Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

1983. JANUAR 3.. HÉTFŐ «frei 'ff Biztonságtechnika Gyors ellenérzés Évente mintegy két-három­­száz féle importgépet és -be­rendezést ellenőriznek a MERT, Minőségellenőrző RT szakemberei, mielőtt a szerke­zetet a megrendelők haszná­latba vennék. A MERT a tevékenység bő­vítésére önálló biztonságtech­nikai szakosztályt hozott létre. A szakemberek nagy értékű gépek, bonyolult berendezések vizsgálatára gyakran külföl­dön, a gyártó telephelyén vál­lalkoznak, s a termék csak ab­ban az esetben kerülhet az or­szágba, ha megfelel a hazai biztonságtechnikai előírások­nak. Amennyiben nem, akkor a szükséges módosításokat helyben, és lényegesen kisebb költséggel lehet elvégezni. A megvásárolt gépet nyomban érkezése után üzembe állíthat­ják. Lényegesen nőtt a MERT külföldi megbízóinak száma is. Ennek eredményeként a vál­lalat bővíthette szellemi ex­portját, és fokoztd a minősítés­ből származó devizabevételt. A vizsgálatokat a magyar szakértők viszonylag rövid idő alatt elvégzik, s munkájukkal elégedettek külföldi megrende­lőik. A MERT szakemberei a szo­cialista országok hasonló in­tézményeivel együttműködve arra törekednek, hogy — a munkavédelmi előírások KGST-n belüli egységesítésé­vel párhuzamosan — a jövő­ben egymás minősítéseit szé­lesebb körben hasznosítsák. Ezzel ugyanis tovább gyorsít­ható a külföldi gépek haszná­latba vétele, és megbízhatóbbá tehetik alkalmazásukat is. Tekercsek műhelyében A Dunakanyar Háziipari Szövetkezet sződllgetl elektro­mos részlegében évente csaknem 1500 különböző típusú, egye­di tekercset készítenek, erősáramú berendezésekhez. Barcza Zsolt felvétele Kötelező a gyakorlati munka Az államigazgatást tanulják Maga az épület is kedvcsi­náló. Buda egyik legszebb he­lyén, a Ménesi úton, csupa­­üveg, korszerű épületben ké­pezik a magyar közigazgatás dolgozóinak utánpótlását Azo­kat, akik o következő években és évtizedekben intézik majd ügyeinket, s azokat is, akik majd — közülük kiemelkedve — Vezetői lesznek a különbö­ző szintű tanácsoknak. Hogy melyikükből mi lesz, azt ma még — természetesen — nem lehet tudni. De minden kato­na tarsolyában viszi a mar­­sallbotot, azaz: aki szeptem­berben elsőévesként lépett be az Államigazgatási Főiskola kapuján, egyszer majd talán x magas rangú közigazgatási ve­zetőként jön ide látogatóba. Ösztöndíj és szerződés A nappali tagozaton kétsze­res-háromszoros, az estin két­szeres, a levelező tagozaton pedig 4-5-szörös a túljelentke­zés. A feltételek általában azonosak más felsőoktatási Intézményekével. Különbség viszont, hogy a nappali tago­zatra felvett hallgatóknak va­lamilyen közigazgatási szerve­zettel ösztöndíjszerződést kell kötniük, ami egyben azt is jelenti, hogy a főiskola sike­res elvégzése után oda men­nek dolgozni. Mit nyújt az Államigazgatá­si Főiskola a hallgatóknak? Kezdjük az anyagiakkal. Az említett ösztöndíj (teljes ne­vén társadalmi tanulmányi ösztöndíj budapestieknek 300, vidékieknek 700 forint havon­ta. A tanulmányi eredmény­től függően 3,4 átlag fölött 400—1000 forint közti tanul­mányi ösztöndíjat is kapnak az előbbin fölül. Ha a tanul­mányi eredmény átlag 4 fö­lött van, egyéb körülmények mérlegelésével kaphatnak 1100 forintot is. Szociális ösz­töndíjban a család egy főre eső jövedelme