Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
1983. JANUAR 15., SZOMBAT %fCMav 5 zés mérése, a különféle ingerek megkülönböztetése — belátható időn belül nem éri el a fizikai mérések pontosságát. Az emberi magatartásnak különben sincsenek nemzetközileg elfogadott mértékegységei. A jó teszt a hozzáértő szakember kezében mégis hasznos eszköz. A teszt ugyan nem pótolja, a pszichológust vagy az orvost, de bizonyos területeken többet nyújt a szokványos emberismeretnél. Az viszont nagyon veszélyes, ha kritika és szakértelem nélkül tesztelnek vagy úgynevezett álteszteket alkalmaznak. A másik veszély a tesztekre való túlzó hagyatkozás, ami elterelheti a figyelmet az emberi kapcsolatok fontosságáról. A legegyszerűbb fizikai tesztek egyike annak megállapítása, hogy valaki mennyire tud koncentrálni egy viszonylag egyszerű ügyességi feladat megoldására, milyen biztonsággal és milyen gyorsan hajtja végre azt. Erre több berendezés is szolgál. Egyikmásikuk akár házilag is könynyen elkészíthető. Természetesen az ezekkel kapcsolt eredményeket — mint már szó volt róla — nem szabad komolyan venni. Laikusok ,,kezében” a tesztológia inkább csak kellemes, társasági időtöltés lehet. Világszerte divatossá vált a tesztológia, vagyis az olyan különleges fizikai és pszichológiai vizsgálat, amely az ember képességeit és személyiségének vonásait bizonyos próbák — idegen szóval: tesztek — alapján deríti fel. Kérdés, mennyire bízhatunk az ilyen, vizsgálatok eredményeiben? Több teszt együttesen szolgál bizonyos képességek kimutatására. De ezek együtt sem nyújtanak garanciát arra, hogy a tesztelt ember minden gyakorlati körülmény közt megállja majd a helyét. Az egyik legnagyobb gond az, hogy a pszichológiai mérések — például az érzékelés, az emléke-A „tó”. Ide üríti húsüzemi hulladékát a Kék Duna Szakszövetkezet Illegális szeméttelep egy homok' bánya gyomrában Hadüzenet a burgonyavírusnak A burgonyát, a csonthéjas gyümölcsöket és a szőlőt károsító parányi kórokozók ellen indítanak hadjáratot a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának velencei virológiái laboratóriumában az idén. Elsőként a burgonyavírusok felderítéséhez látnak hozzá, azt vizsgálják, meg, hogy az egyes fajtákat milyen kórokozók fertőzik. A növényt ötféle vírus károsítja, s mert a hazai természeti körülmények kedveznek a kórokozók elszaporodásának, a fertőzött fajták életereje, terméshozama évről évre csökken. Egyes vírusok negyven-kilencven százalékkal is csökkentik a megtermett burgonya mennyiségét. A védekezés leghatásosabb módja a vírusmentes vetőgumó termesztése és felhasználása, ellenálló fajták kinemesítése. Ehhez nyújt majd segítséget a velencei kutatók által elvégzett vizsgálat, amely megállapítja, hogy az egyes fajták milyen vírus fertőzésére érzékenyek, s támpontot ad a nemesiteknek is a rezisztens burgonyák előállításához. Az idő sürget Dőlnek-e már a makádi fák? Nem a legkellemesebb, ha egy üdülőterületen érett korú, vastag törzsű nyárfák akadályozzák a pihenést. Akadályozzák, mert a kis telkeken nehéz elférni tőlük, a szállingózó hófehér pihék pedig alaposan megkeserítik a pihenésre vágyók életét. Ez az a pillanat. amikor az egyébként árnyat adó, az életet kellemessé tevő fa teher lesz az ember számára, aki előbb-utóbb kimondja az ítéletet: meg kell szabadulni a fáktól. így tettek a makádi üdülőterület néhány telkének gazdái is: levelet írtak a megyei tanácsnak, amelyben kérték, adjanak segítséget ahhoz, hogy a kellemetlenné vált fákat kivághassák. Gazdaságosan A Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályán Bágyi János erdészeti felügyelő vette kezébe az ügyet: — A szakvéleményben, amelyet írásban is megfogalmaztunk, a következő szerepel: az állomány mintegy harmada veszélyes, megérett a kivágásra. Két-három év múlva a többi is ebbe a stádiumba jut. Rendkívül gazdaságtalan tehát, most csak a veszélyesnek nyilvánított példányokat kivágni, mert akkor néhány év múlva újra kezdhetjük az egészet. A nyárfa nem a legmegfelelőbb fajta üdülőterületen. Sivár, barátságtalan: nem nő meg alatta a virág, koronája eltakarja a napot. Ha korhadt, már haszonfának sem jó ... A helyszínen járva valóban vigasztalan kép fogadja a látogatót. Némelyik fa csak centiméterekre áll az épülettől, mások a tetőre hajlanak, a többi az amúgysem nagy kertet teszi csaknem használhatatlanná. Vágni kell tehát! — A dolog nem olyan egyszerű — mondja Bágyi János. — Éppen az adott helyzet miatt komoly gondot okoz a kitermelés. Nagyon kell vigyázni, hogy kár nélkül meg lehessen úszni a 350 fa kivágását. S csak szakemberre lehet bízni ezt a munkát. Elszomorító látvány a szigeten A Szentendrei-szigeten, Tótfalu és Kisoroszi között egy homokbánya gyomrában hatalmas mennyiségű szemét található. A köves úttól 50—60 méterre fekvő hulladéktelep nemcsak látható, hanem nyáron szagolható is. Autóroncsok, szilveszteri maszkok, hűtőszekrény, autókarosszériák. Döglött macska nyújt nyelvet, vág gonosz fintort a szépen kezelt gyümölcsösökre, szántókra. Az egyes kupacokból még az is kiolvasható, hogy szegényebb vagy tehetősebb család otthonában keletkeztek-e? A dögtemető legalább tízezer négyzetméter kiterjedésű. A mennyiséget illetően nehéz lenne becslésekbe bocsátkozni. A kövesút mellett gondosan csomóba rakott hajdani kilométerkövek százai. Vajon miért nem használják fel ezeket az építkezéseken? A helytől — Tótfaluhoz még közelebb — ötszáz méterre található • a Kék Duna Szakszövetkezet húsüzemi hűl. ladékának ürítőhelye: egy kisebb tó. Körötte jelképes kerítés. Tudjuk, hogy a szövetkezet. s a felsőbb szervek is keresik a végleges megoldást az ipari szennyvíz elhelyezésére. Most azonban az YE 6482 és a TM 0492-es rendszámú Zetorok naponta százezer liter bűzös, szennyes folyadékot hoznak ide. A vezetőik nem mondják meg a nevüket, nem akarnák újságban szerepelni, de azt nem titkolják, hogy a két gépnek és nekik csak ez a dolguk. Félelmetes, ahogyan a fekete lé comb vastagságú sugárban zuhog a gödörbe. A község másik oldalán — Tótfalu és Horány között, szintén forgalmas üdülőtelep kövesútja mentén — három helyen is tekintélyes mennyiségű szemetet látunk, a legnagyobbnak a közepén tábla: „Szemetet lerakni hatóságilag tilos”. Legalább ne volna ott, mert így csak azt hirdeti, hogy sokan még mindig fittyet hánynak a környezetet védő törvényeinkre is. Számtalanszor leírtuk már, hogy szemléletváltozásra lenne szükség. Ezt azonban az agitáció mellett kemény büntetésekkel kellene segíteni. A kirándulók, a horányi üdülőtulajdonosok biztosan bosszankodnak az illegális szeméttelepek láttán, de érdekes lenne felmérni: hányán tettek közülük bejelentést? Sajnos hasonló a kép Tótfalu és a váci rév között is. Ahogy a Duna felé haladunk, előbb szemétkupacokat látni (jóval kisebbeket az eddig említetteknél), utána nagyobbakat az akácosban, majd a kompkikötő környékén szépen egyenletesen elszórt jegyeket, papírokat, cigarettavéget. Mintha megsózták volna a földet. A látottak nem kívánnak kommentárt. Szöveg: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes Nálunk tovább nem maradhat Nehéz sorsú gyermekek Azt mondhatnánk, szerencséjük van a telkek bérlőinek, hiszen a Ráckevei Erdészet vállalná e cseppet sem könynyű feladatot. — Jó lenne mielőbb túllenni a dolgon — magyarázza Iványosi László, az erdészet vezetője —, egyrészt azért, mert akikor még a tavasz beköszönte előtt álmukban szedhetnénk ki a fákat, s amint lehetséges, a pótlásuk is megtörténhetne. Bár ez meglehetősen költséges vállalkozás, mi a fáért elvégeznénk a kivágást, a gépekért természetesen fizetni kellene ... Kulcsszavak Költség, felelősség ... Az ügy kulcsszavai. Költség, amelyet érthető módon nem kíván vállalni az, akinek nem muszáj. Ugyanez áll a felelősségre is. A vállalkozó szellemű erdészettel szerződést kellene kötni a megbízatásra. A kérdés mind a mai napig az, ki legyen a megbízó... Az érintett telkeket ugyanis csak bérlik az üdülőtulajdonosok. Pfendert Mihályné, a ráckevei nagyközségi közös tanács elnöke a jövőt is érinti, amikor állást foglal az ügyben: — A bérlők azzal érvelnek, a telek a tanácsé, mi kössük meg a szerződést a kivágásra. A mi álláspontunk ezzel szemben, hogy a fák nem közterületen vannak, a kapun belül a bérlőt illeti az intézkedés. Az idő sürget, hiszen remélhetőleg nem késik a tavasz. Lépni, lépni, lépni... Ez a legfőbb teendő. Vagyis megkötni azt a bizonyos szerződést az erdészettel. Ugyanilyen körültekintően járnak el azonban az érintett telkek tulajdonosai is. Ök is bizonyosságot, mielőbbi megoldást szeretnének. S ha megtörténne a nagy favágás, a pótlással sem lenne különösebb gond. A szakvélemény a ’ nyárfák helyébe madárberkenyét, kársat, nyírt javasol, amelyet a fásítási akció keretében ingyen megkapnának a telkek gazdái. Csak el kellene ültetni... Silndisznóáílás A szakvélemény is megerősíti — a makádi fáknak dőlniük kellene! Mégis, túlságosan is sok a feltételes mód az ügy kapcsán. Csodálkozni kár, hiszen az érdekek csak látszólag azonosak. A tanács szűkös keretéből aligha fedezheti a költségeket, a bérlők is alaposan meggondolják, mire fordítják a családi kassza tartalmát ... Nincs kiút? A költség és felelősségvállalás — mi lesz, ha valamelyik kis ház megsérül vágás közben? — csapdáján megbukik a dolog? Talán ne legyünk ennyire borúlátók. Hiszen végül is a legnagyobb akadályok elhárultak. Már csak az kell, hogy a bérlők a kérelmet eljuttassák a községi tanácshoz. S talán még egy! Ki kellene lépniök a sündisznóállásból az ügyben érintetteknek ahhoz, hogy végre dőlhessenek a makádi fák. Gáspár Mária Megdöbbentő tény: a Pest megyei Tanács Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetének adatai szerint az állami gondozott gyermekek harmada-negyede szellemileg sérült. A vizsgálatok szerint ritkábban okozza az értelmi képességek csökkenését öröklődés vagy betegség. Sokkal gyakbribb, hogy a szülök alkoholizmusa, hibás életvitele nyomán a terhesség alatt károsodik a magzat. A szakemberek jói ismerik azt a jelenséget is. amikor a családi környezet hatására a gyermek lemarad a fejlődésben kortársaitól. Idős nevelőszülők Dr. Simon Lajos, a Pest megyei Tanács Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetének igazgatója mondja: — Jelenleg 554 nevelőszülőnél élnek ailami gondozottak a megyében, és kétszáz fogyatékos gyermeket nevelnek. Természetesen olyan községekben helyeztük el a rászorulókat; ahol kisegítő iskola működik. Nálunk, az intézetben, valamennyien megfordultak, hiszen a mi feladatunk, hogy állami gondozásba vételük után a lenetőségekhez mérten a legjobb körülmények közé juttassuk őket. — Az értelmileg sérülteknek lenne leginkább szükségük az állandó pedagógiai, szakmai felügyeletre. Ok kevésbé képesek az alkalmazkodásra, gyakran nehéz velük bánni. Legtöbbjük önálló életvitelre nem képes. Csányi József né hat község, közöttük Nagykáta nevelőszülőinek felügyelője. — Nagy problémánk a nevelőszülők elöregedése. Egyes családoknál hagyomány volt az állami gondozott gyermekek nevelése. Él itt olyan asszony, aki 1926 óta húsz gyereket nevelt fel. Ma már kevesebben szerződnek erre7 a nehéz feladatra. Többnyire nyugdíjasok vállalják, akiknek nem kell hajnalban munkába rohanniuk, mint a fiataloknak. Bármikor visszaküidhetik Nagykátán, a kisegítő iskolában hét állami gondozott, nevelőszülőknél élő gyermek tanul. A pedagógusok — Szűcs Erzsébet és Bodor Viktor — elégedetlenek körülményeikkel. . — A hét gyerek közül csak egynek a fejlődését látjuk biztosítottnak. A többiekkel nem a megfelelő módszerekkel foglalkoznak. Más gyerek mögött ott a család biztonságot nyújtó háttere, őket azonban bármikor visszavihetik, sőt visszaküidhetik az intézetbe. Hiába szólítja egy kisfiú vagy kislány apukának, anyukának nevelőszüleit, ha tízéves korára már a negyedik-ötödik helyen reménykedik abban, hogy végre otthon érezheti magát. A kisgyerekeket általában job-1 ban szeretik. Később azonban szófogadatlanok, esetleg viszszafeleselnek, elcsavarognak. Kamaszkorban rendszerint tovább romlik a helyzet, és mire befejezik a kisegítő iskolát, a nevelőszülők gyakran igyekeznek megszabadulni tőlük. Kevesen értékelik, hogy az értelmileg sérült gyerekek egy emberre ruházzák minden szeretetüket, rendkívüli módon ragaszkodnak hozzá, mindenben hallgatnak rá. Általában mi töltjük be ezt a szerepet az életükben, de — mivel nálunk hely hiányában nincsen napközi —, csali egy fél napra tudjuk biztosítani nekik azt a légkört, amire állandóan szükségük lenne. Gondosan körülbetonozott, disznó- és csirkeóilai, fészerrel, sufnival hatarolt, parányi udvarba vezet az egyik Kisíiú. Kilenc éve él a családnál, de mert közismerten rossz gyerek. évek óta visszatérő fenyegetés, hogy nem maradhat tovább. — Már tizennégy éve gondozok gyerekeket. Mindig van nalam narom-negy — mondja a nevelőanya. — Sok munka adódik velük, de hát azt akarom, jusson nekik is egy kis anyai szeretet Néhány házzal odébb gyanakodva fogad a hideg tekintetű, idős háziasszony. Gondozottja, a hetedikes, szép arcú, nyurga nagylány szó nélkül a sarokoa húzódik. Kétéves kora óta itt él, sokáig azt hitte, édesszülei nevelik. — Mi többször kértünk teljesen egészséges gyereket az intézetből, de nem kaptunk. Igyekszünk, hogy akik nálunk élnek, jó eredményeket érjenek el és továbbtanulhassanak. Legyen valami szakma a kezükben. Dicsérték az iskolában, de ezzel a nagylánnyal nem tudom, hogy mit csináljak — avat bizalmába kifelé menet az asszony. Védettség és segítség — Mi lesz a lány sorsa? — kérdezem. — Hozzánk nőtt, hiszen itt él 12 éve, de hát nekünk kötelezettségeink vannak a saját családunkkal szemben. És ő mégiscsak fogyatékos. Ahhoz sem elég önálló, hogy utazzon, munkát vállaljon a környéken. Most már abban a korban van, hogy érdeklődnek iránta a fiúk, és ő nem tud vigyázni magára. Sajnos, ha kijárja az iskolát, nem maradhat itt Simon Lajos, a GYIVI igazgatója válaszol a kérdésre: mi lesz a sorsa ezeknek a gyerekeknek, ha felserdülnek? — Akiket a nevelőszülők nem vállalnak egy életre — márpedig ez gyakori eset —, azoknak megfelelő foglalkoztatásra, szállásra, utógondozásra, állandó felügyeletre lenne szükségük. Sajnos, sem megfelelő szociális foglalkoztatókkal, sem bentlakásos intézetekkel nem vagyunk ellátva. Megfelelő védettség és segítség mellett pedig a sérültek mintegy 70 százaléka alkalmas lenne az önálló életvitelre. Egyelőre meg kell elégednünk néhány üzem támogatásával. A szentendrei Márka-üzem és a Nagykörösi Konzervgyár nyújt szállást és munkalehetőséget neveltjeink egy részének. Az ő segítségükkel sokan végzik el az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályát, és viszonylag könnyen beilleszkednek. De nagyobb társadalmi erőkre lenne szükség ahhoz, hogy valamennyi értelmileg károsodott állami gondozott jövőjét biztosítani tudjuk. Márványi Ágnes ilvofl a feszfológia 4 Kétséges képességvizsgálatok %
