Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

1983. JANUAR 9., VASÁRNAP Sorra épülnek a családi házak Tervek az agglomeráció szélén Napközi az idős embereknek Festőd szépségű környezet­ben, a fővároshoz közel fek­szik Piliscsaba. Ez a tény ad­ja gondjaik egyikét is; bár hivatalosam nem tartoznak az agglomerációs övezetbe, sok a Budapesten dolgozó piliscsa­bai. Tavasztól kora őszig pe­­,dig az egyébként 7500 leiket számláló nagyközségben leg­alább tízezer ember él. Ilyen­kor benépesülnek a hobbi­­kertek és a hétvégi házak. Vásárlási gondok — Milyen feladatokat je­lentett ez a tanácsnak? — Sajnos nincs korszerű ABC-áruházunk, a sok kis bolt pedig nehezen állja nyá­ron a hét végi bevásárlási ostromokat — mondja Gás­pár Ferenc tanácselnök. — Például a kenyérszáilítás'ba autóval nekünk is be kell se­gítenünk. Megoldást egy kor­szerű élelmiszerbolt jelente­ne, erre azonban még csak elképzelések vannak és nem tervek. Egy házat szeretnénk vásárolni és erre a célra bő­víteni, felújítani. — Milyen az alapellátás a Pilíscsabához tartozó másik két kőszegben? — Tinnyén elfogadható a helyzet, Jászfaluban az élel­miszerbolt nagyjából kielégíti az igényekét. Sajnos, közét­keztetés nincs egyik helyen sem, pedig igény volna rá. — Hogyan látják el meleg étellel a gyermekintézménye­ket? — Piliscsabán az iskolában központi konyha van, itt főz­nek a helybeli három iskola és óvoda gyerekeinek, kocsi­val eljut az étel Tinny éré is. — Elegendő-e az óvodai hely, illetve a tanterem? — Piliscsabáról különbusz­­szal visszük a kicsinyeket a jásizfalvi óvodába. Így nin­csenek elhelyezési problémák, fel tudjuik venni a gyereke­ket. Sajnos, nagy gondunk a tinnyei iskola. Három helyien tanítanak jelenleg, fossz kö­rülmények között, szűk, nem erre a célra épült tantermek­ben. Egyik legfontosabb fel­adatunk ennek az áldatlan ál­lapotnak a megszüntetése. Társadalmi munkával — Eddig csak a gondokról esett szó, pedig eredményeket is felmutathat a község. — Nagyarányú parcellázás­ba kezdünk. Mintegy 150 tel­ket adtunk tartós használat­ba. Az elosztásban és a fize­tésben kedvezményeket kap­tak a nagycsaládosok. Az első házak már állnak is ezen a területen. Társadalmi munká­ban elkészült a múlt évben 300 méternyi betonjárda is. Amire különösen büszkék vagyunk: itt Piláiscsabán 3 tanteremmel bővítettük az ál­talános iskolát, megnagyobbí-Otthon vagy otthonban? Az idős emberek ellátá­­tására, egészségvédel­mére vonatkozó távlati el­képzelésekről, tervekről ta­nácskoztak az Egészségügyi Világszervezet európai terü­leti irodájának nemrég Bu­dapesten tartott konferen­ciáján, Európai és tengeren­túli országokbeli szakorvo­sok, szociológusok, közgaz­dászok, demográfusok el­mondták: világszerte nö­vekszik az idősek aránya, mivel az életkor hatáfa ki­tolódik. Az eddigi tapaszta­latok és az előrejelzések szerint főleg a hők érnek meg tisztes kort, s éppen ezért közülük sokan egye­dül maradnak. A tanácskozáson elhang­zottak közül igen érdekesek voltak az időskorúak ottho­naival kapcsolatos beszámo­lók és vizsgálati eredmé­nyek. Mint a résztvevők el­mondták, Európa számos országában különböző típu­sú otthonokat, közös intéz­ményeket létesítettek az idős. egyedül maradt embe­rek számára. A vizsgálatok szerint azonban világjelen­ség: az idősek többsége nem szívesen hagyja ott megszo­kott környezetét. Az NDK- ban például az idős embe­reknek csupán 0,6 százalé­ka költözött közösségbe. Dá­niában is idegenkedtek az intézményi élettől. Norvé­giában csodálatos természe­ti környezetben levő. szén vidéki házakat alakítottak át összkomfortos otthonok­ká. ahol az idősek teljes ké­nyelemben, nyugalomban tölthettek napjaikat. Az itt lakók azonban egy idő után visszavágytak a városba, egykori lakhelyükön kellett elhelyezni őket. Kanadai, egyesült álllamokbeli ta­pasztalatok is azt bizonyít­ják, hogy az idős emberek jobban érzik magukat ott­honukban. családjuk, a fia­talok közelében, mint sok idegen, hozzájuk hasonló korú ember között. Az a vélemény alakult ki; hogy a társadalom úgy se­gíthet a legjobban az öre­geknek, ha egészségi állapo­tuknak, szociális helyzetük­nek. egyéni igényüknek megfelelő ellátásban része­síti őket. Azoknak, akik otthonukban akarnak ma­radni, felajánlja szolgála­tait: segít a bevásárlásban, a lakás tisztántartásában, hivatalos ügyek intézésében s ha megbetegednek, meg­szervezi ápolásukat. Azok pedig, akik közösségbe kí­vánkoznak, az öregek nap­közi otthonában megtalál­ják azt. M'ként a tanácskozáson is elhangzott, a magyar szociálpolitikai gyakorlat is az öregekről való gondos­kodás fejlesztésének ezeket az alavelveit tartja szem előtt. Nemzetközi jelenség egyébként, hogy igénylik az önzetlenül segítő emberek — fiatalok, egészségügyi ak­tívák — részvételét az öre­gek ellátásában mert még a fejlett országokban is ke­vés a hivatásos szociális gondozó, betegápoló. M. E. tottulk a tornatermet, öltözőt, mosdót, irodáit, építettünk ösz­­szesan kétimiLllió forintból. Eb­ben nagy része volt a Piőis­­hegyi Állami Gazdaságnak is, hiszen az ő építőrászlegük dolgozott a lakosság segítsé­gével. Tinnyén a KISZ és az MHSZ-szervezat kszdemánye­­zásérs tenisz- és röplabdapá­lyát építettek, KRESZ-parkot hoztak létre a gyerekeknek. Egymillió forintos költséggel felújítjuk a művelődési házat. Csabán a közelmúlt legje­lentősebb társadalmi munka­­akciója a bölcsödebővítás volt. A régi, korszerűtlen kis épü­letet felújítottuk és több szo­bával bővítettük. Központi fűtést, modern konyhát kap­tak. Az így negyven csöppség elhelyezésére alkalmas böl­csőde évtizedekig kielégíti maid az igényeket. Gazdálkodás lakással — Lakásépítésre van-e le­hetősége a tanácsnak? — Egy négylakásos társas­­ház építésébe kezdtünk, s ab­ban két otthont pedagógu­soknak szolgálatiként fenn­tartunk. Minőségi csere útján a négy lakással öt családot juttatunk otthonhoz. — Ügy tudom, sok a nyug­díjas korú lakos. Mit szeretné­nek számukra az idén feltét­lenül megvalósítani a nagy­községben? — Valóban nagyon sok idős ember él nálunk. A 75 éves­nél öregebbek is 280-an van­nak. Vásároltunk egy hatszo­­bás házat, ennek egy részé­ben öregek napközi otthonát szeretnénk kialakítani. Bár 15 házi szociális gondozónk van, mégis nagy segítség lenne az idős embereknek a napközi és az ebéd biztosítása. A kép: sorra épülnek a családi házak. Móza Katalin Pénzbírsággal büntetik Zsebből fizet a bögrecsárdás Minden becsületes ember igyekszik, hogy ne szeg­je meg az együttélés szábályait. Sajnos még mindig van­nak elegen, akik ezt nem tartják fontosnak. Hanyagság­ból, felelőtlenségből, vagy szándékosan kellemetlenséget, esetleg kárt okoznak környezetüknek. Ilyen ügyek kerülnek a tanácsok szabálysértési elő­adói elé. Az ő feladatuk, hogy a lakosság, a rendőrség, vagy más hivatalos szerv bejelentése alapján felelősség­re vonják és megbírságélják azokat, akik kis lopásokkal, csendháborítással, feketefuvarokkal, vagy egyéb módon zavarják a közösség életét, károsítanak meg másokat. mes vállalniuk a jól jövedel­mező üzletért. Amíg pedig ol­csóbban mérik az alkoholt, mint az üzletben, addig nem számíthatunk a felderítésben a lakosság támogatására. Néhány forintért Nagykátán az elmúlt évben emelkedett a szabálysértések száma. Fülöp Józsefné, a nagy­községi tanács szabálysértési előadója kérdésünkre elmond­ta, hogy bár a lakosság egyér­telműen elítéli a bolti lopást, mégis az elmúlt év 112 ügyé­nek több mint a fele ebből adódott. Leggyakrabban italt, cigarettát, kávét emelnek el, de gyerekeket is rajtakapnak né­hány forintos csokoládéval, rá­gógumival zsebükben. — Ilyenkor értesítjük a szü­lőket és az iskolát. A felnőt­tekre szociális helyzetüktől és az eltulajdonított érték nagy­ságától függően 300—1000 fo­rint közötti pénzbírságot szab­hatunk ki. Ritka, hogy az a megtévedt ember, aki egy tíz­­dekás kávéért 4—500 forintot fizet, újra próbálkozzon. — A másik leggyakoribb szabálysértés a fuvar- és me­netlevelek hanyag kezelése, vagy kitöltetlensége. Ezeket az ügyeket a rendőrség deríti fel közúti ellenőrzések sorár). Mi általában kérjük, hogy az ille­tőt a munkahelyén vonják fe­lelősségre fegyelmi úton. Ez hatásosabb szokott; lenni, mint a pár száz forintos pénzbírság. Zugbüfé a vonaton Nagykátáról körülbelül 2500- an járnak Budapestre dolgoz­ni. Naponta, ugyanabban az időben, egy kupéban utaznak a munkatársak, a szomszédok. Kártyával, tréfával múlatják az időt, gyakran előkerül a pá­linka is. — A pénzügyőrség és a rendőrség idén öt ízben csípett rajta zugitalmérőket a vona­ton. Rendszeresen ellenőrzik a járatokat, de nehéz tetten érni. hogy a körbejáró kupicából nem testi-lelki jóbarátok, ha­nem üzletfelek isznak. Egyet­len esetben sem sikerült töb­bet kiderítenünk, mint ami a vonaton történt. Nem egyszer kerestek már fel bennünket olyan asszonyok, akiknek a férje sokat iszik, vagy alkoho­lista. Kérték, hogy vitessük el­vonókúrára a családját fenye­gető, részeges házastársukat. Ám egyikük sem árulta el, hogy melyik bögrecsárdába jár az ura. Senki nem vállalta ezekben az ügyekben a tanús­kodást. Ezért a vonaton meg­fogott alkalmi büféseket is leg­feljebb ezer-kétezer forintra bírságolhattuk. Ezt az össze­get eddig még mindegyik azon­nal, szó nélkül, zsebből fizette ki... Ennyi kockázatot érde-Nem tőlem tudják — Hány becsületsértési ügy­gyei foglalkoztak tavaly? — összesen kettővel. Mindkét esetben kibékültek a felek. Ez nem azt jelenti, hogy nem ke­resnek fel sokkal többen ilyen panasszal. Elsősorban azok a szomszédok szaladnak hoz­zánk, akik valamin összevesz­nek és borsot akarnak törni haragosuk orra alá. Egyik ügy­felünk elmesélte, hogy a szom­szédot hívatlanul a kertjében találta, de az előzményekről mélyen hallgatott. Hosszú ba­rátság, jószomszédi viszony után kaptak hajba valami ap­róságon. Addig naponta ösz­­szejártak, egyáltalán nem le­pődtek meg egymás jelenlétén. Mások becsületsértési eljá­rást akarnak indítani, hasonló perpatvar miatt. Amikor azon­ban kiderül, hogy mindazt jegyzőkönyvbe, kell venni ami elhangzott, hirtelen eszükbe jut, hogy ők sem hagyták szó nélkül a másik fél sértéseit. Ritkán akadnak tanúk vagy nem biztos, hogy azt hallották, amit a panaszos bizonyítani akar. Ráadásul 100 forint ille­téket kell fizetni az eljárás megindításáért Ennyit nem ér az egész ügy. Az esetek 90 szá­zalékában megelégszenek az­zal, hogy elmesélik itt a sé­relmüket, de lemondanak a hi­vatalos úton szerzett elégté­telről és szépen hazaballagnak. Gyakori az is: úgy kíván­nak bejelenteni valamit, hogy ne maradjon írásos nyoma és ne derüljön ki, hogy ki érte­sítette a tanácsot az esetről. Ez majdnem mindig így van, amikor az asszonyok szeretnék elvonókúrára vitetni a férjü­ket. Egyszerűen félnek, hogy az italos ember tettlegességre vetemedik, ha kiderül az asz­­szony bejelentése. Mások szé­gyennek érzik, hogy a család életébe hivatalos szervnek kell beavatkoznia, de szinte vala­mennyien letesznek a szándé­kukról, mikor megtudják, hogy kérésüket neih teljesíthetjük. Nagyobb hatáskör — Lesz-e új feladata — m tanácsrendelet nyomán — a szabálysértési előadónak? — Január elsejétől hatás«' körünk a köztisztaság felügye­letére is vonatkozik. Három­ezer forintig bírságolhatjuk a környezetszennyezőket, a köz­területeken szemetet lerakó­kat, a szabálytalan, fertőzés­­veszélyes állattartást és sok más olyasmit, ami eddig is za­varta a közvéleményt, de nem tudtunk védekezni ellene... Márványi Ágnes j Több tejet fogunk inni Istállóvizitről szánokban Az állattenyésztés az idén a növénytermesztéshez képest némileg visszafogottabban fej­lődik. A növénytermesztés — az előirányzat szerint — 2,3 százalékkal fokozza a terme­lést, a nagyüzemi állattartók és kistermelők mindent egy­bevetve 1,3 százalékkal adnak majd többet, mint az elmúlt évben. Ez a tervezett növeke­dés azonban minden tekintetben reális; összhangban van az élelmi­szertermelő üzemek nyers- és alapanyag szükségletével, to­vábbá a lakossági ellátás és az export igényeivel. Az álla­ti termékek előállításának fo­kozása amúgyis összetettebb feladat, hiszen egyebek között a takarmánytermelés függvé­nye, és meghatározó szerepük van a viszonylag költséges beruházásoknak is. Továbbá a hazai állattartásra -tenyész­tésre nemzetközi mércével mérve is a rangos teljesítmé­nyek a jellemzők, s erről a szintről a továbblépés már lé-Vassrnapi gondolatok CSICSEMÖSÍRÁS SIETTEM a szülőotthon folyosóján, hogy még beadhassam a banánt, narancsot, mogyo­rós csokit Anna kismamának. Várnom kellett, ' hiszen az "’egész osztályon a legszebb emberi szertartás zajlott, a szoptatás. Leültem a fe­hér székre, mellettem szakállas férfi hallgatta a rádiót. Kodály-műsor pergett, okos szavak méltatták és kisvártatva felhangzott muzsiká­ja. Egész elmerültem a dallamokban s a zene nemzetköziségének nagy lehetőségeiről töp­rengtem, arról, hogy Arany János költészete nem kisebb jelentőségű Kodály zenéjénél, de a nyelv nem internacionális, a világ, mely Tokiótól Torontóig ismeri és elismeri Kodály művészetét, a másik jubiláns, Arany líráját nem tartja kincsként számon. S különben is, csodálatos nyelvének zamatossága miatt bal­ladái, Toldija, az Őszikék általános emberi bölcsességet tartalmazó művei fordíthatatla­­nok, így ő már visszavonhatatlanul csak a mi szellemtápunk. Jöttek közben a folyosón nővérek, orvosok, utasítások hangzottak el: nővérke, az ablak melletti betegnek vérátömlesztést adunk, a 39-es teremben minden rendben van, csak a 38-asban várható komplikáció. Fokozódott a mozgás, vitték a vacsorát, s feltűnt egy spe­ciális kórházi kocsi, magas, szőke nővér tolta egyedül. Bement az első kórterembe és sor­ba hozta ölében a kis csecsemőket. Minden variáció előfordult. Az egyik sírt, a másik már aludt a megnyugtató szoptatás után, sőt az egyik kezével kapálózó kijsit, a nővérke gyorsan homlokon is csókolta minden regula ellenére. Már a másik teremnél járt, s mikor belépett az új csecsemőkért, percre velük ma­radtam, az egynapos, kétnapos, háromnapos új életekkel, az anyuka most nevezte Erzsiké­vel, Zsolttal, Józsikával, Fatimével, s néztem őket, csak néztem. Soha nem láttam ennyi kisbabát együtt, soha. Ez váratlanul megha­tott, miközben bámultam, csodáltam őket. Felhangzott a csecsemősírás, s én tehetetlen­nek éreztem magam; nem tudtam rajtuk se­gíteni. Különben is; talán minden rendben, szükséges ez a pityergés, s valóban nem ke­serves sírást hallottam torkukból áradni, in­kább a jövő terjeszkedését az éles ritmusban. Sorsukon gondolkodtam. Vajon ■mi.lesz ebből a kis lurkóból, akit most hozott ki a nővé a szobából, s boldog lesz-e az a másik, aki most végre befejezte a nyöszörgést, s az a kis kezével kapálózó vajon eléri-e vágyait, vajon közöttük van-e a következő század Kodály Zoltánja, vagy Arany Jánosa. Szép, harmo­nikus jelent kapnak-e tőlünk, a világtól?! Gu­rult a magas, keskeny jármű a tiszta folyo­són, de nem kaptam választ. MIT IS TEHETTEM? Bekopogtam az ajtón, s vittem, amit rám bíztak; banánt, narancsot Anna kismamának. Talán valamivel fino­mabban fogtam meg kezét, talán valamivel szelídebben és szemérmesebben gratuláltam szinte szavak nélkül; csöndesen. Gyönyörűen válaszolt; mosolygott. Losonci Miklós nyegesen összetettebb és ne­hezebb feladat. A különböző állatfajok kö­zött arányos termelés-bővülést irányoztak elő. A szarvasmar­ha-állomány az idén szám szerint várhatóan nem mó­dosul, ellenben összetétele kisebb mérték­ben átalakul. A kistermelők tehénállomá­nya a tavalyinál kisebb lesz — amivel különben a hato­dik ötéves terv előirányzata is számolt — és ezt a vis­szaesést a nagyüzemek ellen­súlyozzák majd. Ám — érde­kes módon — nem a tejelő állományt gyarapítják, hanem a vágómarha-termelést erősí­tik. A tejtermelés emelését ugyanis az állomány genetikai átalakításával és a szaksze­rűbb tartással, takarmányo­zással megoldhatják, ám vá­gómarhából és annak feldol­gozott részeiből többre lesz szükség és a létszám gyara­pítása nélkül nem megy. Ezt tükrözi, hogy jövőre 2700 mil­lió liter tej kell a lakosság el­látásához és ezt a mennyiséget az egy tehénre jutó tejhozam 100 literrel való fokozásával érik el. Emellett viszont az elmúlt évinél másfél százalék­kal úgy lesz nagyobb a vágó­marha-termelés, hogy több állatot tartanak. Ennél valamivel kisebb mér­tékben emelkednek a sertés­­tartás eredményei a termelési többletet fele-fele arányban a nagyüzemi gazdaságok és a kistermelők adják. A sertés­hizlalást jól ösztönzi az idei szabályozó rendszer; a vágó­sertések felvásárlási árát — az időszaki és egyéb felára­kat is figyelembe véve — ki­lónként 1,60 forinttal illetve 2 forinttal emelték, attól füg­gően, hogy élve, vagy hasítot­­tan veszik át az állatokat. A juhállomány egy év alatt 40 000-re növekszik, egyaránt fokozódik a vágójuh-termelés és a gyapjú-előállítás. A ba­romfi-ágazatban a külpiaci helyzet határozza meg az ez évi teljesítményeket. Az idei terv szinten tartást irányoz elő. y

Next

/
Oldalképek
Tartalom