alapján része­sülhet a hallgató, ez az összeg havi 300 és 2000 forint között mozoghat. S végül: a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak vezetője a hallgatók 2 százalékának adhat népköz­­társasági tanulmányi ösztön­díjat, ami 2000 forint. A főiskola hallgatójának 29 tantárgyat kell elsajátítania az igazgatás, a jog, a gazda­ság és a szervezéstudomány témaköréből, továbbá tanul­nak ideológiai tárgyakat is. Ezen belül különösen nagy súlyt kap az államigazgatási jog, amelyből § legteljesebb ismereteket kapják, többet, mint az egyetemek jogi ka­rain. Tanulnak a hallgatók egyebek között retorikát, sti­lisztikát; lélektant, s termé­szetesen mindezt gyakorlati példákkal, a közigazgatásra alkalmazva. Ehhez jön a kö­telező é3 a választható idegen nyelv, sőt még gépírás is. A negyedik félév után min­den hallgató három hétre gyakorlati munkára megy ah­hoz a tanácshoz, amelytől tár­sadalmi tanulmányi ösztöndí­ját kapja. Szakdolgozatot kell lead­niuk a hallgatóknak ahhoz, hogy a hatodik félév végén államvizsgázhassanak. A szak­­dolgozatot is a tanszék érté­keli. Államvizsgatárgyak: tu­dományos szocializmus: ma­gyar alkotmányjog, a tanácsok szervezete és működése; ma­gyar államigazgatási jog; gaz­daságtan. Aki sikeresen tet­te le hat félév alatt a köte­lező 50 vizsgát, megvédte szakdolgozatát és eredménye­sen államvizsgázott, háromévi tanulmányai után igazgatás­­szervezői diplomát kap. A községekben kezdik A fiatal intézmény tavaly­előtt bocsátotta útjára első végzőseit. A statisztika azt mutatja, hogy a múlt években a friss diplomások közül 54 százalék helyezkedett el köz­ségi tanácsoknál és csak igen kevesen kezdtek megyéknél. Ami helyes, hiszen gyakorolni, a munkát igazán megtanulni elsősorban az alapoknál, a he­lyi tanácsoknál lehet. A vég­zett hallgatók közül sokat máris vb-titkárrá léptettek elő — de vannak olyanok is. akik nem vállalnak vezető beosztást. Ez inkább a nőkre vonatkozik, akik családi és egyéb körülmények miatt szí­vesebben maradnak helyben, kisebb beosztásban. Viszont az is tény, hogy itt is számolni kell a pálya elnőiesedésével, hiszen jelenleg 452 nappali hallgató közül 329 tartozik a gyengébb nemhez. Ajánlatok a megyéktől A főiskolán jók a tanulási körülmények, gazdag könyv­táruk van, a vidékiek 80 szá­zaléka kollégiumban lakik, menzájuk sem marad alatta más felsőoktatási intézménye kének. Minden segítséget meg­kapnak e hallgatók az elhe­lyezkedéshez is: a hatodik fél­év vége felé felkeresik a főis­kolát a megyei tanácsok kép­viselői és ajánlják a munka­helyeket. Egyes megyék válo­gatási lehetőséget is kínálnak, több munkahelyet ajánlanak. Ami pedig a jövőt illeti: sze­retnék az államvizsgát komp­lexszé tenni, olyan kérdések kidolgozásával, amelyek több tanszék témakörét érintenék. Ugyancsak többoldalúvá kel­lene tenni a szakdolgozatokat és azok megvédését. Az itt végzett hallgatók szeretik in­tézményüket, ragaszkodnak hozzá. A Budapesthez köze­lebb élők közül sokan vissza­járnak, s a tavalyelőtt végzett évfolyambeliek megalakítot­ták az öregdiákok Klubját. V. E. Még nagyobb a felelősség Egységként fs lehet önállóan Szervesen illeszkednek a középtávú programokba Dunakeszi az agglomerációs gyűrű egyik városa, amely magán viseli a főváros szomszédságának előnyeit és annak minden hátrányát. Az ide települt üzemek sok­féle iparágat képviselnek, s nagyságrendjük is merőben különböző. A különféle üzem- és munkaszervezési mód­szerek és intézkedések egyikét sem lehet kikiáltani a legjobbnak, melyet minden üzemnek követnie kellene, de arra feltétlenül szükség van, hogy megismerjék egy­más tevékenységét és eredményeit, és hogy az erre irá­nyuló politikai munka megfelelő propagandát biztosít­son a jó módszereknek. A Dunakeszin működő üze­mek jellemzője az is, hogy nem önállóan gazdálkodó egy­ségek, hanem nagyvállalathoz vagy tröszthöz tartozó gyár­egységek vagy telephelyek, s a budapesti vállalati közpon­tok irányítják azokat. Kapcsolat a központtal Természetesen a gyáregysé­geik önállótlansága nem egy statikus, merev állapot, amely lehetetlenné tenne bármilyen önálló tevékenységet az üzem és munkaszervezésben, vagy amely megbénítaná és meghiú­sítaná a városszerte ható irá­nyító, ellenőrző, szervező és mozgósító pártmunkát, amely a KB határozat helyi végre­hajtásából adódik. Kétségtelen,, hogy a sokféleség nehezíti a helyi pártszervek tevékenysé­gét, s az irányító szerepének érvényesítése érdekében kap­csolatokat kell kiépítenie a vállalati központokkal és irá­nyító szervekkel is. Mert nem lehet elfogadni azt, hogy egye­sek gyáregységi mivoltukkal okolják az eredménytelensé­geket, s igazolják a mulasztá­sokat. A Mechanikai Labora­tórium dunakeszi gyáregységét is a fővárosi központ irányít­ja, vezetői mégis a'felelősség­­nek és az önállóságnak a foko­zását tartják az egyik legfon­tosabb feladatuknak. Összvállalati érdek E cél érdekében kineveztek egy főmérnököt, kialakították a termelés-irányítás személyi és tárgyi feltételeit, a múlt évben először gazdálkodtak a központtól függetlenül a bér­­fejlesztés és a mozgóbér össze­gével, majd az elképzelések valóba váltásának második szakaszában kimunkálták az ösztönző és érdekeltségi rend­szerüket, s főkönyvelőt vettek fel. Persze ez nem jelenti azt, hogy a központtal megszakadt a kapcsolat. A dunakeszi gyáregység kollektívájának céljai és elképzelései szerves részét alkotják a vállalat kö­zéptávú programjának és az éves operatív szervezési kere­tének. Folyamatosain vezetik be az új számítástechnikai rend­szereket, üzembe helyezték a programvezéreit megmunkáló központokat, a precíziós öntö­dét, korszerűsítik a termék szerkezetet, megépítették a szennyvíz-közömbösítőt, növel­ték a teljesítménybérben dol­gozók létszámát, javították a munkakörülményeket. Az egye­di berendezésekből álló gyár­tási sorozatok helyett komp­lett híradástechnikai rendsze­reket gyártanak, s a IV. ötéves terv első részében évente any­­nyi dollárbevételt realizáltak, mint az V. ötéves terv teljes időszaka alatt. Mindez mutat­ja, hogy egy gyáregység ön­állóságának kialakítása nem­csak közös cél, hanem fontos összvállalati érdek is. Fékező tényezők Persze ez nagyon sok gond­dal jár, érezhető, hogy az er­re való felkészülés még nem kielégítő üzemeinkben. A meg­változott termékszerkezet jobb műszaki előkészítést követel meg, mint a készülékgyártás, de ennek személyi feltételei még nincsenek meg. Vannak azonban gondjaink is! Az üzem és munkaszerve­zés fejlesztése, az új techno­lógiák alkalmazása, a termék­­szerkezet korszerűsítése egyre több technikus tevékenységét igényelné, de ahelyett, hogy több lenne a műszaki közép­káder, sajnos, egyre kevesebb. A technikusképzés megtor­panása az egyik negatív hatású tényező. Azt is el kell ismerni, hogy terveinkben esetenként túl sokat markolunk és olyan célokat is rögzítünk, ameiye­­ket nem tudunk elérni. Gyen­ge a termelés műszaki előké­szítése az anyaghiányok vesz­teségidőket okoznak, a terme-Gyorsan, szervezetten és jól igy fodrászpavilon története Az új színfoltot gyorsan megszokták és megkedvelték az érdiek. Talán szóra sem ér­demes, hát még írni — a Bu­dai Járási Szolgáltató Szövet­kezet közelmúltban megnyílt fodrász- és kozmetikai szalon­járól. Ami azonban mégis erre késztet, az egy apróság, de ne­vezzük inkább ritkaságnak. (Sajnos!) Erről beszélgetünk Bereczky Gábor elnökkel. — Képzelje el, egy fodrász­szaklap hátulsó borítóján lát­tunk egy képet; valamikor a nyár végén — meséli. — Meg­állapítottuk: lám csak, ilyen modern és mutatós kis üz­letre lenne szükségünk nekünk is. Aztán megtudtuk, hogy messzire sem kell men­nünk, az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron megtekinthet­jük az új szolgáltató egységet. Nem is akárhol, hartem a kis­­kunlacházi Égszöv standján. Nem szaporítom a szót, meg­ejtettük a mustrát a BNV-n, s döntöttünk: igen, ez kell a vá­rosnak. Azaz éppen ilyen üz­let. Az Égszöv vezetői azonban nenp kockáztattak: kerek perec megmondták, ha az érdiek még az idén szeretnék birtokba venni az új szolgáltató egysé­get, írják alá azonnal a szer­ződést. Aláírták, még szeptember végén, s aszerint a kiskunlac­­háziak vállalták, hogy novem­ber hetedike tiszteletére kompletten átadják az épü­letet. (Vagyis, később nincs ilyen­olyan hiánypótlás, befejező munka.) — Őszinte legyek, nem na­gyon hittünk az ígért határ­időben — mondja az elnök. — így aztán még a szükséges be­rendezések beszerzését sem vettük túlságosan komolyan. Ezt alátámasztotta az is, hogy teltek a hetek, és az építők még sehol. Azután, hinni nem akartunk a szemünknek, vala­mikor október 27 tájékán jöt­tek a teherautók, a daru, az emberek. Hozták egyszerre a teljesen előre gyártott konté­nerházat; nekiláttak az össze­szerelésnek, majd lázasan dol­gozni kezdtek a belső .szakipa­ri munkások. Csak ámultunk, amikor bejelentették: határidő előtt, november 4-én délelőtt tízkor átvehetjük a szalont. Át is vette a szövetkezet, csönd­ben, mindenfajta avatósdi nél­kül. — Iskolapéldát mutattak a kiskunlacháziak a gyors, pontos, szervezett munkából — állítja Bereczky Gábor. — Az új szalon száz négyzetméter alapterületű; az Égszövnek egymillió 700 ezret fizettünk; a teljes költség csak­nem 2 millió 800 ezer forint. Lehet, hogy más típusú épü­lettel valamivel olcsóbb lehe­tett volna a beruházás, de, hogy ráfizettük volna a hasz­not az építés elhúzódására az is bizonyos. Különben, túl sok gondolkodásra sem volt már időnk. Hét éve dédelgettük az új szolgáltató egység létreho­zásának gondolatát. Leginkább a szükség kényszerített idén bennünket a gyors döntésre. A korábbi, csak két férfi és két női fodrászt foglalkoztató egy­ségünket he kellett zárni. Sze­rencsénkre most a telekért sem kellett fizetnünk, így mi is jól jártunk. Reggel hattól — este ki­lencig — tehát két műszakban üze­mel Érd új szolgáltató bázisa. Hat női-, két férfifodrász és két kozmetikus várja a szépí­tésre érkezőket. Bereczky Gá­bor szerint nem csináltak rossz boltot, jó a forgalom, mert iga­zodva az igényekhez, szomba­ton is nyitva tartanak, délután két óráig. D. Gy. lés és az árukibocsátás ütem­­telen. Az anyaghiány eddig is visz­­szatérő jelensége és rendszeres fékezője volt a munkánknak a híradástechnikai iparágazat­ban, de a tőkés-importanyag korlátozás még jobban akadá­lyozta a termelést. A múlt évben tehát a gyár­egység önállóságának kialaku­lása mellett, azzal párhuzamo­san, de attól függetlenül, igen nehéz gazdálkodási problémák jelentkeztek. Politikai munkával Néhány dolgozónk az önál­lóság kialakítását, valamint a gazdálkodás nehézségeinek nö­vekedését összekapcsolta. A gyáregységi intézkedések el­lenzőivé váltak, és ennek gya­korlati hatásaként, mint kívül­állók szemlélték és bírálták gondjaikat. Ennek feloldása jelentős igé­nyeket támasztott az üzemi politikai munkával szemben. Egyrészt meg kellett, és meg kell védeni a gyáregység ön­állóságát szolgáló intézkedé­sek szerepét és jelentőségét, másrészt a nehezebb körülmé­nyek között is mozgósítani kel­lett a gyáregység kollektívá­ját a vállalati tervek teljesíté­sére, a jelentős dollár export szállítások biztosítása érdeké­ben. A dolgozók túlnyomó többsé­ge egyetért velünk. Ezt mu­tatja, hogy a kommunista mű­szakokon mintegy 65 százalé­kúk vesz részt. A legutóbbi kommunista műszakot novem­ber közepén tartottuk. Tíz szocialista brigád, amelynek tagja a dolgozóik 12 százaléka, teljesen spontánul, öntevéke­nyen újabb részleges kommu­nista műszakot vállalt és tel­jesített. Ez, ha számszerűségét te­kintve nem is jelentős akció, mégis emberi oldaláról nézve elismerésre méltó kezdeménye­zés, és jelzi a politikai mun­ka pozitív vonásait. Valet Gyula a Mechanikai Laboratórium dunakeszi gyáregységének igazgatója Nagyüzemben is Szívesen tenyésztik A nagyüzemi sertéstelepek közül az elmúlt években vi­szonylag sok veszteséggel ter­melt, a helyzet azóta javult. Az állattartás-hizlalás jöve­delmezőbbé vált, csökkent • hús előállítására fordított ta­karmány mennyisége és ezzel egy időben mérséklődött a rá­fizetéssel működő nagyüzemi telepek száma — ezt állapí­totta meg az Országos Takar­mányozási- és Állattenyésztési Felügyelőség felmérése, amely a szakosított sertéstelepek eredményeit összegezte. Jelenleg 277 szakosított —« kifejezetten sertéseket tartó — telepe van a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az anyaálla­tok száma egy év alatt 2,6 szá­zalékkal nőtt. jobban mint az elmúlt öt évben bármikor, ta­núsítva: a nagyüzemekben is élénk a tenyésztői kedv. a te­lepeken a korábbinál lényege­sen nagyobb hozamot érnek el, hat év alatt csaknem 180 kiíéí­­val fokozódott az egy-egy ko­cára számított hús mennyisé­ge, amely meghaladta az 1700 kilót, s ez a nemzetközi össze­hasonlítást is állja. Javultak a szakmai feltételek. A telepe­ken a korábbinál lényegesén nagyobb arányban tartanak hibrid állatokat, ezek adják az állomány hozzávetőleg kéthar­madát. öt év alatt mintegy 30 dekával mérséklődött az egy kiló hús előállítására felhasz­nált takarmány mennyisége, amely jelenleg négy kiló tíz deka és ez szintén kedvező, ám tovább javítható ered­ménynek számít.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom