Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 21. SZÁM 1983. JANUÄR 26., SZERDA IresSiftésiyek és feladatok a gazdaságiban A politika mozgósító erejével A lakásépítési terv változatba mc?ad „Állandósult eleme immár munkánknak, hogy folyamato­san nehezedő körülmények kö­zepette kell egy-egy esztendő feladatait kijelölni, s ezek vég­rehajtását teljesíteni.’’ Ezekkel a szavakkal kezdte szóbeli kiegészítését a napi­rend írásban előterjesztett anyagához Pálmai László, az MSZMP városi bizottságának titkára. A városi pártbizottság tegnap délután megtartott ülé­sén az elmúlt év gazdasági eredményeit tárgyalták meg, az idei év feladatairól hatá­roztak a pártbizottság tagjai. A tanácskozáson részt vett: Balogh László, a Pest megyei Pártbizottság titkára. Az ülés elnöke Weisz György tanács­elnök, a pártbizottság és a párt-végrehajtóbizottság tag­ja volt. A napirenden szereplő re­ferátum bőséges tájékoztatást adott az elmúlt év gazdasági törekvéseiről, sikereiről, gond­jairól. erőfeszítéseiről. Foglal­kozott az energiahordozók gazdaságosabb átalakításával, a földgázprogrammal, a gazda­sági társulásokkal, kisvállal­kozásokkal, a célszerű takaré­kossággal, a kereskedelem és szolgáltatások, valamint a köz­ellátás helyzetével, a lakásépí­tés programjával, a társadalmi összefogással elért imponáló sikerekkel, s kiemelten az idei év feladataival. Termelékenyebben A nemzetközi és hazai gaz­dasági élet fő vonásainak, ösz­­szefüggéseinek elemzése után Pálmai László rátért a város gazdasági életével, fejlődésével összefüggő kérdésekre, s mint megállapította; a pártbizottság az általános összefüggések fi­gyelembevételével hívta fel a vállalatokat a gazdasági sza­bályozó rendszerben bekövet­kezett változásokra, a tervek ilyen körülmények között való teljesítésére. A párt helyi ve­zető testületé a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a gazdasági és szövetkezetpoliti­kai bizottságának részvételével ellehőrizte a tervek teljesítését. Nagy gondot fordítottak az MSZMP KB június 23-i hatá­rozatának helyi megvalósításá­ra. őszinte, nyílt hangnemben esett szó a gondokról a terme­lési tanácskozásokon és mun­kásgyűléseken, s a politikai munka, mozgósító erejének is szerepe volt abban, hogy Vá­cott a termelés és forgalom összesített értéke meghaladja a 13.4 milliárd forintot, s ez 600 millióval több a bázisidő­szak eredményeinél. A szám­adatok közé tartozik az is, hogy a tervteljesítés 98,9 százalék, a szocialista országokba irányuló export 20 millió forinttal volt több a bázisidőszaknál, a ter­melékenység pedig 6,6 száza­lékkal jobb, mint korábban. Mint azt a pártbizottság titká­ra elmondta: a vállalatok a ne­hezebb gazdasági körülmények között 14 százalékkal alacso­nyabban teljesítették úgyneve­zett eredménytervüket, de ne­gatív eredménnyel egyetlen önálló vállalat sem zárta az évet. Ám mindezek mellett — mondotta az előadó — látni kell sürgető tennivalóinkat is, köztük az exportképesség, a bér- és létszámgazdálkodás ja­vítását, s más feladatokat. Iparunk ás a piac A pártbizottság titkára töb­bek között szólt azokról az át­lagosnál nagyobb erőfeszíté­sekről, melyekre a dolgozók munkájától függetlenül volt szükség ugyan, ae őket terhel­ték. Az év elején meghatáro­zott 4,5 százalékos termelési növekedést sikerült elérni. A beruházások hatására a legna­gyobb fejlődést az Egyesült Iz­zó váci gyára érte el. Az el­múlt gazdasági évben szembe kellett nézni azzal is, hogy az iparágak többségében csökkent a piaci kereslet, estek az exportárak, s így a nyugati ex­portra termelő vállalatok fele a bázisszint alatt teljesítette az exporttervét. A pártbizottság munkaközösségei többször foglalkoztak ezzel a kérdéssel, így az MSZMP KB 1977 ok­tóberi határozatának végrehaj­tásával is. Ezekről a kérdéséi­ről részletesen szólva, konkrét vállalati példákat említve tért rá az előadó a várospolitika te­rén tett intézkedésekre és azok eredményeire, majd az idei év feladataira. Közös erővel Tavaly a társadalmi munka, amit a város lakói végeztek szűkebb pátriájuk érdekében, elérte az egy főre eső 654 fo­rintot. Az összesen 24,4 millió forint értékű munka a városi fürdő, a ligeti tó, a sportléte­sítmények, utak, járdák, par­kok építésén valósult meg. Ez is idei év indításának alapjai­hoz tartozik. — önálló vállalataink veze­tői úgy látják, hogy előzetes fejlesztési kötelezettségeiknek eleget tudnak tenni — mon­dotta Pálmai László, aki leg­fontosabbként a gazdasági egy­ségek feladatairól szólt, s töb­Kié a veréb? Recept — Lehőcz módra A Magyar Konyha című fo­lyóirat gondozásában megje­lent A főzőkanál művészei Című 300 oldalas kötet. Az előszót Lontai Egon, a Ma­gyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének elnöke írta Arról írt, hogy minden alko­tó szakácsnak, cukrásznak megvan a lehetősége a halha­tatlanságra — ha tehetségét kellő tárgyi tudással, tudomá­nyos igényű felkészültséggel, szakmai műveltséggel párosít­va használja. Nem egy étel őrzi ma is alkotójának a ne­vét. Másfél száz fényképpel és névvel találkozunk a követ­kező oldalakon. Ebből egy a váci: Lehőcz János szakács­­mester, aki visszaemlékezésé­ben elmondta, hogy pályafu­tása a váci vasúti étteremben kezdődött. Édesapja tanította meg az ősi mesterség fogásai­ra, szeretetére. ö kezdeményezte az első szakácsparádét, a Pokol csár­dában, először hazai, majd nemzetközi szakemberek be­vonásával. Az ötlet annyira sikerült, hogy amerikai kollé­gáik is átvették. Sajnos a Miamiba induló magyar csa­­oatból a kezdeményező Lehő­­czék kimaradtak. Idézi a ma­gyar mondást: „Nem azé a veréb, aki megfogja, hanem aki megeszi!” Három recent zárja a váci szakaszt, első helyen áll a Töltött hátszín, Lehőcz módra P. R. bek között arról is, hogy a vál­lalatok vezetői megértik a szi­gorúbb gazdálkodási feltételek szükségességét, de nem tart­ják elegendőnek a tőkés export támogatását, noha egy sor vál­lalat eredményes lépéseket tett annak fejlesztése érdeké­ben, s tudják: a már elért si­kerek megtartása is nagy erő­feszítéseket követel majd. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítanak a vállalatok a szo­cialista országokba irányuló exportra, s a város iparának rubelelszámolású kivitelét je­lenleg 7—8 százalékkal szük­séges növelni. Munkaerőmozgás, létszám­­csökkenés, bérfejlesztés. Ezek­ről a kérdésekről szólva né­hány vállalatról tett említést az előadó. Így például a Váci Kö­töttárugyárról, ahol az ered­ményektől függően 2—2,5, a Forte gyárban 2,5, a HAGY- ban 4,5 százalékos bérfejlesz­tést látnak az év során meg­valósíthatónak. Ez utóbbiban komoly lemaradást kell pótol­ni. Még nagyobb gondot kell fordítani ebben az évben a nyereséges termelésre, a ta­karékos import- és energia­­gazdálkodásra, s tovább kell folytatni az energiahordozók váltását. Lakásépítés A pártbizottság azt várja a kereskedelemtől, hogy megfe­lelően biztosítsa az alapellá­tást, elégítse ki a fogyasztói igényeket. Az új kisvállalatok segítsék elő a szolgáltatások javulását. A nagy hangsúllyal kiemelt lakásépítésről szólva Pálmai László megállapította — nem mondhatunk le a VI. ötéves tervi lakásszám eléré­séről, s ennek érdekében új kapacitást biztosító vállalatot is hívunk a városba. Pártszerveink a pártmunka eszközeivel segítsék elő gazda­ságpolitikai céljaink végrehaj­tását — fejezte be előadó be­szédét a pártbizottság titkára. Az ülésen elhangzott hozzá­szólások és a vita után meg­tárgyalták és elfogadták a tes­tület idei munkatervét. Kovács T. István Hegyek kisöft, dombok ölén Kastélyból művelődési ház Autóbusszal mindössze fél­óra alatt érünk Rádra. A he­gyek, dombok között elterülő község közepén áll a Muslay­­kastély. Bodonyi Józsefné igazgatót és a férjét itt, a felújítás alatt levő művelődési házban ta­lálom. Bár vasárnap van, fo­lyik a munka. Beállították a vetítőgépet, a nézőtérre berak­ták a székeket. — Hétfőn és szombaton ve­títünk a község lakóinak. Ügy gondoltuk, hogy a hétfői nap azért is megfelelő, mert olyankor nincs televíziós mű­sor. Nagyon örülünk, hogy végre van mozi. Január 10- én volt az első előadás. Re­mélem, ki is használják a le­hetőséget a helybeliek s nö­vekszik a nézőszám — mond­ja Bodonyiné. — Milyen csoportok költöz­tek ide? Motor a hobbi — Szakköreink egy része a könyvtárban, másik fele az is­kolában kapott helyet. Saj­nos még szükek a lehetősé­geink. A bélyeggyűjtő szak­körünk vezetője Csermák Jó­zsef tanár, ők az iskolában tartják foglalkozásaikat. Ter­veznek az idén kiállítást is. Van nyugdíjasklubunk, amely­nek vezetője Hlinka József. A néptáncszakkörünket pedig Adám Mária tanárnő vezeti. Ök is az iskolában próbál­nak. Lelkesen dolgozik a kert­barátkor. De az ő munkájuk­ról inkább a népfronttitkárt, Komáromi Józsefét kérdezze. Ott barkácsol, ni — mutat a kastéllyal szembeni műhelyre — merthogy a motor a hobbi­ja. Komáromi József megtörli olajos kezét. Barátságosan int, hogy üljek le. A nagy satu­pad mellett telepszik le s mondja: — A kertbarátkor 1977-ben alakult. Azokat a területeket használjuk, melyeket a helyi termelőszövetkezet nem tud megművelni. Ma már 32 ta­gunk 154 négyszögöl földet mondhat magáénak. A múlt évi terméseredményünk 9 ezer 600 forint volt. — Hogy kezdik az évet? — Az idén a pomázi kert­barátkor tagjait látogatjuk meg. A télen ismeretterjesztő előadásokat hallgattunk. Leg­közelebb január 31-én Sipos Béla mezőgazdász látogat el hozzánk és a kerttípusokról beszél. Minden évben ott va­gyunk s leszünk a debreceni virágkiállításon. Kezébe veszi a szerszámot, belemélyed a munkába. Szin­te ég keze alatt a munka. Hal­kan elköszönök s szinte kioso­nok az ajtón. Konditerem is Bodonyi Józsefné az udva­ron már vár, karon ragad s a könyvtárba invitál. Miköz­ben belépek az ajtón, végig­hordom tekintetemet a repe­dező falakon. Itt, bizony, el­kel a felújítás. — Olvasóink közel 6 ezer Minden gyereket befogadnak Harmincon innen, fiatalon Három éve nyílt meg a fó­ti óvoda a Vörösmarty utcá­ban. Nyéki Lászlóné, az óvo­da vezetője szívesen kalauzol végig. — Hogyan kezdték? Az óvodánk 150 személyes modert épülete a fóti Béke Tsz kivitelezésében készült el. Amikor elkezdtük tizenketten voltunk, ebből ma kilencen gyesen vannak. Az utánpót­lást a Fóti Gyermekváros óvó­nőképző szakközépiskolájából kapjuk. A nyári gyakorlati munkát itt töltik a fiatalok Boldogan mondhatom, nincs munkaerőgondunk. A jó fel­tételek a munkánkhoz biztosí­tottak. — Minden gyereket fel­vesznek? — Két év óta minden gyer­mek számára van hely. — Mi a jó munka titka? — A gárda harmincon in­nen, tettre készen áll, hogv minden újat és jót átvegyen a mindennapi munkájához. A tizenkét főből tíz munkatár­sam itt lakik. Nálunk hat csoport, Kisalagon a Béke ut­cában öt csoport működik. — Minden segítséget meg­kapnak? A tanács négyszögölenként 100 forintért ad telket, peda­­góguskölcsönt adnak azok számára, akik itt akarnak ott­hont teremteni, eddig ezt nyolcán vették igénybe. A patronálok a PIÉRT tmk-sai, Kamarás Ferenc vezetésével Tavaly festettek, kéthavon­­ként javítást végeznek. — Milyen gondok vannak? Az egyholdas területen nincs árnyékot adó fa, nyári meleg­ben erősen tűz a napsugár. Az udvarrendezés 'eladata előt­tünk áll, számítunk a szülők önzetlen segítségére. A kisala­­gi részen az épület régi, fel­újítási munka mindig akad. — A naptár szerint tél van de a kellemes tavaszi leve­gőben sétára indulnak a csöppségek az óvó nénikkel együtt. Solymosi László kötet közül válogathatnak — mutat körbe a polcokon házigazdám. — Legtöbben szépirodalmi könyveket ke­resnek. Van felnőtt- és gyer­mekkönyvtárunk. Meglepetésemre, a könyvtár mellett kondicionálóterem is van. — Ki jöhet ide edzeni? — kérdezem Kovács Tibort, aki szorgalmasan emelgeti a sú­lyokat. — Bárki, aki fogyni sze­retne. A rádi fiatalok közül sokan itt adják le fölösleges kilóikat. Mindennap nyitva tartunk, s hasznos tanácsokat adunk az er,őfejlesztő gyakor­latokhoz. Ha már mozi sem lesz Kint felbúg a gépkocsi mo­torja. Jelzi, hogy Bodonyiék Pencre indulnak. Velük tar­tok. Egykori parasztházat alakí­tottak át mozivá ebben a fa­luban. Szombaton és vasár­nap vetítenek itt filmeket. Az 1400 lakosú községben jófor­mán ez az egy szórakozási le­hetőség van. Igaz, közel fek­szik Vác, de annak vonzása nem pótolhatja a szükséglete­ket. — A múlt évben 76 elő­adást tartottunk, több mint 3 ezer nézőnek — mondja Bodonyi Józsefné. — Mivel még így is gazdaságtalan az üzemeltetés, szó van arról, hogy be kell zárnunk. Akkor viszont ez sem lesz. — Őszintén remélem, hogy erre nem kerül sor. Nagy Péter János Új cementfajfa A Cement- és Mészművek váci gyára idén is újfajta cementtel jelentkezik. Meg­kezdik a nagy szilárdságú, adalékanyag nélküli PC-ce­­ment kísérleti gyártását. Ezt a terméket házgyári felhaszná­lásra szánják. Egyidejűleg a tavalyi kísérleti gyártást — a 250-60 KSPC adalékanyaggal kevert cement előállítását — folytatják. A 2000 tonnányi kísérleti gyártás után idén körülbelül 30 000 tonna kerül ki az újdonságból a DCM-ből. Ezt elsősorban lakossági fel­­használásra készítik. Kettős jubileum Madáchra emlékező váciak A kiállítás összeállítója és Inke László színművész társaságá­ban Madách Zsuzsa. P. K. felvétele Kettős évforduló ünneplé­sére került sor a hét végén a Madách Imre Művelődési Köz­pontban: százhatvan éve — 1823. január 21-én született Madách Imre és főműve, Az ember tragédiája bemutatása pedig századik évfordulóját érte meg. Az ünneplők népes tábora először az emeleti galériában gyülekezett, ahol Czine Mi­hály, az irodalomtudományok doktora nyitotta meg a Ma­dách életét, munkásságát be­mutató fotódokumentációs em­lékkiállítást, melyet gondos előkészítő munkával, öt mú­zeum anyagából Papp László fotózott és állított össze. A jubileumi ünnepségen részt vett Madách Zsuzsa, a drámaköltő egyik Budapesten “lő oldalági leszármazottja is. Az önkényuralomban — Nemzetünk tudatának alakításáért, formálásáért sen­ki sem mutatott fel többet szellemi óriásaink közül, mint Madách Imre — hangsúlyoz­ta emlékbeszédében Czine Mi­hály. — Aki a XIX. századi magyar drámairodalom klasz­­szikusaként, gondolkodóként és politikusként egyarán' méltónak bizonyult az embe­riség figyelmére. A városhoz való kötődése folytán megkülönböztetett tiszteletüket aligha fejezhet­ték volna ki szebben annál a váciak, hogy a szellemi gya­rapodásukat szolgáló intéz­mény homlokára az ö nevét írták. Büszke lehet arra is a város, hogy ez ünnepi alka­lomra, a korabeli felvételek­ből ilyen gazdagon összeállí­tott kiállítás idézheti meg sze­mélyét. Felmutatva a koráb­bi legendákkal szemben, hogy Madách az 1848-as szabad­ságharcnak is hűséges híve volt. Aktív formálója, cse­lekvő résztvevője — elsősor­ban Nógrád megye politikai és közéletének. Gondolkodását mégis egy későbbi korba szokták helyez­ni. Szomorú életet adott szá­mára a sors. Mire kilábalt a pályakezdés első zűrzavará­ból, már lepergett a világosi tragédia, és mire beköszön­tött az illúziók enyhébb évad­ja, a kiegyezés, meghalt. Ma­gányos, megkínzott alakját az önkényuralom sötét korszaka fogta körül. Ebben a környe­zetben alkotta meg életművét, remények, égboltok, lelkese­dések nélkül, egyedül a ke­serűség hősiességéből. Minden csalódásról, kegyetlenségről beszél körülötte amikor le­írja: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!" Ezt a minden nép számára ma is érvényes gondolatot, a moz­dulás szükségességét, mert a mozdulatlanság maga a halál. Madách főműve előtt még jelentős világirodalmi jövő áll, egyre inkább reflektor­­fénybe kerülnek életművének féltve őrzött értékei — mond­ta befejezésül érdekfeszítő megnyitójában az előadó. A Madáchról készített fel­vételek, dokumentációk, port­rék és Az ember tragédiájá­hoz készített Zichy-illusztrá­­riók február 7-ig tekinthetők meg. Lelket keresve A megnyitót követően Inke László, színművész Lelket ke­resek című önálló estjén is­merhették meg a színházter­met megtöllő érdeklődők Ma­dách Imrét, az embert, a köl­tőt. A közel kétórás műsor felölelte az író gyermekkorát, a fiatalságát, az indulatok közt tehetetlenül vergődő fér­fikorát, a komisz házasságát, a válást, majd a végső áila­­ootot, a sztregovai dermedt magányt. Az alig, vagy egyáltalán nem ismert fuldokló szenve­délyekkel teli életképek ma­cával ragadták a közönséget. \7 alkotó megelevenített írá­saiból vasakarat, erő. tehetség sugárzott. Surányi János ISSN 0133—2759 (Váci Hirls

Next

/
Oldalképek
Tartalom