Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

2 sJCidav 1983. JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK Moszkvai és bonni vélemények Eredményt kell elérni Genf ben Szíriát agresszió fenyegeti Izraeli-amerikai ellentétek Nagy érdeklődéssel és élénk figyelemmel kísérték Moszk­vában Andrej Gromiko kül­ügyminiszter bonni ''látogatá­sát. A látogatás és a tárgyalá­sok értékelése természetesen még nem készült el, egy do­logra azonban már most fel­hívják a figyelmet a szovjet fővárosban, nevezetesen, hogy a moszkvai megállapodás és az érvényben levő többi szerző­dés alapján szovjet és nyugat­német részről egyaránt ked­vező lehetőségeket látnak a két ország kapcsolatainak fej­lesztésére, a politikai párbe­széd folytatására, a kölcsönö­sen előnyös gazdasági együtt­működés bővítésére. Moszkvá­ban kiemelik Gromikónak a tárgyaláson mondott beszédé­ből azt a részt, amelyben a szovjet politikus reményét fejezte ki: az NSZK tőle tel­hetőén hozzájárul szovjet— amerikai tárgyalások ered­ményes befejezéséhez. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség kitért a nyugati állítá­sokra, melyek úgy próbálták beállítani Gromikónak a saj­tóértekezleten tett egyes kije­lentéseit, mintha a Szovjet­unió saját rakétáinak telepí­tésével fenyegetné a nyugat­európai országokat arra az esetre, ha ez év őszén sor ke­rül az amerikai Pershing—2 rakéták telepítésére az NSZK területén. Határozottan vissza­utasítva ezeket a hamisításo­kat, a kommentár megálla­pítja: a fegyverkezési hajszát nem a Szovjetunió kívánta. Andrej Gromiko világosan ki­fejezésre juttatta Bonnban, hogy a Szovjetunió a nukleá­ris szembenállás szintjének csökkentését részesíti előny­ben. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter há­romnapos, NSZK-beli látoga­tása után „bizakodóan” tekint az európai közép-hatótávol­ságú fegyverek csökkentéséről folyó genfi tárgyalások továb­bi alakulása elé — jelentette be szerdán Diether Stolze, a bonni kormány szóvivője. Kohl bizakodó A hivatalos nyugatnémet értékelés szerint megerősödött Kohlnak az a benyomása, hogy „nemcsak az Egyesült Államok, hanem a Szovjetunió is érdekelt a genfi tárgyalá­sok sikerében”. A szovjet és A nemzetközi helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról tár­gyalt Washingtonban kedden az amerikai elnök Japán új mi­niszterelnökével. Szerdán reggel — magyar idő szerint a délutáni órákban — az eszmecserék ugyanazok­ról a témákról folytatódnak: Japán katonai kiadásainak nö­veléséről, a világkereskedelem problémáiról, s a kétoldalú ke­reskedelemről. A kereskedelmi problémák minden bizonnyal megoldhatatlanok: Japán és az Egyesült Államok egy, a gaz­dasági visszaesés miatt jelen­leg szűkülő világpiacon vív évről évre élesedő konkurren­­ciaharcot. A nemzetközi helyzet meg­ítélésében a vélemények köze­lebb állnak egymáshoz. Egy amerikai kormányhivatalnok 'szerint Japán támogatásáról biztosította Washingtont „fegy­verzetkorlátozási erőfeszítései­ben”, s kölcsönösen támogat­ják a kapcsolatok fejlesztését Kínával. Az Egyesült Államok minden jel szerint a politikai nyomás fokozásával igyekszik ellensú­lyozni a gazdasági versenyben elfoglalt viszonylagosan gyen­gébb pozícióit. Reagan aggo­dalmának adott hangot amiatt, hogy Japán nem enyhíti az amerikai áruk — marhahús, déligyümölcs — behozatali kor­látáit. A dohán? és más ameri­kai exportcikkek esetében Na­a nyugatnémet kormány kép­viselői a tárgyalásokon — a változatlanul meglevő nézet­­különbségek ellenére — egyet­értettek abban, hogy ered­ményt kell elérni Genfben — közölte a kormányszóvivő, aki ugyanakkor leszögezte: a nyu­gatnémet kormány „határo­zottan” képviselte Gromikó­­val szemben a nulla-megoldást és azt a meggyőződését, hogy az Egyesült Államok komo­lyan törekszik a tárgyalások sikeres befejezésére. Az NSZK vezetése a tár­gyalásokról tájékoztatja a Reagan-kormányt. E célból a hét végén Bonnba látogat Paul Hitze, az egyik genfi amerikai tárgyaló küldöttség vezetője. Ehmke felhívása „Szükségesnek és hasznos­nak” jellemezte Gromiko lá­togatását Genscher külügymi­niszter a Saar-vidéki rádió­nak adott nyilatkozatában. Részletesen értékelte szer-A CBS amerikai televíziós társaság szerdán hírszerzői je­lentésre hivatkozva azt állí­totta, hogy argentin komman­dók rajtaütésekre készülnek a Falkland (Malvin-)-szigete­ken. Az amerikai hírszerzésnek állítólag bizonyítékai vannak arra, hogy Argentínában szo­katlan jellegű katonai készülő­dés folyik. A Spanyol Kommunista Párt követeli a kormánytól, hogy tartsa meg választási ígéretét, és hat hónapon belül rendel­jen el népszavazást az ország és a NATO viszonyának to­vábbi sorsáról. Többek között ezt szögezte le a párt szerdán megtartott központi bizottsá­gi ülése. Gerardo Iglesias főtitkár bí­rálta az új kabinetet, mert az „túlságosan halogatja a spa­kaszone a csúcstalálkozóra ké­szülve enyhített néhány korlá­tozást. A kereskedelmi kérdé­sekben tanúsított viszonylagos engedékenység azonban nyil­vánvalóan taktikai jellegű. Washington továbbra is meg­akadályozza a megoldást — ez­zel a címmel közöl szerkesztő­ségi cikket a Pravda, amely­ben újból részletesen kitér ar­ra, miért elfogadhatatlanok az Egyesült Államok leszerelési javaslatai a közepes hatótá­volságú fegyverekről folyó gen­fi tárgyalásokon, A „nulla-megoldás”, amit a Fehér Ház kitartóan javasol, nem vezet és nem is vezethet megállapodáshoz Genfben, mert a Szovjetunió nem fogad el egyoldalú leszerelést, nem mehet bele a NATO-tagálla­­mok egyoldalú katonai fölé­nyének biztosításába. Szovjet részről ezt már több alkalom­mal kifejtették. A megállapodásra megvan a lehetőség, de ez csak az egyen­lőség és egyenlő biztonság ta­laján jöhet létre — hangsúlyoz­za a Pravda cikke. Washington viszont csupán a szovjet raké­dán a Német Szociáldemokra­ta Párt is Willy Brandtnak, Hans-Jochen Vogelnak és Egon Bahrnak a szovjet kül­ügyminiszterrel folytatott tár­gyalásait. Az SPD közleménye szerint a párt vezetői ezúttal is meggyőződtek róla, hogy „van remény eredményekre a genfi tárgyalásokon”. Az SPD az NSZK és a Szovjetunió közötti kapcsola­tok továbbfejlesztéséért szállt síkra, különösen a gazdasági élet területén. Horst Ehmke, az SPD par­lamenti frakciójának alelnöke, szerdán felszólította a Reagan­­kormányt, hogy tegyen ellen­javaslatokat a szovjet lesze­relési kezdeményezésekre, ez elősegítené a kompromisszu­mos megoldást. ★ Bonnban szerdán bejelen­tették, hogy Andrej Gromiko hivatalos látogatásra hívta meg a Szovjetunióba Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminisztert. Gen­scher a meghívást elfogadta. Az angol hadügyminiszté­rium szóvivője közölte, hogy komolyan veszik az amerikai tévétársaság — egyébként meg nem nevezett hírszerző for­rásra támaszkodó — jelenté­sét. Ilyen rajtaütések könnyen elképzelhetőek, mert a sziget­­csoport térségében nincs any­­nyi brit csapat, hogy minden kis szigetecskét vagy szirtet ellenőrizni tudjanak — mond­ta a szóvivő. nyol—amerikai katonai szer­ződés felülvizsgálatát”. A párt nem ért egyet a kor­mány azon elképzelésével, hogy felveszi a diplomáciai kapcso­latot Izraellel. „Ennek előfel­tétele a palesztin kérdés békés, igazságos rendezése” — hang­súlyozza az SKP. A Központi Bizottság hatá­rozatban szögezte le: a párt minden eszközzel — ha kell, a tömegek mozgósításával is — támogatja a szocialista kor­mánynak a változást elősegítő gazdasági intézkedéseit, még akkor is, ha fenntartásai van­nak a leginkább a munkáso­kat sújtó áremeléseket illetően. A jövőt illetően az KB első számú politikai kérdésnek mi­nősítette az aggasztó munka­­nélküliség csökkentését. A párt aggodalmát fejezte ki a jobboldal felerősödött kor­mányellenes támadásai miatt. ták leszerelését javasolja, sze­retné érintetlenül hagyni a NATO repülőgépeinek és kö­zép-hatótávolságú rakétáinak számát. Az ilyen csökkentés eredménye az lenne, hogy a NATO a Szovjetunió felett a hordozóeszközök tekintetében kétszeres, a nukleáris robba­nótöltetek tekintetében pedig háromszoros fölényre tenne szert. Folytatódna a nukleáris fegyverkezési hajsza a tenge­ren és a levegőben, azaz éppen ott, ahol az Egyesült Államok ezt a hajszát a maga számá­ra előnyösebbnek és ígérete­sebbnek tekinti. Így semmiképpen sem lehet­séges a probléma reális meg­oldása — hangsúlyozza a Prav­da. Az amerikai „nulla meg­oldás” a Szovjetunió egyolda­lú leszerelésére törekszik, és egyetlen lépéssel sem mozdít­ja élő a probléma megoldását. A Szovjetunió a genfi tár­gyalásokon már számos, az elő-Msgyar küldöttség IPU-együttműködés Alekszej Sityikov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa szö­vetségi tanácsának elnöke, az Interparlamentáris Unió (IPU) szovjet csoportjának elnöke szerdán Moszkvában megbe­szélést folytatott az IPU ma­gyar csoportjának küldöttsé­gével, amely Barcs Sándor el­nök vezetésével tartózkodik a Szovjetunióban. A találkozón megvitatták, hogyan lehet to­vábbfejleszteni a két csoport együttműködését és tevékeny­ségüket az Interparlamentáris Unióban. Nicaragua számára is a fő problémát nem a Honduras­­ból be-betörő somozista ban­dák jelentik, hanem az o se­gítség, amelyet az Egyesült Ál­lamok és a hondurasi kormány nyújt az ellenforradalmárok­nak — jelentette ki Managua - ban Humberto Ortega Saaved­ra nicaraguai nemzetvédelmi miniszter. A miniszter elmondta, hogy az ellenforradalmi akciók nap mint nap halálos áldozatokat követelnek a határvidéken. Felhívta a figyelmet arra, hogy a somozista erők a CIA utasí­tásai alapján igyekeznek meg­­gyengíteni Nicaragua gazdasá­gát, terrorizálják a határmenti körzetek lakosságát. Az elmúlt napok harcaiban 24 ellenforradalmár és a san­dinista népi hadsereg 18 kato­nája halt meg — közölte a ni­caraguai nemzetvédelmi mi­nisztérium. Az ország északi részén, Jinotega és Zelaya me­gyékben január 11. óta foly­nak harcok a Hondurasból be­tört somozista bandák ellen. A februárra tervezett hon­durasi—amerikai közös had­gyakorlat sokat árthat a térség helyzetének és jelentős mér­tékben növelheti a. feszültsé­get — mondotta Tornas Borge belügyminiszter ar nicaraguai fővárosban. Az ország közbiz­tonsági helyzetét elemezve a nicaraguai kormány első ízben Párizsban és Bonnban lát­ványos ünnepségeken emlé­keznek meg a francia—nyu­gatnémet együttműködési szer­ződés megkötésének 20. év­fordulójáról. A szerződést 1963. január 22-én írta alá De Gaulle elnök és Adenauer kancellár az Elysée-palotában. Az ünnepségek keretében Francois Mitterrand elnök csütörtökön beszédet mond a bonni Bundestagban, pénte­ken pedig Helmut Kohl kan­cellár látogat el Párizsiba. A francia lapok az elmúlt húsz1 év mérlegét megvonva megállapítják, hogy a szerző­dés lényegileg kiállta az idők rehaladást szolgáló javaslatot terjesztett elő. Ezeket az egész világ ismeri. A Szovjetunió kész belemenni abba, hogy az európai térségben csupán any­­nyi rakétával rendelkezzék, amennyi Angliának és Fran­ciaországnak vari, és kész Európában minden mást le­szerelni, beleértve legkorsze­rűbb rakétáit is. Megvan a valós lehetőség az európai nukleáris fegyvertár növekedésének megállítására, és arra, hogy megkezdődjön annak csökkentése — hangoz­tatja az SZKP KB lapja. Ezt a lehetőséget a Szovjetunió konstruktív javaslatai terem­tették meg, amelyeket Jurij Andropov terjesztett elő 1982. december 21-én. Az Egyesült Államok viszont mindent meg­tesz annak érdekében, hogy folytassa a nukleáris fegyver­kezési hajszát, és a maga ja­­vára billentse a regionális és a globális erőegyensúlyt. Most az Egyesült Államokon a sor: akar-e megállapodásra jutni ebben a kérdésben vagy nem — hangsúlyozza végeze­tül az SZKP KB lapjának szer­kesztőségi cikke. Az Egyesült Államok köz­vetlen katonai hasznot kíván húzni a védnöksége alatt fo­lyó izraeli—libanoni tárgyalá­sokból. Az izraeli rádió jelen­tése szerint Reagan elnök kü­­lönmegbízottja, Philip Habib javasolta a Tel Aviv-i kor­mány képviselőinek, hogy a tervezett izraeli—libanoni biz­tonsági egyezmény keretében létesítsenek katonai megfigye­lő, előrejelző állomásokat Li­banon területén. Az egyiptomi leplezte le a somozista gárdis­táknak nyújtott washingtoni segítséget, a Hondurasból be­törő ellenforradalmárok 400 nicaraguai állampolgárt öltek meg. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedden újabb hat hónappal meghosszabbította a világszer­vezet libanoni békefenntartó erőinek (UNIFIL) megbízatá­sát. Az alakulatok korábban kapott mandátuma szerdán jár le, a most megszavazott megbízatás július 19-ig érvé­nyes. A döntést libanoni kérésre, Izrael akarata ellenére hozták. Libanon képviselője olyan ja-A lengyel külügyminisztéri­um határozottan tiltakozott az Egyesült Államok varsói nagy­követénél amiatt, hogy az ame­próbáját, bár egyes területe­ken azonban nem váltotta be Párizs várakozását. A L’Humanité rámutat ar­ra, hogy az utóbbi években egyre szélesedő békemozga­lom bontakozott ki Nyugat- Németországban, s ilyen kö­rülmények között új lehető­ségek nyílhatnak meg a két ország békés együttműködése előtt. Az Egyesült Államok rekord nagyságú összegeket fordít hírszerzésre és felforgatásra— állapítja meg a The New York Times vasárnapi mel­lékletének egyik cikkében. A CIA költségvetése csupán a mostani pénzügyi évben 25 százalékkal emelkedett, szem­ben a katonai kiadás 18 szá­zalékos növekedésével, és im­már meghaladja az 1,5 mil­liárd dollárt — mutat rá a cikk írója. Ezt az összeget a CIA hír­szerző és egyéb irányú tevé­kenységének növelésére, ki­­szélesítésére fordítja. A CIA JURIJ VORONCOV szemé­lyében új szovjet nagykövetet neveztek ki Franciaországba. ILTER TÜRKMEN török külügyminiszter szerdán Buka­restben hivatalos megbeszélést folytatott vendéglátóiéval. Ste­fan Andrei román külügymi­niszterrel. A SZOVJETUNIÓBAN föld körüli pályára bocsátottak nyolc mesterséges holdat, ame-Sínai-félszigeten működő állo­másokhoz hasonlóan ezeket is amerikai személyzet kezelné. Izraeli részről viszont ragasz­kodnak az ellenőrző állomások közvetlen birtoklásihoz. Mint ismeretes, az Egyesült Államok saját kontingenssel vesz részt a Libanonban felál­lított háromnemzetiségű had­erőben. Közben az Egyesült Államok és Izrael újult erővel folytatja a szíriai légvédelem korszerű­sítésével kapcsolatban indított politikai kampányt. A Tisrin című damaszkuszi kormánylap szerdai kommentárja rámutat: „nem meglepő, hogy az Egye­sült Államok és Izrael nagy hűhót csap a Szíria által be­szerzett új és korszerű fegyve­rek körül. Ennek a kampány­nak az a célja, hogy ürügyet teremtsenek egy Szíria ellen irányuló nagyszabású agresz­­szióhoz, ha továbbra is szem­beszáll a térségbeli amerikai izraeli terjeszkedéssel”. alkalmazottainak száma az el­múlt két év alatt tovább nőtt, és elérte a tizenhatezret. A Fehér Ház engedélyezte, hogy a CIA amerikai állampolgá­rok után is kémkedjék és in­formációkat gyűjtsön az or­szágon belül is. Növekszik a CIA titkos kül­földi akcióinak száma is. Nagyszámú CIA-ügynök tar­tózkodik jelenleg Honduras­­ban, valamint a környező or­szágokban. A CIA pénzügyi­leg támogatja és ki is képezi a nicaraguai ellenforradalmi csoportokat — írja az ameri­kai lap. lyek jelzése Kozmosz—1429-tól 1436-ig terjed. A műholdakat egyetlen hordozórakétával bo­csátották fel. VARSÓBAN kedden ülést tartott a lengyel kormány és a püspöki kar képviselőiből álló vegyesbizoltság. A tanácskozá­son áttekintették II. János Pál oápa júniusi lengyelországi lá­togatásának előkészületeit — telentette a PAP lengyel hír­­ügynökség. , Nakaszone—Reagan találkozó Folyik a kemény alkudozás Falkland Argentin előkészületek? A spanyol kommunisták követelése Tartsanak népszavazást EGYENLŐ BIZTONSÁG ALAPJÁN PRA VDA-CIKKA FEHÉR HÁZ JA VASLA TAIRÓL ClA-utasításra Gyilkolnak a somozisták Huszadik évforduló Párizs és Bonn ünnepel ENSZ-erők Libanonban Újabb féléves hosszabbítás Lengyel tiltakozás Alaptalan USA-döntés A CIA emeli a létszámot Rekordösszeg - kémkedésre Csaj: röviden... vaslatot terjesztett be, hogy a békefenntartó erők hatáskörét ki kellene terjeszteni Libanon egész területére. A Biztonsági Tanács ezt a módosítást elve­tette és Javier Pérez de Cuel­lar ENSZ-főtitkár álláspontját fogadta el, amely szerint most, miután tárgyalások kezdődtek a külföldi erők Libanonból va­ló kivonásáról, az ENSZ-erők mandátumának megváltozta­tása nem lenne kívánatos. rikai hatóságok kiutasították a PAP lengyel hírügynökség washingtoni állandó tudósító­ját, Stanislaw Glabinskit. Mint a külügyminisztérium hangsú­lyozta: a döntés teljesen alap­talan, mivel a tudósító semmi­lyen módon nem sértette meg a rá vonatkozó jogszabályokat. Az amerikai hatóságok az ön­kényes lépéssel nyilván azt kívánták megtorolni, hogy a lengyel hatóságok a közelmúlt­ban kiutasították az UPI ame­rikai hírügynökség egyik var­sói tudósítóját, Ruth Grubert, mivel súlyosan megsértette a Lengyelországban működő tu­dósítókra vonatkozó jogszabá­lyokat. A lengyel tudósító kiutasítá­sa miatt határozott tiltakozá­sát fejezte ki a PAP lengyel hírügynökség is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom