Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám

xJárlíW 1983. JANUAR 28., PÉNTEK JEGYZET ÚJRA eiNFBlH Megint Genfre figyel a vi­lág, telve aggodalommal és reménységgel. Az európai közép-hatótávolságú nukleáris' fegyverzetről hosszú téli szü­net után tegnap újrakezdődött szovjet—amerikai tárgyalásso­rozat kapcsán megvan az okunk mindkét érzésre. Az óvatos optimizmus inkább az emberek gondolkodásában meglévő egyfajta ösztönös bi­zakodásból, a szebb jövőbe ve­tett hitükből fakad, míg az aggodalomra a megbeszélések eddigi menete, s a washingto­ni állásfoglalások szolgáltat­nak alapot. 1 Maradjunk a tényéknél, hi­szen a kommentátor, ha ko­molyan veszi hivatását, csakis rájuk támaszkodhat, nem az érzésekre. Nem egészen egy év áll még rendelkezésre ahhoz, hogy megegyezés szülessék a svájci vácpsban, s a NATO ne hajtsa végre a csaknem 600 közép-hatótávolságú amerilfei rakéta nyugat-európai telepí­téséről hozott 1979-es hatá­rozatát. Ez az idő elegendő lenne a megállapodáshoz, ha ezt mindkét fél akarná. Csak­hogy Washingtonban e jelek szerint még mindig nincs meg a politikai akarat az egyenlő­ségen és az egyenlő biztonsá­gon alapuló megegyezéshez. A Fehér Ház stratégiája — mint ezt az Unió helyzetéről szóló keddi elnöki üzenet tar­talma is tanúsította —, alap­jaiban nem változott. Ennek lényege, hogy az USA katonai fölényre tör a Szovjetunióval szemben. | Moszkva ezt természetesen elutasítja, hiszen bármilyen megegyezés csak akkor erősí­tené a békét, ha alacsonyabb szinten teremtené meg a ka­tonai erők jelenlegi egyensú­lyát, nem pedig fölborítaná azt. Ezért minősíti elfogadha­tatlannak a Reagan-féle nul­laváltozatot, amely a meglé­vő szovjet rakéták Jes?eyíl#se fejében csak egy amerikai-alá» Írást jelentene. 1 November vége óta, amikor utoljára tárgyaltak Genfben, a Szovjetunió a rugalmasság és a kompromisszumkeresés jegyében új javaslatot tett. Andropov főtitkár indítványa — mint ismeretes —. több száz szovjet rakéta Európá­ból való kivonását, illetve le­szerelését helyezi kilátásba, úgy, hogy a megmaradó mennyiség azonos legyen a brit és francia atomeszközök számával. A javaslat logikus, s olyannyira figyelembe ve­szd a katonapolitikai realitá­sokat, hogy számos nyugati politikus és sajtóorgánum jó tárgyalási alapnak minősítet­te. Néhányan pedig állást fog­laltak amellett, hogy a gen­fi fórumon keressenek vala­milyen „közbülső megoldást”, mintegy összeházasítva az amerikai és a szovjet elképze­léseket. Mondhatnánk, hogy a töb­bi a svájci városban tevé­kenykedő diplomatákon és szakértőkön múlik. Mondhat­nánk, de ez így csak féligaz­ság lenne. Sok minden függ a tárgyalásokon részt nem ve­vő, de a végkifejletükben rendkívül érdekelt nyugat­­európai kormányoktól, s az egyre erősödő békemozgal­maktól is. Vajon sikerül-e amerikát nagyobb rugalmas­ságra bírniuk? Jó volna, ha ez egyszer az ösztönösen bizakodóknak és nem az aggódóknak lenn igazuk. Svéd javaslatra — szovjet válasz A nukleáris fegyvertől mentes Európáról A Szovjetunió hajlandó tár­gyalásokat kezdeni a NATO és a Varsói Szerződés tagál­lamai között húzódó, harctéri nukleáris fegyverektől men­tes övezet létrehozásáról — állapítja meg a Szovjetunió­nak a svéd kormányhoz in­tézett üzenete. Svédország a Varsói Szerződés és a NATO közelmúltban felszólította a tagállamait, hogy hozzanak létre Európában egy harctéri nukleáris fegyverektől men­tes övezetet, amelynek széles­sége, mintegy 300 kilométer lenne, azaz a NATO és a Var­sói Szerződés tagállamai kö­zötti határtól 150—150 kilo­méterre terjedne nyugatra és keletre. A Szovjetunió válasza meg­állapítja, hogy Svédország ja­vaslata ugyanabban az irány­ba mutat, mint a szocialista országok kezdeményezései, amelyek nukleáris fegyverek­től mentes övezetek létreho­zását indítványozzák Európa különböző részein, többek kö­zött Észak-Európában és a Balkánon. A Szovjetunió vé­leménye szerint ilyen öveze­tek létrehozása lehet az egyik módja annak, hogy Európát fokozatosan megszabadítsál: mindenféle nukleáris fegy­vertől, harcászatiaktól és kö­­zép-hatótávolságúaktól egy­aránt. A harctéri nukleáris fegyve­rektől mentes övezet létreho­zásával, különösen a konti­nens középső részén enyhíteni lehetne a nukleáris szemben­állás szintjét. A Szovjetunió­nak ugyanakkor az a vélemé­nye, hogy figyelembe véve a svéd javaslatban érintett fegyverek jellegét és műsza­ki jellemzőit a mindkét irányban 150 kilométerre ter­jedő övezet létrehozása nem csökkentené számottevő mér­tékben a nukleáris veszélyt. Az e sávból kivont fegyvere­ket rövid időn belül vissza lehetne oda juttatni, ráadá­sul ez a 300 kilométer széles­ségű területre korlátozott Helmut Schmidt Tokióban Nem szabad becsapni az ajtót Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök és Helmut Schmidt, volt nyugatnémet kancellár csütörtökön egyet­értett a Szovjetunióval való párbeszéd folytatásának szük­ségességében. Iíelmut Schmidt tokiói láto­gatásán egyebek közt hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió is békét akar, ezért nem sza­bad becsapni az ajtót a tár­gyalások előtt. A japán kor­mányfő kijelentette, hogy or­szága érdekelt a közép-hatótá­volságú nukleáris rakéták szá­mának csökkentésével kapcso­latos, szovjet—amerikai meg­beszélések sikerében. Ugyan­akkor azt hangoztatta, hogy a szovjet rakéták esetleges, a Távol-Keletre történő áttelepí­tése Japán elleni fenyegetést jelent. Döntött az N5ZK-vá!asztási bizottság Tizennyolc párt indalhat A nyugatnémet' szövetségi választási bizottság csütörtö­kön összesen 18 pártnak is­merte el azt a jogát, hogy részt vehet a március 6-i, idő előtti országos választáso­kon. Az elismert pártok között található a Német Kommu­nista Párt és az újfasiszta Nemzeti-Demokratikus Párt is; ezek végleges részvétele attól függ, hogy január 31-ig benyújtanak-e megfelelő szá­mú támogató aláírást a szava­zásra jogosultak köréből. A kommunista párt határozot­tan tiltakozott az ellen, hogy 50 évvel Hitler hatalomra ju­tása után a neonáciknak is engedélyezik a választásokon való részvételt. Willy Brandt, az SPD elnö­ke igen pozitívan értékelte pártja szempontjából a válasz­tási kampány eddigi alakulá­sát. Brandt utalt rá, hogy a lakosság 80 százaléka nyitott­nak tartja a választások ki­menetelét. Az SPD elnöke egyedülállónak nevezte az NSZK* történetében, hogy a hivatalban levő Helmut Kohl kancellár népszerűsége — a közvéleménykutatások szerint — alacsonyabb, mint kihívójá­nak, Hans-Jochén Vogelnak, az SPD kancellárjelöltjének népszerűsége. Egyiptom katonai és gazdasági segélyt kér Mubarak-Reagm találkozó Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerdán hivatalos láto­gatásra az Egyesült Államok­ba érkezett. Látogatásának cél­ja a libanoni helyzet és más közel-keleti problémák meg­vitatása az amerikai vezetők­kel. Washingtonban Mubarakot Shultz külügyminiszter fogad­ta, s ő volt első tárgyalópart­nere is. Reagannal az egyip­tomi államfő csütörtökön ta­lálkozott. Mubarak washingoni tár­gyalásainak célja: az amerikai katonai és gazdasági segélyek folyamatosságának biztosítása és a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztése, továbbá annak de­monstrálása a többi arab or­szág előtt, hogy Egyiptom ag­gódik Izrael libanoni jelenlé­te miatt. fegyverzet-visszavonás nem érintené a harctéri nukleáris fegyverzetek alapvető elemé­nek számító harcászati légi­erők lehetőségeit. Egy ilyen zóna létrehozásánál nem le­het szem elől téveszteni azt sem, hogy állandóan növek­szik az operatív harcászati rakéták hatótávolsága. A Szovjetuniónak ezért az az álláspontja, hogy a java­solt fegyverzetcsökkentés csak akkor mérsékelheti a nukleá­ris veszélyt, ha az övezet szé­lességét 500—600 kilométer­ben szabják meg. Vagyis az mindkét katonai csoportosu­lás területére 250—300 kilomé­ter mélyen nyúlik be. Az öve­zet létrehozását Közép-Euró­­pában lehetne kezdeni, össz­hangban azokkal a lépésekkel, amelyek a bécsi tárgyalásokon történnek a térségben állomá­­soztatott fegyverzet és fegy­veres erők csökkentése érde­kében. • A Szovjetunió kész részt venni a harctéri nukleáris fegyverektől mentes övezetek­ről folytatott tárgyalásokon, amelyeken meg kell vitatni'az övezet nagyságára vonatkozó kérdéseket is, valamint más problémákat, beleértve az esetleges megállapodás végre­hajtásának ellenőrzését — mutat rá a svéd javaslatra adott szovjet válasz. A fegyverzetek csökkentéséről Teljes ülés Becsben Becsben másfél hónapos szü­net után csütörtökön megkez­dődött a közép-európai had­erő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások újabb fordulója Az első Lanácsko*ás után tar­tott sajtóértkezlelen közölték, hogy a teljes ülésen Stanislaw Przygodski, a lengyel kül­döttség vezetője szólalt fel. A szocialista országok követ­kezetesen törekszenek arra. hogy haladást érjenek el a bécsi tárgyalásokon — mon­dotta Przygodski. Ez a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének leg­utóbbi tanácskozásán ismét bebizonyosodott. Az ott elfo­gadott politikai nyilatkozatban széles körű és realista szelle­mű programot fogalmaztak meg, amely a béke megőrzésé­re és megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza megféke­zésére irányul. A Varsói Szerződés tagálla­mai szerint minden előfeltéte­le megvan annak, hogy Becs­ben mihamarabb — egy-két éven belül — megállapodás szülessek. A VSZ-tagállamok bejelentették, hogy mindent megtesznek ennek érdekében. A szocialista országok síkra­­szálltak amellett, hogy gya­korlati lépések szülessenek a szovjet és az amerikai fegy­veres erők és fegyverzet Kö­zép-Európában történő csök­kentésére. A szocialista országok új javaslata reális lehetőséget nyújt arra, hogy Bécsben rö­vid időn belül el lehessen ér­ni az első konkrét eredménye­ket — hangsúlygzta végezetül a lengyel küldöttség vezetője. Ismét Afrikában Mitterrand Marokkóban Mitterrand francia köztár­sasági elnök csütörtökön ma­rokkói látogatásra érkezett. Ebben a hónapban már ez a második afrikai utazása. A francia—marokkói vi­szonyt a francia baloldal győ­zelme után egy'ideig bizonyos hűvösség jellemezte. A marok­Az EilSZ főJíkárkzlyettese Kabulban Afgán vezetékkel tárgyal Iráni éspakisztánimegbeszé­lései után csütörtökön Kabul­ba utazott Diego Cordovez, az ENSZ főtitkár-helyettese, hogy a térség problémáiról tárgyaljon az afgán vezetők­kel. Cordovez arra kapott meg­bízatást ' Pérez dd ■Cüéllartól. hogy a közvetítő szerepében tevékenykedve előmozdítsa a megállapodást az afgán bel­­ügyektíe való külső beavatko­zás megszüntetésének nemzet­közi szavatolásáról, a mene­kültek visszatéréséről és az országban állomásozó szovjet csapatkontingens kivonásáról. A pakisztáni fővárosban Cordovez — saját nyilatkozata szerint — hasznos megbeszé­léseket folytatott Ziaul Hák elnökkel, valamint a pakisz­táni külügyminiszterrel és több ország — köztük az Egyesült Államok, a Szovjet­unió és Irán — nagykövetével. Tanácskozott a PSSZ Végrehajtó Bizottsága Erősítem kell az egységet Szerdán Adenban folytató­dott a Palesztinái'Felszabadí­­tási Szervezet Végrehajtó Bi­zottságának tanácskozása. Az ülés napirendjének fő témái: a szervezet és Szíria kapcso­latai; egy esetleges palesztin —jordán konföderáció kérdé­se; a Jordán folyó nyugati partján és a Gázai-övezetben létrehozandó Palesztin állam létrehozásának ügye. A szer­dai vitában szó volt még a palesztin csoportok közötti egység erősítéséről, továbbá a WUCSAK HANS-DIETRICH GEN­SCHER, az NSZK külügymi­nisztere Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter meghívására a közeli napok­ban hivatalos látogatásra Prá­gába érkezik. KONZULI EGYEZMÉNY aláírásával végződött csütörtö­kön Enrico Colombo olasz külügyminiszter kétnapos NDK-beli látogatása. Colom­­bót elutazása előtt fogadta Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke. AZ ETIÓP DOLGOZÓK PÁRTJA megszervezésére ala­kult bizottság (COPWE) meg­hívására szerdán bolgár párt­­küldöttség utazott Addisz Abebába. KOLERAJÁRVÁNY pusz­tít Mozambik déli részén — jelentette a Noticias portugál hírügynökség az Egészségügyi Világszervezet adataira hivat­kozva. Vita a fdkhndi háborúról Hibáztatják a brit kormányt Szerdán éjszaka fejeződött be a brit parlament kétnapos vitája a falklandi háború előz­ményeit feltáró úgynevezett Franks-jelentésről. A vitát az ellenzék kezde­ményezte, mindenekelőtt azért, hogy Lord Franks „felmentő ítéletével” ellentétben, mu­lasztásáért elmarasztalják a kormányt. Ennek megfelelően a kon­zervatívok vezető szónokai a jelentést idézve mind az ar­gentin támadás bekövetkezté­nek előrelátását, mind pedig megakadályozását illetően sa­ját ártatlanságukat hangoztál­­ták. Az ellenzék szerint vi­szont volt mód a háború meg­akadályozására, illetve lett vol­na, ha Thatcher asszony és munkatársai komolyan veszik a legkülönfélébb helyekről ér­kező vészjelzéseket. Az ellenzék azt mondta, hogy a kormány ítélte meg rosszul s helyzetet, amikor nem tett elő­vigyázatossági intézkedéseket. A konzervatívok viszont azt hangoztatták, hogy Galtieri tábornok (volt argentin elnök) ismerte félre „a brit nép el­tökéltségét”. Az ellenzéknek azt a hatá­rozati javaslatát, hogy a Franks-jelentés megerősíti: a kormány kül- és katonapoliti­kájában nem volt képes meg­felelő fontosságot tulajdoníta­ni a Falkland-szigeteknék, a tonzervatív többségű alsóház 292 szavazattal 240 ellenében elvetette. Palesztina! nemzeti tanács (parlament) február 14-re ter­vezett ülése előtti legsürgő­sebb teendőkről. A szerdai ülés után a PFSZ szóvivője megerősítette: nagy vonalakban már kidolgozták a nemzeti tanács februári ülése elé terjesztendő programter­vezetet. „A szervezet folytatja a fegyveres harcot a megszállt területeken, s a Szíriával való további párbeszéd mellett száll síkra” —'mondotta a szóvivő Kifejtette azt is, hogy szükség van egy újabb palesztin—jor­dán találkozóra az Arab Liga által a fezi csúcsértekezleten megbízott úgynevezett hetes­bizottság eddigi tevékenységé­nek fényében. kői kormány rossz néven vette, hogy a Polisario Front irodát nyitott Párizsban, s a Francia Szocialista Párt a Polisario ügye mellett foglalt állást. Pá­rizsban viszont féltékenyen fi­gyelték az Egyesült Államok növekvő térhódítását Marokkó­ban, amelynek eddig legfonto­sabb gazdasági partnere Fran­ciaország. Mitterrand elnök és Hasszán király tárgyalásainak közép­pontjában a kétoldalú kapcso­latokon kívül elsősorban a szaharai kérdés áll majd. A francia kormány amellett fog­lalt hivatalosan állást, hogy az Afrikai Egységszervezet aján­lásának megfelelően tartsanak nemzetközi ellenőrzés mellett ■népszavazást, s az döntsön a szakarai nép önrendelkezési jogáról. Hasszán marokkói király francia újságírók előtt kijelen­tette, hogy másként értelmezi a szaharai kérdésről rendezen­dő népszavazást, mint a fran­cia kormány. A francia állás­pont szerint e népszavazás a szaharai nép önrendelkezési jogának elismerését jelenti, a marokkói uralkodó szerint vi­szont csak „konzultatív jelle­gű” lenne. Hasszán király azt is kije­lentette, hogy szorosabbra kí­vánja fűzni a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatokat, s szeretné, ha Franciaország segítségével atomerőműveket építenének Marokkóban. Megha t Bidault Csütörtökre virradóra a dél­nyugat-franciaországi Cambo- Les-Bains klinikáján 83 éves korában elhunyt Georges Bidault, a Francia Ellenállás Nemzeti Tanácsának egykori vezetője, aki a háború után több ízben Franciaország mi­niszterelnöke. Bidault tavaly decemberben kapott szélütést oárizsi otthoniban, és azóta Cambo-Les-Bains klinikáján ápolták. Pol Poí-ista erők felszámolása Thaiföldi határsértők Thaiföldi részről az utóbbi időben többször is megsértet­ték Kambodzsa területi integ­ritását — jelentették kambod­zsai katonai források. Egyide-Tcnaka kétmillió dollárja Megvesztegetési per Japánban Japánban valóságos politi­kai földindulást váltott ki a maratoni Lockheed-perben a volt miniszterelnök, Tanaka Kakuei számára javasolt íté­let. Mint ismeretes, a vád kép­viselői a vallomások, s egyéb terhelő bizonyítékok alapján ötévi börtönbüntetést tartot­tak helyénvalónak, s a bírósá­got arra szólították fel, hogy kötelezze Tanakát az 500 mil­lió jenes (mintegy 2 millió dollár) megvesztegetési pénz visszafizetésére. Az egykori kormányfői 197b óta azzal vádolják, hogy a Lockheed amerikai repülőgép­gyártól miniszterelnökség­­alatt 2 millió dollárt kapott a gyár japáni eladásainak elő­mozdítása fejében. A japán üzleti élet vezető képviselői csütörtökön aggo­dalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a Lockheed-ügy­­ben várható további bonyodal­mak bánítóiag hathatnak a kormány gazdasági tevékeny­ségére. hogy ártat­jűleg azt is közölték, kambodzsai határőrök matlanná tették a törvényes kormány ellen lázadó Pol Pot­­ista erők thaiföldröl beszivár­gott több fegyveresét. Az SPK kambodzsai hírügy­nökség jelentése szerint január 14. és 20. között Thaiföld fe­lől felderítő gépek három cso­portja hatolt be Kambodzsa légterébe 3—7 kilométeres mélységben, és ugyanebben az időszakban thaiföldi hadihajók 23 ízben sértették meg Kam­bodzsa területi vizeit. A thai­földi tüzérség 47 alkalommal lőtt kambodzsai területeket. Január 9. és 15. között kam­bodzsai határőrök az ország törvénye«! kormánya ellen lá­zadó erők 73 tagiát tették ár­talmatlanná, akik kísérletet tettek, arra, hogy Thaiföldről kambodzsai területre szivárog­janak be. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom