Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
1983. JANUAR 27., CSÜTÖRTÖK 3 Új év — új munkahely Nem voltak könnyű helyzetben A munkahelycserét, még ha az új a régihez viszonyítva ígéret földjének látszik, akkor sem lehet félvállról venni, mindennapi esetként kezelni. Kivált akkor, ha az ember nem önszántából, hanem kényszerűségből vállalkozik rá, mert a régi mukahelyét — mondjuk — átszervezéssel megszüntették. Így jártak a Pest megyei Zöldért dolgozói is. A Pest megyei Zöldértet ugyanis a SZÖYOSZ elnökségének 1982. november 2-i ülésén hozott döntésnek megfelelően, december 31-gyel átszervezéssel megszüntették. (Erről lapunkban többször részletesen beszámoltunk.) A vállalat vagyonát a jogutód Budapesti Zöldért és több Pest megyei Áfész között felosztották. Mi lett a Zöldért, illetve most már a volt Pest megyei Zöldért dolgozóival? A SZÖVOSZ elnökségének döntése szerint az anyagi értékeken osztozó Budapesti Zöldértnek és szövetkezeteknek az embereket is át kell venniük állományukba. S mivel átszervezésről van szó, erkölcsileg, anyagilag nem károsodhatnak; vagyis ugyanolyan vagy hasonló munkakörbe kell kerülniük és számottevően nem csökkenhet a jövedelmük. Tisztes alapról indulva December 7-én megírtuk többek között A holnapról is gondoskodnak cím alatt, hogy a hálózati (kirendeltségi, bolti) dolgozókat az áfészek január 1-e után korábbi munkahelyükön foglalkoztatják. A központi állományról a Budapesti Zöldértnek kell gondoskodnia. S tették, teszik ezt úgy, hogy akik nem kerestek új munkahelyet, maguknak, azoknak egy vagy két, a többségnek két, sőt három munkakört felajánlanak. Akik maradnak, mármint a Budapesti Zöldértnél, azokkal a gazdasági, a társadalmi szervezetek vezetői tisztázzák a történteket (az átszervezés okait) és a tennivalókat, munkalehetőségeket. Mindenki, elsősorban az átszervezéssel megbízott felelős politikai, gazdasági vezetők tisztában voltak azzal, hogy a sokoldalú törődés ellenére nem lesz diadalmenet, amit kénytelenek végigjárni. A Zöldért dolgozói különösen az idősebbek, a törzsgárdatagok életében az átirányítás keserű szájízt jelenthet. Erről egyébként Menyhárt Erzsébet, a KPVDSZ Pest megyei Bizottságának titkára többek között a következőket mondta: Az átszervezés szükségszerű, ezt talán senki sem vitatja, de a munkájukat és a munkahelyüket szerető emberek életében törést jelent. Ez az átszervezés végrehajtóinak s természetesen a szakszervezetnek, a választott tisztségviselőknek a felelősségét növeli. Mindenkivel lehetőleg személyesen kell foglalkozni és a leghumánusabban eljárni. December közepén a Pest megyei Zöldért központi dolgozói közül néhányan panaszszal fordultak szerkesztőségünkhöz. (Az__ átszervezés egyéneket érintő intézését sérelmezték.) Sajátos szemszögből Az egyik panaszos elmondta, ha nem gondoskodtak volna saját magukról, akkor az utcára kerülnek. O például tizenegy munkahellyel tárgyait, mire megfelelőt talált. A másik, szabadságáról visszatérve értesült a történtekről és nem beszélgetett vele senki. A bolti dolgozókkal sem. Az egyik személygépkocsi-vezetőnek teherautót ajánlottak föl. A beruházási előadónak pedig meós munkakört.Hát igen, nem erről volt szó. Néhány sérelmet, félreértést azonban a helyszínen, azonnal sikerült tisztázni. Például annak, aki tizenegy munkahelylyel tárgyalt, a Budapesti Zöldértnél ajánlottak munkakört. Pontosan olyat, amilyet a Pest megyei Zöldértnél betöltött. Csak hát neki a Pest megyei Zöldértnél korábban azt ígérték, hogy jövőre (vagyis 1983- ban) magasabb beosztásba kerül, s ezt kérte számon a Budapesti Zöldérttől. Aki pedig azt sérelmezte, hogy vele senki sem beszélgetett, arról feledkezett meg, hogy eppen a szakszervezeti bizottság titkára, a felszámoló bizottság tagja tájékoztatta. A bolti dolgozókat elsőként a szakszervezeti bizalmiaknak kellett felvilágosítaniuk. Sajnos volt, aki ezt elmulasztotta, de aztán az igazgató aláírta az áthelyezési értesítést, a kiskereskedelmi osztályvezető meg személyesen kézbesítette. A Pest megyei Zöldért képviselőjeként tehát ő mindegyikőjükkel találkozott és személyesen beszélt is. Az átszervezés végrehajtói nem voltak könnyű helyzetben. Népgazdasági, vállalati, szövetkezeti és egyéni érdekeket kellett egyeztetniük. S közben olyan dilemmák keletkeztek, amelyeket csak kompromisszummal lehet megoldani. Például: a Budapesti Zöldértnél van beruházási előadó, akinek a munkájával elégedettek. Két beruházóra nincs szükségük. Mi legyen a Pest megyeivel? Vagy: a Budapesti Zöldértnél sem kell két ugyanolyan osztályvezető. Mi legyen a Pest megyei Zöldért adott — például kiskereskedelmi — osztályvezetőjével? S a jövedelem ... Erkölcsileg, anyagilag is Az alapfizetés marad, de hogy a beosztás, vagy a jövedelem azonos legyen, azt nem lehet garantálni, mivel az áfészeknél és a Budapesti Zöldértnél más a prémiumrendszer. Ha ugyanolyan lenne, a prémium, a jutalom akkor is csak a kimagasló munkáért adható! A jövedelemmel kapcsolatban különben a Budapesti Zöldért személyzeti és szociális igazgatója a következőket mondta; arra törekszünk, hogy a hozzánk kerülő dolgozók fizetése, jövedelme ne csökkenjen. Mi viszont nem tudunk olyan széleskörűen prémiumot biztosítani, mint ahogy ezt a Pest megyei Zöldértnél sokakra kiterjedően tették. Akik példásan dolgoznak, az év során természetesen kaphatnak jutalmat is. De a jutalom az nem járandóság, azt követelni nem lehet. A félreértéseket tisztázták. Természetesen volt vita, s különösen éleslátás sem kell ahhoz, hogy tudjuk, még lesz is. Az mindenesetre megnyugtató, hogy annak a parázs hangulatnak, amit december közepén a Pest megyei Zöldért központjában tapasztaltunk, már nyoma sincs. S nem az idő gyógyította be a sebeket, hanem az átszervezésért felelősök igyekeztek és igyekeznek orvosolni a sérelmeket. Még a vélt sérelmek mellett sem mennek el megfelelő reagálás nélkül. Az új munkahely, új alkotási lehetőség új feladatokat is jelent, s a volt Pest megyei zöldártesek és a Budapesti Zöldért, illetve az áfészek dolgozóinak most már ez az új közös munka határozza meg értékét, mind . erkölcsileg, anyagilag. Szente Pál Eredményesen dolgoztak Fejlődő lakásszövetkezetek A lakásszövetkezetek tevékenységének eredményeiről és továbbfejlesztésükről tárgyalt szerdán a SZÖVOSZ székházában a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. Az ülésen, részt vett Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. A tanács megállapította: az építőszövetkezet fennállása óta, az elmúlt 12 évben 38 ezer lakást építettek, s ezzel hasznosan járultak hozzá a lakáspolitikai tervek megvalósításához. Különösen azok a szövetkezetek működnek eredményesen, amelyek vállalati, intézményi háttérrel alakultak, és amelyek állandó megbízások alapján folyamatosan építkeznek. E szövetkezetek keretében az állami támogatás, a vállalat által nyújtott segítség és a lakástulajdonosok saját munkája együttesen jól hasznosul. A szövetkezetekre a következő években is fontos feladat vár újabb lakások építésére, illetve a lakóházak fenntartásában. Ehhez azonban szükség van a szövetkezetek alapításával, működésével kapcsolatos előírások, feltételrendszerek korszerűsítésére. A fogyasztási szövetkezetek országos tanácsa irányelveket alakított ki ennek segítésére. A javasolt, új megoldások közé tartozik a hoszszú távú előtakarékosság formájának bekapcsolása a szövetkezeti építésbe. Bevásárlékosarak fémből A PEFÉM sződiigeti gyáregységében évente több ezer bcvásárlókosarat készítenek. Az acéldrótból összeszerelt kosarakat krómozás után szállítják megrendelőiknek. Tanácskozás NBszogazdasági bizottság Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága — Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) el-. nökletével —, szerdán ülést tartott a MÉM-ben. Az ülésen részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke is. A bizottság tagjait Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Kovács Antal általános titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a mezőgazdaság, illetve a vízügy idei feladatairól és a gazdálkodás feltételeiről. Az ülésen az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága megtárgyalta és elfogadta idei munkatervét. Hügtsliitasaa, gyorsan alkalmazkodnak A háztáji haszna a köz javára Tisztelem, becsülöm a kistermelőket. Eszünk, ehetünk és a kalóriát tekintve fogyasztásban a világelsők között vagyunk. Teljesen nyilvánvaló, hogy szorgalmukkal, hozzáértésükkel, rugalmas, gyors alkalmazkodásukkal számottevően segítik terveink teljesítését, a lakosság élelmiszer-ellátását, külgazdasági egyensúlyunk javítását. Nem vitatható tehát, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséhez jelentős népgazdasági érdekek fűződnek. A mezőgazdaság összes termelésének mintegy 30 százalékát a kisgazdaságok adják. A hivatalos felmérések szerint másfél millió család foglalkozik háztáji termeléssel, két és fél milliárdnyi munkaórában 45 milliárd forint értékű termelőeszközt hasznosítanak. Mintegy 10 milliárd forint az éves termelési értékük. Érzékeny terület A társadalmi elismerést kétségkívül a jó termékkel, a folyamatos ellátással tudták kivívni. A megbecsülés most már általános, bár őszintén kell beszélni arról is, hogy a háztáji gazdálkodás nagyon érzékeny terület. Amilyen hirtelen magasba szökhet a lelkesedés, megfelelő háttér hiányában olyan mélyre is zuhanhat. A Bevetésre készül a Dromedar A MÉM Repülőgépes Szolgálatnál ilyenkor esedékes a mezőgazdasági repülőgépek nagyjavítása, karbantartása. Az országban három helyen, Budaörsön, Kaposvárott és Nyíregyházán ötven helikopteres és hatvanhat repülőgépes brigád masináit ellenőrzik. Képünkön: lengyel gyártmányú, „Dromedár” repülőgépek nagykarbantartása a budaörsi hangárban gazdák megtanulták, mércéül ezt használják: megéri — nem éri! Mi a kifizetődőbb, a sertéshizlalás, a tejtermelés, a gyümölcstermesztés avagy a fóliázás. Ott állandósul a termelői kedv, ahol a haszon! Nincs az az érzékeny műszer, amely gyorsabban reagálna a gazdaságirányítás, a piac, az időjárás apró rezdüléseire, mint a kistermelők. A gödöllői járásban az áfész és a tsz-ek integrálják a fóliás termesztést. A meg nem értés gyakran ellentéteket szül. Mert a kedv, a szabad idő feláldozása kétségtelen, hogy nem érdek nélküli. Aki állandó munkája mellett sok időt, energiát fordít a háztájira, jogos, hogy hasznát is lássa. A kormány több rendelete, a tevékenység figyelemmel kísérése garantálja is ezt. Viszont egy-egy helytelen intézkedéssel, például a sertés, vágómarha vagy a baromfi késedelmes átvételével — mint legutóbb Hernád körzetében történt — kedvüket lehet szegni a gazdáknak. A nagyüzem integrálja A jogszabályokat természetesen azért alkotják, hogy azokat betartsuk, de merev alkalmazásuk a termelésben fennakadásokat okozhat. A kistermelők munkáját számtalan módon lehet segíteni. Ügy is, hogy pontosan érkezik a jószágot átvevő, a megrendelt jármű, az állatorvos, az inszeminátor lelkiismeretes és szolgálatkész. A portákra kerülő jószágok nem a kényes, a nagyüzemi tartási körülményekhez szokott állatok, hanem a mostohább feltételek között is jó eredményt produkáló fajták. Ösztönzőleg hat az is, ha a településeken olyan fórumokat rendeznek, ahol a háztáji agronómusok, állatorvosok mellett jelen vannak a társadalombiztosítással, az adózással foglalkozók is. ök közvetlen felvilágosítást, tájékoztatást adhatnak például a termelési érték és az adózás közötti öszszefüggésekről, a szakcsoportokba tömörülés lehetőségeiről. Mintaudvarok — Pest megyében mintegy tizenöt található — módot adnak arra, hogy az eszközöket éppúgy bemutassák, mint az elsajátításra méltó termelési módszereket. E téren — főként a szervezésben — a társadalmi szervek a mainál sokkal többet vállalhatnának. Mert erre is szükség van, mint a kifogástalan tenyészanyagra és a takarmányellátásra s a biztonságos átvételi rendszerre. Ezek a feltételek a mezőgazdasági nagyüzemek integrációs tevékeny ségének eredményeként ma jobbára adottak. Szerencsére nem váltak be azok a jóslatok, amelyek néhány évvel ezelőtt is a kisgazdaságok termelésének visszaeséséről szóltak. Agrárpoliti* kánk e téren is egyértelműen ösztönzően hatott. Évről évre, ha csak egy-két százalékkal is, de nőtt a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése. Ugyanakkor a számuk valamelyest csökkent. Most egy-egy kistermelő átlagosan nagyobb termelési értéket ér el, mint korábban. A tapasztalatok jelzik azt is, hogy a kisgazdaságok fokozatosan szakosodnak. Ehhez kér; nek speciális segítséget és szolgáltatást. Nagy terhet vesznek le a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tagjaik, dolgozóik válláról, ha megfelelő térítés ellenében a korszerű gépeikkel megművelik a háztáji és illetményföldeket, segítenek a vegyszerezésben. E téren kiemelkedő a munkája az abonyi József Attila, a hernári Március 15., a dunavarsányi Petőfi tsz-nek és még sorolhatnám. Legalább ennyire fontos, sőt nélkülözhetetlen, hogy megfelelő berendezésekkel, kisgépekkel korszerűsítsük a háztáji és kisegítő gazdaságokat. Segíteni kell nekik abban is, hogy az eddiginél kevesebb és könnyebb napi elfoglaltsággal legyenek képesek ellátni a ház körüli munkát. Villanydarálók, motoros kapák, önetető, önitató berendezések, egyéb eszközök tegyék hathatósabbá erőfeszítéseiket. Hiszen mindez a fiatalok részvételét tekintve meghatározó. Ilyen feltételek mellett vállalhatják a kifizetődőbb háztáji tevékenységet. Annál is inkább, mert a fiatalok otthonteremtése olyan költséges vállalkozás, amelyhez minden anyagi erőforrásra szükségük van. / Ésszerű munkamegosztás Országunk előnyére válik, hogy az utóbbi években észszerű munkamegosztás bontakozott ki a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők között. Magától értetődő tény, hogy a termelőszövetkezetek, áz állami gazdaságok segítsége nélkül nem virágozhatna a háztáji sem. A tenyész- és szaporítóanyaghoz, a takarmányhoz és egyéb szolgáltatáshoz honnét is juthatna hozzá máshonnan a háztáji gazda, mint a nagyüzemből. Csak így lehetséges, hogy a nehezen gépesíthető uborkatermesztés 08 százalékát, a zöldpaprika 70 százalékát, a málna 83 százalékát, a sertések 61 százalékát, a vágónyúl 96 százalékát, a tehéntej 19 százalékát, a kisgazdaságok adják Pest megyében. Bizonyosság tehát, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységére még nagyon hosszú ideig szükség lesz. További fejlesztések kellenek ahhoz, hogy azt a sok tartalékot, ami a háztáji gazdaságokban még megtalálható, valamennyiünk javára fordíthassuk. Bóna Zoltán
