Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-19 / 15. szám
1983. JANUÁR 19., SZERDA 3 TS<yuncm Végső búcsú Csikesz Józsefnétől Program o több gabonáért Jól startoltak gazdaságaink Alig egy esztendeje, hogy meghirdették Magyarországon a gabonaprogramot, amely célul tűzte ki, hogy az elmúlt tervidőszakhoz képest, a mostaniban 15 százalékkal több kukoricát és búzát kell termelni. Pest megye gazdaságai a VI. ötéves terv végére az országosnál nagyobb mérvű, 17-19 százalékos termésgyarapodással szolgálnak. M Felszabadult gettó Koszorúzást ünnepség A Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a budapesti izraelita hitközség elnöksége — a budapesti gettó felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából — kedden délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Wesselényi és a Kertész utca sarkán lévő iskolán elhelyezett emléktáblánál. A kegyeletes megemlékezésen — amelyen állami, párt-, tanácsi és társadalmi szervek képviselői is jelen voltak — Héber Imre, a MIOK elnöke mondott beszédet, majd koszorúkat helyeztek el. Ezt követően ugyancsak elhelyezték a kegyelet virágait a hősök temploma Wesselényi utcai árkádsorán lévő emléktáblánál. A százhalombattai erőmű annak a korszaknak a szülötte, amikor úgy tűnt, az olajnak van a legnagyobb jövője az energiahordozók között. A megváltozott körülmények között a DHV sem töltheti be azonban a neki szánt szerepet. Évek óta félgőzzel járnak a turbinák, évente hat és fél milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek, a lehetségesnek á felét. Hazánk szükségleteit ugyanis elsősorban a szénnel működő erőművek és az; importáram elégíti ki, s csak a különbözetet lehet az olajra telepített erőművekben előállítani. A kényszerű takarékosság nem kis gondot jelent a DHV- ban. Az üzemet ugyanis úgy tervezték, hogy folyamatosan és nagy teljesítménnyel dolgozzon. Úgynevezett alaperő-Mély részvéttel vettek végső búcsút Csikesz Józsefnétől, a magyar munkásmozgalom régi harcosától, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának volt tagjától, a budapesti pártbizottság egykori titkárától, a Fővárosi Tanács nyugalmazott elnökhelyettesétől kedden a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. A ravatalnál párt-, állami és társadalmi életünk több vezetője állt díszőrséget, megrendültén rótták le kegyeletüket családjának tagjai, volt harcostársai, munkatársai, barátai, tisztelői. A gyászszertartáson Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága, a budapesti pártbizottság, a Fővárosi Tanács, valamint a műnek szánták évi 7600 órás csúcskihasználással. Ezzel szemben állandóan — napi és heti csúcsok és minimumok váltakozásával — ingadozik a termelés. Nemritkán teljesen le kell állítani egyes blokkokat. Az ingadozás viszont nem tesz jót a berendezéseknek. Lényegesen nagyobb az üzemzavar veszélye, hamarabb megindul a korróziós folyamat a rendszerben, növekszik a karbantartási igény. Éppen ezért még idén márciusig az egyik blokkba beépítenek egy olyan berendezést, amely nyomon követi a tényleges kihasználtságot, az igénybevétel alapján számolja az üzemórákat, s ezáltal lehetővé válik az Időbeni karbantartás, az üzemzavarok megelőzése. család nevében búcsúzott a magyar munkásmozgalom régi, kiváló harcosától. Beszédében az elhunyt munkásságát, emberi értékeit méltatva elmondta: Csikesz Józsefnét a példamutatás és az áldozatvállalás, a szerénység, a szorgalom és a megbízhatóság, a humanizmussal párosult erély és következetesség jellemezte. E tulajdonságok voltak életre •szólóan tevékenységének meghatározói. Nyugdíjba vonulásával csak állami tisztségétől vált meg. Tovább tevékenykedett a párt- és a közéletben egyaránt. Csikesz Józsefnét a gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára. A Munkásmozgalmi Panteon kertjében a sírhantot a kegyelet virágaival borították. A gyászszertartás az Internacionale hangjaival ért véget. A takarékosságnak egyik legegyszerűbb módja, ha valamiből kevesebbet használunk föl. Az sem közömbös azonban, hogy az elfogyasztott energiával milyen hatásfokot ér el az erőmű. A DHV-ban évről évre jobbak az eredmények a hatásfok javításában. Amíg az ország erőművei összesen 31 százalékos hatásfokkal dolgoznak, addig Százhalombattán ez eléri a 37 százalékot. A különböző műszaki megoldásokon túl sokat segített ebben a nyári időszámítás bevezetése is, mivel egyenletesebbé tette a fogyasztást. Természetszerűen vetődik föl a kérdés: milyen jövő vár az olajjal üzemelő DHV-ra? A paksi atomerőmű fokozatosan még lejjebb szorítja majd Százhalombatta termelését. A szakemberek keresik a megoldást, szóba jött a szénre való átállítás lehetősége is. A végső döntés sokáig nem várathat magára, így vagy úgy, de termelni kell, hiszen régen tudjuk már: az a legdrágább energia, amit meg sem termelünk. M. N. P. KI Mi valósult meg a program meghirdetése óta, milyen feladatok várnak az idén mezőgazdasági nagyüzemeinkre és az irányító szervekre? Erről kérdeztük az év elején Stágl Józsefet, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának csoport vezető j ét: — Ami tavalyi eredményeinket illeti, nincs okunk szégyenkezni. Búzából 8, kukoricából 32 százalékkal többet takarítottak be a tsz-ek, állami gazdaságok az 1978 és 1980 közötti évek átlagánál. Más kérdés, hogy az egyes üzemek között nagyok az eltérések és az értékelésnél a fajlagos abrakfelhasználás módosíthatja még az érintettek megítélését. Bt A termelésnövelés legkézenfekvőbb tartaléka a magas biológiai értéket képviselő, kiváló minőségű, a rekordhozamokat génjeiben hordozó vetőmag. Mi a helyzet a szaporítóanyag-fronton? — Kezdjük a kukoricával. A gazdaságokat a legkorszerűbb amerikai fajtákkal láttuk el. Ennek, és a kedvező időjárásnak meghatározó szerepe volt a tavalyi kimagasló hozamokban. Rendelkezünk megfelelő búzafajtákkal is, a választék azonban kisebb, fele volt a kukoricáénak, de ami ennél is nagyobb baj: a vetésterület 66 százalékát mindössze négy fajta foglalta el. Más szóval, a mezőgazdászok kevésbé vették figyelembe a helyi talajadottságokat, klimatikus tényezőket. Akad persze kivétel is. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának kartali kerületében az a jugoszláv Super Zlatna búza vált be igen jól, amelyik a megye más talajegységein például rosszul vizsgázott. n Javult-e a vetőmagtermesztés és -forgalmazás? — A nagyüzemek gyakorlatilag mindenütt ellenőrzött, vizsgált vetőmagot használnak fel, aminek 60 százaléka fémzárolt, de a módszer teljes körűvé tételével a megyei búzatermesztési hozamokat 8-10 százalékkal növelhetnénk. Bl Gyakorta halljuk, a termelőszövetkezetek földjein kevesebb műtrágyát szórnak ki, mint a magas termésátlagok eléréséhez szükséges lenne. Míg korábban 8-10 kilogramm hatóanyagot használtak fel 100 kilogramm búza megtermeléséhez, tavaly és tavalyelőtt csak 6 kilogrammot. E gyakorlat ellentmondani látszik a programnak. — Az üzemek nyilvánvalóan keresik az optimumot a gazdaságosság és a nagy termések között, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. A jövőben a dózisok emelésével egyidejűleg nagyobb gondot kell fordítanunk a tápanyagok hasznosulását gátló tényezők kiküszöbölésére. A talaj szervesanyag-tartalmának növelése érdekében a Pest megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás új szalmatrágya-készítési technológiát dolgoz ki. B Az évről évre szigorodó közgazdasági szabályozók hövetkezléber a gazdasagok egy része mind nehezebben tudja fejleszteni a gépesítést, sőt olykor a meglévő színvonal tartása is problémát okoz. — Valóban gondjaink vannak az alapgépekkel: a kombájnokkal. Két évvel ezelőtt még az arató-cséplő gépek kapacitása lehetővé tette, hogy 15 és fél nap alatt betakarítsuk a búzát, jelenleg ehhez 20 napra, tehát az optimálisnál hosszabb időre van szükség. A biztonságos aratás érdekében elkerülhetetlen újabb nagy teljesítményű kombájnok vásárlása. Hasonló a helyset a vetőgépekkel is. A régi, élavult masinákkal már nem biztosítható az előírt egyenletes sortávolság, vetésmélység. A megoldás a minden igényt kielégítő IH vetőgépek beszerzése. ■ A gabonaprogram teljesítésének egyik lehetősége a búza, kukorica vetésterületének növelése. A kérdés csupán az, melyik növény vagy növényféleség rovására? — Szakmai körökben nem ismeretlen, hogy a megyében — az országos helyzettel megegyezően indokolatlanul magas a szálas- és tömegtakarmanyok területe: a szántóterület 22 százalékát kötik le. S ha ehhez még 40 ezer hektáros termőképes gyepet is hozzászámítjuk, könnyen beláthatjuk: kedvezőtlen az egységnyi földterület állateltartó képessége. Ebben főként a lucernatermesztés és a gyepgazdálkodás a ludas. A kettő közül egyik sem dicsekedhet lényeges színvonal-emelkedéssel, és ez mind a gabonatermesztés rovására megy. A föidpazarlás más eseteit is felül kell vizsgálnunk. Meg kell szüntetnünk a kukoricatáblák közötti sztrádákat, a háromsávos mezei utakat, pontosabban azok túlméretezettségét. B Hogyan látja a kettős hasznosítás kérdését? — Azt hiszem, a számok eléggé beszédesek. Pest megyében 25-30 ezer hektárról május-júniusban takarítják be a fő növényt. Ezzel szemben tavaly mindössze 5 ezer 300 hektáron vetettek másodnövényt. KI A mezőgazdák a gyakori csapadékhiánnyal, a hiábavaló költségekkel, a termesztés bizonytalanságával érvelnek. — Ügy vélem, jó talajokon csapadékmegőrző agrotechnika alkalmazásával, az aratás utáni azonnali vetéssel sikerrel alkalmazható a kettős termesztés. El Eddig kevés szó esett az érdekeltségről, pedig egy gazdasági program sikere mindenekelőtt ezen múlik ... — A minőségi búza termelésének és felvásárlásának fokozása érdekében a múlt évben a korábbitól eltérően nemcsak a 35 százalék nedves sikér tartalmú gabonáért fizettek minőségi felárat, hanem a 24 és a 34,9 közöttiért is. Egyebek között ennek is volt köszönhető, hogy az úgynevezett minőségi búzából majdnem a dupláját vásárolta fel a malomipar. Hozzájárult a termelési kedv növekedéséhez a gabonaprémium is, amelyet azonban az idén valamivel nehezebb lesz megszerezni, mint tavaly; a bázishoz viszonyított 10 százalékos növekmény helyett 12 százalék a feltétel. B A Gabonatröszt és vállalatai az elmúlt években, évtizedekben aligha tartoztak a jelentős beruházásokat eszközlő cégek közé. A tárolókapacitás szűkössége olykor-olykor már a betakarítás ütemességét is lassította, s a gondokon bértárolással igyekeztek átmenetileg enyhiteni. — Biztató körülménynek látszik, hogy nemcsak a malomipari vállalatok, hanem a nagyüzemek és ezek társulásai is pályázhatnak gabonatárolók, silók, magtárak építésére, illetve az állami támogatás elnyerésére. A termelőszövetkezetekkel közösen így készült el tavaly Tárnokon és Dabason egy-egy 5 ezer tonnás könnyűszerkezetes magtár. A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat pályázatot nyújtott be egy 12 ezer tonnás fémsiló építésére, s ha az állami támogatást megkapja, jövőre átadja rendeltetésének a tárolót, hogy csak a legfontosabbakat említsem. B A gabonaprogram végrehajtásához a gazdaságok erejükhöz, lehetőségükhöz képest különböző mértékben járultak hozzá eddig is. Nagyobb tőkét e célra befektetni nyilvánvalóan ott érdemes, ahol a talaj termékenysége, a szakemberek felkészültsége és a műszaki színvonal már magasabb az átlagosnál. — Nem beszéltünk még a különböző termelési rendszerek által kidolgozott gabonaprogramokról. Már tavaly is alkalmazták eljárásaikat, a Bábolnai és a Nádudvari — az IKR és a KITE — mintegy 100 ezer hektáron megkezdte az intenzív gabonatermesztési módszereinek bevezetését. Ez azt jelenti, hogy a legkorszerűbb fajtákkal, technológiákkal és többnyire importgépekkel kukoricából 8 tonnát, búzából 6 tonnát termelnek hektáronként tartósan. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, nincs gond a gazdaságossággal sem, s indokolatlan a programban részt vevők körének bővítése szűkebb pátriánkban is. Valkó Béla A NAGY LEHETŐSÉG Az emberiség nagy lehetősége a szocializmus — ez az Aczéí György által definiált gondolat mintegy jelszava, meghatározó tartalma lehetné annak az országos tanácskozásnak, amely e napokban zajlott Budapesten az MSZMP Központi Bizottsága rendezésében. Kimondva, kimondatlanul minden fölszólalás, akárcsak a vitaindító, a szocializmus nagy lehetőségét elemezte, járta körül azt kutatva, hogy napjainkban, a jelenlegi helyzetben miként tudunk élni vele. Itt és most, a mai Magyarországon meg tudunk-e felélni történelmi útunk reális fölméréséivel, a bennünket körülvevő világ tárgyilagos megítélésével ideológiai-szellemi erőink kellő mozgósításával a megújulás elháríthatatlan követelményeinek. Ez a kulcsa, ez az egyik fő társadalmi feltétele ugyanis annak, hogy a szocializmusban rejlő lehetőségeket megragadjuk. Megújulás és aktívabb cselekvőkészség! Előrehaladásunk két elválaszthatatlan alkotóeleme, melynek kibontakoztatása nem megy, nem is mehet viták nélkül. Ezek azonban csak akkor termékenyek, ha különböző megközelítési oldalakról is egy irányba hatnak, a magyar nép szocialista fejlődését kívánják elősegíteni. Ezen a tanácskozáson is kommunisták és pártonkívüliek egyaránt részt vettek és kifejtették véleményüket, sőt kétségeiket. Esetenként érződtek felfogásbeli különbségek, minthogy a terem falain kívül is így van ez az országban. Ám anélkül, hogy elhangzott volna ama gyakorta használt közmegegyezés, mégis az eltérő nézeteknek és véleményeknek ez adta meg a közös vonását. Azon az alapon, hogy megújulási igényünk és útkereséseink mellett is változatlanul egy közös célunk van: a szocializmus építése. Hiszen éppen ezt a célt szolgálja az igényesebb megújulás, amely abból indul ki, hogy soha nem vol't és a jövőben sem lehet perfekt, befejezett marxizmus. A társadalom előrehaladásával fejlődnie kell az ideológiának, sőt elöl kell járnia. A megújuló elmélet segítségéről — éppen a gyorsan változó világban — ezért nem mondhatunk le. Ezenközben folyamatos szellemi érintkezésben állunk mindazokkal, akik netán egész sor kérdésben nem értenek velünk egyet, de elismerik társadalmi rendünket és hajlandók segíteni a szocializmus építését. Ez a szövetségi politika meghatározója, és ez hosszú távra szól. Sőt, napjainkban mindinkább meg kell újítani ezt a szövetséget a felnövekvő, új generációra gondolva, amely — éppúgy mint az egész társadalom — nincs elzárva, a különféle, gyakran divatos szellemi áramlatoktól. Elvi, elméleti viták kellenek a meggyőzésükhöz, sok megértéssel, de nem mondva le egyetlen területen sem,.a marxizmus hegemóniájáról. Megújuló világ formálódik hazánkban, pontosabban vár megújulásra a mi cselekvő politikánk révén. Nem azért, mintha zsákutcában lennénk — amint ellenfeleink hangoztatják —, vagy rosszul csináltunk valamit, hanem elsősorban azért, mert a szocializmus sem lehet soha befejezett. Állandóan továbbfejlődő rendszer. Éppen annak érdekében, hogy a világban végbemenő folyamatokhoz, változásokhoz rugalmasan alkalmazkodva segíthesse elő az emberek anyagi boldogulásáért folytatott igyekezetei. Eközben érvényre kívánjuk juttatni nemes, igazi emberi értékeinket, erkölcsi elveinket. Erről van szó, amikor a szocialista társadalom reformján gondolkodunk. Nem jelent tehát negatívumot, mivel ott vannak benne és mögötte a megteremtett értékeink, az eddig megtett út eredményei is. Ezeket védelmezzük! A sókat emlegetett gazdasági reformunkat, az 1968-ban megkezdett úgynevezett új mechanizmust is ilyen értéknek tekintjük. Szó sincs róla, hogy élvessük, de továbbfejlesztését a körülmények teszik elodázhatatlanná. Ennek módozatai viszont bizonyára még sok vitát, töprengésit fognak előidézni. Legfőbb nemzeti sorskérdésünk is éppen ezért a szocializmus építésének korszerű továbbfolytatása. Ettől függ minden más egyéb, ezért kap napjainkban oly erőteljes hangsúlyt minden fórumon. A közvéleményt élénken foglalkoztató egyéb — jogosan nemzeti sorskérdésnek nevezett — gondok is ennek talaján számolhatók fel vagy csökkenthetők. Mert valóban aggasztó a tömegméretű alkoholizmus, az öngyilkosságok magas aránya, a népszaporulat kedvezőtlen alakulása, a leggyakrabban emlegetett fájó jelenségek közül. Az előzmények, méghozzá a régi világba visszanyúló előzmények ismerete nélkül, s önmagukban külön-külön kezelve aligha lehetséges a felszámolásuk. Számon kell tartani ezeket annak tudatával, hogy a nép, a nemzet jövőjét hosszú időre meghatározó korszakban élünk, amely megteremtheti a feltételeit e gondok megszüntetésének is. Éppen a helyes szemlélet, a marxista elemzés segíti a valóság pontos ismeretét, tettekre sarkalló erővel mindazért, ami közös érdek és közös érték ebben az országban. Ennek a közös ügynek az érzete is olyan szükséglet, amelyre az ideológiai munka nagymértékben rádöbbentheti az embereket és késztetheti a további cselekvésre. A közös érdekek fölismerése, ami valójában a szocialista nemzeti egységben testesül meg, most talán nagyobb hajtóerő, minit valaha. Amikor közismerten nehezebbek az életviszonyaink a korábbinál, amikor fenyegető veszélyek hírei röppennek föl napról napra az imperialista táborból, akkor nekünk itt, Közép-Kelet-Európa e kis területén még jobban kell támaszkodnunk a vívmányainkra, még jobban bele kell kapaszkodnunk abba az erőbe, amelynek eddigi eredményeinket is köszönhetjük: a párt vezető szerepébe. Az ideológiai helytállás most olyan erő, amelyet a magunk érdekében, de a szocializmusban reménykedő százmilliók érdekében is vállalnunk kell. Keresve, kutatva ugyanakkor az új útjait az előrejutásnak, az átmeneti megállások, a jelenlegi megtorpanás utáni fölemelkedésnek. \ Bármily furcsán hangzik, mégis igaz a napokban megtartott agitációs és propagandista tanácskozásnak az az egyik konklúziója, hogy talán éppen a jelenlegi nehezebb idők kényszere visz közelebb bennünket az eszmeileg megalapozott, határozottabb cselekvéshez, s egy jobb, szocialistább társadalomhoz. Különösen, ha érvényesül a tanácskozótermen kívül is az a termékeny együttműködés, amely a különféle területek művelőit itt jellemezte. Mintegy demonstrálva, hogy nem választható el élesen egymástól, sőt szorosan összefügg a politika, ideológia. a gazdaság, a történelem- és társadalomkutatás. Minit ahogyan szorosan együtt kell munkálnia, hatnia a napi élet minden síkján, termékenyítve és lendítve a termelőmunkát, mindannyiunk anyagi bázisát. Lőkös Zoltán A legdrágább, amit meg sem termelünk Olcsóbb megoldást keres a DHV A végső döntés már nem várathat magára ^ Keveset termelni esetenként semmivel sem könnyebb, p mint sokat. Még akkor sem, ha érthető és szükségszerű 5 takarékosság kényszerít erre, mint a Dunamenti Hőí erőmű Vállalatnál. | Az 1976-ban befejezett beruházással Százhalombatp tán az ország legnagyobb hűerőműve kezdett el dolgozni p a maga 1870 megawattos teljesítményével. Illetve elvip leg ekkora a üzem teljesítménye. Mert 1970-ben, a berup házás második lépcsőjének indításakor még nem fenye| getett az olajválság.
