Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

Erősödik a kcnkurcenraa Fuvarok a lakosság számára X Szállítunk kicsiben és nagy­ban. S bármennyire is furcsa, hosszú éveken keresztül több­nyire nem a nagy fuvarokkal volt a baj, hanem azzal, hogy újonnan vásárolt bútorainkat, a néhány mázsányi tüzelőt vagy építőanyagot nem tudtuk hazajuttatni. Az új jogszabá­lyok szerint azonban egyéni vállalkozó fő- vagy mellékál­lásban is foglalkozhat fuvaro­zással. Vajon a szállító kisiparosok képesek-e már kielégíteni minden igényt Pest megyé­ben. Erről érdeklődtünk né­hány városi tanács és a ceg­lédi járási hivatal ellátás-fel­ügyeleti osztályán. Hang Károly, a nagykőrösi városi tanács osztályvezetője szerint mindössze ketten kér­tek eddig fuvarozói engedélyt, s úgy tűnik, a fogatosokkal együtt eleget is tudnak ten­ni minden helyi megrendelés­nek. Gödöllőn viszont már annyi a fuvaros, — állítja Simon István osztályvezető, — hogy csendes háború is dúl közöt­tük. A városban eddig tizen­hatan váltottak engedélyt, de sok autótulajdonos a kör­nyékbeli településekről is le­jár, s ők is többnyire a he­lyi áruház, vagy bútorbolt előtt táboroznak. Ezzel természe­tesen a lakosság jól jár, hi­szen mindig talál fuvarra vállalkozót. A városi és a j községi tanácsoknál azonban máris több engedély vár elbí­rálásra, s így alighanem nö­vekszik a konkurrencia. Ahogy Erdélyi Gábortól, a ceglédi járási hivatal osztály­­vezetőjétől megtudtuk, a fu­varozási helyzet nem csupán az egyéni tulajdonban lévő kisteherautók miatt javult. Ezen a környéken a gazdál­kodók közül nagyon sokan rendelkeznek kisebb-nagyobb utánfutókkal, s természetesen nem csupán maguknak, de — szívesség gyanánt — a szom­szédoknak is elviszik amire szükség van. S hogy a fuva­rozói szakma sokak számára szimpatikus, bizonyítja, hogy Albertirsán, Jászkarajenőn, Kocséron és a többi települé­sen tíz kisteherautó áll a község lakóinak szolgálatára. Nem panaszkodhatnak a váciak sem, hiszen amint azt Vörös Frigyesné főelőadótól megtudtuk, eddig 16 teher­gépjármű-fuvarozói enge­délyt adtak ki. Közülük hár­man CB-s telefonnal is ren­delkeznek, tehát menet közben is vállalhatnak fuvarokat. Többen szóvá tették az osz­tályvezetők, hogy a jó ellátás-ÉRDEMES Riasztó adat a laikusnak, a szakembernek egy­aránt: az építésható­• sági jogszabályok gyűjte­ménye több, mint 3600, igen, nem tévedés, több, mint háromezerhatszáz ol­dalt tesz ki. Erre szokták azt mondani, csak legyen, aki kiigazodik az előírás9k­­ban. Akik — kérésemre' — összeszámolták az oldala­kat, azoknak ki kell igazod­niuk az előírások erdejé­ben, hiszen ez a dolguk, kö­telességük, munkakörük, lé­vén műszaki ügyintézők. Az ügyeiket intéztetők, azaz az ügyfelek között viszont aligha lelnénk olyat, aki is­meri, tudja, mit engednek, mit tiltanak a jogszabályok, ezért — ezért is — nem számítanak ritkaságnak az összetűzések. Ilyen tapasz­talatokra hagyatkozva véli úgy Dány község Tanácsa végrehajtó bizottságának titkára, olykor a tanácsi dolgozónak is meg kell kap­nia a kellő jogvédelmet az ügyféllel szemben, aki vá­daskodik, gorombáskodik, kiabál, némely esetben szesztől erősen fűtötten ... Látszatra egészen más vi­zekre evezve: Pest megye jó néhány olyan kezdemé­nyezés színtere volt — be­vezető példánknál marad­va: a körzeti községi épí* téshatóságok kialakítása megyei lelemény, amint a közös városi-járási szak­­igazgatási kerületek megte­remtése, így az egészségügy­ben, szintén megyei fogan­­tatású elgondolás —, ame­lyek ma már országosan is­mertek, követettek, használ­tak. Jól sejti az olvasó: az előbbi bekezdés első szava, a látszatra kifejezés arra figyelmeztet, nehogy való­ban különböző dolgoknak véljük, ítéljük az ügyinté­zés korszerűsítését, egysze­rűsítését és az ügyfél ma­gatartását, az ügyintézők terheinek könnyítését, azaz azt a bonyolult viszonyt, amelyet az ún. államigaz­gatási eljárások hétköznapi gyakorlata foglal magába egy-egy településen. Ismét­lődő kétsége, kétkedése a tanácsi szakigazgatásban dolgozóknak, érdemes-e egyáltalán a jobb, hatáso­sabb módszereket kutatni, az egyszerűsítés eszközeit keresni, hiszen tapasztala­­taik szerint feladataik nem csökkennek, sőt, évek óta növekednek a városi, a köz­ségi apparátusban egyaránt. Ez utóbbi igaz! Mégis, ér­demes keresni az új lehe­tőségeket, mert a terhek ezek nélkül még tetemeseb­bek lennének. A terhek ugyanis azért gyarapodtak, mert jelentős mértékben megnőtt és nő napjainkban is a helyi ügyintézés önálló­sága, hatásköre, azaz — szemben a hamari ítélettel — nem okvetlen a fokozódó bürokratizmus igazolása az, ha a szakigazgatásra háru­ló teendők nagyobbak, mint voltak néhány esztendeje. Mint az élet legtöbb dol­gában, itt is veszélyes len­ne a fölös és a szükséges összekeverése, ezt a veszélyt azonban az ügyfelek jelen­tős része éppúgy megkoc­káztatja, mint a tanácsap­parátusban tevékenykedők egyegy csoportja. Az épí­téshatósági jogszabályok soT rozatos változtatása ugyanis — a 3600 oldal ellenére, mert volt az sokkal több is — napjainkra érzékelhe­tően egyszerűsítette mind az állampolgár, mind a hatóság dolgát, s ennek az egyszerűsítésnek az elvi és gyakorlati alapjait egyaránt azok a tapasztalatok adták, amelyeket a tanácsi ügyin­tézők gyűjtöttek, foglaltak össze, toldtak meg változta­tási javaslatokkal. Ami per­sze nem annak igenlése, hogy a 3600 oldalnyi előírás most már szentírás, azaz nem mérsékelhető, hanem sokkal inkább annak bizo­nyítéka, érdemes sűríteni, elemezni a mindennapi munka közben felhalmozó­dó ismereteket, mert ezek vezetnek a korszerűbb, át­tekinthetőbb munkamód­szer megteremtéséhez. Sajnálatos igazság, de szinte elkerülhetetle­nül ismétlődő tény, az ügyfelek egy töredék része — s a hangsúly a töredékre jut — minősíthetetlen ma­gatartással véli gyakorolni állampolgári jogait. Érde­mes tehát töprengeni azon — mert a Dányon említet­tek nemcsak dányi gondot testesítenek meg —, merre, miként nyílik út az ügyin­tézők fokozott védelméhez, az el nem tűrhető állam­­polgári magatartás vissza­szorításához. Meggyőződé­sünk szerint a leginkább járható út az ügyintézés fo­lyamatos korszerűsítése, át­tekinthetőségének fokozása, az írott jog és a gyakorolt jog következetes szembesí­tése, az élet diktálta válto­zások fölismerése az egyik oldalon. A másik oldalon pedig a jogismeret, a jog­tisztelet, az állampolgári fe­gyelem erősítése, okos sza­vakkal is, szigorral is, ami­be a határozott fellépés éonúgy beletartozik, mint a büntetés. A jó, mert a cél­szerűt hatásosan szolgáló ügyintézés a legszélesebb értelmű közérdek, érdemes tehát e közérdeket új mód­szerekkel is tisztelni, tisz­­teltetni. Mészáros Ottó nak ára is van. Tapasztalatuk ' szerint a vállalkozók többsége kvalifikált szakmunkás, vagy nagy gyakorlattal rendelkező tehergépkocsi-vezető. Eredeti munkahelyükön a népgazda­ság számára a mostaninál va­lószínűleg sokkal több hasznot hajtottak. Így van ez akkor is, ha csak másodállásban dolgoz­nak fuvarozóként, hiszen éj­szaka általában valamelyik vállalat portáján pihenik ki a nappali fáradalmakat. A dunakesziek egyelőre hasonló okok miatt még nem panaszkodhatnak. Csupán há­rom teherfuvarozó működik a városban, újdonság azonban, hogy egy gépkocsitulajdonos kiscsomagok szállítását is vál­lalja. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Ára: 1.40 forint 1983. JANUAR 27., CSÜTÖRTÖK A gazdaságosság a cél Újabb piacok megszerzése Értékelés a pártbizottság! ülés tükrében Ma: 3. oldal: Nem voltak könnyű helyzetben 4. oldal: Múlt és jelen értékei 7. oldal: Kemény fiúk és szép lányok Ez a túra tortúra 8. oldal: Egyéni ízlés szerint Bővülő programok Csavargástól a betörésig Háromnapos továbbképzést szervezett a Pest megyei KISZÖV az ipari szövetkeze­tek elnökeinek Ráckevén, a FIM üdülőjében. Az immár esztendők óta rendszeres ta­nácskozáson a tegnapi első előadást Balogh László, az MSZMP megyei bizottságának titkára tartotta. A néhány nappal ezelőtt lezajlott párt­bizottsági ülés tükrében ér­tékelte népgazdaságunk és szűkebb pátriánk tavalyi gaz­dasági eredményeit és az idei feladatokat. Elmondta, hogy az ipari szövetkezetek alapvetően tel­jesítették terveiket, s nemcsak a hazai ellátásból, hanem az exportból is kivették részü­ket. Gondot okozott azonban, hogy a tőkés eladásokból származó árbevétel nem a vártnak megfelelően alakult, annak ellenére, hogy a szövet­kezetekben nagy erőfeszítése­iket tettek újabb piacok meg­szerzésére. Ezek többségében sikerrel jártak, ám közben olyan hagyományos, dollárral fizető vevőket vesztettek el, akik immár évek óta nagy té­telben vásároltak tőlük. A legnagyobb csapás talán az ICO Írószer Szövetkezetét érte, mert jugoszláv partnerük gaz­dasági nehézségekre hivatkoz­va lemondott a további meg­rendelésekről. Kiemelkedő eredményt ért el viszont egye­bek között a TEXELEKTRO, valamint a Ceglédi Vasipari Elektromos-műszerész Szö­vetkezet. Feltétlen említést ér­demel az is — mondta Balogh László —, hogy az építőipari szövetkezetekben jelentősen emelkedett a hatékonyság. Az előadó kiemelte azt is, hogy megyénkben jelenleg egyetlen veszteséges közösség lesz, a Délpest megyei Szolgáltató Szövetkezet. A megyei pártbizottság tit­kárának tájékoztatója után konzultációt tartottak. Köteles Imréné, a Gödöllői Háziipari Szövetkezet elnöke például a nagy- és kiskereskedelmi vál­lalatokkal való együttműkö­dést értékelte, s elmondta, gondot okoz számukra a szerződéses fegyelem betar­tása. Ördög Emánuel, az ICO írószer Szövetkezet elnöke, egyebek között, a külkereske­delem és a gyártók nagyobb összefogását sürgette, míg má­sok az importanyagokkal valő keretgazdálkodásról kértek részletesebb információkat. F. Z, Raktározás a kereskedelemben Számítógép Budaörsön Hét méter magasan egymás­ra rakott állványok, rajtuk ka­tonás rendben sorakozó alkat­részek, az állványok közti fo­lyosón sínen közlekedő hatal­mas gépek, amelyet ki-be ra­kodják az árut. A sínek végén nyomógombos telefonok, ame­lyeken a raktári dolgozók szá­mítógép segítségével lehívják a megrendelésen feltüntetett árut, amelyet az okos rakodó­gépeknek továbbítanak. A ter­mékek szinte az emberi kéz érintése nélkül kerülnek a szállító konténerekbe — ez a látvány fogadja a belépőt Bu­daörsön, a Mobil kereskedel­mi vállalat raktárában, ahol a kétéves üzemszerű munka ta­pasztalatait a Belkereskedelmi Minisztérium szakembereivel közösen értékelték. A modern raktárbázis — ahonnét 18 000- féle cikket szállítanak hétszáz helyre, s naponta kétmillió fo­rint értékű árut továbbítanak — jelentős mértékben hozzá­járult az alkatrészellátás javí­tásához. Fennállása óta csupán Budapesten több mint száz 50-60 négyzetméteres, kis mé­retű, korszerűtlen raktárt tud­tak megszüntetni. A gépekkel, valamint a számítógépes nyil­vántartással a megrendelés kézhezvétele után mindössze három nap telik el a szállítá­sig, de szükség esetén 24 óra leforgása alatt is teljesítik a megrendelést. Hasonlóan lát­ványos a Mobil-raktár melletti Amfora-bázisraktár is, ahol tízezer négyzetméternél na­gyobb területen tárolják a 6-8 ezerféle, átlagosan mintegy 85 millió forint értékű cikket. A korszerű raktározással a válla­lat csak a törési veszteséget évente 2,5 millió forinttal mér­sékelte. Párt- és állami vezetők látogatásai Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szer­dán a mezőgazdasági szövet­kezetek házába látogatott el. A vendéget Szabó István, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke és Eleki János, a TOT főtitkára fogadta. A vendég találkozott a TOT elnökségének tagjaival és meghallgatta Szabó István tájékoztatóját a szövetkezeti mozgalmat foglalkoztató fon­tosabb kérdésekről, az elmúlt év gazdálkodásának tapaszta­latairól, továbbá az idei ter­vekről. Losonczi Pál ezután idősze­rű politikai és gazdasági kér­désekről tájékoztatta a TOT elnökségének tagjait. Foglal­kozott a tsz-ek munkájával is; elismerését fejezte ki a gazdál­kodási eredményekért, hang­súlyozva, hogy a sikerek a szövetkezeti mozgalom társa­dalmi megítélésében is jól tük­röződnek. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően megtekintette a me­zőgazdasági szövetkezetek há­­zá'. a Szabadság-hegy tetején, a Normafánál emelkedő öt­emeletes tetszetős épületet,. amely továbbképzési és üdül­tetési központként működik. Az új létesítményben képezik tovább a tsz-ek tisztségvise­lőit, itt tartják az érdekképvi­Sorozatban készülnek a pólók seleti szervek és társulások ér­tekezleteiket, tanácskozásaikat. A nyári idényben a központ­ban üdülnek a tsz-ek tagjai. ★ Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Győr- Sopron megyében. A vendéget kedden délután Győrött a me­gyei pártszékházban Háry Bé­la első titkár és Lombos Fe­renc megyei tanácselnök fo­gadta és tájékoztatta a megye gazdasági, politikai, társadal­mi életéről, az ipar és a mezőr gazdaság múlt évi eredmé­nyeiről, idei terveiről. Szerdán Korom Mihály fel­kereste a Graboplast Pamut­szövő és Műbőrgyárat. Itt Ta­­maskovits Gyula vezérigazga­tó és Szemenyei János, a gyá­ri pártbizottság titkára ismer­tette a 3200 főt foglalkoztató nagyvállalat tevékenységét. A Politikai Bizottság tagjá­nak programja a megyei ta­nács székházában folytatódott, ahol meghallgatta Lombos Fe­renc tanácselnök tájékoztató­ját a megyében folyó tanácsi munkáról. Korom Mihály kétnapos Győr-Sopron megyei látogatá­sa szerdán délután a győri vá­rosházán fejeződött be. Itt aktívaülésen találkozott a ta­nácsi dolgozókkal, tájékoztatót tartott számukra időszerű té­mákról, s válaszolt kérdéseik­re. * * * A galgamácsai Galgaparti Összefogás Termelőszövetkezet domonyi varróüzemében az év első hónapjában négyezer tréningruhát és négyezer női pólót varrnak meg. Képünk a tavaly át­adott új üzemben készült, itt varrják a rövid ujjú pólókat. Barcza Zsolt felvétele «Közéletm Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és Apró Antal, az ország­­gyűlés elnöke búcsúlátogatá­son fogadta Feng Yujiut, a Kínai Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követét, aki végleg elutazott Budapestről. Várkonyi Péter, a Magyar Szocialista Mnkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára szerdán délben — a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására — Párizsba érkezett. Vinay Kumar Verma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott szerdán a rezidenciáján. A fogadáson részt vett Heté­­nyi István pénzügyminiszter, dr. Schultheisz Emil egészség­­ügyi miniszter, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Oláh István vezérezredes, honvé­delmi miniszterhelyettes, vala­mint politikai, gazdasági, tár­sadalmi életünk számos kép­viselője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom