Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

’y&h» 1983. FEBRUAR 1., KEDD A küldöttségvezetők nyilatkozata Karpov és Rowny érkezett Sáron nyílt fenyegetőzése Fokozódik az izraeli nyomás Tegnap Genfbe érkeztek a hadászati nukleáris fegyverek kárlátözásáról tavaly június­ban megkezdett szovjet—ame- rlkái tárgyalásokon részt vevő küldöttségek. A decemberben befejeződött második fordulót követő szünet után szerdán találkozik ismét első ízben a Viktor Karpov nagykövet ve­zette szovjet, és az Edward Rowny nagykövet irányításá­val tárgyaló amerikai küldött­ség. Az elsőként Genfbe érkező Edward Rowny — Paul Nit- zéhez, az ugyancsak Genfben folyó eurostratégiai tárgyalá­sokon részt vevő amerikai kül­döttség vezetőjéhez hasonlóan — nyilatkozatában mindenek­előtt a nyugat-európai közvé­lemény megnyugtatására töre­kedve Washington megegyezé­si szándékát bizonygatta. A diplomata kijelentette, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták számának csökkenté­sében, illetve az erről létreho­zandó egyezményben látja a genfi tárgyalások alapvető cél- ját. Viktor Karpov nagykövét nyilatkozatában Jurij Andro­pov december 21-i beszédére utalva leszögezte: a Szovjet­unió őszinte, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló megegyezésre törek­szik az Egyesült Államokkal a hadászati fegyverek korlátozá­sáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon. A Szov­Mind az amerikai, mind a nyugatnémet kormány az úgy­nevezett nulla-imégoldást tart- jé a „legjobb, legkívánato­sabb’! eredménynek az: .euró­pai közép-hatótávolságé fegy­verek csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon, de. egyik kormány sem képviseli a „mindent vagy semmit” poli­tikáját — jelentette be Hel­mut Kohl nyugatnémet kan­cellár és George Bush ameri­kai alelnök tegnapi, bon­ni megbeszélését követően Diether Stolze, a nyugatnémet kormány szóvivője. A bét álláspont között meg­lévő bizonyos különbségekre utalt azonban Kohl' és Bush közös sajtóértekezlete, ame­lyen az amerikai alelnök a nulla-megoldást „morális po­zíciónak” nevezte, míg a nyu­gatnémet kancellár a közép- hátótávolságú rakéták „gya­korlatban történő, kölcsönös és teljes” eltávolítását sürget- te. Kohl ezúttal is azt javasol­ta az amerikai vezetésnek, hogy egy jól előkészített és kellő időpontban megtartott Reagan—Andropov csúcstalál­kozóval segítse elő ezt az „át­törést”. Bush 11 napos európai kör­útja céljaként, azt jelölte meg, hogy az Egyesült Államok és nyugat- európai szövetségesei között minden szintén egyez­tessék az álláspontokat. Az amerikai alelnök a nap folyamán tárgyalt Kari Carstens államfővel és Hans- Dietrich Genscher külügymi­niszterrel is, majd késő dél­A lengyel külpolitika alap­jajt sem a jelenlegi, bonyolult nemzetközi helyzet, sem a len­gyelországi belső változások mélyreható folyamata nem in­gatja még., Annak fő pilléiét, akárcsak az .elmúlt 38 évben, továbbra tis a Szovjetunióhoz fűződő barátság és együttmű­ködés szövetségest kapcsola­ta képezi. Ezt hangsúlyozta Stefan Ol- szöwski külügyminiszter, aki a lengyel külpolitika időszerű kérdéseiről szóló kormánybe­számolót terjesztette elő a szejm tegnap kezdődött két­napos ülésén. Rámutatott, hogy jetunió nem csupán szavakban ad hangot ezen szándékának, hanem a tárgyalásokon olyan javaslatokat is előterjeszt, amelyek — elfogadásuk esetén — lehetővé tennék az említett fegyverfajták gyors és határo­zott csökkentését, megakadá­lyoznák azok felhalmozását és nagymértékben csökkentenék a nukleáris háború veszélyét. Az Egyesült Államok azonban nem segíti elő ezt a törekvést, fokozza a fegyverkezési ver­senyt és a legkülönbözőbb módszerekkel megpróbál egy­oldalú katonai előnyökre szert tenni. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára tegnap látogatást tett a moszkvai Ordzsonikidze Szerszámgépgyárban, s a Szov­jetunió gazdasági életének legidőszerűbb, legtöbb gondot okozó kérdéseiről mondott be­szédet Andropov a látogatás során megismerkedett az üzem mun­kájával, a dolgozók életével, körülményeivel. Több műhely- csarnokot is felkeresett és el­sősorban a munkások életkö­rülményei, keresete és munka­helyi közérzete iránt érdeklő­ütán — Kohllal való ebédje után —, az NSZK-ból Nyu- gat-Ber-linbe utazott. Útjára elkísérte Helmut Kohl, A nyu- gatnéfhet véZotés ezzel hivata­los jelleget adott á látogatás­nak, ami ellesifétben áll a vá­rosra vonatkozó négyoldalú szerződéssel, amely kimondja, hogy Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak és onnan nem is irányítható. Négynapos hivatalos látoga­tásra vasárnap Tokióba érke­zett George Shultz amerikai külügyminiszter, A washingto­ni diplomácia vezetője a japán fővárosból Pekingbe, majd on­nan Szöulba utazik. Shultz tegnap tárgyalásokat folytatott Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel, valamint Abe Sintaróval, a japán dip­lomácia vezetőjével. A meg­beszélések középpontjában a nemzetközi helyzettel, s a két­oldalú kapcsolatokkal össze­függő kérdések álltak. Első helyen a szovjet—ame­rikai fegyverzetkorlátozási tár­gyalásokat tekintették át. Na­kaszone hangoztatta, hogy kor­mánya a reagani „nulla-meg­oldást” támogatja, már csak azért is, mert Tokió — úgy­mond — tart a 'szovjet közép­hatótávolságú rakéták esetle­ges ázsiai áttelepítésétől. Em­lékezetes, hogy a Szovjetunió több ízben kijelentette: kész Lengyelország nagy jelentősé­get tulajdonít az európai szo­cialista országokkal fenntar­tott kapcsolatok sokoldalú fej­lesztésének, és annak, hogy szilárduljon a Varsói Szerző­dés országainak egysége, bo­ruljon a KGST keretében megvalósuló gazdasági integ­rációja. Hangoztatta: az Egyesült Álla­mok és más NATO-tagorszá- gok lengyelellenes politikája eddig sem hozott eredményt, s a jövőben is kudarcra van ítélve a különféle szankciók, beavatkozási kísérletek irány­vonala. A hadászati fegyverek kor­látozásának és csökkentésének sikeres megvalósítása érdeké­ben ezért a szovjet küldött­ség vezetője az említett javas­latok — az SZKP Központi Bizottságának múlt év decem­ber 21-i ülésén elhangzott kezdeményezések — konstruk­tív mérlegelésére szólította fel az amerikai tárgyaló küldött­séget. Csakis a mindkét fél számára elfogadható megálla­podás szolgálhatja a két nem­zet és az egész világ biztonsá­gi érdekeit — mondotta teg­nap Genfbe érkezésekor Kar­pov szovjet nagykövet. dött. Ezután — a déli ebédszü­netben — munkahelyi gyűlést tartottak, ezen szólalt fel az SZKP KB főtitkára. Beszédében Jurij Andropov örömmel állapította meg, hogy az SZKP KB-nak a Szovjet­unió gazdasági feladatait meg­szabó, múlt év novemberi plé­numán hozott határozatai tá­mogatásra találtak a munkás­ság, a szovjet emberek köré­ben. Ez annál is értékesebb, mert az ország előtt valóban nagy feladatok állnak, s ezek megoldását ma még sok ne­hézség hátráltatja. A központi bizottság ülése megállapította például, hogy a szovjet gazda­ság nem teljesíti több, az öt­éves tervben megszabott mu­tatóját. Nem növekszik meg­felelő ütemben például a mun­katermelékenység s a gazda-? sági tevékenység, sok területen nem úgy mennek a dolgok^ ahogy az szükséges lenne — mondotta Andropőv. Csodák természetesen nin­csenek. Az állam csak annyi árut biztosíthat, ayiennyit megtermeltek. A fizetéseme­lés, ha nincs megfelelő meny- nyiségű, jó minőségű áru, íha akadozik a szolgáltatás, nett! vezet az anyagi jólét valós nö­európai területen telepített ra­kétáinak nagy arányú csökken­tésére, ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy a Szovjetunió soha nem alkalmaz elsőként nukleáris csapást. Párt, szakszervezetek, szó. cializmus. Ez a címe a Kádár János válogatott beszédeit és felszólalásait tartalmazó gyűj­teményes kötetnek, amely az 1982-es esztendő utolsó nap­jaiban jelent meg. , Huszonöt év terméséből vá­logattak a kötet szerkesztői. Huszonöt olyan esztendőéből, amely ma már történelmi je­lentőségű. Az első felszólalás az újjá­szervezett párt ideiglenes Köz­ponti Bizottságának első titká­rától, akkor még egyben a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökétől 1957 ja­nuárjából való. Abból az idő­ből, amikor a néphatalom hű fiai olyan hősies, nagy erőfe­szítést igénylő forradalmi tet­tet hajtottak végre, amellyel sikerült úrrá lenni az 1956-os fegyveres ellenforradalmon, s újra elindítani hazánkat a szo­cializmus útján. Sok megtévesztett ember volt ez időszakban hazánkban, akik nehezen tudtak eligazod­ni az eseményeken. A tisztán­látáshoz nagy segítséget adtak Kádár János szavai: „Követe­léseket összeállítani a világ legkönnyebb dolga. Csak egy nagyon kicsi szakszervezeti jártasság kell hozzá, hogy egy hatalmas költségvetéslistát Magyar—líbiai kapcsolatok Holtai Imre, az ENSZ-köz­gyűlés 37. ülésszakának elnö­ke, magyar külügyminiszter­helyettes a líbiai kormány meghívására január 29. és feb­ruár 1. között látogatást tett a líbiai arab szocialista népi Dzsamahirijában. A látogatás során fogadta őt Moamer El-Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője. Megbeszélést folytatott Abde- lati El-Obeidi-ve 1, a Legfel­sőbb Népi Bizottság külkap- csolatokkal foglalkozó, irodájá­nak titkárával egyes' nemzet­közi kérdésekről, valamint a magyar—líbiai kapcsolatokról. A találkozókon jelen volt Gál Bálint, a Magyar Népköztár­saság tripoli nagykövete. vekedéséhez. Ebből a helyzet­ből természetesen van kiút. Emelhetnénk például az ára­kat, de mi ezt nem akarjuk általános irányvonallá tenni, még akkor sem, ha az árkép­zésnek vannak bizonyos hiá­nyosságai, amelyeket meg kell szüntetnünk. Járható útként marad tehát számunkra a ter­melés hatékonyságának növe­lése. Mindazt, amit termelünk, a lehető legkisebb ráfordítás­sal, a legjobb minőségben és a lehető leggyorsabban kell elő­állítani. Szó esett a plénumon arról is, hogy ez az év kulcsfontos­ságú az ötéves terv szempont­jából. Igyekeznünk kell behoz­ni lemaradásainkat, s meg kell teremtenünk az ötéves terv utolsó két évére a normális munka feltételeit — mondotta Andropov, kijelentve, hogy a rendteremtést a munkafegye­lem megszilárdításával kell kezdeni, J?ámílyensok é}- munkasá van ugyanis, az or­szágnak,' :6supáh3áZTő érőfeszí­téseik iiem elegendőek a szov­jet gazdaság előtt álló felada­tok megoldásához. A fegyelem­re mindenhol szükség van: o munkahelyen, a tervfeladatok teljesítésében, az állami élet­ben. Ez még csak anyagi rá­fordítást sem igényel", viszont óriási eredményekkel járhat. A munkafegyelem betartását a munkástól kezdve a minisz­terig mindenkitől szigorúan számon kell kérni. Jurij Andropov egyebek kö­zött megköszönte az üzem dol­gozóinak a meleg fogadtatást az iránta tanúsított bizalmat, amelyet — mint mondotta — munkájával igyekszik igazolni. össze lehessen állítani. A kö­vetelések realizálása, a meg­valósítása már egy kicsit ne­hezebb ... Lépjünk sztrájkba! Sztrájkba lépni lehet... Volt itt olyan sztrájk, amelyet a vi­lág soha nem látott: összkom­fortos sztrájk, házhoz szállított ellátással... Ha ezt kapitalis­ta országban csinálják, úgy hívják, hogy politikai sztrájk, harc a hatalomért. Ha a pro­letárdiktatúrában csinálnak ilyesmit, akkor is ugyanaz a tartalma: politikai harc, harc a hatalomért, de akkor a mun­kásosztály hatalma ellen...” A megtévedt emberek bizal­matlanságának a falát — olya­nokét is, akik részt vettek a különböző sztrájkokban — az új forradalmi vezetés nyílt, őszinte szóval hamar áttörte. Olyannyira, hogy 1957. má­jus 1-én a budapesti dolgozók Hősök téri nagygyűlésén a párt első titkára már azt mondhatta: „A magyar nép­nek — az Önzetlen és áldozat­kész segítséget nyújtó Szovjet­unió támogatásával — sikerült megvédelmezni a szocializmus ügyét és így a magyar prole­tárdiktatúra, annak munkás­paraszt állama a Magyar Nép- köztársaságé!... A munkás­hatalom erős... Az ellenfor­radalom füzében újjászületett a magyar nép vezető ereje, a A fokozódó izraeli nyomás légkörében kezdődött meg teg­nap a Bejrút melletti Khal^é- ban az amerikai védnökség alatt folyó izraeli—libanoni tárgyalások 11. fordulója. Ariel Sáron" izraeli hadügy­miniszter a múlt héten nyíl­tan megfenyegette Amin Ge- majel libanoni államfőt: kétli, hogy továbbra is az elnöki poszton maradhat, ha állan­dóan Szíriától, Szaúd-Arábiá- tól és a PFSZ-től kapja az utasításokat. Sáron azzal tol­dotta meg a fenyegetést, hogy Izrael visszavonhatja csapa­tait a 45 kilométer mélységű dél-libanoni biztonsági övezet­be és sorsukra hagyhatja a keresztényeket, amennyiben Libanon továbbra is elveti az izraeli rendezési javaslatokat: Valid Vzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke két bejrúti lapnak nyilatkozva ki­fejtette. hogy nem lát különb­séget az izraeli és az amerikai politika között, az Egyesült Államokat terheli a felelősség az izraeli agresszióért és min­den következményéért. Dzsumblatt kétségbe vonta. Az Egyesült Államok elnöke tegnap a kongresszus elé ter­jesztette a kormány 1983—84. évi (az 1983. november 1-én kezdődő pénzügyi évre szóló) költségvetését. Ez — tekintet­tel a jelen költségvetési év­ben várt 208 milliárd dolláros deficitre — az összes állami kiadások befagyasztását, il­letve csökkentését irányozza elő, egy kivételével: az ame­rikai katonai költségvetés a tervezet szerint jövőre is 30 milliárd dollárral nő. Az 1984-re tervezett költ­ségvetés • bevételi rovata 660 milliárd, kiadási rovata pedig 848,5 milliárd dollár. A bevé­teli rovat 183,5 milliárddal „rövidebb” a kiadási rovatnál. Ezért alig valószínű, hogy a törvényhozás jelentős változ­tatások nélkül jóváhagyná ezt a pénzügyi tervezetet. Az 1984-es költségvetés ka­tonai célokra 238,6 milliárdot irányoz elő, ami névértékben 14 százalékos, de a tervezett 5 'százalékos infláció beszámí­tásával is mintegy 10 száza­lék növekedés az ideihez ké­pest. A katonai költségvetés növekvő összegeket tartalmaz az MX-rakéták, a B—1 bom­bázók, a h özép-hatótávolságú Pershing-rakéták, a Trident munkásosztály élcsapata, a Magyar Szocialista Munkás­párt ...” Ugyanebben a beszédében már azt is kijelenthette: „... nagy eredményünk a nép­gazdaság elemi rendjének és rendes vérkeringésének hely­reállítása. Az ipari és bá­nyászati termelés, úgyszin­tén a mezőgazdasági ter­melés, a közlekedés és a kereskedelem munkája alap­jaiban a rendes kerékvágásba került”. Az élet, hogy viszonylag rö­vid idő alatt rendes kerékvá­gásba került hazánkban — mint az Kádár János akkori szavaiból is megállapítható — annak sok összetevője volt. Olyan történelmi tanulságokat hordoznak ezek a tapasztala­tok, amelyeket napjaink poli­tikai munkájában is érvénye­sítenünk kell. 'A most megje­lent gyűjteményes kötetre tá­maszkodva hadd időzzünk a párt gazdaságszervező munká­jánál. Régen feltárt igazság, hogy a társadalom fejlődését két tényező határozza meg: a po­litikai hatalom és a gazdasági alap. Ebből következően, ami­kor a munkásosztálynak és szövetségeseinek politikai ha­talma újra szilárd lett 1957- ben, a további társadalmi hogy törvényes alapja volna a tárgyalásokon való amerikai részvételnek. Sedli Klibi, az Arab Liga fő-, titkára a Monday Morning cí­mű bejrúti hetilapnak adott interjújában arra figyelmezte­tett, hogy Izrael új támadá­sokra készül a térség arab ál­lamai ellen. Havon visszavonul a politikai életből Jichak Navon izraeli köztár­sasági elnök tegnap Jeruzsá­lemben sajtóértekezleten je­lentette be, hogy elnöki meg­bízatásának ez év májusában esedékes lejárta után vissza­vonul a politikai életből, és irodalmi, valamint oktatőte- vékenységet fog folytatni. Na­von ezzel véget vetett a ta­lálgatásnak, hogy a legköze­lebbi parlamenti választásokon az ellenzéki Munkapárt jelölt­jeként esetleg a Lifcud-tömb- höz tartozó Begin miniszter- elnök vetélytársáként. lép fel,. típusú tengeralattjárók, az F—18-a$ új vadászgéptípus és más költséges fegyverrendsze­rek fejlesztésére és építésére. Az MX-rakéták és a B—1B bombázók 1984-es költségveté­si előirányzata 13.Ő milliárd dollár. Az MX sorozatgyártá­sára a kongresszus tavaly. megtagadta a pénzt, amíg a kormány elő nem terjeszti a rakéták , telepítésének egy, el­fogadható változatát. Salvador ■ ■ .v.h\-f A hazafiak sikerei A salvadori hazafiak a kor­mánycsapatok . megerősítetjt erőinek sorozatos támadásai ellenére ellenőrzésük alatt tart­ják az északkeleti Morazan ét Chalatenango megyék csak­nem teljes területét — jelen: tette a Venceremos rádióadó. A hazafiak rádióadójának közlése szerint meghátrálásra kényszerítették a kormányerők több mint hatezer katonáját. A kormánycsapatoknak azok­ról az egységeiről van szó. amelyek az Egyesült Álla­mokban kaptak különleges ki­képzést kérdések megoldása, az élet- színvonal emelése, a kultúra fejlesztése is a gazdasági munka eredményeitől függött. Ez az összefüggés adta és adja a párt gazdaságpolitiká­jának alapvető elemét. A gaz­daságpolitika az általános po­litika része, amely meghatá­rozza a gazdasági fejlődés cél­ját, irányát és ütemét, vala­mint a célok megvalósítását szolgáló eszközöket és módsze­reket. A gazdaságpolitika ki­alakítása a párt központi ve­zető szerveinek feladata., Á főbb gazdaságpolitikai elveket és célokat a párt központi szerveinek határozatai rögzí­tik. A politikai döntések alap­ján állami, kormányzati intéz­kedések születnek, amelyek á végrehajtás folyamatát szabá­lyozzák és szervezik. De hogy a gazdasági fel­adatok megoldása sikeres le­gyen, az egész társadalom cél­tudatos erőfeszítésére várt szükség. Ennek szervezésében; az erők mozgósításában igen nagy feladatot vállalnak ma­gukra a szakszervezetek. Ho­gyan is mondta Kádár János 1963 májusában, a szákszerve­zetek XX. kongresszusán? „Az osztályharc fő frontja a jelen szakaszban — a szocialista vi­lág biztonságáról való gondos­kodás mellett — döntőén a termelés, mert ha a termelés, a munka termelékenysége nem emelkedik, akkor elosztani sem lehet többet.” Munkásosztályunknak, pár­tunknak az elmúlt negyed Az amerikai alelnök Nyugat-Berlinbe utazott Bush megbeszélései Okzowski kormánybeszámolója Kétnapos ülést tart a szejm Jurij Andropov látogatása egy szerszámgépgyárban Hatékonyabbá kell tenni a termelést Távol-keleti körűt Shultz Tokióban tárgyul Történelmi hitelű krónika Kádár János gyűjteményes kötetéről A kongresszus előtt az áj költségvetés Csak a katonai kiadások nőnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom