Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 23. szám
1983. JANUAR 28., PÉNTEK Xr/unccp Vágják a fát a htárhn A szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezetben a napokban kezdtek hozzá a több mint 40 hektár nyárta ritkításához. Az erdőt 12 évvel ezelőtt a mezőgazdaságilag hasznasíthatatlan homokos területre telepítették. Az eltelt időszak alatt vágáséretté cseperedtek az egykori csemeték. Hogy mégis csak minden második fa esik a fűrész „áldozatává”? Előnye, hogy a szállítás ütemezése könnyebbé vált, a megmaradt fák■ nak pedig tovább gyarapodhat a törzse. Erdősi Ágnes felvétele TOT-tájékoztató Eredményes év Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke szerdán, a MUOSZ székházában elmondta: a közös gazdaságok kiemelkedő eredménnyel zárták az elmúlt évet. 1975 óta tavaly voit legnagyobb a kukoricatermés, a közepesnél jobb hozamokkal fizetett a búza, kedvezően alakult a répatsrmés is. Romlott viszont a napraforgó átlaghozama: egy olyan növénybetegség ütötte fel Ugyanis a fejet, amelyet egyelőre nem sikerült leküzdeni. Gondok adódtak az alma értékesítésében, a termés egy része a gazdálkodók nyakán maradt, s az üzemeket károk érték. Az állattenyésztésben kedvező felek mutatkoznak, amennyiben hosszú évek óta először javult a takarmányozás hatékonysága és az állatállomány szaporodása. Mindent egybevetve, a tsz-ekben a növénytermesztés és az állattenyésztés termelésének értéke 8—9 százalékkal javult egy év alatt, ennél is nagyobb arányban fokozódott a tsz-eikben az ipari termelés. Igényes musikaprogrcm a népi dien öröknek Ami a lakosságot foglalkoztatja A f»est megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap megtartott ülésén áttekintette az elmúlt évi vizsgálatok tapasztalatait és elfogadta az idei ellenőrzési tervet. Tavaly Pest megyében ezeregyszáznegyvenegy volt a nyilvántartott népi ellenőrök száma. A megyei iroda 13, a járási népi ellenőrzési bizottságok 73 vizsgálatot fejeztek be. Az összes vizsgálat 32,5 százaléka volt az utóvizsgálat, amely a korábbi vizsgálatok alkalmával tett javaslatok megvalósítását, az akkor észlelt hibák megszüntetését ellenőrizte. A megyei szintű utóvizsgálatok sorába tartozott a gépjármű-javítási és lakáskarbantartási szolgáltatások helyzetének elemzésé. A népi ellenőrök tavaly azt állapíthatták meg, hogy a lakáskarbantartási munkák koordinálására, mennyiségének növelésére voltak újszerű kezdeményezések. A 17 szakszövetkezetét összefogó Pest megyei Lakásszerviz Társulás például felvevőirodák járásonként! létesítésével, a másodállásos, mellékfoglalkozásos, átalány-elszámolásos rendszer bevezetésével javította a szolgáltatás színvonalát. Nem így alakult az Afitegységek tevékenysége. Árbevételi irányzataiktól elmaradtak. Felső szintű intézkedések következtében ezeknek az egységeknek a szervezeti megváltoztatása rugalmasabbá, az igényekhez igazodóbbá teszi a munkát. Az anyag- és alkatrészellátás javításához azonban további intézkedésekre van szükség. Szociális otthonok A szociális otthonok épületállagának és a gondozottak elhelyezési körülményeinek a helyzetét vizsgálva a népi ellenőrök megállapították, hogy növekszik az igény a szociális gondoskodás különböző formái iránt. Növelni kellene tehát a szociális otthonok befogadó képességét. Pest megye 23 szociális otthonában jelenleg 1955 idős ember elhelyezésére van lehetőség. Ez bizony nagyon kevés. Évente 5—600 rászoruló vár elhelyezésre. A megye szociális otthonainak jelentős hányada elavult, korszerűsítésre, felújításra