Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-19 / 42. szám
Jegyzet Eifilékképek JJa az ember sokfelé jár, sokféle hatások érik. Érzelmiek is, meg másfélék is. Még olyankor is, mikor a behavazott vidéken át robog vele haza. a vonat, s figyelmet parancsol a megkapó fehérség. Ügyis alkonyodig. már, az ember leteszi a könyvet, kifigyel az ismert, de ezt a látványt csak ritkán nyújtó tájba, s mindenféle gondolatok ébrednek benne a tisztaságról, meg a nyugalomról, a csöndesebb életritmusról, amely mintha lett volna valaha, csak valahogy megváltozott á tempó. Igen, a hó ilyesfajta képzettársításokat idéz elő, legalábbis bennem, s hogy ez általános e minden emberre nézve, vagy az emberek többségére, azt nem tudom. Annyi viszont bizonyos, hogy a hajdanvolt téli nappalok és esték iránt sok embernek van nosztalgiája, különösen a falusi, paraszti világból érkezetteknek. Emlegetjük is eleget pipázó, kömázó, kártyát forgató, boros poharat körbe kínálgató öregeinket, a bibliaforgató még öregebbeket, akik nem kaptak idegbajt, s ha nyáron volt is dolguk elég, naponta a nap keltétől egészen a lenyugvásáig, télen gyűjthették az erőt maguknak. mert legfeljebb csak a jószág ellátására fordítottak egy-két órát. Mást mit is csinálhattak volna? T/'dióban. Én is csak az ' ablak előtt táncoló hó- pelyhekre, a kemencepadkán tanyázó nagyapámra emlékszem, mert velem, gyerekkel nem osztotta meg a gondjait, a homlokáról meg nem lehetett leolvasni, mik fordulnak meg a fejében? Azt sem, hogy mitől tart, vagy fél. A jövőre próbál gondolni? Arra, hogy ,mi lesz, ha már nem tudja mozdítani a karját? A közügyekkel meg, amikkel épp ezekben a napokban foglalkoznak a parasztemberek. No, és még a családi döntések.sem minden esetben voltak közösek. Legtöbbször ■ az döntött, akinek a nevén volt a föld, az örökös pedig várta a sorát■ hogy egyszer majd á maga gazdája lesz. Ez volt hát az a régi nyugalom? Nemcsak mi, gyerekek, fiatalok láttuk olyan idillinek, mint amilyenné r mostanában szeretnénk varázsolni környezetünket fáradtad napjainkon? És persze, menekülnénk is belőle, miután belecsöppentünk. "Mert az igény már belénk idegződött, akár beismerjük, akár nem. Beleszólni a közügyekbe, a magunk dolgába. Dehogy hitte volna ezt a magyar paraszt a kezdet kezdetén, hogy így még jobban a maga gazdája lehet. A nagy táblába szántott földben nem a biztonságot ígérő jövőt sejtette, hanem a régi uradalmat idézte emlékezetébe, a pöffeszkedő zöldkalaposokat, míg csak el nem nyerte a bizonyosságot. Egy tudósításban ezt olvastam a minap. „Elégedett emberek hallgatták meg a közgyűlés elnöki beszámolóját." Hiszek a tudósítás őszinteségében, s a kialakult közösségek szilárdságában. Itthon vagyok már. Ked*■ veit szertartásként egy másféle emlékeztető hiteles lapjait forgatom. A paraszt József Attila, a sárrétudvari Nagy Imre verseskötetét, akiről az orvosok helyett Véres Péter fogalmazta meg az 1943-as kiadás előszavában halála okát: „Én tudom: elnyűtt". Ez a Nagy Imre az ispán pofonjairól, éhes kis hangyaparasztokról, kutyasira- tásról írt, amit az adóhozr hiányzó két pengő miatt lő agyon a hatalom embere a póri utca szinte minden udvarán, s hogy tízen is köhögnek egy szobában. Szán- togató parasztról, akinek: ..Kalász álmu földién I uraké az áldás / övé csak a robot, I s a sok 1 aikiáltás”. Havas fái. idill, ködös és hiteles emlékek. Kovács T. István Tölgy, blikk és akác Évente 20 ezer köbméter rönkfát dolgoznak fel az Ipoly- vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság verőcemarosi fűrészüzemének paphegyi telepén. XXVII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1983. FEBRUÁR 19. SZOMBAT Most még mellettük ül az oktató Akik az úton társak lesznek Vácott három helyen, az Autóközlekedési Tanintézetnél, az MHSZ-néX és a Gép- járművezetők Oktatói Munka- közösségénél folyik gépjárművezető-képzés. 1982-ben csak a B-kategóriá- jú személygépkocsi vezetésére ezerkilencszáznyolcvannégyen jelentkeztek, ebből elsőnek ezerkilencszázhetvenegybn mentek át a gyakorlati vizsgán és szerezték meg a jogosítványt. C-kategóriájú teherszállító gépjárműre 314-en jelentkeztek és az első vizsgán 270-en feleltek meg. Csak ebben a két járműkategóriában, a pótvizsgákkal együtt, a múlt évben összesen négyezer- hatszáztizenhét alkalommal ültek a vizsgabiztosok a tanuló vezetők mellé. Szigorúság = biztonság Vácott a benzinkút melletti rutinpályán szerzik meg az alapismereteket azok a tanuló gépjárművezetők, akikkel néhány nap vagy hét múlva az utakon találkozunk ismét. Most még mellettük ül az oktató, és az autón jól látható nagy „T” betű figyelmezteti a gyakorlott vezetőket, hogy az előtte haladó járművet bizonytalan, kezdő autós vezeti. Szalóczi Sándor oktatótól, a Váci Gép jármű vezetőképző Munkaközösség vezetőjétől kérdezem: mit kell tennie annak, aki jogosítványt kíván szerezni valamilyen jármű vezetéséhez. — Nálunk hat hét alatt lehet jogosítványt szerezni személyautóra, motorkerékpárra, vagy más járműre. Ehhez sikeres KRESZ- és műszaki vizsgát kell tenni. Aki a tanfolyamon rendesen részt vesz és otthon is foglalkozik egy kicsit a tankönyvvel, annak biztosan sikerül. Tanfolyamonként általában a részvevők hetven százaléka jól tölti ki a tesztlapokat, a műszaki kérdésekre válaszolva pedig közel 90 százalék helyesen húzza be az ikszet. A többieknek pótvizsgát kell tenniük, de ez másodszorra általában sikerül. Az a néhány személy, aki harmadszorra, negyedszerre megy át, szinte totózik a tesztlápon. Ezek kitöltéséből egyértelmű a tanuló felkészültségének eldöntése, de a gyakorlati vizsgán a vizsgabiztos pontoz. A bukott tanuló nem hibáztatja az oktatót? — Nézze! Akinek sikerül, annak a vizsgabiztos a világ legjobb embere, aki megbukott. annak ugyanaz a világ legrosszabbja. Kevés tanuló ismeri el saját hibáját, és igyekszik a sikertelenseget megmagyarázni, átruházni. Azt nem veszi észre, hogy hányszor kellett ráfékezni, figyelmeztetni az elsőbbségadásra. stontáblára, szabálytalan sávváltásra, de folytathatnám tovább. Az oktató felhívja a tanuló fi eveimét, ha nem elég az előírt 30 óra vezetés, és pót- órákat javasol. Mivel a munkaközösségnek minél több úi tanuló kéozése az érdeke presztízskérdés is az oktató számára, hogv hánv tanuló megy át erőnek. Észre kell venni — Ki a jó tanuló? — Aki az első vizsgán átmegy. Aki „nagyon” tud, annak unalmas, csak tapossa a gázpedált és azt hiszi, hogy tud vezetni. Igaz, jól megy az autó — otthon a földutakon apukával biztosan gyakorolta —, de a KRESZ-szabályokat nem ismeri és vele gyakrabban kell fékeznünk, mint azok mellett, akik velünk ültek először a kormánykerék mögé. Lukács György vizsgabiztossal, a váci kirendeltség vezetőjével a stadionnál találkozom. Innen indulnak a tanuló vezetők a gyakorlati vizsgára. Feszült izgalom tükröződik a várakozók arcán. Az oktató is izgul. A vizsga- biztos beüli a vezető mellé. Az adategyeztetés után indulunk. — Csak nyugodtan vezessen, mintha az oktató ülne maga mellett. A rutinpályára megyünk! — közli a vizsgázót biztatva. Óvatosan kikanyarodunk a 2-es főútra, majd a rutinpályán a szlalomozás — előre- és hátramenetben úgy kell kerülgetni az oszlopokat, mintha autók lennének — megkezdése előtt megállunk. — Ismeri a gyakorlatot? —- Igen. — Akkor tessék végrehajtani! lrányjelzőt most nem kell használni, de a többinél kötelező! A vizsgázó sikerrel végrehajtotta a rutinfeladatokat. Ezután a forgalom következik. Rákanyarodunk a főútra és a város felé vesszük az irányt. A Szilassy utca, Karcsú Arzén utca, Sebes Imre út után a Tragor Ignác utcába kanyarodunk. A Palmi- ro Togliatti utca kereszteződésében egy autós elsőséget ad és int a vezetőnek, hogy menjen. Elindulunk. — Nézzen oda! — szól a vizsgabiztos. Stoptábla kacérkodik az út szélén. Ezért állt meg az autó. De hát ilyen izgalomban ki veszi észre? Egyébként is alig látni a Klein Károly utcából. Még csinálunk egy kört a városban, a jelzőlámpáknál, néhány egyirányú utcában és visszamegyünk a kiindulási helyre. — Alapjában véve jól vezetett. Az útkereszteződéseknél vigyázzon és jobban figyeljen az elsőbbségadásra. Most jobb volt, mint a múltkor, megfelelőnek értékelem. — A vezető ennél a mondatnál már mosolyog, nem bírja visszatartani az örömét, de nem is akarja. — Kezdetben óvatosan ve- zesen, mindig balesetmentesen! — így szól a vizsgabiztos figyelmeztetése és búcsúzása. Hiszen legközelebb már társak lesznek az úton és egymásra vigyáznak. A következő vizsgázó már az első próbatételnél megfelelt, átment. Hányszor vizsgázik? — A tanulók gyakran beszélgetnek egymás között és sokan úgy vélik, hogy önök százalékra buktatnak. Naponta tízből hatot. — A napi statisztika valóban alakulhat úgy, hogy tíz vizsgázóból hatan-heten nem felelnek meg. De vannak napok, amikor nyolcán is átmennek. Nekünk nem kell negyedéves, éves hajrát tartani, hogy javuljon a statisztika. A fizetésünk nem függ a vizsgák eredményétől. Az év végi adatokból kiderül, hogy első alkalomra a tanulók hetven, van, amikor nagyobb százalékban tesznek sikeres vizsgát. — Mit tanácsol a vizsgázó vezetőknek? — Az jöjjön el, aki kellően felkészült. Ehhez, sok esetben a 30 órás vezetés sem biztosíték. Próbálják leküzdeni a vizsgalázat és nagyon figyeljenek a KRESZ-szabályok betartására, a klasszikus hibák elkerülésére. Dénes János Tarka szombat Színes műsor A hét vége a gyermekeké lesz a Madách Imre Művelődési Központ programja szerint. Délelőtt 10 órakor a 34-es teremben kezdődik a farsangi játszóház, sok kedves meglepetéssel. A 22-es teremben Havas Endréné a bábkészítés titkaiba vezeti be a kisgyermekeket. A játékos-verses foglalkozás vezetője Schmidt Ferenc. Berhidai Magdolna ifjú népművész meglepetésekkel várja a legkisebbeket. Délután 3 órakor Pincérfrakk utcai cicák címmel, ugyancsak a 34-es teremben Bodó Györgyi és Fehér Ildikó ad kedves, kacagtató műsort. Bagyánszki György rönkrakodó gépével munka közben. Máglyába rakják a felfűrészelt anyagot. Hancsovszki János felvételei Újsbb HAGY-kiadvány Munkásművelóijés 1970-1975 ízléses borítású, gondosan tipografizált, 112 oldalas kisalakú kötet hagyta el február közepén a Pest megyei Nyomda Vállalat váci üzemét. Munkásművelődés 1970—1975 címmel adta ki a Híradástechnikai Anyagok Gyárának köz- művelődési bizottsága. Petövári Gyula könyvtáros, a kis könyv szerkesztője az előszóban arról ír, hogy mindazt egybefoglalták, ami 1970 és 1975 között a Zrínyi utcai üzem kultúrtermében irodalmi est címen történt. Tudjuk, hogy ezek a rendezvények nemegyszer országos visszhangot keltettek. Ebben az évben ünnepli a Híradástechnikai Anyagok Gyára a szocialista brigádok megalakulásának 20. évfordulóját. Ez a kis könyv összefoglaló emléket állít ennek a két évtizednek. Nem véletlenül, mert valamennyi irodalmi rendezvény fölött egy-egy szocialista brigád vállalt védnökséget. A rendezvények széksoraiban is nagyrészt brigádtagok ültek. A brigádnaplók őrzik az országos nevű írók bejegyzéseit. A BÉKEMOZGALOMÉRT. Az Érsekújváron megjelenő Heti Hírlap beszámolt arról, hogy a párkányi művelődési ház és a járási béketanács közös rendezésében ifjúsági békenagygyűlést tartottak. „Az ifjúság helye a békemozgalomban" címmel dr. Katerina Postová, a Szlovák Béketanács Központi Bizottságának a titkára tartott érdekes előadást, majd a fiatalok közös határozatot fogadtak el, amely elítéli a háborút és a világban folyó nagyméretű fegyverkezést. HARMINC ÉV UTÁN. A besenyői Nemzeti Bizottság mellett működő Polgári Ügyek Testületé megrendezte azoknak a találkozóját, akik harminc évvel ezelőtt, 1953-ban fejezték be tanulmányaikat a helybéli általános iskolában. A megjelenteket a Nemzeti Bizottság elnöke üdvözölte, majd mindnyájan beírták nevüket az iskola emlékkönyvébe. Megható pillanat volt, amikor Kovács László, egykori iskolaigazgató visszaemlékezett azokra az időkre, amikor a Testvér járásunk életéből szegény falucskába érkezett, ahol egy sereg gyerek kíváncsian várta: mire tanítja őket az új tanító. Kifejezte örömét, hogy az egykori elmaradt faluból korszerű szocialista község lett. PALYAVÄLASZTÄS. Az iskolákban végzettek elhelyezkedéséről és továbbtanulásáról ír a Heti Hírlap, amelynek munkatársa ellátogatott az érsekújvári Czuczor Gergely utcai magyar tannyelvű intézetbe és érdeklődött az általános iskolai tanulmányukat befejezők tervei iránt. Az iskola 720 tanulójából 130-an érdekeltek a pályaválasztásban. Többségük leány. Ötven- hatan jelentkeztek gimnáziumba, szakközépiskolába. A többiek különféle ipari pályán helyezkednek el. Továbbtanulás tekintetében a szülők összhangja ]ó az osztályfőnökökkel, az iskolaorvossal és a pszichológiai tanácsadóval. A cáí: minden gyermek képességének megfelelő életpályát válasszon. Ez egyéni érdeke is és így segíti a társadalom továbbfejlesztését. ÜJ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT. A szimői Nemzeti Bizottság kezdeményezésére három és fél millió koronás előirányzattal új egészségügyi központ építését kezdték meg a közelmúltban. A falu lakosai közül hétszázan vállaltak társadalmi munkát. Az épülettömbben helyet kap majd a körzeti orvos, egy gyermek- gyógyász és egy fogorvosnő. A korszerű rendelők mellé épülnek a szolgálati lakások és a garázsok. A község vezetősége tervezi a vízhálózat bővítését, amely eléri az ötkilométeres hosszúságot, s minden család otthonába eljut az egészséges, kitűnő ivóvíz. összeállította: i P. R. Aki ott volt ezeken a rém dezvényekén, most fényképek sokasága és az idézett újságcikkek segítségével felelevenítheti az 1970-es Veres Péter- emlékestet, az 1971-es Sarka- di Imre-emlékestet, Darvas József 1972-es köszöntését, az 1975-ös Móricz Zsigmond-em- lékestet, s a többi emlékezetes törekvést. Az egykori lapszemelvények bizonyítják: országosan felfigyeltek a Híradástechnika nemes törekvésére. Helyet kapott egy-egy irodalmi est híre a Magyar Hírekben, a Magyarok Világszövetsége lapjában, ami azt jelenti, hogy 90 országba, 200 ezer olvasóhoz is eljutottak a Duna melletti kezdeményezések. A kötet bizonyítja Petővá- ri Gyula fáradtságot nem ismerő. célra törő igyekezetét, de igazolja azt is, hogy a vállalat gazdasági és pártvezetése is minden segítséget megadott ehhez a munkához. A fotókat Brassnyó Klára, Búzást Péter és Rózsavölgyi Károly készítette, a reprodukció Mester Endre munkája. 150 példányos díszkötés készült. Váci György műhelyében. Nem vagyunk elkényeztetve helyi vonatkozású kiadványokkal. Ezért is örülünk a Munkásművelődés első kötetének. Papp Rezső Úttörők Kulturális szemlék Februárban kezdődnek a városi úttörő kulturális szemlék. Március 4-én a versmondók, március 12-én a színjátszók és a mesemondók. 18-án & népi- táncosok, 25-én az énekkarok, szólisták találkoznak. Április 13-án a Kazinczy prózamondó verseny résztvevői mérik ősz- sze tudásukat. Február 19-én a Gábor József Általános Iskolában tart- iák meg TTUSZ-t, vagyis a Tudományos-Technikai ŰttÖ- rőszemlét. ISSN 01S3—2759 (Váci lx.
