Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-13 / 37. szám
4 1983. FEBRUAR 13., VASÄRNAP 'xMifm Aki annak idején átélte Budapest ostromát, annak örökké emlékezetes marad az a nap, amikor végre jöi lehetett jönni a pincékből, fénytől hunyorogva járni az utcákon, keresni-kutatni rokonok, ismerősök után, számbavenni, ki maradt meg, ki esett áldozatul, amíg tartott a fasiszta hadsereg eszeveszett védekezése. Végre a budaiak életjelt adhattak azoknak a pestieknek, akiknek számára már korábban elhozták a szabadságot a szovjet fegyverek. A főváros felszabadulásának évfordulóján Fény gyűlt ki a szemekben Olvashatunk egy rövid beszámolót Karsai Elek dr.— Somlyai Magda A felszabadulás krónikája című könyvében az első napról, egy olyan katonának előadásában, aki Foton, majd Csepelen harcolt, aztán századnyi társával önként csatlakozva a szovjet katonák mellett küzdött vállvetve a fővárosért: „Buda február 13- án, kedden szabadult fel... A Vár környékének lakossága már kora reggel kitódult az utcákra, jártak-keltek, örültek a szabadságnak, a friss levegőnek. Nagyon sokan velünk, magyar katonákkal és a szovjet harcosokkal ismerkedtek, sok mindent kérdeztek... Az ünnepélyes hangulatot azonban a déli időszak megbontotta. Megérkeztek a csapatok részére a »gulyáságyúk,« és bizony, az ... élelem nagyrészt a sokat szenvedett, éhező civilek fazékjaiba került, mert nekünk, harcosoknak, nem volt kedvünk ahhoz, hogy ilyen nagy nyomorban szenvedő lakosságot látva jóllakjunk a mi katonakosztunkkal...” A fővárosban megkezdődött a romok eltakarítása. A szovjet katonai parancsnokság felhívására mindenki folytatta polgári foglalkozását — a lehetőségek szerint — ott, ahol abbahagyta. Az élet alapvető feltételeinek megteremtéséhez mindenek előtt élelmiszerre lett volna szükség, hiszen a készletek a hosszú, házról házra vívott harc alatt teljesen kimerültek. Segítséget Budapest csak az ország lakosságát tói várhatott. Nemzeti segélyakció Túra, Vácrátót, Tápióság, Főt, Mende, Vácszentlászló, Tápió- szecső, Tápiószele, Torbágy, Úri, Vasad, Veresegyház, Vác, Tahitótfalu, Domony, Ujhar- tyán, Szigetbecse, Budakeszi, Hévízgyörk, Solymár, Galgahé- víz. Nagykőrös városából március 23-ig Budapestre szállítottak 1425 kiló babot, 750 kiló burgonyát, 605 kiló búzát, 2217 kiló rozsot, 13 ezer kiló kenyeret. 4200 kiló kukoricát, 1291 kiló sárgarépát, 1478 kiló retket, 265 kiló vöröshagymát. Tápiószentmártonból 3 mázsa kukoricát, 1 mázsa rozsot. Tá- piószeléről 288 kiló különböző élelmiszert, Tápióságról 1065 kiló burgonyát, 223 kiló babot, 300 kiló borsót, 50 kiló kukoricát, 18 kiló zöldségfélét. Pilisszántón a helybeli kőszénbánya fölajánlott 50 mázsa szenet, vagy annak ellenértékét. Nagy áldozattal Ahhoz, hogy vidékről burgonya, liszt, zsír, hús érkezzen, újjá kellett éleszteni a közlekedést. A HÉV szentendrei vonalán a bal vágány üzemképes volt, a jobb oldali javításra szorult. A ráckevei vonal helyreállítása hosszabb időt vett igénybe, a leomlott csepeli, dunaharaszti hidak miatt, de nem indulhatott járat a göÜj forgalomirányító a Nyugatinál döllöi vonalon sem. Rövid idő alatt megkezdődött a forgalom vasúton Vác felé, átadták a ceglédi vonalat is, nagy erőkkel igyekeztek lehetővé tenni a Budapest—Gödöllő közötti munkásvonatpár forgalomba állítását is. Ekkor már járt egy-egy vonatpár Szolnokra, illetve Salgótarjánba. A fővárost egyelőre éhínség fenyegette. A Magyar Kommunista Párt még január 9-én fehívássai fordult az országhoz, melynek nyomán — elsősorban a Tiszántúlról — jöttek az első élelmiszer-szállítmányok a felszabadult kerületekbe. A debreceni Nemzeti Segélyakció Szervező Bizottság kiáltványának hatására megkezdődött a gyűjtés Budapestnek is, miközben a vidék erejéhez mérten igyekezett ellátni az ugyancsak éhező, már felszabadult0^* >"^iparvárosokat, Miskolcot, Diósgyőri, Ózdot, Salgótarjánt. Március 1-ig 152 vagon élelmiszer érkezett a fővárosba. Ma azt mondhatnánk, hogy ez elenyésző mennyiség egy ekkora városnak, akkor azonban szó szerint az éhhaláltól mentette meg a lakosságot. A gyűjtés természetesen tovább folytatódott. Az akkori Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye alispánjának jelentette március 5-én a vármegyeháza házipénztár kezelője, hogy a nemzeti segélyakció javára összejött 624 pengőt letétbe helyezte. Az alispán válasza: Budapest népei Hinti«*» Iinlniik íü kiiszöudiink a Vorn* Haiscre^* mely iVIs/iilKulílatt Km*»* niinket. A Vörös Hadsereg' nem akarta elpusztítani finii'OMtiiikat. VagyleSktí ajánlatot tett lKuda|tesí véd őrségé n ek, melybe» szabad elvonulást biztosított »linden magyar katona számára. A uémelek válasza az vall. bogy a liedtértímlpin- bem b példátlanul gulásl imxloit Irnilkollák a fahérlabo* gib arasz poHameuterckcI. Ebhor indult meg lluda|ie.si igiui inlromn. A raawiln iKiMiíiiúk, Szálasiéli ícáík tünkre !«• «áronunkat. MintláiU lievrr éttizrdrb munkája romok'ian. Sincs kenyér, nincs víz. nincs villany, sokunk legközelebbi hozzátartozóját siratja. Ily tragikus helyzetben, mint n mienk, nem volt még ország. Ih* élni akarunk és élui fogunk! Iludagtesf Ismét lűvúrus lesz. A s.-;5k:ul. PcnoU- rgtikns-. független ISagyqrország lővárosa. Hogy így legyen, kwuyórteleu hurcol kell vívnunk a fasisztákkal. Meg kell valósítanunk a Magyar Vcinzcti Függetlenségi Frontban kiteljesedő legszorosabb nemzeti összefogást és erőnk minden megfeszítésétel kell dolgoznunk liuzáuk újjáépítésén. I feladatok elvégzéséhez, hív harelu: minden igaz magyart u Magyar Kommunista Párt „... a gyűjtőívet csatoltan kiadom azzal, hogy új gyűjtőívet fektessen fel és kifizetések alkalmával az adományozásra hívja fel az érdekeltek figyelmét. Az eddig összegyűjtött 624 pengőt kevésnek találom .. Pénz és élelmiszer A vármegye alispánja körrendeletét adott ki a polgár- mesterek, a községi elöljáróságok címére: „A nemzeti segélyakció eredményességének előmozdítása céljából, különös tekintettel Budapest éhező népére a következőket rendelem el: Utasítom, hogy azonnal lépjen érintkezésbe a város (község) területén működő .nemzeti segélyakció illetékes szervével. Amennyiben... ilyen működik, megállapítandó, hogy ez a szerv lefolytatott-e a területen olyan mértékű gyűjtést, amelynek eredményét a helység lakóinak vagyoniviszonyaival (téhetöSségével) arányban állónak lehet tekinteni, vagyis a lakosság a helyzet komolyságához illően adományaival áldozatkészségét olyan mértékben mutatta-e ki, amely méltóan igazolja ... hogy az ország újjáépítésében őszintén részt kíván venni .. A Pest megyei Levéltárban található korabeli iratok tanúsága szerint a vármegyéből összesen 119 ezer 714 pengőt gyűjtöttek a körlevél kiadását követő három hónapban, a következő településekről: Tököl, Ecser, Kistarcsa, Nagytarcsa, Törökbálinton 15 mázsa lencse vesztegelt, mert igavonó állatok hiányában nem tudták Budapestre szállítani. A nincs nagy úr volt a megye községeiben is, szinte mindenütt, nem kizárólag Törökbálinton. A levéltári adatok szerint például Szigetújfalun mindössze két malac, nyolc baromfi, tizennégy ló, kilenc tehén volt található, se gabona, se burgonya, se bor. Ezeknek a tényeknek ismeretében még nyilvánvalóbb, milyen áldozatot jelentett a főváros megsegítése. Pest és Buda hamar magához tért. Megindultak a szénvonatok, a főváros megtermelhette magának a szükséges áramot, ennek révén szinte rendes kerékvágásba jutott a vízszolgáltatás is. Lassan megtisztultak az utcák a törmelékektől, örömünnep volt, amikor föltűnt az első sárga villamos a síneken. De a Népszava korabeli cikke őrzi a felszabadult főváros külsejének képét, amit legkifejezőbben annak a szovjet katonának a szavai rajzoltak meg, akivel a tudósító találkozott. A katona így szólt Buda házai között: Rosszabb, mint Sztálingrád. Ennek a látványnak már régóta nyoma sincs. Budapest ismét egyike a legszebb duna- parti városoknak. Bálint Ibolya Koszorúzás Budapest felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából ma délelőtt a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél koszorúzás! ünnepséget tartottak. A HÉT HÍRE BALLÉPÉSEK B A belvizek előrejelzéséről tudományos tanácskozást rendeztek Szegeden. & Gyógyszerész doktorokat avattak a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. B A Közlekedéstudományi Egyesületben ankéten vitatták meg a vasúti átjárók közlekedésbiztonsági kérdéseit. B A hét híre az is, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa balesetvédelmi munkabizottsága az életmódváltozás és a balesetek összefüggéseit elemezte. Híres szállóige lett a strihó Gyula kitalálta jelmondat, a mindenkit érhet baleset'. A valamikori országgyűlési gyorsíró megfogalmazta igazságot 1891 februárjától hirdette a Budapesti önkéntes Mentő Egyesület, így vált közhasználatúvá, napjainkra átvitt értelemben is gyakran említette. S való: mindenkit érhet baleset. Legtöbbször azonban akkor, ha nem ügyel magára, környezetére. A szakemberek tapasztalataik alapján meggyőződéssel állítják, a baleseteknek csupán két-három százaléka az, amit a körülmények, tényezők szerencsétlen, véletlen összejátszása okoz, a többit mind az emberi gondatlanság, felületesség, csekély figyelem. Meghökkentő arány. Meghökkentő, az életmód változásával mennyi olyan poklot és ördögöt szabadítottunk magunkra, amelyeket messzire elkerülhetnénk. Törvényszerű lenne, hogy mert a megyében az országosnál jobb a háztartások gépesítettsége, az elektromos háztartási eszközök okozta balesetek száma is magasabb az átlagosnál? Törvényszerű lenne, hogy mert az új házak döntő része fürdőhelyiséggel épül meg, egy évtized alatt a megyében ötszörösére emelkedett a fürdőszobában bekövetkezett, gyakran súlyos sérüléssel, olykor halállal (!) járó elesések, áramütések, gázmérgezések és -robbanások mennyisége? Valóban a balsors lenne okolható azért, mert ugrásszerűen növekszik a megyében a kisegítő és háztáji gazdaságokban használatos permetező- és növényvédőszerek okozta mérgezések, azon belül is elsősorban a gyermekeket ért tragédiák száma? Kérdéseink szónokiak, bennük a felelet. Miért lenne törvényszerű, amit említettünk, a sok hozzájuk hasonló!? Miért a balsorsnak, s miért nem a tudatlanság, a felelőtlenség, a nemtörődömség okozta ballépéseknek tulajdonítjuk, hogy a megyében bekövetkezett tűzkároknak az egyharmada a lakóházakat emésztő lángokból jön össze, elsőként az ún. sugárzó hőtől, tehát a szabálytalanul beépített, használt kiskazánoktól, elektromos hősugárzótól, az ágyneműkkel szomszédos olajkályháktól fellobbanó lángokból táplálkozik? Keserves igazság, de igazság: életmódunk anyagi jellemzőinek változása sokkal gyorsabb volt, mint tudati, szellemi gyarapodásunk, mint ismereteink bővülése azokról az eszközökről, amelyeknek birtokosai lehettünk, lehetünk. Ez a kettősség, nem más magyarázza, hogy évente a megyében nyolc-tíz halottja van a barkácsolt — azaz szabálytalan, s mert szabálytalan, veszélyes — kerti kisgépeknek, szivattyúknak, betonkeverőknek. Ezek a holmik kétségtelenül az életmód alakulásának jó jelzői — amint a disznóvágáskor használt, életveszélyes, házilag bütykölt, palackos gázzal táplált porzsolok úgyszintén —, de egyben jelzői annak is, hogy a régi ismeretekkel, tudással, hozzáértéssel nem lehet kezelni mai eszközeinket, mert a mosóteknő nem ütötte agyon az embert, de a sokszoros szabályszegéssel elhelyezett automata mosógép — valóban mosógép? — megteheti ezt. Eletek törnek ketté, sorsok hullanak a semmibe, családokat árnyékol be hosszú-hosszú évekre a tragédia, csupán azért, mert valakinek volt egy ballépése, mert valaki úgy hitte, okosabb másoknál, ö jobban tudja — a gyártóknál, a forgalmazóknál,, a. forgalmazást engedélyező szakintézetek tudományos munkatársinál! —, mire kell, mire nem kell ügyelni, vigyázni. A gép, minden gép, értő kezekben engedelmes szolga, ám avatatlan kezekben, értetlen fejektől vezérelve olyan lehet, mint az időzített pokolgép, nem tudni, mikor robban, áldozatainak száma mekkora lesz. Nem a mindennapi életet könnyítő, gazdagító eszközöket kell visz- szoszorítani, bűnbakká tenni, hanem a tudatlanság, a tapasztalatlansággal feleselő magabiztosság kívánkozik visz- szaszorításra. Vannak valódi és képletes ballépések, amelyek helyrehozhatók hatásukban, következményeikben, ám ballépéseink a tárgyalt témában legtöbbször helyrehozha- tatlanok. Mészáros Ottó Folytatódtak a zárszámadások Megbirkóztak a nehézségekkel Számadásra gyűltek össze tegnap a dunabogdányi Üttörő, a j kocséri Petőfi, a farmosi Tápióinente, a kiskunlackázi Pereg ^ termelőszövetkezet tagjai. Valamennyi gazdaságban a bizakodás hangja csendült ki az elnökök beszámolóiból. Sportnyelven szólva valamennyiben felkészültek az új startra. S ezt a startot a mind mostohább világgazdasági helyzetben kell elkezdeni. Verseny ez a javából, melynek eredményét nem percekben, órákban, hanem a megtermelt javak mennyiségével, minőségével mérik. A verseny hosszan tartónak, kíméletlennek tűnik. Az eredményt pedig nem kitüntetésekben, érmekben mérik majd, hanem abban, hogy gazdaságilag talpon tud-e maradni az adott szövetke- V. zet és az ország. Ebben az értelemben valamennyi tsz-tag ott van a verseny élvonalában. Hiszen a mezőgazdasági nagyüze- ^ mek jövőbeni helyzetét nem függetleníthetjük a népgazdaság 6 egészét mind hátrányosabban érintő külgazdasági tényezőktől. nyésztés többletköltsége elvitte az alaptevékenységből származó nyereséget. Jó minőség Tcrrssdákenység így valamennyi termelőszövetkezetnek, az ott dolgozó tagságnak is szembe kell néznie a munka hatékonyságát gyengítő akadályozó munka- szervezési és magatartásbeli tényezőkkel. Mert igaz, hogy az elmúlt évek során javult a munka termelékenysége, de még mindig elmarad a világ- színvonaltól. A hatékonyság javításának egyik talán legfontosabb kritériuma, hogyan és miként gazdálkodnak az emberi energiával. Valameny- nyi szövetkezet törekvése most, hogy a bérek a tényleges munkateljesítmények arányában növekedjenek. Tehát A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezet 107,2 százalékra teljesítette tavalyi árbevételi tervét. A gabonák nagyon megsínylették a csapadékszegény szeles tavaszi időjárást, ennek ellenére búzából a tervezett 752 és fél tonnával szemben több mint 756 tonnát takarítottak be, jó minőségben. A csapadékszegény időjárás miatt nem kellett szárítani a szemet, ami jelentős energiamegtakarítást jelentett a gazdaságnak. Az értékesítési nehézségek különösen súlyosan érintették a szövetkezetei. Emiatt 1982. I. félévében a kiadásokat nem fedezték a bevételek. Az egyensúly csak a bárány- és a marhahús exportjának megindulásával állt helyre. Az idei terv már reálisan igazodik a megváltozott piaci, gazdasági helyzethez. Tovább bővítik a takarmánykeverék gyártását, belép a hízómarhatáp. A háztáji jobb ellátása érdekében ez évben újabb két takarmányboltot nyitott a szövetkezet. Most már négy helyen árusítják a saját takarmányüzemben előállított tápot. Dicséret illeti mindazokat, akik a boltok ellátásáról gondoskodtak. Ebben sokat segítettek a magtár dolgozói, és a keverőüzem szocialista brigádjai. Ha valahol hiány keletkezett, soron kívül elkészítették a hiányzó tápot, a szállítók pedig gyorsan a helyszínre juttatták. Háztáji Sokat törődik a háztájival a farmosi Tápiómente, a kiskun- lacházi Pereg ' termelőszövetkezet is. A tagság ház körüli munkáját a takarmányellátás javításával, a tag által vásárolt termék házhoz szállításával teszik könnyebbé. A két szövetkezet szintén kedvező évet zárt tavaly. Kiskunlachá- zán a cukorrépatermés volt kiemelkedő. Farmoson a jó takarmánytermelés után a szarvasmarha-állományt és ennek folytán a tejtermelést növelik az idén. Ehhez igényli a szövetkezet vezetősége a tagság támogatását és odaadó jó munkáját. B. Z. f csupán azok fognak többet keresni, akik a közös feladatokból nagyobb részt vállalnak. E mellett tett tanúbizonyságot a tagság mind a négy termelő- szövetkezetben. Mint Horváth Antal, a dunabogdányi Üttörő Termelő- szövetkezet elnöke beszámolójában kiemelte, az alig több mint 750 hektáros .földterülettel rendelkező „mini” szövetkezet nyereségtervét — az árbevétel növelésének, a költségek csökkentésének köszönhetően — a tervezett 10 millióval szemben több mint 13 millió forintra teljesítette. Az eredmény elsősorban a melléküzemág tevékenységének köszönhető, mivel az állatte-