szorul. A szűkös állami erőforrásokat a legszélesebb társadalmi összefogással kell kiegészíteni a helyzet javítása céljából. A mezőgazdasági üzemek külföldi munkavállalásának tapasztalatait is feltárták tavaly a népi ellenőrök. Megállapították, hogy a megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei melléküzemágaik révén kapcsolódtak be a többségében szakipari jellegű külföldi munkavállalásba, Különösen a fejlett tőkés országokban — az NSZK-ban és Ausztriában —, valamint a fejlődő országokban — Algériában, Líbiában, Irakban — növelték ez irányú tevékenységüket. Tíz mezőgazdasági termelőszövetkezet, két szövetkezeti közös vállalat és két állami gazdaság a külföldi munkavállalás árbevételét forintban kifejezve 223 millióról 582 millióra növelte. A megyei népi ellenőrzési bizottság megállapította, hogy a külföldi munkavállalással kapcsolatos állásfogalások előkészítéséhez célszerű lenne az ágazati szintű információs rendszer létrehozása. Mindezek csak példaként szerepelnek itt a sok vizsgálat témája közül, de jól mutatják, hogy a népi ellenőrök azoknak a jelenségeknek, gondoknak az elemzésére vállalkoztak tavaly is, amelyek a megye lakosságát leginkább foglalkoztatták, illetve közhangulatát, gyarapodását lényegesen befolyásolták. Nem lesz ez másként ebben az évben sem. Császár Ferenc megyei NEB-elnök és dr. Sátor Jánosné általános elnökhelyettes előterjesztése nyomán igényes munkaprogramot fogadott el tegnap a testület. Tsnteremépííás Megvizsgálják a mezőgazdasági nagyüzemek szerepét a népesség élet- és munkakörülményeinek alakulásában azzal a céllal, hogy megállapítsák: ezek az egységek anyagi erőforrásaikkal hogyan segítik a települések fejlesztéspolitikájának megvalósulását, támogatásaik milyen szerepet töltenek be a népesség foglalkoztatásában. S mindez hogyan biztosítja a mezőgazdasági nagyüzemek működéséhez, fejlesztéséhez szükséges munkaerő utánpótlását. Vizsgálat tárgya lesz az általános iskolai tanteremépítés VI. ötéves tervi feladatainak időarányos megvalósítása, a gyermekétkeztetés fejlesztése, valamint a tantéremvílágítás korszerűsítésének a helyzete. Nagy érdeklődésre tarthat számot az a vizsgálat is, amely annak elemzésére irányul, hogy. a föld és vizek védelme területén mennyire tartják be a kormányzati szervek határozatait, valamint a megyei tanács és a KÖJÁL együttes felhívását a gazdasági egységek. Energiagazdálkodás A második félévben kerül sor a tömegtestnevelés és tömegsport helyzetének a vizsgálatára. A cél annak megállapítása lesz, hogy egy korábbi vizsgálatot követően hozott határozatok és intézkedések végrehajtása hogyan halad, a tömegsport iránti igények és lehetőségek között milyen az összhang. Megfelelő hatékonysággal teljesültek-e azok a határozatok, amelyek a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programjának időarányos teljesítését segítették elő? — ennek a vizsgálata lesz az egyik utóellenőrzés témája. A lakosság áruellátásának helyzetét abból a szempontból fogják vizsgálni, hogy az árukínálatban — különösen az alapellátási cikkekben — nem keletkeztek-e olyan hiányosságok, amelyek csorbítanák az eddig elért színvonalat. Cseri Sándor A megyei népfrositbizotisóg ülése , Célszerű társul a hasznossal Kezdeti tapasztalatok a kisváilaikozásokról Csütörtökön délelőtt a mozgalom megyei székházában ülést tartott a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága. A jóváhagyott napirendnek megfelelően a testület tájékoztatót hallgatott meg a megyei tanács január 14-i ülésén elfogadott 1983. évi költségvetésről és fejlesztésialap-tervröl. A résztvevők tudomásul vették azt a tájékoztatót is, amely a megyei népfrontbizottság külföldi kapcsolatairól nyújtott áttekintést. (Erről a témáról, a megyei népfrontelnökség üléséről tudósítva lapunk 1982. november 10-i számában részletesen beszámoltunk.) Az ülésen jóváhagyásra került a megyei népfrontbizottság és testületéinek idei munkaterve is. A napirendnek megfelelően a bizottság megvitatta és elfogadta azt a beszámolót, amely az új gazdasági társulások, kisszövetkezetek működésének kezdeti tapasztalatait összegezte. Az alábbiakban erről adunk ismertetést. Minden újdonság érdeklődést kelt, ám az 1981-ben hozott rendelkezések a gazdálkodás formáinak bővítéséről, a szokásosnál is nagyobb figyelmet kaptak — hangzott el a tanácskozáson. A friss lendület azután alábbhagyott, majd mostanában ismét élénkülni ' kezdett, azaz korántsem lehet végérvényesen megítélni, ténylegesen milyen szerepe lesz a megye gazdaságában az újonnan teremtett lehetőségek kamatoztatásának. Négyszáz felett Az 1982. első félév végéig alakult kisszövetkezetek, szakcsoportok, gazdasági munkaközösségek száma meghaladta a négyszázat, ha minden, formát figyelembe veszünk. Elősegítette az új szervezetek létrejöttét, hogy a megyei irányítószervek egységes álláspontot alakítottak ki, megfelelő tájékoztatókhoz juthattak a vállalkozni kívánók, s a népfrontmozgalom is, a maga sajátos módján, hozzájárult a megfelelő információk terjesztéséhez, az akadályok jelzéséhez, a lakosság körében észlelhető téves nézetek eloszlatásához. A lakosságnak örvendetesnek könyvelték el a felszólalók, hogy az új vállalkozások legnagyobb fésze szolgáltató tevékenységet tart céljának. Elsősorban magánszemélyek és a szövetkezeti szektorban dolgozók vágtak neki a nem próbált útnak, amit bizonyít a többi között, hogy magánszemélyek hatvannyolc gazdasági munkaközösséget hoztak NÉZZÜK, csak nézzük a Krónika című sorozat mind érdekfeszítőbb fejezeteit a televízióban, és míg a korabeli híradókból meg a jelen napjainkban fölvett beszélgetésekből összeállított adásokat figyeljük, kényszerűen az ambivalencia (tehát a kettős érzelműség) furcsa állapotába kerülünk. Miért és miképpen alakul ez így? Nos, azért, mert hétre hét, egyre csak azok szólnak, akik annak idején a 2. magyar hadsereg tagjaiként ott szenvedtek — ne kelljen azt mondani, hogy vi-, tézkedtek — a Donnál, de azok, akik az ő kénytelenkelletlen vállalt szolgálatukat a historikus szemével és tudásával megítélnék, mindeddig nem jutottak szóhoz. Az elmúlt szerda este azonban ez is megtörtént. Egy afféle különkiadásként Juhász Gyula történész, Száraz György író és Tóth Sándor hadtörténész cserélt eszmét a doni eseményekről, s tették ezt vala-Krénlka mennyien úgy, hogy most már egy kissé másként vélekedhetnek mindazok, akik a Krónikát kötelező penzumukként figyelik. Tulajdonképpen két főbb észrevételt tehetünk a Pálfy István vezette — a nézők kérdéseire válaszoló — műsor kapcsán. Az egyik az, hogy a harctéren elpusztult apák fiaiban mily erős az indulat: megtudni, mi és hogyan történt ott a távoli tájakon. Ezt Száraz György szavai bizonyították leginkább, aki maga is hadiárvaként kutatja, nyomozza a negyven év előtti eseményeket. A másik megjegyzés pedig ahhoz a megállapításhoz fűzhető, amely a Donnál összecsnnortos'tott magyar katonák tiszti vezényletét illeti. Hát ez a róluk szóló minősítés igen-igen elmarasztaló volt. Amint a nézők emlékezhetnek rá, a fölkért szakértők egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a parancsnokiás joga szinte teljes egészében afféle — Ady szavaival élve — percemberkék jussa volt. Hirtelen fölkapaszkodott, éretlen és értetlen félintellektusoké, akik karriervágyuktól fűtve próbálták bebizonyítani (had)vezetési képességeiket — hány és hány katona halálának árán ... LENNE persze több és más ok is arra, hogy a Krónikának ezzel a nagyon szívesen fogadott, a késői sugárzás ellenére föltehetőleg számos milliók által nézett hatvan percével külön foglalkozzunk, de a fontiek talán elegendőek ahhoz, hogy ki tessék: igenis így, nem csak a javarészt elfogult — élményeihez, emlékeihez okkal-joggal ragaszkodó, azokat igazolni igyekvő — szemtanúk monológjait hasznos rögzíteni, hanem azokat a kommentárokat is, amelyek, mint mondani szokás, a dolgokat az őket megillető helyre teszik. A. L. létre, az áfész-eknél 174, a termelőszövetkezeteknél 51 mezőgazdasági szakcsoport alakult. Kisszövetkezetből tizennégy, vállalati gazdasági munkaközösségből 83 szerveződött, viszonylag szerény az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, az átalényelszámolású, a szerződéses üzemeltetésű részlegek száma. Pozitívumként értékelte a megyei népfrontbizottság, hogy egyetlen esetben sem került sor új vállalkozási forma bejegyzési kérelmének elutasítására a megye területén, bár némely esteiben akadtak vitás ügyek, főként a tevékenységi kör pontos meghatározását tekintve. Az új vállalkozási formákban egyaránt részesek olyanok, akik munkaidőn túl és olyanok, akik főállásban tevékenykednek, de például a gazdasági munkaközösségekben, a szövetkezeti szakcsoportokban a legjellemzőbb a munkaidőn túli elfoglaltság. Jobb minőség Kedvező kezdeti tapasztalat — és ezt a vitában többen roppant fontosnak tartották —, hogy a többletjövedelem megszerzésének legális, szabályozott módja például a mezőgazdasági szövetkezetekben stabilizálja a munkaerőt, az átalánydíjas részlegeknél több, mint húsz százalékkal növekedett a termelékenység, nyolc-tíz százalékkal mérséklődött az anyagfelhasználás, felére apadtai: a korábbi szállítási költségek. A vállalati gazdasági munkaközösségeknél szembetűnő — igaz, a résztvevők döntő többsége magas képzettségű szakmunkás — a rendkívül fegyelmezett, határidejében pontos, minőségében kifogástalan feladatteljesítés. Természetesen, a tanácskozáson szó esett a feszültségekről, ellentmondásokról, a megoldásra váró ügyviteli kér-, désekről is, mert hiszen szinte általános a panasz a fölöslegesen bonyolult és nagy mennyiségű adminisztráció miatt. Gondokat okoz több helyen a szerződéses üzletek ellenőrzésének rendezetlensége, némely szakhatósági eljárás nehézkessége, az árképzés bonyolultsága, a központi árhatósági útmutatás hiánya, a hitellehetőségek bizonyos esetekre értendő szűkössége. Előnyökkel jár A megyei népfrontbizottság, a tapasztalatokat összegezve, úgy foglalt állást, hogy az új kisvállalkozási formák kezdeti lépései megfelelnek a várakozásnak, a célszerű társul a hasznossal, azaz a kölcsönös előnyök jó alapot adnak a további fejlesztéshez. A népfront helyi »bizottságai, aktivistái segítenek eloszlatni a fölös aggodalmakat, a tévhiteket, ugyanakkor legyenek annak jelzői is, ha valahol roszszul értelmezik az új lehetőségeket. Gyűjtsék mind a pozitív, mind a negatív tapasztalatokat, mert ezekre nagy szükség van az esetleges korrekciókhoz, egyszerűsítésekhez. M. O. Szűkmarkúan mérve AZ ŐSZI IDŐJÁRÁSRA aligha lehetett panasza a mezőgazdáknak: benne van az idei rekordtermés ígérete. Hogy sikerül-e a tavalyi eredményeket túlszárnyalni, az viszont már egyáltalán nem biztos. Pedig, főként gabonából nagyobb hozamokra számít az ország. Hadd ne szóljunk most arról az egyébként nem elhanyagolható körülményről, hogy az 1983-as exportnövekmény felét a mezőgazdaságnak keli adnia, és a gabonafélék hústermelésünk bázisát is jelentik. Maradjunk annál a gondolatnál, kétkedést kifejező mondatnál, hogy a növénytermelésünkhöz kapcsolódó tervek valóra váltása némi veszélyben forog. Lássuk végre, miről is van szó. Pesszimista vélemények szerint Magyarországon harminc esztendeje nem úolt ilyen helyzetben a műtrágyaellátás. E megállapítás túlzó volta nyilvánvaló, ám az sem tagadható: a műtrágya-kereskedelemmel foglalkozó cégek nem kapták meg az igényelt mennyiséget, megrendeléseiknek a gyártók csak részben tudnak eleget tenni. A hiánygazdálkodás e mostanáig ismeretlen szereplője már tavaly megjelent a gazdaságokban, de akkor még elkerülte Pest megye mezőgazdasági üzemeit. Az országos gyakorlattal ellentétben szűkebb pátriánk termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak sikerült ügyes készletezéssel az alapműtrágyákat beszerezniük. Más a helyzet azonban most, január végén. A napokban a Pest— Nógrád—Komárom megyei Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat (AGROKER) illetékes vezetői kevés jóval biztatnak. Elmondták, hogy tavaly nem érkezett be az országba a szerződésekben kikötött és szükséges műtrágyamenynyiség, a hazai gyárak pedig részint exportkölelezettségeik, részint a megnövekedett kereslet miatt képtelenek kielégíteni az igényeket. Az úgynevezett objektív tényezőkön kívül, sajnos, a szemlélettel is baj van. Iparcentrikusság a neve! S az értendő rajta, egyes gyárak még mindig nem veszik kellőképpen figyelembe, a növényeknek nem mindegy, mikor kapják meg a műtrágyát, s korántsem veszik tekintetbe, hogy az éves mennyiséget az előállítók december végéig kiszállítják. Például most is nagy szükség lenne a mesterséges tápanyag kiszórására, amikor szépen fejlődnek a vetések, és egy fejtrágyázással jelentős mértékben növelhetnénk a hozamokat. Az AGROKER tavaly önálló vállalat lett, a sok csatornás értékesítésre való áttéréssel egy időben megszűnt kizárólagos ellátó cég lenni. Felelőssége ma sem kicsi, de paitnetei számának gyarapodása érintetlenül hagyta az árualapot. Magyarul, a nincsből, pontosabban a kevésből a kereskedelem szerkezetének megváltoztatása után sem lehet többet elosztani. Mit tehet ezek után az AGROKER? Egy ismerősöm némi szarkazmussal válaszolt kérdésemre: — Reménykedik, hogy minél hosszabb és több havat hozó legyen a tél, s április végéig elodázható legyen a fejtrágyázás. Nos, ennél azért jóval többet igyekszik tenni a vállalat. Mint beszámoltak róla, kemény csatákat vívnak a gyártókkal, személyes tárgyalások során kísérelnek meg előbbre jutni, tekintve, hogy a telexekből, levelekből már egész gyűjteményre való állt össze. Anélkül persze, hogy a kérdés megoldódott volna. Az AGROKER egyébként rangsorolja vevőit, igyekszik valamennyi üzem igényét legalább részben kielégíteni. EZEK AZ INTÉZKEDÉSEK azonban csak tompíthatják a dolgok élét, de nem hoznak valódi megoldást. Pedig a földet, a növényt nem lehet becsapni, s a magyarázatok aligha járulnak hozzá fejlődésükhöz. Az országos hatáskörű szervek sürgős lépésére van szükség. Annál is inkább, mert ahogy az időjárás eddig kegyeibe fogadott bennünket, később el is pártolhat tőlünk. S akkor derülhet ki igazán, mekkora hiba volt szűk marokkal mérni földjeinken a tápanyagot.' Valkó Béla
