Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-20 / 43. szám

I J AZ MSZMP PEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mknck terít*!! asztal Hóvihar és aratás Túlteljesíföknek visszatérítés Előszállítás kedvezménnyel XXVII. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM Árat 1,40 forint 1983. FEBRUAR 20., VASÁRNAP MINDENNAPI ÖRÖMEINK F igyeljék csak meg! Ta­lálkozik két ember, és az érdeklődés szokványos szavai után csakhamar j megtalálják a közös témát: panaszkodnak. Baj van a | munkahelyei»; vagy a mun- ' ka nem ízlik vagy a főnök, vagy a' munkatársak. Gond van a családban, nem akar tanulni a gyerek, nem lehet szerelőt kapni az elromlott vízcsaphoz, aztán megint megtámadta valami a kert­ben a gyümölcsfákat, hete­kig kell várni a kocsi javí­tására, nem lehet automata mosógépet venni és így to­vább. S ha már más pa­nasz nem jut az ember eszébe, szidja a televíziót, milyen rossz volt a műsor. Rászoktunk bizony a pa­naszkodásra. S. már észre se vesszük néha. hogy pa­naszkodásunk csupa dicsek­vés. hiszen panaszaink for­rása a legtöbb esetben nem az élet primer jelenségei­hez kapcsolódik, hanem jobbára az általunk hőn szeretett tárgyhoz. Arról meg különösen könnyen el­feledkezünk. hogy . napról napra, óráról órára megje­lenne!z eleiünkben apró. Látszólag jelentéktelen, de mégis tartalmas, meleg, kedves örömök. Bizony, bi­zony, lassan alig vesszük észre azokat. Mindezt egyik barátom juttatta az eszembe. Ko­moly, súlyos műtét és ágy­ban töltött hosszú hetek után néhány nappal ez­előtt ment ki először az ut­cára. Mintha idegen világ­ban járt volna — mesélte. Megálit az utcasarkon, néz­te a várost, és rájött, hogy gyönyörű. És tetszettek ne­ki a kirakatok, és örült az i aprócska hóesésnek, örült. I ha valaki megismerte az utcán, és megkérdezte tőle: Hogy vagy? Ö mondta: rá- í jött. hogy mennyi csodála- ! tos kis örömmel vannak te- I le a mi mindennapjaink. Betegség kellene hozzá tényleg, hogy észrevegyük? Valami nehéznek, szomorú­nak — valóban súlyos gondnak — kell bekövet­keznie ahhoz, hogy saját j életünk, cselekedeteink mö­gött észrevegyük a szépsé­get. az örülnivalót? Nem hiszem. Azt mond­ják, a jóhoz könnyű hoz­zászoknia az embernek, a rosszat pedig sose lehet megszokni. Túlságosan hoz­zászoktunk volna a jóhoz? Ez lenne panaszkodó szer­V ___________ ta rtásainknak a forrása? Nem tudom. Csak szeret­ném hinni, hogy mi, egész­séges, műtét nélkül utcán sétáló-rohanó emberek is képesek vagyunk észreven­ni a mindennapok szépsé­geit, és képesek vagyunk örülni is azoknak. Mindennapos panaszaink már megvannak. Mikor is­merjük fel — mert vannak — mindennapos örömein­ket? Mikor merjük vállal­ni azokat igazán magunké­nak? Nem lehet, nem sza­bad megengedni, hogy a panaszkodás keserű hullá- ■ mai annyira belepjék fi­gyelmünket, hogy eltűnjön a képességünk: ráérezni a mindennapok örömeire. Hogy is írta Illyés Gyula? Ragyognak a tárgyak, nyald meg a ceruzád. Az írók- j költők üzenete mintha ne­künk, hétköznapi emberek­nek is szólna: vegyük ész­re a világban felragyogó tárgyakat. — A kis csodákat, aho­gyan egy másik költő, Ga- j rai Gábor mégfoga’mazta. Ilyen kis csoda a létezés maga. teljességével, tartal­mával. s igen: kudarcaival és keserűségeivel együtt. Hogy vannak a világban emberek, akikkel közös a sorsunk, a gondolatunk, az érzéseink, akikhez tartoz­hatunk, kapcsolódhatunk. ... a legemberibb szükség­letünk — a másik ember — írta Marx, de ez akkor is igaz lenne, ha nem ő írta volna. És ilyen kis csoda, hogy mindennap. az élet minden órájában tehetünk valamit, létrehozhatunk tárgyakat, fogalmazhatunk gondolatokat, s munkánk­nak látszata, eredménye van, amelyekkel mi ma­gunk. a közösség is gazda­gabbá válik. M indennapi örömök ér­nek bennünket percről percre. Ha mindegyiket nem is tudjuk észrevenni, leg­alább azokra figyeljünk, amelyeknek mi magunk vagyunk ■ a forrásai, ame­lyek belőlünk, munkánkból, érzelmeinkből, gondo­latainkból fakadnak. S ha ráismerünk arra. hogy ké­pesek vagyunk alkotói len­ni az örömnek, talán befo­gadására is nyitottabb lesz a szívünk. Talán meg tu­dunk állni egy-egy pilla­natra, rácsodálkozni éle­tünk egyik fontos tartal­mára: a mindennapi örö­mökre. Bényei József PEST MEGYEI Közismert, hogy Magyarország vasúthálózata az el­múlt esztendő jelentős beruházásai ellenére sem volt ké­pes lépést tartani a gazdaság általános fejlődésével. A szállításban tapasztalható szűk keresztmetszetek pedig akadályozhatják a színvonalas ellátást, a megtermelt áru hazai és külföldi értékesítését. A kép azért korántsem ilyen egyértelmű. Mert való igaz, hogy gyümölcsérés, cukorrépa­betakarítás vagy az év vége előtt kevés a vagon, túlzsúfol­tak a vonalak, gyakran drága pénzen külföldi kocsikat kell bérelni, de máskor, például az új év első hétéiben alig van szállítanivaló. Ezen kíván segíteni a vasút, amikor évről évre meghir­deti a kedvezményes előszállí­tást. Idén január 1-től már­cius 31-ig tart a kampány, s mint arról Kövér László, a bu­dapesti vasútigazgatóság fu­varozásszervezési részlegének vezetője tájékoztatott, a ko­rábbinál kedvezőbb feltételek­kel lehet az előre szerződött küldeményeket, általában tö­megárut szállítani. Azoknak, akik szerződést kötöttek, s a vállalt mennyiségen felül ad­nak fel árut, havonta változó mértékben, tonnánként 10—30 forintot fizet vissza a vasút. Újdonság az is, hogy azok, akik a kedvezőtlen időjárás miatt — például, mert a sóder belefagy a vagonba — nem tudják kirakni a szállítmányt, nem fizetnek kocsiálláspénzt. A vasútigazgatóság területén sikeres volt az akció, tudtuk meg, a Pest megyei szállítta­tok közül azonban csak ketten kötöttek szerződést. A Ce­ment- és Mészművek váci gyá­ra salakfuvarozásra, a Pest megyei Közúti Építő Vállalat építőanyagokra. Jelentős a szerződés szerinti áru mennyi­sége is, s az első tapasztalatok szerint feltehetőleg ezt is túlteljesíti a két cég. A fuvaroztatók teljesítmé­nyét havonta értékeli a MÁV, a januári produktumokat e hónap végén hozzák nyilvá­nosságra. Cs. A. Ismerkedés a Dunakanyarral Mieczyslaw Rakowski magyarországi látogatása Néhány napja a Dunántúlon hamisítatlan téli időjárás ural­kodik, az Alföldön pedig a szokásosnál enyhébb. A két te­rület közötti különbséget jól mutatja a csapadék mennyisé­ge: a Dunántúlon több, álta­lában 20—10 milliméternyi hul­lott, az Alföldön ennél keve­sebb, s mig ez utóbbin legfel­jebb foltokat vagy vékony lep­let alkot a hó, az ország nyu­gati felén csaknem teljes egé­szében összefüggő a fehér ta­karó. Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének meghívására Budapesten tartózkodott Mieczyslaw Ra­kowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, minisz­terelnök-helyettes és a kí­séretében levő Stanislaw Ciosek szakszervezeti mi­niszter. A lengyel vendégekkel ta­lálkozott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára. Mieczyslaw Rakowski láto­gatása során megbeszéléseket folytatott Aczél Györggyel, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Gáspár Sándorral, a Politikai Bizottság tagjával, a SZOT fő­titkárával és Sarlós Istvánnal. Tárgyalásaikon eszmecserét folytattak a politikai, gazda­sági, kulturális együttműködés kérdéseiről. Külön figyelmet szenteltek azoknak a felada­toknak, amelyek a gazdasági együttműködés fejlesztését szolgálják. A vendégek tájé- | kozódtak a magyar szakszerve­zetek munkájáról, valamint a szakszervezeti káderképzés és továbbképzés tapasztalatairól, és ismertették a lengyel szak- szervezeti mozgalom helyzetét. A lengyel miniszterelnök-he­lyettes részt vett a vecsési Fe­rihegy Tsz zárszámadó köz­gyűlésén — mint arról beszá­moltunk — és - a hét végén a főváros és a Dunakanyar ne­vezetességeivel ismerkedett. KozúzskEsa érkezik Stif&n Olszewski Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására február 21-gn hivatalos, baráti látogatásra hazánkban érkezik Stefan Ol- szowski, a Lengyel Népköz- társaság külügyminisztere. Ráadásul Vas megyében a szél sem volt kegyes; erőteljes rohamai a korábban hullott hóból torlaszokat építettek. Képünkön is látható: a gépek és a hóvihar csatájában szom­baton még az elemek voltak erősebbek, a nehéz vontató az elakadt autókat próbálja ki­szabadítani. A hideg előreláthatólag to­vább tart, enyhülésre csak a hét közepén számíthatunk. Noha állványokra kerültek a sörétes és golyós puskák — vadlövési tilalmi idő lévén —, a hét végére mégsem néptele- nedtek el a nagy vadas terüle­tek. A vadásztársaságok tag­jai gépkocsik csomagtartójá­ban, szánokon, még hátizsá­kokban is szállítottak élelmet a vadetetőkbe. Takarmánnyal, szénával, lucernával terítettek asztalt, terepjáró gépkocsival és szánokkal járatták meg a sózókhoz, etetőkhöz, Hatókhoz vezető vadváltókat. A több mint arasznyi hó ugyanis el­jegesedett. Benépesült a határ az apró­vadas területeken is, a szélvé­dő erdősávokban és a szélár­nyékos helyen ocsút, kukori­cát, olajos magvakat szórnak ki a fácánok és foglyok elesé- géül. Még tart a tél, de a Magvar Tudományos Akadémia Mező- gazdasági Kutató Intézetének fitotronjában nyár van. Nem­sokára aratják a búzát (a ké­pen), és a mesterséges nap alatt szárra kapott a kukorica is. lárszámadásrél jelentjük Megduplázott export VllÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A többszörösen kitüntetett közös gazdaság a korábbi el­ismeréshez méltóan, tavaly nemcsak hogy tartotta a gaz­dálkodás színvonalát, hanem újabb eredményeket is fel tu­dott mutatni. A meghatározott célokat, tehát a tervet 100 szá­zalékra teljesítették, ennek megfelelően a tiszta nyereség ISO,5 millió forint. Az alap- tevékenységet tekintve külön említést érdemel, hogy a gaz­daság saját kisállattenyészté­se a háztájival együtt a múlt Áramlás a maketten A Kis-Balaton 1:2000 arányú ma­kettjén végeznek áramlástani mé­réseket a Műszaki Egyetem vízgaz­dálkodási tanszé­kén. A kísérlet célja hogy víz- tisztítás szempont­jából a legkedve­zőbb áramlási ál­lapotot hozzák lit­re a természetvé­delmi területen. A mérések alapján történik majd a műtárgyak, zsili­pek. terelőtöltések kialakítása. Elutaztak a verdsgek /r Eyfcráiiés ünnepség után Szombaton elutazott Buda­pestről a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság küldöttsége, amely Nyikolaj Vanyilinnak, a Szovjetunió orvosi-műszer­ipari miniszterhelyettesének, a társaság elnökhelyettesének vezetésével tartózkodott ha­zánkban. A delegáció ellátoga­tott a miskolci Lenin Kohá­szati Művekbe és részt vett az SZMBT megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen. A ven­dégek felkeresték a Medicor Művek MSZBT-tagcsoportját és részt vettek a magyar— szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés 35. évfor­dulója alkalmából a Danuvia Gorkij Művelődési Házában megtartott ünnepségen. A küldöttséget magyarorszá­gi programja során az MSZMP Központi Bizottságá­ban fogadta Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője és parla­menti hivatalában Apró An­tal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke. jj Az ócsai Vörös Október Tsz zárszámadó küldöttgyű­^ lésére tegnap került sor Budapesten, a Vasas Művelődési £ Otthonban. Az eseményen részt vett Ballai László, az j MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője, Balogh ^ László, a megyei pártbizottság titkára és Csonka Tibor, j a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. A közös gazdaság ^ tavalyi munkájáról s idei terveiről Dóra Béla, a szövet- kezet elnöke adott számot a küldöttgyűlésnek. évben 220 vagon húst adott nemcsak a hazai eliálás ki­egészítéséhez, hanem számot­tevő ezen belül az export részaránya is. A baromfiból, a sertésből, a nyűiből külföldi piacokon is értékesítettek. Az egy évvel korábbihoz képest tavaly megduplázták az ex­portból származó dollárbevéte­lüket. A hús mellett erdészeti termékeket, takarmánykeveré­keket is eladtak külföldre. A kiegészítő tevékenységet elemezve az egységek közül az úgynevezett ipari hármas mondhat magáénak számotte­vő eredményeket. Szépen ho­zott a közös gazdaságnak az autóbontásból, a villamos- szerelvény-gyártásból, a gumi­feldolgozásból — ez export­cikk is egyúttal —, a hypo töl­téséből és a műanyag feldol­gozásából szármázó jövedelem. A küldöttközgyűlés szavaza­ta alapján a tagság a jövőben úgynevezett részjegyeket vált. Ezek a közösség számára lé­nyegében a bankkölcsönt he­lyettesítik, segítséget adva kü­lönböző ágazatok fejlesztésé­hez, esetleg erőgépek beszerzé­séhez. Ezeket a részjegyeket OTP-betétként kezelik. Á be­fizetés legkisebb összege ta­gonként 1500 forint. A számvetést követő vitá­ban felszólalt Ballai László is és elismerését fejezte ki a kö­zös gazdaság eddigi teljesít­ményeiért. V. E. Ma: 2. oldal: A hét világpolitikai kérdései 3. oldal: Bcrpapírral A pártmunka stílusa, új feladatok 1. oldal: DaEoskedvű diákok 6. oldal: Postabontás Azt illeti meg, aki visszaváltja 7. oldal: / Négyszögletes volt a labda? A szünetben dobogót keres 3. oldal: Tűz pusztított az érdligeti iskolában V

Next

/
Oldalképek
Tartalom