Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-19 / 15. szám

4 1983. JANUAR 19., SZERDA Frissíteni A nemzetek, melyeknek jövőjük van, megbe­csülik múltjukat... Kossuth Lajos e sorát mostanában gyakorta idézzük. Gyakorta, s nemcsak azért, mert — mint a szállóigék általában — lényeges mondandót sű­rít, hanem azért is, mert manapság egyre gyakrab­ban hangzik el ez a két szó: nemzeti önismeret. Azaz egyre inkább kezd kikris­tályosodni, észrevehetővé válni az a törekvés, mely szerint — jövendőnk érde­kében — meg kell teremte­nünk múltunk és jelenünk szintézisét. A honismereti mozgalom ezt a célt is kívánja szol­gálni. S hogy minél jobban tehesse — egy év óta me­gyénkben, többek között — Honismereti akadémia cím­mel előadássorozatokra in­vitálja az érdeklődőket. Az első módszertani napra ta­valyelőtt decemberben ke­rült sor, s az azóta eltelt idő elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy tapasztalatok­kal szolgálhasson hallga­tóinak. Az elmúlt egy év alatt még inkább bebizonyoso­dott. hogy a honismereti mozgalom, ha teljességgel akarja szolgálni azt, amire hivatott — felfrissítésre szorul, új erőket kell tobo­roznia tagjainak sorába. S hogy kiket? Elsősorban fia­talokat, diákokat. Erre pe­dig a legalkalmasabb fóru­mok az iskolák honismereti, helytörténeti szakkörei. Sze­rencsés az az iskolás, aki résztvevője lehet egy-egy kis csoportnak. A gond csak az, hogy nincsen min­denütt olyan tanító vagy ta­nár, aki vállalkozna a cseppet sem könnyű tiszt­ségre, a szakkör vezetésére. A gyakorlat igazolja, hogy e feladatokat csak az vállalja, akit hit és lelkese­dés hajt. Tény: fáradozásu­kat pénzzel megfizetni nem lehet, nagvobb megbecsü­léssel is alig. Holott tény­kedésük létfontosságú: ők Nemzeti Múzeum Speciális sorozat jelent tanítanak és múltat, értékekre orientált nyitott gondolkodást. Ezért kell hát jelentőséget tulajdoníta­nunk a továbbképzésükre hivatott fórumnak, a Hon­ismereti akadémiának is. E kezdetekben havonta, majd kéthavonta megtartandó rendezvényeken kiváló szakemberek előadásaiból meríthetnek új ismereteket a résztvevők. Az üzemi krónikaírástól az irodalmi topográfiára vonatkozó tudnivalókig va­lamennyi fontos kérdése felvetődik a honismereti mozgalomnak, a helytörté­neti gyűjtemények szerve­zéséről éppúgy szó esik, mint a honismereti táborok megrendezéséről. Legutóbb például a természetvéde­lemről beszéltek. A szűkebb pátria megismerése ugyanis nem korlátozódhat csupán a történelmi tudnivalókra; a flóra és a fauna titkaiba való beavatottság éppúgy szolgálja ezt a célt, mint a távoli és a közeli múltban való elmélyülés. A szervezők az akadé­miától, a módszertani na­poktól a megyei honismere­ti mozgalom fellendülését várják. S hogy nem alapta­lanul, azt bizonyítja a már második számának megjele­nése előtt álló Honismereti közlemények című kiad­ványsorozat is. A két fórum — az írásos és az előadáso­kon alapuló — összhangban próbálja segíteni a mozga­lomban tevékenykedőket. D árosak elegendő erejük és nagyobb hatáskörük lenne a honismeret műve­lőinek ahhoz, hogy minél több emberben felkeltsék az érdeklődést. Jóleső érzés tudni, hogy — ha csende­sen, ha nem is nagy sza­vakkal — akadnak, akik is­mételten tudatosítani pró­bálják: a nemzeteknek — jelenükért és jövőjükért — nemcsak megbecsülniük kell múltjukat, hanem ta­nulniuk is kell abbób K. C. Kiállítótermekből A valóság művészi látleletei Cs. Nagy András: Dunánál A csökkentlátók és a vakok a múzeumok kincseiben alig gyönyörködhetnek: a ritka ki­vétel egyike a Magyar Nem­zeti Múzeum számukra szerve­zett speciális sorozata. A mód­szertani fogásokat kipróbá­landó, kísérletképpen már ta­valy tartottak egy kétrészes előadássorozatot. A vakok el­sőként a koronát és a koroná-SZAMlTÖGÉPEK az ok­tatásban. A közelmúltban egykori alma materünk folyó­sóin gyülekeztünk, hogy emlé­kezzünk arra a négy feledhe­tetlenül szép, gondtalan évre, melyet akkor is nagyszerűnek éreztünk, életünk 14. és 18. esztendeje között. Miközben a tablónkat kerestük — egykori önmagunkat bámultuk és ti­tokban sajgott a szívünk a mú­ló idő testünkön, lelkűnkön ha­gyott nyomai miatt — a sze­münk a fizikaszertár ajtaján akadt meg, melyen most a fel­irat ezt hirdeti: Számítástech­nikai szakkör. Ahol valaha a fizikai kísérletek demonstrá­ciós eszközei, a színes huza­lok, krokodilcsipeszek lógtak, most ggy minikomputer és tar­tozékai trónolnak. Egyébként osztályfőnökünk — magyar­nyelvszakos tanár — hallatlan lelkesedéssel beszélt a szakkör játékairól. Egyelőre csak ját­szanak itt a diákok, így tanul­ják meg a számítógép kezelé­sét. felhasználhatóságát. Ezért, de csak ezért nem le­pett meg, amikor hétfőn reg­gel Pális György, a Kulturális Minisztérium munkatársa ar­ról beszélt, hogy ezekben a be­­ruházásszegényes időkben negyvenmillió forintot fordí­tanak arra, hogy minden ma­gyar középiskola hozzájus~on egy, az oktatás céljaira alkal­mas kis számítógéphez. Az ok­zási jelvényeket Ismerhették meg, A Nemzeti Múzeum most — a siker alapján — megállapo­dott a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével, hogy a speciális sorozatot rendsze­resítik. E hónapban már foly­tatják az előadásokat, két al­kalommal a népvándorlás ko­ráról lesz szó. tatásügy elhatározását az a felismerés vezérelte, hogy a ma középiskolásai már a ro­hamosan fejlődő mikroelekt­ronika által uralt világban lesznek fenőttek. Számukra tehát rendkívül fontos, hogy ismerjék a számítógépek keze­lésének alapjait, minthogy már ma is, s a következő években még inkább egyre több munka­helyen segíti ilyen egyszerűbb — komplikáltabb rendszer a munkát. A minisztérium pályázatot hirdetett egy egyszerűbb szá­­mátógép elkészítésére. A Hír­adástechnikai Ipari Szövetke­zet nyerte meg azt. Ott eddig is készítettek kis és közepes nagyságrendű gépeket. Ezek egyszerűsített változata kerül az iskolába egy esztendőn be­lül. A riporter kérdésére, hogy vajon nem jár-e ez a tanterv újbóli megreformálásával, a minisztérium képviselője ha­tározott nemmel válaszolt. Ogy tervezik, hogy minden olyan tantárgy oktatása során, melyben a tananyag elsajátí­tását a készülék segítheti, más demonstrációs eszközök kiik­tatásával. azok helyett hasz­nálják majd, JAPAN. Erdei Grünwald Mihály útirajzában nem keve­sebbre vállalkozott, mint e technikai csodákkal teletűzdelt világban tett utazásának élmé­$ Cs. Nagy András festő­­^ művész régi és újabb képei í a váci Madách Imre Mű­­f velődési Központban látha­­^ tők január végéig. Ugyan­­^ ezen időpontig várják a £ közönséget a fiatal fotómű­­^ vészek alkotásai a Magyar í Nemzeti Galériában. Cs. Nagy András művésze­tének változatlan eleme a mély kontaktus o természettel és az emberi hétköznapokkal. Élményanyaga ebből a forrás­ból termi festményeinek új formáit. Ami változott, az a tudatosság, a kép komponen­seinek szigorúbb válogatása. Ez a fejlődési irány okozta az alkotás feszültségének növe­kedését, harmóniájának tere­bélyesülését. A színskála en­nek megfelelően szűkült, de az árnyalatok sokasodtak, fi­nomodtak, egyre érettebbé vált a felület. Olyannyira, hogy a természeti hullámzás egyre inkább képritmussá vált. Csöndes, halkított szür­ke tónusokkal, így jelent meg a Tisza-parti füzes, a nyírsé­gi táj, egyszerre hordozva kör­nyezeti és érzelmi elemeket. Több képének közös címe: Tanulmányok. E kisebb, na­gyobb méretű színekkel fogal­mazott drámai« jelenetek a külvilág és a lelkűiét belső tá­jainak történéseit tartalmaz­zák, s előkészületet jelentenek egy újabb alkotáshoz. Cs. Nagy András ábrázolatai sokrétűek, évszakok színöltözetét ugyan­úgy pergetik, mint érzelmi, hangulati állapotunkat, sorsun-A KISZ Központi Bizottsága 1983-at diákévvé nyilvánította. A KISZ KB mellett működő középiskolai- és szakmunkás­tanuló-tanács gazdag, a tizen­évesek érdeklődését, életkori sajátosságait figyelembe vevő programmal készül a diákév­re. Megrendezik a diák­olimpiát, a marxista diákaka­démiát és az országos diák­napokat. Számos kulturális és sportrendezvény is tarkítja a diákesztendőt, amelynek alap­vető célja, hogy mind több fiatalt nyerjenek meg a moz­galomnak, ráirányítsák a KISZ-korosztályhoz nem tar­tozók figyelmét a tizenévesek­re, s hosszabb távra szólóan lendületet adjanak a diák­fiatalok mozgalmi munkájá­nak. Már megkezdődtek a diáíc­­poliítkusok országos vetélke­nyeit két szempont alapján csoportosítja: a japán tudo­mány és technika, valamint a keleti kultúra és a japán em­ber művelődésének kapcsolata szerint. »Elvitte hallgatóit a kultúra napjára.— Japánban ilyen ünnep is van —, a nago­­jai várostörténeti múzeumba, egy híres porcelán- és kerá­miaműhelybe és a keletkutató Kárpáti Andrea segítségével megadta a magnótekercsekre vett japán életképek vallás- és kultúrtörténeti magyarázatát is. ELŐZETES. Az idei eszten­dő a rakétatelepítés elleni harc éve. Ez lesz a témája a holnap délutáni Rádiónaplónak. A műsor készítői Várkonyi Pé­tert, az MSZMP KB titkárát látják vendégül a délután 4 órakor a Kossuth adón kezdő­dő műsorban. Érdemes lesz meghallgatni. Mint ahogy feltétlenül érde­mes bekapcsolni a Kossuth adót holnap délelőtt pontosan 11 óra 30 perckor, ahol a hí­res francia regényíró Robert Merle Védett férfiak című rá­diós feldolgozását sugározzák huszonnégy részben. Holnap délelőtt a harmadik, jövő hét­főn a negyedik részt hallhat­juk, az első két rész után ítél­ve: kitűnő előadásban, a fősze­repekben Mécs Károllyal és Benrze Ilonával. B. H. kát Bármilyen öröm, gyász érje azonban, festői reagálása erőteljesen egészséges, még a Ravatal című mű fehér pom­pája is elviselhető a képi esz­közök feloldásai révén. Cs. Nagy mindezt humánus meg­gondolásból alakítja így, e módszertani sűrítményben benne foglaltatik az érték és az ars poetica is. Az utóbbi időben ökonomi­­kusabb lett a művész szín­kezelése. Régebben kék, vörös, fehér együttesek küzdöttek egymással, s ez a küzdelem építette a kép friss esztétiku­mát. Ma inkább bizonyos mondanivalót bizonyos szí­nekre bíz. megelégszik, ha a felületet barna vagy a szürke csoportok kormányozzák. Portréi markánsak, az egysze­rűség, és a csönd méltósága ez, így beszél a hallgatóság az arcban színekkel, kubisz­dőjének iskolai versenyei, amelyek február 20-ig feje­ződnek be. A versengőknek az elmúlt év legfontosabb kül- és belpolitika eseményeiről, összefüggéseiről, ezek hátte­réről kell képet rajzolniuk. A március, április hónapban sorra kerülő megyei vetélke­dőn az iskolák győztes csa­patai mérik majd össze tudá­sukat, s végül az országos döntőt április 22—24-én Sikló­son rendezik meg. Ugyancsak megkezdődött már az év egyik legnagyobb diákeseményének, az országos diáknapoknak a szervezése. Az iskolai diáknapokat iskolán­ként más-más időpontban rendezik meg, míg a megyei találkozók februárban és már­ciusban zajlanak. E rendez­vénysorozattal az ifjúsági szervezet ösztönözni kívánja a tizenévesek iskolai és iskolán kívüli folyamatos kulturális tevékenységét, a program egyszersmind képet ad a diákművelődés eredményeiről, s lehetőséget teremt a köz­­művelődési munkában élenjá­ró diákok, iskolák és pedagó­gusok tevékenységének elis­merésére. A kulturális rendez­vénysorozat április 29. és má­jus 1. között nagyszabású fesz­tiválokkal fejeződik be; az or­szág hét városában — Eger­ben, Sárospatakon, Gyulán, Keszthelyen, Sopronban, Szé­kesfehérvárott és Pécsett — rendezik meg a diáknapi fesz­tivált. Idén első ízben pályázato­kat, illetve pályázati táboro­kat is szerveznek a diákna­pokhoz kapcsolódóan. A tábo­rokban a legszínvonalasabb pályamunkák készítői vehet­nek részt. Így meghirdették a honismereti; képző-, ipar­és népi díszítő művészeti pá­lyázatot, a diákírók, diákköl­tők pályázatát, a fotó-, dia-, valamint az amatőrfilmes pá­lyázatot. A tervek szerint a tavaszi szünetben rendezik meg az országos diákfórumot, amelyen a tavaly megtartott VTI. or­szágos diákparlament felada­tainak időarányos végrehaj- j fását értékelik majd. Már a nyári vakációra szánt ' oroaramok is formálódnak. Az építőtáborokon kívül megrert dezik egyebek között a diA’­­mitóban tevékeovkedők tábo- ■ rát. s az ifiú gárda hét szak- ' táborában is várják a közép- 1 iskolásokat. I tikus összefogottsággal. Min­den képének más a formai törvénye, válogat az eszkö­zök és felismerések dús rak­tárából. Amikor a Dunánál meditál, akkor a Naszály domborzatá­ban elrejti a szabolcsi föld­hullámokat is. Cs. Nagy And­rás egyre jobb festő, mert emberileg és művészileg egy­aránt optimálisan gazdálko­dik adottságaival, szerzett és fejlesztett képességeivel A fiatal fotóművészek stú­diója 1976-ban alakult, ez a második önálló kiállításuk. Harminc fiatal fotós mutatja be mérlegelt információk szi­gorú választásai nyomán tö­rekvéseit. Rendkívül sok az ötlet, szerencsére ezeket leg­többször gondolat kormányoz­za: az élet és a műfaj össze­tettsége, erkölcs és esztétikum. Apáti-Tóth Sándort komoly művekre kötelezi Auschwitz, átírja Adornót, e szörnyűség után mégis teremthető költé­szet. Bállá András, Dallos László, llku János és különö­sen Lengyel Gábor emelkedik ki azzal a szándékkal, hogy a fotóművészet a valóság olyan látlelete, amely a tárgyi kör­nyezettel tudati elemekre utal, vagyis a fotó, miközben sajá-.. tos törvényei szerint halad, legjobb pillanataiban elhagy­hatja nem szűk, de mégiscsak korlátozott határait. Losonci Miklós ABONY 20—21: Fehér farkasok 22— 23: Gyöngyvirágtól lombhullásig (du.) Az éjszakai utazók** 24—25: Az elnök elrabása BUDAÖRS 20—23: Meztelenek és bolondok* 23: A cárlány és a hét dalia (du.) 24—25: Nyom nélkül CEGLÉD, Szabadság 20—26: Akit Bulldózernek hívtak CEGLÉD, Kamaraterem 20—26: Timur és csapata (du.) 20—23: Szenvedünk a kamaszkortól (este) 24—26: Sörgyári capriccio* (este) DABAS 20—22: Szuperzsaru 23: Ordasok között /du.) 23— 24: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** DUNAHARASZTI 20—21: Hófehérke és a hét törpe 22—23: Arnvéklovas I—II.* 24— 25: Vadállatok a fedélzeten DUNAKESZI, Vörös Csillag 20—23: A lator** 23: A harapós kiskutya (du.) 24—25: Konvoj* DUNAKESZI, József Attila 20: Csak semmi pánik . .. 22—23: A tajga császárának végnapjai (du.) 23: A nők városa I—II.*** 24: Szexis hétvége** 26: Szuperzsaru ÉRD 20—21: Amyéklovas I—II.* 23: Nyom nélkül 24—25: Bronco Billy FŐT 20—21: Suli-buli 22—23: A Birodalom visszavág 23: Nuki malom kalandjai (du.) 24—25: A Jó. a Rossz és a Csúf I—II.** GÖDÖLLŐ 20—23: Hüvelyk Matyi (du.) Várlak Nálad vacsorára* (este) 24—26: Szökés a halál elől* GYAL 20—22: Jobb ma egv n6, mint tegnap három** 22— 23: Vük (du.) 23— 25: Szuperzsaru Hangverseny Weiner Leó emlékére Immár ötödik alkalommal rendezik meg a Zeneművésze­ti Főiskolán a Weiner Leó emlékversenyt. A kiváló ze­neszerző és pedagógus emlé­ke előtt tisztelgő versenyre 18 évtől 32 éves korig nevezhet­nek a jelentkezők hegedű­zongora szonáta és vonósné­gyes, illetve vonóstrió kate­góriákban. Mindkét kategória kétfordulós. A győzteseket a következők szerint díjazza a főiskola tanáraiból álló zsűri: Hegedű-zongora szonáta ka­tegória: I. díj 10 ezer forint; II. díj 6 ezer forint; vonósnégyes: I. dij 20 ezer forint; II. díj 12 ezer forint; vonóstrió: I. díj 15 ezer fo­rint; II. díj 9 ezer forint A verseny győztesei a díjki­osztással egybekötött dísz­­hangversenyen szerepelnek. A Weiner Leó emlékversenyre március 15-ig fogadnak el je­lentkezést a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola tanul­mányi osztályán, ahol részle­tes tájékoztatást adnak és je­lentkezési űrlapok igényelhe­tők. (Budapest VI., Liszt Fe­renc tér 8., Postacím: 1391 Budapest, postafiók 206.) Bemutatkozó a Vük Hőköm Színpad A most alakult Hőköm Szín­pad az első olyan színház, amely kisszövetkezeti formá­ban, állami dotáció nélkül, önfenntartással működik — erről tájékoztatták az újság­írókat Karinthy Márton és Harsányi Gábor társigazgatók kedd délelőtt a Fészek mű­vészklubban. A Karinthy Frigyes szellemi örökségét és dramaturgiai elképzeléseit megvalósító színházi társulás január 22-én délelőtt a Cor­vin moziban Fekete István Vük című regényéből készült mesejátékkal, 27-én este a Kaffka Margit Gimnáziumban pedig Hubay Miklós Zsenik iskolája és Karinthy Ferenc Gőz című egyfelvonásosaivpl lép a budapesti közönség elé. MONOR 21— 23: Az elnSk elrablása** 23: A csodálatos asztalos (du.) 24—26: Az Oszakai utazók** NAGYKATA 20—21: Keoma 22— 23: Egy kis indián (du.) Pucéran és szabadon* (este) 24—25: Lándzsák hajnalban* NAGYKŐRÖS, Arany János 20—26: A postás mindig kétszer csenget I—II.** NAGYKÖRÖS, Stúdió moxí 20—26: Koncert a fűtőtesten (du.) 20—23: Az első nagy vonatrablás (este) 24—26: Szenvedünk a kamaszkortól (este) PILISVÖRÖSVAR 20—21: Kilenctől ötig* 23: S.O.S, Concorde 24: Apaszerepben i POMAZ 20—24: Ben Húr l—TL RÁCKEVE 20—21: Rohanj velem 22—23: Hófehérke és a hét törpe 24—25: Volt egyszer egy vadnyugat I-*-II.* SZENTENDRE 20—23: A delfin napja (du.) Szökés a halál elől* (est**) | 24—26: Tanár úr, kérem (du.) Rendőrök háborúja** (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 20—21: Szerelem Montreálban* 22—23: A vadnyugat hőskora I—II 23: János vitéz (du.) 24—25: Hófehérke és a hét törpe TAPIÓSZELE 20— 21: A nők városa I—n.*** 22—23: Keoma 24: Pucéran és szabadon* VÁC, Madách Imre 21— 23: Péter cár és a szerecsen (du.) Seriff az égből (este) 24—26: óvakodj a törpétől** VECSÉS 21—23: Esküvő* .’1—26: Várlak Nálad vacsorára* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. *•* Csak 18 éven felülieknek. i Radiópigyeló — Diákév 1983. Program tizenéveseknek MOZIMŰSOR JANUAR 20-TÖL 26-IQ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom