Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-12 / 36. szám
1983. FEBRUAR 12., SZOMBAT Jégben áll a hőmérő A Lombik üvegipari Szövetkezet 2. sz. ipari hőmérőgyártó üzemében évente 250 ezer ipari és mintegy félmillió háztartási jellegű hőmérő készül. A szövetkezet hazai piacra évente 60 millió forint értékben gyártja termékeit. Képünkön: jégbe ál- ' lítva jelölik be a hőmérőkön a 0 C-fokot. Palesztin konferencia Magyar bizottság Az ENSZ-közgyűlés múlt évi 7. rendkívüli ülésszaka határozatot fogadott el arról, hogy idén augusztusban Párizsban a világszervezet nemzetközi konferenciát tart. a palesztin kérdésekről. Felhívta az államokat, hogy a konferencia eredményessége érdekében alakítsanak nemzetközi előkészítő bizottságokat. A Magyar Szolidaritási Bizottság szervezésében 26 állami és társadalmi szervezet képviselőiből, szakértőkből álló magyar előkészítő bizottság pénteken Budapesten tartotta alakuló ülését. A résztvevőket a bizottság elnöki tisztét betöltő Harmati Sándor. a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke köszöntötte. Az ülésen Garai Róbert külügyminiszter-helyettes a közel-keleti helyzet időszerű kérdéseiről tartott előadást. A bizottság a konferencia hazai előkészítésére akcióprogramot fogadott el. További zárszámadások Magasabb osztályba léptek Tovább folytatódtak Pest megyében a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések. Tegnap a solymári Rozmaring, a galgamácsai összefogás, a túrái Magyar—Szovjet Barátság, az albertirsai Micsurin és Szabadság, a ceglédi Kossuth, a kakucsi Március 21-e, a pilisi Aranykalász, a kis- kunlacházi Petőfi, a szigetcsépi Lenin, az érdi Bentavölgye és a tápióbicskei Április 4. Tsz-ben (amelyről lapunk 1. és 3. oldalán számolunk be) került sor erre a szövetkezetek életében fontos eseményre. A szigetcsépi Lenin Tsz tavaly 474 millió forintos árbevételre és 36 millió forintos nyereségre tett szert, folytatva ezzel a hosszú évek óta tartó dinamikus fejlődését. A közgyűlésen részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka és Klamó József, a ráckevei járási pártbizottság titkára. Borbély Sándor hozzászólásában kiemelte az emberi tényezők fontosságát, amelynek nagy szerep jutott a közös gazdaság eddigi eredményeinek elérésében, a kollektíva tagjainak boldogulásában. Jeles esztendő ' Az érdi Bentavölgye Tsz zárszámadó közgyűlésének vendége volt dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, dr. Cselőtei László egyetemi tanár, az országgyűlés mező- gazdasági bizottságának tagja, Csapó Sándor, a budai járási pártbizottság titkára, valamint a város párt- és állami vezetői. Dr. Mondok Pál elismeréssel beszélt a szövetkezet tagjainak, alkalmazottainak és vezetőinek 1982-es tevékenységéről. Dr. Cselőtei László annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az érdi Bentavölgye Termelőszövetkezet össztermelésében 67,8 százalékot képvisel az élelmiszer-feldolgozás, s mint megállapította, o tsz példamutatóan fejlesztette agrár- termelésének vertikumát. Ha valaha megírják a Rozmaring Termelőszövetkezet krónikáját, az 1982-es minden bizonnyal a jeles esztendők között vonul be a közös gazdaság történetébe. A Pilisvölgye Tsz-szel történt egyesülést követően, 1982. január 1-e után a gazdaság vezetői számára a legfőbb feladat az egység megteremtése volt. Az ágazati irányítás bevezetése hatékonyabb munkát tett lehetővé, ám ez nem ment könnyen. Piaci körülmények Az idei esztendőt már számos kiadás tehertétele nélkül kezdhetik meg, feszesebb első ösztönzési rendszerük lényegesen javítja majd a pénzgazdálkodást. Nem kis feladat 13 millió forint kamatot megfizetni, alig egy év alatt. A Rozmaring Tsz szakemberei, irányítói ezért is határozták el a gyorsabb pénzforgásra való törekvést: olyan cégekkel igyekeznek majd megállapodni, amelyeknél a befektetett ősz- szeg gyorsan megtérül. Ami a termelési szerkezetet illeti, itt is lesz módosítás. Abbahagyják a sok anyagot és eszközt igénylő tevékenységeket, s áttérnek az apró cikkek gyártására, hasznosítva ezzel saját erőiket, találmányaikat. Az egymilliárd forint termelési értéket létrehozó mamutgazdaság képes rugalma san a piaci követelményekhez alkalmazkodni. -■ A kor színvonalán Az érdi Bentavölgye Tsz az esztendővel kategóriát váltott, s a megtermelt 300 millió forint értékkel a nagyok közé lépett. Ez a nagyság termé szetesen nemcsak a forintok összegére értendő. Szervezni, irányítani a kor színvonalának megfelelően nagyüzemi módon tudnak a közös gazdaságban. S úgy látszik — sok más mezőgazdasági üzemtől eltérően — az érdiekre nem jellemző a másokra mutogatás, a nehézségek áthárítása. Az 1980-ban megkezdett kapacitásbővítő beruházás tavaly befejeződött, s így lehetővé vált a legkorszerűbb követelménynek megfelelő technológia kialakítása. Valkó Béla HÁROM FALU ÁTALAKÍTÓI (Folytatás az 1. oldalról) építése jelzi az összefogás erejét. Bódi József, Pánd tanácselnöke méltatta mit jelent a harmonikus együttműködés'. Nem így volt ez valaha! Ennek az együttdolgozásnak köszönhető az is, hogy nemcsak sikereikről, hanem gondjaikról is őszintén beszéltek egymás előtt. Mint mondták 401 tagjuk egymillió négy- százezer órát dolgozott ez évben —, s munkájuk gyümölcsét most élvezik. Évről évre nő a jövedelmük, még akkor is, ha a tápióbicskei Április 4. Tsz tagságát is kedvezőtlenebbül érinti a jelenlegi gazdasági helyzetből fakadó több közgazdasági intézkedés. Mégis jut fejlesztésre, szép idei terveik megvalósítására. Teljesítették gazdasági terveiket, jó néhány ágazatban túl is teljesítették. Jól fizetett a kukorica, a napraforgó, az erdőgazdaság. Nagy volt a megtakarítás energiából. Vállalkozásaik is sikerrel jártak. Bővült az ipari tevékenység. A lakosság szolgáltatásából jól vették ki a részüket. Gépkocsiparkjukon, a karbantartáson is múlott, hogy fennakadás nélkül dolgozhattak. A háztáji gazdaság hasznos kiegészítője a közösnek, építeni lehet rá ezután is. Mind a tsz elnöke, mind a felszólalók azonban sokat beszéltek azokról a hibákról, amelyek gátjai a gyorsabb fejlődésnek. Baj van olykor a munkáfegyelemmel, vannak akik csak a követelőzést ismerik, kevésbé a kötelességeket. Lehetne jobban takarékoskodni! Érdekes volt, amit a KISZ alapszervezet titkára, Kovács Ferenc mondott: ne a középszerűt támogassák, anyagilag is jobban becsüljék meg a kiemelkedőket, nem kell attól félni, hogy több bért visznek el... Czakó Illés szb-titkár joggal kifogásolta: sok az a tizenöt üzemi _baleset, mégha | számban nem is magas. Felelősebben .. -kell vigyázni minden egyes emberré. Az új tervekről: a kény- szervágóhíd, a húsbolt megépítéséről is szó volt, a tervszámokról, amelyek még nehezebb feladat elé állítják a szövetkezet tagságát, de általa a jelenleginél is jobban boldogulnak majd. S remélhetőleg, ahogy Csaba Józsefné kérte, az ellátást is javítani tudják. Ezekről a nehezebb feladatokról beszélt felszólalásában Gáspár Sándor is: mint a többi között kifejezte, jó a sok eredményt hallgatni. Igaz, itt rengeteg számot soroltak fel, néhányan talán „szakemberekké” is váltak általa, talán nem is tudták követni. De ezek az adatok nagyon-nagyon fontosak, elemzésük nélkül nem lehet tovább lépni. Ma számolni kell népgazdasági szinten és a helyi üzemekben is. Létkérdés, hogyan dolgozunk. Szükséges a termelőszövetkezeteknek is hozzájárulni az államháztartáshoz, az állam semmiképp sem mondhat le a nagyobb bevételről. A hozzászólásokra a hivatkozott a Politikai Bizottság tagja, mondván, mindenki tudja a saját munkahelyén ki, hogyan dolgozik, érezze felelősnek mindenki magát a közös dolgaiért, ne várják, hogy csak a vezetőség hadakozzon a lógósokkal, önmaguk ne engedjenek senkit könnyen élni. Végezetül felhívta arra a figyelmet, hogy öt, hat esztendővel ezelőtt senki nem gondolta volna; ennyire megerősödik az Április 4. Termelő- szövetkezet, ilyen nagy lesz a fejlődés. Ezért érdemes élni: a küzdő, a holnap mindig többet akaró és többet nyújtó közösségét, amilyen a három község lakossága is. csaknem felét gépek és Ipari berendezések alkotják, többek között a Szovjetunió a híres magyar Ikarus autóbuszok egyik legfontosabb vásárlója. Az Ikarus gyár termelésének felét a Szovjetunióba exportálják. A Szovjetunió fedezi Magyarország olajimportjának közel 80 százalékát, vasérc behozatalának 90, hengerelt fémáru importjának 70 százalékát. A Szovjetunióból Magyarországra műtrágyát, különböző mezőgazdasági berendezéseket és gépeket is szállítanak. A magyar mezőgazdaság egyébként jelenleg a világ egyik legproduktívabb gazdasága. A szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett magyar parasztok széleskörűen felhasználták a Szovjetunió szövetkezeti fejlődésének tapasztalatait. A szovjet tudósok megosztották magyar barátaikkal a nagy terméshozamú búza, napraforgó és más mezőgazdasági kultúrák kifejlesztésében elért eredményeiket. A szovjet Bezosztaja búzafajta valóságos fordulatot jelentett a terméshozam növelésében Magyarországon. Több ezer szovjet traktor, kombájn és más mezőgazdasági gép segíti a magyar mezőgazdasági dolgozókat a korábban soha nem látott termésered- ménvek elérésében. T öbb száz nagyszabású ipari objektum épült a Szovjetunió segítségével. Elegendő, ha a Dunai Vasműre, a székesfehérvári könnyűfémműre a tiszai és borsodi vegyi kombinátra a százhalombattai olajfinomítóra, az ajkai és almásfüzítői timföldgyárra, a soltá rádióállomásra, a budapesti metróra, a paksi atomerőműre gondolunk, melynek első egysége már megkezdte működését. A magyar golyóscsapágy- gyártás születése a debreceni gyárépítésével függ össze. Ennek terveit a Szovjetunióban szovjet szakemberek készítették, és a berendezések zöme is országunkban készült. Az elmúlt években felújított üzem Magyarország egyik vezető vállalata. Alkalmam nyílott 1978 elején az első magyar földi űrfigyelő-állomás megnyitó ünnepségén részt venni. Az Inter- kozmosz-rendszerhez tartozó állomást a Szovjetunió műszaki együttműködésével szovjet szakemberek segítségével tervezték és építették. Az állomás üzembe helyezése lehetővé tette Magyarországnak, hogy a szovjet mesterséges holdak segítségével közvetlen televíziós kapcsolatot teremthessen a szocialista közösség valamennyi országával. Magyar barátaink szerint a fejlett szocializmust építő ország gazdasági fejlődésében hatalmas szerepet játszanak az olyan nagyszabású, hosszú lejáratú államközi szerződések, mint a timfölddel és alumíniumgyártással kapcsolatos egyezmény, az olajszármazékok és feldolgozásukra vonatkozó kooperáció. Ma a Szovjetunióval Magyarországot a Druzsba—1. és a Druzsba—II. olajvezeték, valamint a Barátság gázvezeték és három magasfeszültségű távvezeték köti össze. A két testvéri kapcsolatokban fontos szerepet kap a műszaki együttműködés is. Az erről szóló első egyezményt 1949 júliusában írták alá. A Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság közötti tudományos és műszaki együttműködés sokaldalú. Arra hivatott, hogy biztosítsa az energia- és nyersanyag-felhasználás hatékonyabbá tételét, az egységesített alkatrészekből és gépcsoportokból összeszerelhető nagy termelékenységű új gépek és berendezések előállítását. A két ország kölcsönösen előnyös együttműködése előtt újabb távlatokat nyit az 1980 márciusában aláírt és 1990-ig érvényes hosszú lejáratú szakosodási és kooperációs program. Az 1981 —85-ös népgazdasági tervek egyeztetésekor mindkét ország jelentős mértékben támaszkodott a már meglévő 33 egyezményre, amelyeket e hosszú lejáratú program alapján megkötöttek vagy meghosszabbítottak. Nagy lendületet kaptak a kulturális és művelődési kapcsolatok. Évről évre nő a kölcsönösen kiadott könyvek példányszáma, fokozódik az egyetemi hallgatók cseréje, egyre több filmet, színházi előadást és sportküldöttséget irányítunk egymás országaiba. Évről évre egyre jobban fejlődnek a szovjet és a magyar emberek közötti közvetlen kapcsolatok, növekszik a túristautak száma, a szakembercsere mind szovjet, mind magyar részről. B eszélgetésünket a csepeli pártbizottságon lezajlott találkozó felelevenítésével kezdtük. Késő este volt már, amikor beszélgetésünk befejeződött. A város felett ezernyi lámpa égett, fényesen világítottak a díszes reklámok és kirakatok. A Gellérthegyen nappali fényben úszott a felszabadulási emlékmű, a két testvéri nép örök és megbonthatatlan barátságának szimbóluma. NYIKOLAJ ZABELKIN ITTHON G áspár Sándor a napokban érkezett haza Varsóból. Ismerősök tréfáltak vele: talán átutazóban van Magyarországon? Mi tagadás, a kötelesség gyakran szólítja hol erre, hol arra. De az út mindig-mindig visszavezet a munka néhány perces szünetében a szülőfaluba, Pándra. — Álmomban is gyakran hazatérek. Az első munkahelyem és a gyerekkorom végigkísér az utamon — mondja meghitt beszélgetés közben a Politikai Bizottság tagja. Ha nem járok itthon néhány hónapig, türelmetlen leszek. Most, a pándi művelődési ház kicsiny szobájában társaság veszi körül a SZOT főtitkárát: Karsai Pál... Nem, így nem jó: Karsai Pál most Pali, Molnár János is a Jani és Karsai László is Lacivá változik. Gáspár Sándor sem hivatalos ember közöttük, régi pajtások, gyerekkori cimborák, iskolatársak. Beszélgetésük is baráti évődő, kötözködő, emlékeket idéző. — Abbahagytam a cigarettázást... — Én tizenkét esztendeje nem iszom. S bizonyság rá, a ritka koccintásnál Karsai László nem emel poharat. Még a vendég kedvéért sem. — Emlékszel, a darugyárba te vittél be, Sándor. Onnan is mentem nyugdíjba. — Nyugdíjat is kapsz? — kérdezi Gáspár Sándor, s kicsit megcsipkedi barátját: hát aztán te vagy az igazi kétlaki! Két helyről húzol hasznot... — Öcskös, hogy van a Pista? A válasz megnyugtató: jól.. A SZOT főtitkára már a zárszámadó közgyűlési felszólalásában emlegette Molnár Jánost, mondván, hogy az első közgyűlésen is ott volt a Jani, de a többiek... — Fogyunk, fogyunk — ül egy pillanatra csönd a beszélgetők közé, hiszen egyik-másik ismerős név hallatán a temető is szóba kerüL Blaskó Laci is elment már... Azután szövetkezeti emlékek kerülnek $lő: de pehéz volt Pándon és környékén a szervezés! Még utána is akadt, aki azt mondta — mert eleinte nehezen boldogultunk: —: küldjön pénzt az a Gáspár Sándor, a te haverod! — Nem úgy van az — válaszolta akkoriban Molnár János a követelőzőknek —, dolgozni kell! S hogy dolgoztak, s hogy érdemes volt, ők maguk ismerik el: — Ha most lennék tizenöt éves, de tudnám, hogyan kell kezdeni. Baj, hogy öregszik az ember. Nekem most van negyven szarvasmarhám, autóm is van. A fiam 21 éves, nemrégen sorozták be. Erős vagyok, bírom még munkával... — Sanyi, nem vagy fáradt, hiszen te sem fiatalodsz?! Szinte hihetetlen, hogy bírsz el a válladon eny- nyi gondot, terhet? Nem is vagy ideges? — látszik, kételkednek ez egyszer Gáspár Sándor tagadó válaszában. Ismét másfelé kanyarodik a beszéd, másra terelődik a szó: — Megvan a három falu között az összetartozás. Nincs már kötözködés Pánd, Tápióbicske és Tápióság között. Hol van az az idő, amikor ölre mentek az emberek, melyik falubeli ér többet? — Komoly gyerek a Jancsi (Lengyel János, a 34 éves tsz-elnök, aki társadalmi ösztöndíjjal tanult a falu küldötteként) — emlegetik a háta mögött. Ilyen szövetkezeti elnök még nem volt itten. Nemcsak a gazdasági eredmények... — Néhány hónap alatt a kezdeményezésére, szervezésére felépült az óvoda. Annyi itt a társadalmi munka! Két iskolai tanteremért munkabért sem kellett kifizetni, csinálták társadalmi összefogással. — Nem lehet úgy hozzámenni, hogy elutasítana valakit, ha tud, segít. — Mikor jöttök Pestre? — kérdezi végül a búcsúz- kodó barát. — Semmi akadálya, vágja rá egyszerre Laci, Jani, Pali —, mi valamennyien nyugdíjasok vagyunk, ráérünk. Ezen nevetnek. Azon is, amikor mondják: mi többször látunk téged Sándor, mint te minket, bennünket nem mutogat a televízió. T elnek a percek, a negyedórák. A számtalan munkás nap között akár egy pillanat. Éppen annyi, ameny- nyi elég a folytatáshoz: mélyet lélegezni az otthon levegőjéből Sági Ágnes >1 Gáspár Sándor a barátai között (balról Jobhra): Harsai Pál, Molnár János és Harsai László. Erdősi Agnes felvételei i
