Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

1983. JANTTAR 25.. KEDD xHy-m 3 Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész nyilatkozata Jogrend és törvényesség A gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban, mind a termelés, mind a termékek forgalmazása terén — a döntő jelentőségű közgazdasági eszközök mellett — fontos szerepe van a Jogi sza­bályozásnak, a felelősségre vonatkozó előírásoknak is. A jog eszközeit latba vetve hogyan segíti az ügyészi szervezet hazánk­ban a szocialista törvényesség érvényesülését a gazdálkodás kö­rében, az állampolgárok vagyoni érdekeinek védelmében? — erről nyilatkozott dr. Szijártó Károly, a Magyar Népköztársa­ság legfőbb ügyésze Tóth Ferencnek, az MTI főmunkatársának. — Az ügyészség megkülön­böztetett figyelmet fordít arra, hogy a népgazdaságban is min­den területen törvényes le­gyen a jogalkalmazás, erősöd­jék a gazdálkodási fegyelem, megfelelően érvényesüljenek a jogszabályokban kifejeződő ösztönzők és szankciók. A gaz­dálkodási folyamatok szerve­zésébe és lebonyolításába, a döntések az elhatározá­sok szakmai, célszerűségi kérdéseibe azonban termé­szetesen nem avatkozunk be — mondotta elöljáróban a legfőbb ügyész. Felügyelet, perek, bíróság — A törvényesség töretlen érvényesítésének ügyészi esz­közei és tapasztalatai kapcsán két fő szerepkört kell kiemel­ni. Az egyik az, hogy az ügyész a gazdálkodó szerveknél köz­vetlenül gyakorol törvényessé­gi felügyeletet. Ez kiterjed a munkaviszonnyal, a szövetke­zeti tagsági viszonnyal kapcso­latos jogalkalmazási kérdések­re, továbbá a gazdálkodó szer­vek belső szabályzatainak és fegyelmi, illetve kártérítési fe­lelősségre vonási gyakorlatá­nak a vizsgálatára, valamint a társadalmi tulajdon védelmé­vel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére. A másik fontos ügyészi tevékenység a részvé­tel a gazdasági perekben, ame­lyeknél — például a bíróság előtti indítványokkal, felleb­bezéssel, a jogsértések okai­nak feltárása után a megszün­tetésükre irányuló felhívással, szignalizáció.val — az elsődle­ges törekvés a szerződési fe­gyelem szilárdítása. A gazdálkodási rend szilár­dításának egyik fontos eszkö­ze a gazdasági birság, amelyet — többek között legfőbb ügyé­szi kezdeményezésre is — a népgazdasági vagy a fogyasz­tói érdekeket súlyosan sértő, illetve jogellenes módon eljá­ró, indokolatlan jövedelmet szerző gazdálkodó szervvel szemben lehet kiróni. Állampolgári sérelmek, jogorvoslatok — A gazdálkodási kötelezett­ségek megsértése önmagában általában nem bűncselekmény. A gazdálkodási érdekek védel­mében a büntetőjog csupán végső eszköz, s igénybevétele csak a legkirívóbb és a legsú­lyosabb következményű ese­tekben indokolt — törvényeink is erre nyújtanak lehetőséget. Részben ez a magyarázata an­nak, hogy gazdálkodási köte­lezettségeket sértő bűncselek­mények miatt viszonylag kis számban indul büntető eljá­rás. Tavaly például 48 ilyen cselekmény vált ismertté, s ebből 32 a pénzügyi fegyelmet sértette. A gazdálkodás köré­ben előforduló bűncselekmé­nyek elemzésekor megállapí­tottuk, hogy több mint 70 szá­zalékukat a bűnüldöző hatósá­gok derítették fel, s a gazdál­kodás ellenőrzésére hivatott szervek által feltárt ügyek a cselekmények 10 százalékát sem érték el. Ez egyúttal arra utal, hogy — az illetékes gaz­dasági ellenőrző szervek tevé­kenységét tovább javítva — növelni kell az állampolgárok felelősségérzetét is a gazdálko­dás körében tapasztalható visszásságok megszüntetéséért. Ami a spekulációs bűnözés személyi oldalát és hátterét illeti, az ilyen bűncselekmé­nyek nagy részének elköveté­sében, a bűnöző életmód ki­alakulásában jelentős szerepet játszik a munkakerülés, a csa­vargás, a lógás. Éppen ezért fontos, hogy a munkakerülő életmóddal, annak okaival és formáival, a táptalajt adó ne­gatív társadalmi jelenségekkel szemben szigorúan fellépjünk, és folyamatosan elemezzük, miként érvényesülnek a meg­előzést, illetve a szankcioná­lást szolgáló jogszabályok. — A szocialista demokrácia alapvető és maradéktalan meg­valósulásának fontos feltétele és egyben garanciája, hogy az állampolgárok ügyeit minden fórumon törvényesen intézzék, sehol se fordulhasson elő jog­szabálysértő, lélektelen, a tör­vény szellemét figyelmen kívül hagyó, bürokratikus ügyinté­zés. Az ügyészség ezért meg­különböztetett feladatának te­kinti, hogy akár a sérelmet szenvedett állampolgárok be­jelentése révén, akár ügyészi vizsgálat útján, vagy ha bár­mely más módon tudomására jut a jogsértés, intézkedjék an­nak orvoslására. Mind az ügyészi, mind pedig a más felügyeletet, irányítási, és ellenőrzést gyakorló szervek nagyon fontos feladata, hogy mindenütt gyorsan, szaksze­rűen és lelkiismeretesen intéz, zék az állampolgárok kérel­meit, és beadványaikat is ugyanígy, érdemben bírálják el. Szigorú fellépés a korrupció ellen — A korrupciós jellegű ügyekkel kapcsolatban meg kell különböztetni a hivatalos személyek, illetve a gazdálko­dó szervezeteik dolgozói által elkövetett cselekményeket. Az állami szervek és a hivatalos személyek törvényes és elfo­gulatlan működéséhez a leg­alapvetőbb társadalmi érdekek fűződnek! Az államhatalmi, az igazgatási és az egyéb állami funkciókat gyakorló hivatalos személyeknél elengedhetetlen az erkölcsi feddhetetlenség, a korrupció nemcsak az egyes ügyekben tett intézkedésekkel csorbíthatja a törvényességet, hanem szélesebb körben, akár társadalmi méretekben is alá­áshatja az állampolgárok bi­zalmát/ a hatalom és szervei iránt. Ezért a legszigorúbban fellépünk az ilyen megnyilvá­nulásokkal szemben! A magas erkölcsi mérce, írott és íratlan normatívák és a súlyos szank­ciókkal fenyegető jogi előírá­sok tudatában nyugodtan ál­líthatom: hazánkban e tekin­tetben is rend van. A hivata­los személyek, néhány kivétel­től eltekintve, az erkölcsi és a jogi követelményeknek megfe­lelően, tisztességgel végzik fe­lelősségteljes munkájukat. Az utóbbi időszakban hivatali vesztegetés miatt évenként csupán mintegv 150 alkalom­mai történt büntetőjogi fele­lősségre vonás. Ez a hivatalos személyek számához viszonyít­va — elenyészően csekély arány. A bűnüldöző hatósá­gok fellépése továbbra is hatá­rozott lesz! Meghatározták az 1983-as tennivalókat (Folytatás az 1. oldalról) nyereség megközelíti az 1981. évit, ami azt jelenti, hogy a szabályozók eredménycsökken­tő hatását sikerült kivédeni. Túlteljesítettük a dollár elszá­molású export tervet is. Ez egyaránt dicséri a vezetőket, a munkásokat, a tsz-tagokat, a műszaki dolgozókat. A valóság tarka képe Furulyás János mondotta a többi között a pártbizottsági ülésen: a nehezebb helyzet nem egyformán érintette az üzemeket, a gyengébb gazda­ságok kevesebb sikerrel visel­ték el a terheket. Megerősí­tette, ami a beszámolóban is szerepelt, miszerint még akad­nak rosszul szervezett üzemek, a nemzetközi követelmények­nek meg nem felelő termékek. A mai viszonyok között gyor­sabban kerülnek felszínre a gazdálkodási problémák, pénz­ügyi feszültségek, kooperációs vagy másfajta fegyelmezetlen­ségek. Ezek konkrét elemzése már azért is szükséges, mert az 1983-as esztendő sem kínál könnyebb gazdálkodást, szük­séges változtatni minden szin­ten a lazaságokon. Említette Furulyás János a többi között, a magas terme­lési költséget. Nem mindegy mit hány forintért állítunk elő, vagy milyen minőséget kínálunk a piacon. Hiába ma­gas a cukorrépa termésátlaga — mondotta —, ha a megfele­lő cukortartalom a rossz mű­velés vagy fajtaválasztás miatt nem biztosított. Ugyanez vo­natkozik az állattenyésztés­re is. Nem lehet közömbös mennyibe kerül egy kilo­gramm hús, vagy ráfizetéses-e a tejtermelés? Az ipari üzemek további si­kereinek is záloga, hogy keve­sebb anyagráfordítással, mind az élő-, mind a holtmunkával való ésszerű gazdálkodással biztosítsák áruik kelendőségét. Az ipari termelés tavaly 1—3 százalékkal nőtt. Az ipar árbe­vétele megyvenmilliárd fo­rinttal haladta túl az 1979-es évit, ami jelentős siker. A vegyipar bevétele kétszeresére emelkedett. Mindezt olyan viszonyok között érte el a megye gaz­dasága, hogy egyes esetek­ben a külföldi partnerek csőd­be jutottak, vagy felmondták a szerződést, bizonytalanságot teremtve a hazai gyártó, szál­lító cégekben. Előfordult, hogy a termelés ütemességét sem tudták emiatt biztosítani. Ta­lán először hangzott el párt­fórumon az év végi hajrá di­csérete! S ennek oka nem más, mint az, hogy azok a vállalatok, amelyek különbö­ző indokok miatt az első fél­évben nem tudták teljesíteni időarányos tervüket — oly­kor alkatrészhiány, import­­korlátozás vagy a fentebb említett okok miatt —, a má-Fröccsöntött alkatrész A Politoys Játékkészítő Szövetkezet ecseri üzemében az év ele­jétől kezdték meg az NDK-partner megrendelésére különböző porszívó-alkatrészek műanyag részeinek gyártását. Képünkön: a fröccsöntő automatából kikerülő szívófejet sorjázzák Barcza Zsolt (elvétele sodik félévben mindent el­követtek kötelezettségeik tel­jesítéséért. Hasonlóan reagáltak a me­zőgazdasági üzemek is az új helyzetre. Azok a szövetkeze­tek, amelyek korábban jelen­tős exportot bonyolítottak le, mint az ácsai Vörös Október, a dunavarsányi Petőfi, a szigetszentmiklósi Duna ter­melőszövetkezetek, képesek voltak tavaly is fokozni ex­portjukat. Hatékonyan gazdálkodott az abonyi József Attila, vala­mint a Ságvári tsz, a galga­­mácsai, a sződi, az Örkényi, a pilisi, a jászkarajenői, a gyá­­li, a vácszentlászlói és péceli termelőszövetkezet. Vagy a Herceghalmi és Törökbálinti állami gazdaság is megemlít­hető. A pártbizottság 1981-ben el­ismeréssel szólt a mezőgazda­­sági üzemek 40 millió dollá­ros tőkés exportjáról. Tavaly — minden akadály ellenére — jóval felülmúlták a korábbi eredményt. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban jól érvényesült az az elv: nincs kis-, vagy nagy üzlet, csak üzlet van! Az üzlet rendsze­rint mindig kisebb tétellel kezdődik és a próbán, a part­nerek megbízhatósága, a ter­mékek kiválósága árán terem­tődik az újabb üzlet. Termé­szetesen mérlegelve, hogy az export csak akkor éri meg gazdaságnak, országnak, ha az áruért kapott összeget nem emészti fel a termékre for­dított anyag- és energiaér­ték. Megnőtt az üzemek külföldi munKavaliaiasa, ez is jó jöve­delmi forrás, másutt uj kíná­lattal prooaikoztak a piacon, ezúttal is sikerrel. Keresette vált a vadkacsa, a tartósított zöldség, a gomba és gyümölcs­lé, valamint a sűrítmények. A megye eredményeit nö­velte, hogy mar teljes kapa­citással működik a ráckevei Arany na Lasz Tsz hűtöháza, a szobi leüzem sűrítőüzeme mű­ködésbe lépett, felépült a ve­­csesi zöldsegfeldoigozo és hű­­toház, megkezdődött a duna­keszi konzervgyár rekonstruk­ciója, s épül az albertirsai hutonáz. Nem tudnánk olyan válla­latot említeni, amely ne küszködne gondokkal, s mégis meg ne találná az útját-mód­­ját az eredményes cselekvés­nek. Így említhető a Forte gyár példája, amely viszony­lag elavult gépparkkal ter­mel, import alapanyag vagy csomagolóeszköz hiányával viaskodik, mégis felül tud ke­rekedni a bajokon. Olyany­­nyira, hogy a legigényesebb svéd szakma is igényt tart a termékeire. így beszélhetünk a Dunai Kőolajipari Vállalat­ról. Mint dr. Rátosi Ernő hangsúlyozta felszólalásában a vállalat feladatait elemez­ve: alapvető, hogy a népgaz­daságot ellássák termékeik­kel. Ugyanakkor keresik, hol szabadul fel szénhidrogén, amelynek révén újabb értékes exportra tehetnek szert. Arra is felkészülnek — mint tavaly is megtörtént —, ha elvész egy piac, azonal újat keres­senek. Ügy, ahogy az elmúlt év elején velük együtt sok más üzem sem hitte, hogy túl­jutnak a gazdálkodási gondo­kon, s mégis eredménnyel zárt az üzem —, megvan rá a reá­lis lehetőség, hogy idén is helyt tudnak állni. Az igaz­ság az, s ezt mások is erősí­tették, nem látják még be az egész év távlatát, de azt igenis határozottan tudják: lehetetlent nem ismernek. Számukra a katalitikus krakk­­üzem a másik nagy feladat. Ezt a beruházást is időará­nyosan, sőt azt túlteljesítve határidő előtt kívánják befe­jezni. Mind dr. Rátosi Ernő, mind mások a pártbizottság beszá­molójával egyetemben meg­bélyegezték egyes vállalatok késdelmes munkáját, a mindig mindenben kibúvó keresését, a rossz anyagellátást. Ezért fogalmazták meg úgy a pártbizottsági ülésen, hogy a minőség javításában még ha-Nincs kis és nagy üzlet Bizalom szülte tenniakarás De úgy, ahogy tavaly is sok segítséget nyújtottak a párt­­szervezetek az elvi-politikai irányító munkán kívül a gaz­daságoknak, idén is várható a pártszervezetek hatékony se­gítsége. Tavaly is részt vettek az akadályozó tényezők feltá­rásában, képesek voltak moz­gósítani az exporttervek telje­sítésére, sőt, túlteljesítésére, szorgalmazták az importkivál­tó cikkek gyártását, hadat üzentek az alacsony hatékony­ságú munkának, megfelelő partnerokat találva a tömeg­szervezetekben —, idén is a teljesítendő feladatokra való mozgósítás áll munkájuk kö­zéppontjában. Így a többi között a haté­konyabb, fegyelmezettebb, jö­vedelmezőbb termelés, a tech­nológiai követelmények betar­tása. Az export nagyarányú növelése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A közgazdasági elemzés nélkülöz­hetetlen napjainkban — han­goztatták —, fel kell lépni a ma még sokszor felbukkanó nézettel szemben, miszerint szükséges rossznak tekintik a közgazdasági elemzést: a szá­mok ismerete, értékelése nél­kül sehol sem gazdálkodhat­nak jól. Le kell szorítani az anyag- és energiaköltségeket Nagy eredményeink vannak az energiatakarékosság terén, de még mindig tág lehetőség van az ésszerűbb gazdálkodásra. Mint mondották, milliárdok­­ban mérhető az az összeg, amit az energiafelhasználásnál meg­takaríthatunk. A költséggazdálkodásnál kü­lön kiemelték a mezőgazdasági üzemek, illetve az ott műkö­dő pártszervezetek fontos sze­repét: jövedelmezőségük javí­tását csak az olcsóbb termelés biztosíthatja. A pártszerveze­tek feladata rádöbbenteni a vezetőket arra, hogy a magas költségek egy része a gazdái, kodás alacsony színvonalának, szervezetlenségének a követ­kezménye. Minden veszteség ellen kíméletlenül kell fellép­ni. Nem hagyható az sem, hogy különböző hatások, el­lentmondások miatt csökken­jen akár a zöldség, akár a gyümölcs termőterülete. Dr. Tóth Albert hívta fel hozzászólásában a pártbizott­ság figyelmét arra, hogy a legutóbb megtartott pártnapok hangulata is bizonyította: a dolgozókban nagy a politikai érdeklődés gazdasági mun­kánk iránt Figyelik hogyan alkalmazkodunk az új hely­zethez. Kérik azonban, s ez jogos kérés, hogy a döntések előtt jobban tájékozódjanak a döntéshozók, készítsék jobban elő az intézkedéseket. Ehhez kapcsolódott Jónás Zoltán is, bírálva azokat, akik nem tár­gyalták meg a többi között az érintettekkel azt az intézke­dést, miszerint 15 tsz 40 ezer tagját érintő határozatuk sze­rint, megszüntetik a háztáji pénzzel való megváltásának lehetőségét, kivéve a nyugdí­jasokat. Mint mondotta a ti­zenöt közül 13 Pest megyét — három ezen belül a ráckevei járást érinti. Ezek a gazdasá­gok kevés földterülettel ren­delkeznek, ez volt az oka, hogy valaha bevezették a háztáji pénzzel való megváltását. He­lyes elv, hogy csak munkával szerzett pénzhez jusson min­denki —, de itt nem erről volt szó és jelenleg a rossz előké­szítés miatt nagy a nyugtalan­ság. A pártbizottsági ülésen szól­tak a kisvállalkozások eddigi eredményeiről, a kereskedelem fejlesztéséről, a lakosság élet­­körülményéről, amelyet mind a lakásépítés, a kommunális építkezések, a szolgáltatások fejlesztése jelentősen befolyá­sol. Tuza Sándorné dr. pél­dául a többi között a MÉSZÖV, illetve az ÁFÉSZ-ek szerepé­ről szólott a Zöldért Vállalat megszüntetése után. Mint mon­dotta, politikai feladat szá­mukra úgy dolgozni, hogy új módon biztosítsák a lakosság friss és olcsó áruval való el­látását. A legfontosabb azonban az volt, hogy egyetértőleg állapí­totta meg a pártbizottság: kevesebb anyagi befektetéssel is el lehet érni a többet. Ezt bizonyította a tavalyi év gaz­dasági eredménye, ennek le­hetőségét vetítette előre mind a beszámoló, mind a sok fel­szólaló: sok a tartalékunk, mind az emberi képességben, mind a párt iránti bizalom­szülte tenniakarásban, mind a rendelkezésünkre álló eszkö­zök átgondoltabb kihasználá­sában. Mindezeken kívül a legfon­tosabb, élni azzal a mozgósító erővel, ami a kommunisták­ban rejlik, hiszen sokszorosan kipróbált gyakorlat: értelmes célokért, ha azok nehezen el­érhetők is —, a dolgozó tömeg szívesen hoz áldozatokat. Ez. valamint az egységes cselek­vésben rejlő erő lehet a zálo­ga az idei nagy tervek meg­valósításának. Sági Agnes gépekre utalunk: van mit ten­nünk. Arról az ideális szakem­bertípusról beszélt, aki nélkü­lözhetetlen minden területen: aki kíváncsi az újdonságokra, képes azokat befogadni, hasz­nosítja a tudomány eredmé­nyeit a gyakorlatban és szün­telen képezi magát, környeze­tét. Olyan szakemberek sokasá­gára van szükség, húzta alá, akik képesek fellépni az em­lített lazaságokkal szemben, képesek a minőséget javítani. Hiszen Nyugat-Európa nem kívánja növelni az élelmiszer­fogyasztást, minőségi áruink­kal kell megtartani piacainkat és iparkodni újak teremtésén. Jólesik például a Külkereske­delmi Minisztérium és az álla­mi minőségellenőrző szerv ér­tékelése, miszerint Pest megye ipari termékeinek minősége jobb az átlagosnál, mégis reá­lis kérése a pártbizottságnak, ennek általánossá tétele. Tehát nem elég ismerni a jól, sikeresen dolgozó üzeme­ket, példaként emlegetni a leg­jobbakat, az értékelésnek ak­kor van igazán értelme, ha a gazdálkodás elemzése révén mozgósítani tudja azokat a vállalatokat, üzemeket is, ame­lyek nehezebben értik az idő szavát, vagy nem találják meg elég gyorsan az érdekeknek legmegfelelőbb utat. talmas tartalékok vannak, amelyek a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség és felelőt­lenség megszüntetésével érhető el. Miklós László éppen ebben a harcban ígérte a fiatalok mozgósítását, tekintet nélkül arra, hogy fizikai vagy szelle­mi munkakörben dolgozó ifjú­ságról van szó. Dr. Magyart András sok fontos mondani­valója közben is hangsúlyozta, hogy beláthatatlan a rendel­kezésünkre álló tartalék, élni kell vele. Akár az ember tudá­sában rejlő tartalékokra, akár a rosszul, kevéssé kihasznált

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom