Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

Strandfürdő is lesz Telkek Dány határában Az érdeklődőket máshonnan is várják Bizonyára a város dolgozói közül is sokan gondoltak már üdülőtelek vásárlására. Egy jó tippet, megfontolásra érdemes javaslatot ajánlunk lapunk ol­vasóinak. Litkei Miklós, a dá- nyi "termelőszövetkezet elnöke mondja: — A Dány és Zsámbok kö­zött elterülő víztároló környé­kén . parcellázás lesz. Ötszáz­húsz, egyenként 225 négyszög- öles terület vár bérlőre. A tar­tós használatú földterület bér­leti díja ötven évre: 50 ezer forint. A víztároló elsődlege­sen öntözési célokat szolgál. 1975 óta a Rákosmenti Hor­gászegyesület tagjai pecáznaik a kitűnő horgászvízen. — Terveikről is tájékoztat­na? — Három-négy év alatt a vízhálózat kiépíthető. A Sas dűlő és a tó közötti területre tervezzük egy háromszáz köb­méteres hidroglóbusz felépíté­sét. A villany már a gát mel­lett van. A téesz villanyszere­lői, segíteni tudnák abban, hogy a villanyt a telekre vezessék. A- tartós használatú földte­rületre harminc négyzetméter alapterületű építmény húzha­tó,. Termelőszövetkezetünk vál­lalja egy buszforduló megépí­tésének teljes költségét A tel­kek közötti utakért bérlőink­nek csak önköltségi árat kell fizetni. — Nem mindenkinek van személyautója! — Erre is gondoltunk. Ter­vezzük a helyszín jobb meg­közelítése végett menetrend- szerű Volán-járatok indítását. Elképzelhetőnek tartom, hogy a fuvarozást saját erőből is meg tudjuk oldani. — Merészebb tervekről is hallottunk! — Bizonyára a strandra gon­dolt. Valóban, ezt a. tó egy ré­szén, . a gáthoz közelebbi te­rületen tervezzük. Természe­tesen ehhez majd a KÖJÁL segítségét kérjük. — Az értékesítésről is mon­dana valamit? — A tanácsi értékesítés lesz a döntő. A befizetés alkal­mával. már mindenki tudni fogja, melyik lesz a telke. Akik nem téesz-tagok vagy al­kalmazottak, egy összegben kell, hogy befizessék az ötven­ezer forintot. Tagjaink és alkalmazottaink két év alatt törleszthetik két részletben a bérleti díjat. Szí­vesen látunk tehát minden ér­deklődőt a dányi tanácsházán és a termelőszövetkezet iro­dáiban. Sződi Sándor Ki mit tud? A megyei döntőbe jutottak Kevesebben, mint korábban Tavasszal sokan és sokat ülünk. majd a televízió képer­nyője előtt, mert a fiatalok és idősek kedvenc műsora ismét­lődik, ugyanis az idén újra je­lentkezik a televízió Ki mit tud? műsora. Ami nekünk, Galga mentieknek azért is ked­ves, mert az első sorozatot majdnem egy Negyedszázaddal ezelőtt, 1962-ben a hévízgyörki születésű Pauló Lajos rendezte. A legutóbbi verseny járási döjrfőjét — Ráuló Lajosra em- iíke.ve —, Hévízgyörkön ren­dezték, amikor nem volt járá­sunknak olyan települése,, ahon­nan ne érkeztek volna fiata­lok, hogy bemutassák tudásu­kat, felkészültségüket. Áz idei Ki mit tud? vetélke­dőre jelentkezettek a Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár által szervezett terü­leti bemutatókon mérték össze tudásukat. Az első ilyen ren­dezvénynek a náci művelődési Központ adott helyet, s ide utaztak a vetélkedőre beneve­zett gödöllői és járásbeli fia­talok, sajnos az előző évekhez viszonyítva csökkent az érdek­lődés; kevesebben tesznek kí­sérletet árra, hogy a televízió képernyőjére kerüljenek. Közvetlen örökség A könnyűzenei kategóriában bejutott a megyei döntőbe a Smog együttes. Az egész járás­ban, de a járás határain túl is jól ismert zenekar már az előző.Ki mit tud? alkalmával is ostromolta a dobogós helye­zést. de a kamerapróbán elbu­kott. Reméljük, az idén több szerencséjük, s nagyobb sike­rük lesz. Az énekkategóriában Bazsik Edit és Fercsik Anna, a két hévízgyörki diáklány könnyen vette az akadályt. Ök sem ma kezdték a közös éneklést. El­ső sikerüket a Galga menti nép- művészeti találkozón érték el, amikor a Galgamácsán rende­zett gálaműsoron is bemutat­kozhattak és átvehették a ta­lálkozó nívódíját. A múlt év­ben a Kodály-évforduló tiszte­letére szervezett megyei nép­daléneklési versenyben is a helyezettek közé verekedték magukat. Vácott így indokolta a zsűri a.két leány sikerét: A népdal­tanulás az eredeti előadásmód átvétele nélkül'csak félmegol­dás. Az élő eladás jellegzetes színét, ízét, zamatát a legtöké­letesebb kotta sem képes iga­zán közvetíteni. A két énekes előadásmódján érződött, hogy az élőadott Galga menti nép­dalcsokor dalait szüleiktől, nagy szüleiktől tanulták, nem népdalgyűjteményekből, s ez a közvetlen örökség biztosítot­ta a hagyományos énekléshez való hűséget Irány: Szentendre Bazsik Edit és Fercsik Anna a szakémbsr e krd ö n tése alapján ott lesz a Ki mit tud? március 6-án Szentendrén rendezendő megyei döntőjén, és remélhe­tőleg ott is megkapják a zöld jelzést és továbbjutnak a me­zőnyből. F. M. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1933. FEBRUÁR 12., SZOMBAT iu&igsúiwárosi iátogisiás jawifcra váló tapasztalatok Saját ügyeink legjobb vite­léhez nem árt tudnunk, ho­gyan csinálják ugyanezt má­sutt. A jó és a rossz tapasz­talatok egyaránt hozzásegít­hetnek bennünket, hogy a sa­ját házunk táján céltudato­sabban dolgozzunk, ügyeseb­ben sáfárkodjunk javainkkal, reálisabban állítsuk össze ter­veinket. E bölcsességnek tu­datában vannak a város ve­zető testületéi is. Üzemek, gyárak S nem először indultak ta­nulmányútra, ezúttal Dunaúj­városra. Tavaly, egy korábbi alkalommal Pápa városával ismerkedtek a küldöttség tag­jai, most a híres, első szocia­lista városként emlegetett Du­naújvárosba utazott egy busz- nyi gödöllői: tanácstagok, ta­nácsi vezetők és dolgozók, a városi pártbizottság képviselői és a Hazafias Népfront váro­si bizottságának vezetői, akti­vistái. A látogatás tanulságai nem­csak a résztvevőknek, hanem mindannyiunknak érdekesek. Ez már abból a tájékoztatóból is kiderült, amit a dunaújvá­rosi tanács tárgyalótermében Sárosi József tanácselnök adott a gödöllői vendégeknek. Az köztudomású, hogy még 1949-ben született a döntés a Vasmű megépítésére, amit aztán egy egész ország kísért állandó figyelemmel. S bár az iparfejlesztés kez­detben egysíkú volt a Duna menti városban, már a nagy erőfeszítések eredményekép­pen már kedvező a helyzet. Ötven üzem, gyár, szövetkezet Gyártják az új órákat IC JLt Az elmúlt évi sikeres bevezetés után idén folytatódik a Ganz Árammérőgyárban az újfajta kapcsolóórák gyártása. E termé­kükből mintegy tízezret készítenek el. Felső képünkön: Szabó Erzsébet a kapcsolóóra nyomtatott áramkörét forrasztja. Alsó felvételünkön: Kiss László és Márton Jánosné elekt­roműszerészek az elkészült kapcsoló elektronikájának működé­sét ellenőrzi a saját műhelyben kifejlesztett célműszerrel. Hancsovszki János felvételei ad munkalehetőséget a város 60 ezer lakosának. Húszezer lakás épült fel, elegendő az óvoda. Szerencsés az itteni helyzet azért is, mert a fiatal város ipara is fiatal: korszerűek az üzemek, a berendezések, a gé­pek. Így a fejlesztési lehetősé­geik is jobbak voltak az átla­gosnál, és az ellátás tekinteté­ben is ugyanezt mondhatjuk. Csak egy-egy példa: A város­ban két művelődési ház műkö­dik, az egyikhez, a Munkás művelődési otthonhoz a város, a Vasmű és a szakszervezet adta össze a pénzt. Háromnspi bér Dunaújváros lakóiból nem hiányzik a patriotizmus, a vá­ros szeretete, korábban min­denki évente négy napot dol­gozott kommunista műszak­ban, mostanában három nap jövedelmét ajánlják fel éven­te közösségi célokra. Hogy hol tartanak, arra mi sem jel­lemzőbb, mint hogy a jövőben már kétnapi összeg is elég lesz a hivatalos fejlesztési összegek kipótlásához. Még egy összeg: tavaly 28 millió forint volt a társadalmi munka összértéke. Csima Sándorné, a Hazafias Népfront dunaújvárosi bizott­ságának titkára is a társadal­mi összefogás szép példáiról adott tájékoztatást, A lakó- és utcabizottságok részesei a fej­lesztési vitáknak és a társadal­mi munkáknak. A gödöllőiek sem maradtak szótlanul, mi is elmondtuk, honnan indultunk, hol tar­tunk, hová igyekszünk. Ritecz György, a gödöllői tanács el­nöke, miközben köszönetét mondott a szívélyes fogadta­tásért, megvallotta: úgy jöt­tünk Dunaújvárosba, mint kistestvér a nagyhoz, tanulni szeretnénk. Földi Sándor, a Hazafias Népfront gödöllői vá­rosi bizottságának titkára, a helyi társadalmimunka-ak- ciókról érdeklődött kivált­képp. A testvér nyomában Ezután városnézés követke­zett, amikor a küldöttség tag­jai saját szemükkel is meggyő­ződhettek arról, hogy a duna­újvárosiak valóban nagyszerű alkotásokat hoztak létre. A gödöllőiek megnézték a sport­pályákat, a tornacsarnokot, az uszodát, a Munkás művelő­dési központot és a könyvtárt, s ami még belefért a rövid időbe. Hazafelé a buszban termé­szetesen a látottak, tapasztal­tak volt a téma. A gödöllői látogatók megegyeztek abban, hogy bár a mi városunk lehe­tőségei kisebbek, mint vendég­látóiké, a mi fejlődésünk is látványos volt az utóbbi évti­zedben. összefogással, ha nem nem is érhetjük utol, de a nyomába szegődhetünk a na­gyobb testvérnek. Csiba József Délután is Kasimir és KareSiae Minden jegy elkelt a gödöl­lői művelődési központ hó vé­gi színházi előadására, a feb­ruár 28-án este hét órakor tar­tandó Ödön von Horváth da­rabra, a Kasimir és Karóimé­ra, amit Ascher Tamás rende­zésében a kaposvári Csiky Ger­gely Színház művészei mutat­nak be. Éppen ezért a nagy érdeklődésre való tekintettel délután 4 órától is eljátsszák a darabot, amire jegyeket a művelődési központban lehet vásárolni. Ének és tánc Bafyysbál Farsangi batyusbált rendez­nek, az éneklést, táncot kedve­lő fiataloknak és idősebbeknek, a gödöllői művelődési köz­pontban holnap február 13-án, vasárnap délután 5 órától. Ba­tyut a vendégeknek kell hoz­niuk magukkal, a jó hangulat­ról a résztvevőkön kívül a kar- tali Oláh György és zenekara gondoskodik. Vasárnap Síbusz a Kékestefőre Síbuszt indít a gödöllői mű­velődési központ Kékestetőre február 20-án, vasárnap reg­gel 8 órakor. A részvételi díj 100 forint. Jelentkezni a pénz­tárban lehet. Mozi A Nagy Medve fiai. NDK. kalandfilm felújítása. Csak 4 órakor! A postás mindig kétszer csenget. I—II. Színes, szinkro­nizált, amerikai, kétrészes film. Csak 6 órakor! 16 éven felü­lieknek! A nap programja Február 12-én. Gödöllő, művelődési központ: Mesemozi. Vadnyugati mac­kókaland. Színes, szinkronizált lengyel—francia báb-mesefilm, 10 órakor. Weöres Sándor A holdbéli csónakos A tanulmány VII. Színházi Csoport vendégjáté­ka, a diák-színházbérlet har­madik előadása, 15 órakor. Együttműködési játékok. Foglalkozásvezető: Szabó And­rás a Na és klubban, 18 óra­kor. Diákstúdió. Társadalom- tudományi nyílt nap (iroda­lom, történelem, földrajz, mű­vészettörténet), a gödöllői álta­lános iskolák 7—8. osztályos tanulói részére, 10 órától. Dél­utáni játszó, 15 órakor. Raj­zolj, mesélj, játssz velünk! A foglalkozást vezeti: Pálmai Ka­talin és Németh Ilona. Az agyaggyerekek (agyagozás), 15 órakor. Lehetetlen tárgyaink ’83, ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Bemutató és vásár a Buda­pesti Finomkötöttárugyár és a Budapesti Harisnyagyár ter­mékeiből, 10 órától. Mogyoród, művelődési ház: Járási-városi gyermekszín­játszó találkozó. Műhely- és bemutató foglalkozások, 9 óra­kor. Bag, művelődési ház: Ifivezetők járási vetélkedő­je. Hét község 5—5 fős csapa­tának játékos vidám vetélke­dője, 9 órakor. Általános iskolai tanulók farsangi karneválja, 15 órakor, Jelmezverseny, műsor, tánc, tombola és sok farsangi móka. Hévízgyörk, művelődési ház: Müller videó diszkó. 20 óra­kor. i Szombati jegyiét! Veresegyház Ki gondolta volna, hogy mégis lesz hó a mostani te­lem? Még a legvérmeseőó reménykedők, a síelők, a szánkózni, korcsolyázni, hógolyózni imádó gyerekek is lemondtak róla, hiszen hiába várták. Tavaly, il­letve tavalyelőtt, szóval az előző télen, ha jól emlék­szem, novemberben már hasonló bőséggel adta az ég a fehér áldást. Aztán foly­tatta decemberben, január­ban, meg februárban is. Sőt, márciusban is volt hó, és hozzá mindvégig megfe­lelő hideg is. A sportolókon és a gye­rekeken kívül vajon kinek kell ez, kérdezheti joggal az olvasó, aki szívesebben veszi, ha nem kell bundá­ba és hócipőbe bújnia, aki örül a megtakarított tüze­lőnek, akinek elege van e pár napos latyakból, reggeli csúszkálásból. Hát igen, tu­lajdonképpen a friss hava­zás nyújtotta szépségért, lelki felüdülésért drága árat kell fizetnünk. De azért egy egész tél hó nél­kül! Az még a legkényel­mesebbeknek is sok, azt hiszem. Hát most aztán megkap­tuk csőstül. Két nap alatt annyi ho esett, hogy abból szépén elosztva egesz télre jutott volna. Ü mivel nem párosult faggyal, most meg olyanok az utcak, a terek, mint holmi özönvíz után. A járdákon a falak mentén a nyakunkba csorog a hó­ié, a zebra előtt várakozva szürke sárral fröcskölnek le bennünket az autók. S mi volt itt múlt vasár­nap, hétfőn, meg kedden! Humoristák tollára, ceru­zája végére illő helyzet: városban, országúton egy­aránt. Egyik barátom ba­rátja mesélte a barátom­nak, ö meg énnekem, hogy Pesten járva az ominózus napok egyikén, lépten-nyo- mon dugókba került; a hó­buckák között elveszve téblábolt gyalogos és autós, nem volt köszönet a hóel­takarításban. Ez a már kimondva és leírva egyaránt fránya szó visszatérő zúgolódásunk céltáblája ilyentájt. így volt tavaly és azelőtt is, talán az idők kezdete óta, s ha csak nem lesz általános az a példa, amiről alább esik szó, így is lesz az idők vé­gezetéig. Arról van szó rö­viden, hogy ősszel a köz- tisztasági, városgazdálko- dá'si, azaz a hóeltakarítás- ra elsősorban hivatott szervek bőszen kijelentik: felkészültek a télre, a hó­ra, a fagyra, aztán mikor megjön, azt halljuk, hogy ezért meg ezért nem tud­tak megfelelni a követel­ményeknek. A pesti híradást, fűzte hozzá most már a barátom, e havazó napok reggelein, délelőttjein nyugodtan adaptálhattuk Gödöllőre, ahol ugyancsak nehezen ébredtek a közterületek és a magánilletékességű jár­dák gazdái, azok, akiknek a hóeltakarítás kutyaköte­lessége. Sok helyütt buk­dácsoltak kisgyerekek, fel­nőttek, amúgy is nehézkes mozgású öregek. Nem úgy. fejeződött be a rövid hír­adás, mint Veresegyházon, ahol a lehető legrövidebb idő alatt valamennyi köz­úton és járdán letakarítot­ták a havat, felszórták az utakat. Igaz-e vagy sem, már­mint a valamennyi kitétel, ellenőrizhetetlen. De a hír­ben, az összehasonlításban biztosan van valami. S aki most azt mondja, unom már, hogy megint Veres­egyház a példa, annak csak azt mondhatom, a bará­tom barátjával, s a bará­tommal egyetemben, hogy a jobbtól nem szégyen ta­nulni. Hóeltakarítás ügyé­ben sem. Hozzátéve, hogy azért itt Gödöllőn is gyor­san javult a helyzet. Le­het, hogy a gyors olvadás is segített, de általában estére a legtöbb út, járda, oond nélkül járható volt. Egy-két útszakaszt leszá­mítva, csak ennél rosszabb ne legyen. Gáti Zoltán ISSN 0133—M51 (Gödöllői Hirte p

Next

/
Oldalképek
Tartalom