttságon. A képen, baloldalt: Tolva Autlo- saari, Irina Lindeberg, Oiva Björbacka és Hannu Vuorio; jobboldalt: a tolmácsáéi, Cservenka Ferencné, Komáromi János és dr. Tóth Albert Barcza Zsolt felvétele jí Az MSZMP Központi Bi- ^ zottságának meghívására a ^ Finn Kommunista Párt ha­zánkban tartózkodó küldött- ^ ségének néhány tagja teg- 4 nap délelőtt Pest megyébe | látogatott. Az MSZMP Pest 2 megyei Bizottságának szék­házéban Cservenka Ferenc- 5: né, az MSZMP Központi ^Bizottságának tágja, a $Pest megyei pártbizottság JíelsŐ titkára fogadta Oiva £Björbackát, Hannu Vuoriót í a Finn KP titkárságának {tagjait, Toivo Autiosaarit, gaz ÉKP Tampere városi bi­zottságának titkárát, vala- ^mint Irina Lindeberget, a ^ KB külügyi osztályának ^ munkatársát. ^ A beszélgetésen részt vet­etek: Komáromi János, va­lamint dr. Tóth Albert, a 4 megyei pártbizottság osz- X tályvezetői. A vendégeket Cservenka Fe­rencné tájékoztatta Pest me­gye politikai, gazdasági, társa­dalmi életéről, a pártszerveze­tek munkájáról, a pártoktatásr ról. a főváros és a megye kap­csolatáról. A Finn Kommunista Párt Köznonti Bizottságának tagjai élénken érdeklődtek a magyar párt felépítése iránt, számos kérdést tettek fel. ezzel is bi­zonyítva, hogy az MSZMP ta­pasztalatai nagy hatással van­nak reájuk. Mint a többi kö­zött kifejtették: Helsinki ugyan kisebb főváros Buda­pestnél, de Budapest és az agglomeráció kapcsolata sok mindenben hasonló és számos gyakorlatot Finnországban is hasznosíthatnának. A többi között szóba került a termelő­üzemek és a lakóhelyek egy­másrautaltsága, akár a gyer­mekintézmények, akár egész­ségügyi intézmények létreho­zásában, a művelődés, az isme­retterjesztés gondjainak meg­oldásában. A két pártbizottság — a fővárosi és a megyei — szoros együttműködése a leg­fontosabb közös feladatok el­végzésében — mint mondták — szintén követendő lehet. A bejáró dolgozók élete, munkakörülménye, közlekedési problémája szintén sok kér­dést váltott ki a látogatókból. S miközben érdeklődéssel fi­gyelték a Pest megyéről szóló tájékoztatót, a vendégek el­mondották hazai tapasztala­taikat, rávilágítva arra, hogy hányféle hasznos kezdeménye­zés fúl kudarcba a konzervár- tivok, a jobboldaliak keréklcö- tésén, s természetesen a dol­gozók látják énnek a kárát, így említették a többi között a baloldaliak húsz év előtti kezdeményezését, miszerint; meg akarták valósítani az egy­séges közlekedési hálózatot Helsinki és környéke között —, mind a mai napig nem oldó­dott meg. S hány, egyszerűnek tűnő, a dolgozók életét köny- nyítő intézkedés hiúsul meg politikai ‘nézetkülönbségek miatt. A Finn KP küldöttségét kü­lönösen megfogta az, hogy mi minden jött létre a lakosság összefogásával Pest megyében, s évek során mi mindent tet­tek a kultúra terjesztéséért a főváros szomszédságában. Elmondották megfigyelései­ket: épp a látogatás reggelén .kinn jártak a Nagyvásárcsar­nokban, láthatták, hogy a fő­város közeli termelőszövetkeze­tek milyen szép árut kínáltak Budapest lakosságának. Ennek nyomán részletesen érdekelte a vendégeket a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji gaz­daságok szerepe. Az ipari, a termelőszövetke­zeti dolgozók élet- és munka- körülményein túl sok kérdést tettek fel a tanulásról, a párt­oktatásról, az agitáció szerepé­ről, a sajtó tevékenységéről. A pártdemokrácia működéséről hallottak közül különösen az nyerte meg tetszésüket, hogy a párt határozatainak meghoza­tala előtt számos kérdést tár­sadalmi vitára bocsát. A ba­ráti beszélgetés a déli órákban fejeződött be. A Finn Kommu­nista Párt delegációja délután a toki Egyetértés Termelőszö­vetkezetben pillanthatott be a magyar mezőgazdaság dolgo­zóinak életébe. Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Kuvait nemzeti ünnepe alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Jaber al-Ahmed al-Jaber al-Sabah sejknek, Kuvait Állam emír- jének. Lázár György a Minisz­tertanács elnöke Saad al-Ab- dullah al-Salem al-Sabah sejknek, Kuvait Állam trón­örökös miniszterelnökének küldött üdvözlő táviratot. Jorge Araujo, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága Titkárságának tag­ja, az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására, február 21. és 23. között látogatást tett Budapesten és megbeszélése­ket folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről, s a két párt kapcsolatainak to­vábbfejlesztéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom