Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-16 / 39. szám

1983. FEBRUAR 16.; SZERDA 3 Szerződéssel megéri? A vevőkhöz alkalmazkodni kell | Lada 1200-as gépkocsi állt Monoron az Ady Endre í utcában a kicsi, igénytelen külsejű élelmiszerbolt előtt. ^ A csomagtartóból egy fiatalasszony dobozokat pakolt ki, £ majd bevitte az üzletbe. Szövetkezeti építőipar Megoldás a félkész lakás Kihelyezett ülés Ipari bizottság A hazai papíripar alapvető feladata, hogy minél teljeseb­ben kielégítse a hazai igénye­ket, s ezáltal csökkentse, illet­ve itthon előállított termékek­kel helyettesítse az importot — állapította meg egyebek között az országgyűlés ipari bizottsága a Papíripari Vál­lalatnál, Csepelen kedden meg­tartott ülésen, amelyen a pa­pír- és nyomdaipar helyzetét tekintették át. A tanácskozá­son elnöklő Stadinger István­nak, a bizottság titkárának megnyitóját követően Szabó Imre ipari miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítőt az írásos előterjesztéshez. Többek között áttekintette a papíripar 13 gyáregységét ma­gába foglaló papíripari válla­lat tevékenységét is. A válla­latnál összpontosul a rostos féltermék- és a papírkarton- termelés egésze, valamint a papírfeldolgozó ipari tevé­kenység több mint 80 százalé­ka. A nyomdaiparról szólva el­mondta, hogy elmaradt az elő­készítő és a befejező művele­tek — szövegszedés, nyomófor­makészítés és kötészet — kel­lő mértékű korszerűsítése és gépesítése. Az ülésen felszólal többek között Antal Imre (Pest m. 19. vk) képviselő is. Autós- és város­térképek A Kartográfiai Vállalatnál az idén százötvenféle kiad­vány jelenik meg. Szakbolt­jukban valamennyi európai országról autótérképet, a ma­gyar városok 75 százalékáról várostérképet hoznak forga­lomba. Készülnek a nagykö­zönségnek a turizmushoz, ví­zisporthoz használható új tér­képek. Ezeken kívül légifoíók, űrfelvételek felhasználásával pontosítják a régebbi térképe­ket, atlaszokat. A gyógyászati segédeszköz- ellátásban január elsejétől je­lentős változások történtek. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságától az Egészség- ügyi Minisztérium hatásköré­be került- e fontos terület. Az érintettek a megmondhatói, hogy eddig bizony nem kis bosszúságot okozott ezek be­szerzése. s az ellátás színvona­lát tekintve is lényeges kü­lönbségek adódtak az ország­ban. Eddig 140 helyen kaphat­ták meg a különböző eszközö­ket a rászorulók, s attól füg­gően, hogy ezek a kihelyezett egységek milyen körülmények­kel. választékkal rendelkeztek — eltérés volt az ellátás szín­vonalában. Az átszervezés eredményeképpen javul a hely­zet. Olyan vállalatokat ielölt ki a minisztérium az ellátásra, amelyek korábban is részt vet­tek a munkában, s kiterjedt vidéki hálózattal is rendelkez­nek. Ezek a bázisvállalatok a — Fogtechnikai Vállalat. a Gyógyászati Segédeszközök Gyára, az Orvosi Műszerkeres­Ezt a boltot korábban csak a véletlenül arra járók, meg a közelben lakók keresték föl mindennapi apróságokért. Te­jért, kenyérért, cigarettáért, sóért, cukorért. Azaz például cukorért nem nagy bizalom­mal, mert előfordult, hogy a kedves vevő hiába kért öt ki­lót, csak egyet kapott. Nem cukorhiány miatt, hanem mert a boltvezető óvatos volt. Tar­tott attól, ha kiadja az öt ki­lót, másnapra nem marad. Kis üzlet, úgynevezett egyszemé­lyes, lévén (vagyis csak egy kereskedő dolgozott benne), természetesen délután és szom­baton nem tartott nyitva. Miért természetesen? Mert képtelenség, hogyha mindenki szabadszombatos, akkor a bol­tos nem az. Ne lehessen együtt hétvégeken a családjával? Ugyan. S azt sem lehet elvár­ni, hogy reggel és délelőtt le­gyen nyitva — mondjuk — négy órát, majd délben, ami­kor kicsi a forgalom, zárjon be, aztán délután újra nyis­son ki. Más az alapállás Vagy mégsem így van? — Hat 30-tól 12-ig, délután 2-től fél 6-ig tartok nyitva. Szombaton is 6.30-tól 14 óráig, a hétfő szünnap — mondta Seres Elekné, aki, mint ahogy az elődje volt, vezető és beosz­tott egy személyben. — De most éppen hétfő van, s mégis itt beszélgetünk a boltban... — A Füszérttől árut hoztam. Hétfőnként és délben az áru- beszerzéssel, a feltöltéssel fog­lalkozom. Hogy mi történt Időközben? Csupán annyi, hogy Seres Elekné tavaly február 1-től szerződéses vállalkozóként dolgozik a Cegléd és Környé­ke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat monori 80-as számú üzletében. Azóta nincs panasz sem a nyitva tartásra, sem az áruellátásra. Haczelka Erzsébet, a ceglédi vállalati központ üzemgazdá­sza mondta el, hogy ez a kis bolt 1981-ben, tehát amikor még végig hagyományos mó­don üzemelt, 3 millió 24 ezer forint forgalmat produkált. Se- resné 1982. február 1-től az év hátralevő tizenegy hónapjára 3 millió 120 ezer forintot vál­lalt és teljesített. Nem számolja az órákat — Mennyit kell a forgalom alapján ‘a vállalatához befizet­nie? — Tavaly 137 ezer forintot fizettem; plusz 14 ezer forint bérleti díjat a bérendezés I kedelmi Vállalat, a Gyógyáru- I értékesítő Vállalat, az OFO- TÉRT és a Megyei Gyógyszer­tári Központok — elsősorban a vidéken élők ellátásának ja­vításáért tehetnek sokat.. összességében is egyszerűbb, lett tehát a gyógyázati segéd­eszközök beszerzésének a mód­ja. Mindéképpen a beteg ér­dekét szolgálja, hogy bővült a megyei, fővárosi kórház-ren- ; delőintézetek kijelölt osztályai­nak szakrendelőinek jogköre, j tehát az itt dolgozó orvosok, j sőt a gumiharisnyát, az alu­mínium lúdtalpbetétet a körze­ti és az üzemi orvosok is felír­hatják. Arra is lehetőség van, hogy gumiharisnyából, haskö­tőből — higiénés szempontok miatt — egyszerre többet is rendeljen az orvos. A hallásjavító készülékek egy .részét, valamint tartozé­kai közül az elemeket, akku­mulátorokat. zsinórokat, gu­midugókat a megyei audioló- giai állomások adják ki. így a betegeknek nem kell feles­legesen utazgatniuk. G. M. használatáért és 13 ezret adó­ként — sorolta Seres Elekné. — Es mennyit kell ezért dolgozni? — Sokat, az biztos, de nem­igen számolom az órákat. — Miért változtatott a nyitva tartási időn? — Egyszerű, a vevőkhöz al­kalmazkodni kell — mondta a régi igazságot. A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat 163 üzletéből eddig százat hirdetett meg és tizenhármat tudott kiadni szerződéses üze­meltetésre. — A vállalkozókedv hiány­zik. A fő ok azonban az, hogy kicsi az érdekeltség. Igazán nagy lehetőség egyik üzletben sem lehet, mivel átlagosan 9 százalékos árréssel dolgozhat­nak. A húsboltok meg csak 8 százalékossal. Ebből nem lehet meggazdagodni. Ráadásul az élelmiszer-kereskedelemben zömében nők dolgoznak, akik­nek, érthetően nem a gazdasá­gi vállalkozás, hanem a család az elsődleges — mondta Ha­czelka Erzsébet üzemgazdász. — Ezek a boltok korábban veszteségesek voltak? — Nekünk nem volt és most sincs veszteséges üzletünk. Olyan viszont igen, amelyik csak önmagát tartja el és hasznot nem hoz. — A szerződéses üzemelte­tők befizette átalánydíj a vál­lalat haszna? Szívesen csinálja — Az átalánydíjból fizetjük a vezető és a beosztottak tár­sadalombiztosítási járulékát, ami most már a fizetésük 30 százaléka. Benne van az álló­— Látja ezt a választékot?! Itt olyan termékeket is árui­nak, amiket mi nem tudunk a nagykereskedelemtől beszerez­ni. Ez tisztességtelen, s végül is visszaüt ránk. Mert ezek után, ha az áruházban nem lesz ekkora választék, majd azt mondják, tehetetlen keres­kedők vagyunk. Pedig ez nem igaz! Kérem, higgye el, mi mindent megteszünk, hogy a lehető legjobb legyen a kínálat a városban. Nyertes a vásárló Papír, ceruza kerül elő. A felvilágosítás készséges: az eladó szó nélkül bediktálja a vállalat vezetőjének nevét, te­lefonszámát. — Tessék nála reklamálni — teszi hozzá kedvesen a hölgy. A fenti eset a múlt szom­baton játszódott le Gödöllőn, a művfelődési központban, ahol a Budapesti Finomkötöttáru­gyár és a Budapesti Harisnya* gyár rendezett bemutatóval egybekötött árusítást. Való igaz: a harisnyagyáriak olyan termékeket is elhoztak erre a rendkívüli vásárra, amelyeket általában hiába keres a vevő a boltokban. Pedig szép, ízléses, divatos cikkek ezek. Olyan nagy baj lenne, hogy Gödöllőn egy napig lehetett ezekből kapni? — Dehogy! Am kérdezzen csak meg bárkit, aki most vá­sárol, mit szól ehhez — mond­ja Nagy Lászlóné, aki a mű­velődési központ műsorfüzeté­ből értesült a két fővárosi vállalat vendégszerepléséről. — Az áfész áruházában meg­lehetősen nagy a választék, s azt hiszem, egyetlen embernek sem jut az eszébe, hogy őket korholja, amiért itt most na­gyobb a kínálat. Mert hiszen ez természetes is! A gyárak nemcsak bevételre akarnak szert tenni, hanem bemutatni eszközök értékcsökkenése, ezek használati díja, az ingat­lan bérleti díja. Mivel az árut teljesen, vagy annak egy részét a vállalati raktárból, il­letve a vállalaton keresztül kapják, s egyéb munkát is ad­nak, központi általános költsé­get és valamennyi nyereséghá­nyadot is elszámolunk. Azok­nál a boltoknál, amelyek ko­rábban sem hoztak hasznot, nem kalkuláltunk nyereséget. — Miért éri meg kiadni? — így nem kell bezárni, megszüntetni ezeket a kis bol­tokat. Nagyban javítják az el­látást, vagyis igazából a vá­sárlóknak éri meg. S bizonyára a szerződő vál­lalkozóknak is, hiszen más­képp nem csinálnák. — Nem mondom, anyagilag is megéri, de legalább ilyen fontos, hogy így ez a munka örömöt szerez. Szabadon, ön­állóan, kereskedő módján tu­dok dolgozni... Szente Pál Szolgáltató közösség Hat tsz szövetkezett A KISZ KB politikai támo­gatásával ifjúsági szolgáltató közösség alakult. A gazdasági társaság feladata, hogy a KISZ KB által korábban meg­hirdetett, a gyengén gazdálko­dó termelőszövetkezetek meg­segítését szolgáló programhoz szervezett formában kapcso­lódjon, szakmailag koordinálja az érintett szövetkezetek mun­káját. A gazdasági társaság alapító okiratát a programban részt vevő hat termelőszövetkezet, az Alkotó Ifjúság Egyesülés, valamint a KISZ KB Mező- gazdasági Fiatalok Tanácsá­nak képviselői írták alá. azt is. még mi mindent készí­tenek. A városbeliek tehát elége­dettek a kulturális centrum kezdeményezésével. Nem újke­letű dologról van szó, ám mégis szokatlan: egy művelő­dési házban egyszercsak meg­jelenik a gazdaság, a kereske­delem, s furcsa módón, jól megférnek egymás mellett. Az alkalmi vásárlókat, is az ott dolgozó népművelők szer­vezik, s tegyük mindjárt hoz­zá: jó ötletekkel, nem kis lel­kesedéssel. — Persze nem egészen ön­zetlenül — jegyzi meg Varga Kálmán művészeti előadó. — No, félreértés, ne essék, ne­künk ebből semmilyen szemé­lyes hasznunk nincs, de az in­tézménynek annál több. Ta­valy például több mint 660 ezer forinttal túlteljesítettük bevételi tervünket, s ebben nagy szerepe volt a nem kul­turális szolgáltatásainknak. Ezekből pedig bőségesen ta­lálhatunk Gödöllőn. Íme né­hány példa. Az érdeklődők Az építőipari előrejelzések szerint idén erősen mérsékelt termelésnövekedés várható, s az arányok is méginkább el­tolódnak a felújítási és kar­bantart ási munkák irányába. E két fő jellemző fokozottan érvényes a szövetkezeti építő­iparra. Pedig éppen Pest megyében nem kis feladat hárul a szö­vetkezetekre. Ismertek azok az ellentmondások, gondok, ame­lyek az iparágat terhelik. A megye állami vállalata a fel­adatok töredékét képes csak megoldani. A tervek teljesí­téséhez mintegy száz építő­ipari egységet kell foglalkoz­tatni, minden külső lehetőség felkutatásával. Bernáth Tiborral, a KISZÖV Pest megyei elnökével arról beszélgettünk, hogyan tesz ele­get a megye tíz építőipari szö­vetkezete a velük szemben tá­masztott követelményeknek? — Ebben az építőiparnak különösebben nem kedvező időszakban is ez a megye szövetkezeti iparának legdi­namikusabban fejlődő ágaza­ta. Tavaly a tíz szövetkezet együttes termelési értéke meg­haladta a 740 millió forintot. Ez a tervezetthez viszonyítva hat, a tavalyihoz képest pedig tizenhárom százalékos növe­kedést jelent. Olyan kimagasló eredmények is születtek, mint a szentendrei szövetke­zeté: hét hónap alatt átadtak egy 24 lakásos házat, erre a megyében eddig még nem volt példa. S mindezt abban az időszakban, amikor nagyon so­kan elhagyták a szövetkezetét. Sikerült bebizonyítaniuk, hogy a maximált áras építkezések­re sem kell feltétlenül ráfi­zetni. — Pedig ezeket a munkákat általában a gazdaságtalanok között tartják számon. — Nyereséget nem is lehet elérni! Négy szövetkezetünk foglalkozik lakásépítéssel is, átlagosan 30—40 százalék a maximált áras feladatok ará­többé-kevésbé rendszeresen igénybe vehetik a fotólabort, a konditermet, a varrodát, ám emellett van a házban gyer­mekmegőrzés, hirdetésfeladási lehetőség, háztartási és taka­rítógépek kölcsönzése, meg korcsolyaélezés is. A művelő­dési központban külső vállala­tok várják a megrendelőket, így például az óra- és fény­képezőgép-, a cipőjavítókat, a kozmetikusokat, a füllyukasz­tókat, a fotósokat, sőt még a gombbehúzókat, és a szem- felszedöket is. Alkalman­ként antik könyvvásáro­kat, divatbemutatókat, tea­délutánokat és kóstolókat is szerveznek, sőt megrendelhető náluk különböző nyomdai ter­mékek előállítása, illetve de­korációk elkészítése is. A háznak is hasznos A házbeliek azt mondják, az ilyen kezdeményezéseknek több haszna is van. Az egyik, hogy valamelyest segítenek a város lakosságának ellátásá­nya. Ez tette lehetővé, hogy a budai járási, a szentendrei,- a gödöllői és a monori szövetke­zet is előbbre lépjen. Ebben a bértömeg-gazdálkodás is segí­tett, mert máskülönben a vi­szonylag jelentős létszámcsök­kenés mellett nehezen állták volna a sarat. — A felújításokon, karban­tartásokon viszont lehet ke­resni. Az igény is ezek iránt nő. Azt gondolhatnánk tehát, hogy a szövetkezetek lehető­ségei minden eddiginél na­gyobbak. Az országos adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy nagyon sok ilyen munkát visszautasítanak szűkebb pát­riánkban is. — Pest megyében ez ném jellemző, ha előfordul is, in­kább a főváros vonzáskörzeté­ben. A kisszövetkezetek és a magánvállalkozások itt szívják el a legtöbb szakembert. — A magánépíttetök várha­tóan tovább növekvő táborát hogyan tudják segíteni a szö­vetkezetek? — Építőipari szakbizottsá­gunk keresi a lehetőségét an­nak, hogy félkész lakásokat építsenek a ^szövetkezetek, amit a tulajdonosok saját igé­nyük és anyagi lehetőségük szerint fejeznének be. Talán még ebben az esztendőben be­lefoghatunk a kísérletbe. De ehhez is partnert kell talál­nunk, aki megrendeli a mun­kát, hiszen a szövetkezetek forgóeszköz-állománya nem bírja el a jelentős összegek be­fektetését. Az OTP- vagy a munkáslakást építő vállalatok támogatására lenne szüksé­günk. — összességében ön hogyan ítéli meg a megye szövetkezeti építőiparának helyzetét? — Ügy érzem, lehet számí­tani szövetkezeteinkre. Jó színvonalú munkára képesek. De az új bérszabályozási rend­szer az eddiginél is hatéko­nyabb munkát követel tőlük M. Nagy Péter ban, másrészt gazdálkodási szempontból is fontos, hosz- szabb távon megtérülő, sőt hasznot hozó kezdeményezések ezek. Hogy a kultúrában elő­térbe került a vállalkozás, ar­ra a hetvenes évek végén be­következett változások kény­szerítik rá az intézményeket. Egyre kevesebb ugyanis az ál­lami támogatás, s ezért sokkal jobban magukra vannak utal­va a művelődési központok. Nagyon fontos tehát a bevételi források bővítése, kihasznál­va minden lehetőséget — még a legkisebbeket is —, s ebben nagy szerepe lehet az olyan ötleteknek, amelyek látszólag nem tartoznak szorosan a kul­túra kosarába. Potenciális látogatók — Meggyőződésünk, hogy a közmű velodesi munKanttoui. követett minőségi elv és a mindennapok kultúrája közöli nincs valóságos szakadék. ezért intézményünk a jelenle­gi jogi es müködésbeh szabá­lyokon belül válaszolni igyek­szik a környezet új kihívásá­ra — foglalja össze vélemé­nyét Varga Kálmán. — Habár alapvetően hagyományos kul­turális tevékenységet folyta­tunk, elméleti, és gyakorlati megfontolásunkban szerepet játszik, hogy mindenképpen hasznosságra törekszünk. S ez nem csupán pénzt jelent: aki ide betc> vásárolni, az szinte nem me^c el úgy, hogy az előcsarnokban kifüggesztett plakátainkat meg ne nézné. Az így becsalogatott emberek tehát potenciálisan állandó lá­togatóink lehetnek. Az eddigi sikereken felbuz­dulva Gödöllőn tovább foly­tatják az eddigi vállalkozásu­kat. Azt tervezik, hogy rövi. desen a Temaforg is bemutat­kozik a házban, s már folynak a tárgyalások a Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalattal is. Persze elképzeléseik nem min­dig járnak sikerrel. Legutóbb például a Centriköt — annak ellenére, hogy novemberbén megígérték — mondta vissza január 20-ra tervezett bemu­tatóját, — két héttel a határ­idő előtt. Furucz Zoltán Nagy volt az érdeklődés a Budnoer<l FinomkStöttárugyár termékei iránt Barcza Zsolt felvétele Nem keli feleslegesen utazgatni Az egyszerűbb egybesi Jobb kereskedők a kuftárcenframian Népművelők életrevaló ötletei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom