Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

1983. JANUÄR 13., CSÜTÖRTÖK Forgórészek váz» Az Egyesült Villamos Kis­gépgyár ceglédi üzemében töb­bek között tőkés megrendelés­re a múlt évben közel 2700 da­rab VZA aszinkron típusú mo­tort készítettek. Képünkön a motorok forgórészének vázát méretre szabják. Érd ősi Agnes felvétele Eltemették Bogár Jánosnét Mély részvéttel vettek végső búcsút Bugár Jánosnétól, a magyar munkásmozgalom régi harcosától, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága volt tagjától, a SZOT tagjától, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnökétől szerdán a Mező Imre úti temető Mun­kásmozgalmi panteonjában. A ravatalnál megrendültén rót­ták le kegyeletüket volt har­costársai, munkatársai, bará­tai, ismerősei, mindazok, akik tisztelték, szerették. A gyászszertartáson Pozs­­gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára, az MSZMP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa nevében búcsúzott a ma­gyar munkásmozgalom, a ma­gyar és a nemzetközi béke­mozgalom kiemelkedő harco­sától. Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke a család, a rokonok, a volt munkatársak, barátok, jó isme­rősök nevében búcsúzott Bu­gár Jánosnétól, majd a gyá­szolók sokasága kísérte utolsó útjára. A koporsót az Inter­­nacionálé hangjainál helyeztek örök nyugvóhelyre. A TIT-stúdióból Díjtalan vándortárlatok A TIT budapesti természet­­tudományi stúdiója több éve készít olyan kamara-kiállítá­sokat, amelyeket — elsősorban a közművelődési hálózatban — vándoroltatnak. Az iskolák­nak, művelődési házaknak csak a szállításról kell gondoskod­niuk, a kölcsönzés ingyenes. Most elkészültek, új program­jaik. A környezetvédelmi eljá­rásokról ' Az élet bolygója; az ásványi nyersanyagkutatás leg­újabb eredményeiről a Korunk és az ásványi nyersanyagok; a legfrissebb geológiai kutatá-Az ellenőrzések tapasztalatai Javult az árfegyelem Az árhivatal, az ágazati ár­hatóságok, a helyi árszervek és az Országos Kereskedelmi Fel­ügyelőség a legutóbbi másfél évben 6700 árellenőrzést tar­tott vállalatoknál és szövetke­zeteknél, további 81 000 eset­ben volt árvizsgálat boltok­ban és szolgáltatóhelyeken. Az Országos Anyag- és Árhi­­vatálban összesítették a ta­pasztalatokat, különösen az 1980-ban bevezetett árreform hatását a hagyományos, úgy­nevezett nem kompetitiv ár­képzést alkalmazó termelők, kereskedők és áruik körére. Ezt az árképzési módot — amelyet nem befolyásol a kül­piaci értékítélet — használják az ipari termelés egyharma­­dában, a szolgáltatások köré­ben, az építőiparban, a mező- és élelmiszergazdaságban, a fogyasztásicikk-kereskedelem­ben, valamint a kutató- és fej­lesztő intézetek és számítás­­technikai intézmények mun­kájában. Az árellenőrzések mintegy 20 százalékánál szabálytalan­ságot fedeztek fel az ellen­őrök, ezek fele szigorúbb fe­lelősségre vonást igényelt, rit­kábban bűnvádi eljárást, gaz­dasági bírságot vont maga után. Sok olyan kisebb vétsé­get is találtak, amelyek ugyan nem jártak áremelkedéssel — tehát tisztességtelen hasznot sem eredményeztek —, mégis rávilágítottak a hibás vállala­ti árpolitikára, vagy a rossz árképzési gyakorlatra, sokfelé pedig az adminisztratív hibák­ra. Az ellenőrök minden eset­ben figyelemmel kísérték a szankciók után hozott vállala­ti intézkedéseket. Az árhivatalban azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy a mulasztások nem általáno­sak, azok egyedi esetként ke­zelhetők. Az árpolitika minden eddiginél jelentősebb szere­pet tölt be a vállalatok gaz­dálkodásában, s általában he­lyes irányban ösztönöz; s a fellelt hiányosságok legtöbb­ször a gyakran még mindig nem megfelelő belső szabályo­zásból adódtak. Az árellenőr­zések során elsődlegesen a jogszabályok betartását vizs­gálják, külön is figyelik, hogy a termelők árváltozáskor ele­get tesznek-e bejelentési köte­lezettségüknek, s kiterjedten ellenőrzik azt is, hogy nem jutnak-e a vállalatok tisztes­ségtelen haszonhoz. Az árhivatal illetékesei sze­rint az országos kép összessé­gében azt mutatja, hogy a ko­rábbi évekhez képest javult az árfegyelem, még ha a fenti példák is jelzik; számos ki­­sebb-nagyobb hiányosság és szabálytalanság még mindig előfordul. Ezekkel a vállala­tokkal szemben a jövőben még szigorúbban fellépnek, mert ma már minden gazdál­kodó szervtől elvárható, hogy ármunkája is gondos, fegyel­mezett legyen. Az új ármecha­nizmus bevezetésének első idő­szakában még az árhatóságok az átállás nehézségeit figye­lembe véve türelmi időt szab­tak, ez azonban lejárt, s elér­kezett a minden szempontból következetes szakmai munka ideje. Az árhatóság a közgaz­dasági szellemű árellenőrzé­sekre törekszik, tudomásul vé­ve, hogy az árképzés és ezzel együtt az ellenőrzés is egyre bonyolultabb tevékenység, vizsgálataikat a jövőben úgy látják el, hogy a kialakított jogszabályok közgazdasági ha­tásait is számba veszik. sokról, a Föld felszínén leját­szódó természeti jelenségekről a Nyugtalan Föld című kiállí­tás színes, változatos anyaga tudósít. Biztató tapasztalatokkal FoffniösérSefefí Folyamatosnak ígérkezik a mezőgazdaság kukorica fajta­­utánpótlása; a magyar nö­­vénynemesítők és a külföldi eredetű fajtákat és hibrideket gondozó intézetek egész sor Új fajtajelöltet küldtek tudo­mányos szakmai vizsgálatra. Az eredményekről most adott ki jelentést az Országos Me­zőgazdasági Fajtakísérleti In­tézet; ezek szerint 1982-ben az intézet kísérleti állomásain több mint 200 hazai és kül­földi hibriddel végeztek fajta­­összehasonlító méréseket, elemzéseket. öt különböző érési csoportban vizsgálták a növényeket, s az eredmények biztatóak. A kísérleti parcellákon a kukorica átlagtermése hek­tárra átszámolva meghaladta a tíz tonnát, a pontos méré­sek szerint 10,3 tonna volt. Számos íajtajelöltet nemcsak a jobban ellenőrizhető kis­­parcellákon vizsgáztattak, ha­nem nagyüzemi körülmények között tették ki próbának a reményteljes növényeket. A most kipróbált növények legjobbjai kiegészítik majd a jelenleg is széles fajtaválasz­tékot, amelynek genetikai ér­téke magas, ezt a mezőgazda­­sági nagyüzemek termésered­ményei is igazolják. Elismerés a testületnek A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságénak ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Részt vett a tanácskozáson Buda Gá­bor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. A testületet dr. Mondok Pál ta­nácselnök tájékoztatta arról, hogyan értékelte a végrehajtó bizottság munkáját a Tanácsi Koordinációs Bizottság. Biztosítják a párt- és állami határozatok területi és helyi érvényesülését A Minisztertanács legutoljá­ra 1977-ben tárgyalta a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának munkájáról szóló jelentést. A beszámolót elfo­gadta és határozatban jelölte meg a testület további tenni­valóit. Ennek nyomán a vb in­tézkedési tervet hagyott jóvá, melynek előírásait jelenleg is érvényesíti irányító tevékeny­ségében. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 1979-ben utóvizsgálat keretében értékel­te a kormányhatározat végre­hajtását, tavaly év végén pe­dig a Tanácsi Koordinációs Bizottság fórumán számolt be a végrehajtó bizottság irányító tevékenységéről. A bizottság az előterjesztés é3 a vita alapján átfogó állásfoglalást alakított ki a testület tevékenységéről. Megállapították, hogy a Pest megyei tanácsi szervek a ha­táridők betartásával, eredmé­nyesen hajtották végre a Mi­­nisztertanáci 1977-e.) határo­zatát. Jelentősen fejlődött a mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar, javult a lakosság ellátá­sa, a szolgáltatás. Azt is meg­állapították. hogy számos terü­leten — az objektív lehetősé­geket figyelembe véve — csak mérsékelni lehetett az orszá­got átlagtól való elmaradás, a lakosság ellátásának színvona­lában. Hangsúlyozta az állásfogla­lás, hogy a tanácsi szervek a megye sajátos helyzetének megfelelően maradéktalanul biztosítják a párt- és állami határozatok területi és helyi érvényesülését. A tanács tevé­kenysége törvényes, tervszerű, kiemelten foglalkozik a tele­pülések fejlesztésével, a lakos­ság élet- és munkakörülmé­nyeit befolyásoló tényezőkkel. Határozatai, döntései megva­lósulnak az államigazgatási munkában, a végrehajtás, el­lenőrzése rendszeres. Mind az előkészítésbe, mind a szerve­zésbe. illetve ellenőrzésbe Viták közepette született A portásoktól az igazgatókig MAR KÉT ÉVE, 1980. ja­nuár elsején lépett hatályba a munkavédelemről szóló 47/ 1979-es minisztertanácsi ren­delet, amely általánosan és konkrétan is meghatározta a gazdálkodó és irányító szervek legfontosabb munkavédelmi feladatait. Ezeket az általános előírásokat kellett valamennyi gazdálkodó szervnek 1982. de­cember 31-ig saját körülmé­nyeire alkalmaznia. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának munkavédel­mi felügyelői az elmúlt idő­szakban nagyon sokat tettek azért, hogy ezek a munkavé­delmi szabályzatok mindenhol időre elkészüljenek. A hét fejezetből és mellék­letből álló útmutatásban he­lyet kap a munkavédelmi, ügy­rend szó van a munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás rend­jéről, valamint ismertetik még az egyéni védőeszközök jutta­tásának módját, s pontosan meghatározzák a balesetek ki­vizsgálásának rendjét és a munkavédelmi szemlék mene­tét is. Hogy miért fontos a doku­mentum elkészítése? Azért, hogy minden gazdálkodó szerv minden egyes dolgozója — a portástól az igazgatóig — tud­ja: hogyan kerülheti el a bal­esetet, miként védekezzen a veszélyes munkakörökben, és azt is pontosan ismerje, me­lyek a biztonságtechnikai sza­bályok, amelyeket be kell tar­tania. A bizalmiak már jó előre megvitatták csoportjaikban a munkavédelmi szabályokat, s így e tervezetek alapos viták során születtek meg. Nemcsak a szakszervezeti bizottságok, hanem a bizalmi testületek szava is döntő volt, míg a végleges formát papírra vetet­ték. így sikerült elkerülni a túl­szabályozást, ugyanis ha ön­maguk számára betarthatatlan feltételeket szabtak volna, ak­kor értelmetlenné, papírízűvé vált volna ez a készülő irat. Azt is figyelembe vették rriin­­den egyes szakszervezeti bi­zottságnál: ha nem eléggé pon­tos és körültekintő az új mun­kavédelmi szabályzat, akkor a biztonságtechnikai fegyelem fellazulhat. Ez pedig újabb balesetek forrása lehet. A szabályok kidolgozása az esetek többségében a munka­védelmi vezetők irányításával történt, de, részt vállaltak a gazdálkodó szervek műszaki dolgozói is. Akadt olyan vál­lalat, ahol többször is megvi­tatták a tervezetet, észrevéte-' leikkel segítették elkészítését, például Ikladon az Ipari Mű­szergyárban. Az Ipari Szerel­vény és Gépgyárban pedig a szakszervezeti bizottság mel­lett működő munkavédelmi bizottság támogatta e munkát, akárcsak a Csepel Autógyár­ban, a Pestvidéki Gépgyárnál, valamint a Magyar Gördülő­csapágy Műveknél is. Az év első napjaiban az SZMT munkavédelmi felügye­lete azt a tájékoztatást adta, hogy a szabályzatok a megyé­ben időre elkészültek. Csak néhol fordult elő késés, pél­dául a Híradástechnikai Anya­gok Gyárában, de ott is csu­pán csak azért, mert a terve­zet ugyan készen áll, ám még néhány részleten folyik a vi­ta. A MINISZTERTANÁCS ren­deleté és a vállalatoknál el­készült új munkavédelmi sza­bályzat bizonyára forrása lesz a munkavédelmi feltételek jobb alakulásának és a balese­tek megelőzésének. Ezt a célt szolgálja még az is, hogy az idén a szabályzatok ismereté­ből valamennyi gazdasági és a munkát irányító vezetőnek biztonságtechnikai vizsgát kell tennie. így tehát semmiképpen nem lehet e papír a fiók mé­lyén porosodó iromány. Sz. M. azonban fokozottabban be le­hetne vonni a tanácstagokat. Ugyanígy a tanácsi bizottságok véleményező, koordináló, el­lenőrző tevékenysége is fejlő­dött, s aktivizálásukra további lehetőségek is adottak. Az ágazatok helyzetével, fel­adataival súlyuknak megfele­lően foglalkozik, rendszeresen beszámoltatja a szakigazgatási szervek vezetőit, a városi vég­rehajtó bizottságokat, a járási hivatalok elnökeit, esetenként a nagyközségi végrehajtó bi­zottságokat. Felhívta a figyel­met az állásfoglalás e beszá­moltatások során az ellenőrzött szervek irányító munkájának, a vezetők tevékenységének mélyrehatóbb elemzésére. Ugyanakkor azt is megállapí­totta, hogy a megyében jelen­tős eredmények születtek a ta­nácsi munka korszerűsítésé­ben. A megye sajátosságának megfelelően az elkövetkezendő időszakban kerül napirendre a várói környéki települések rendszerének differenciált ki­alakítása. Egységes szemlélet A megyei vezetés erőssége az egységes szemlélet és cse­lekvés. Tevékenységét az át­gondoltság, a reális helyzethez igazodó kezdeményező készség, a testületek véleményének fi­gyelembevétele jellemzi. Szá­mos esetben élnek azzal a kö­telezettségükkel, hogy időben jelzik a központi szerveknek a megye gondjait, gyakran tesz­nek javaslatot újszerű, másutt is alkalmazható megoldásokra. Az állásfoglalás aláhúzta, hogy ezt a szemléletet és gyakorla­tot a továbbiakban is indokolt fenntartani, erősíteni. Az a tö­rekvésük, hogy a tanácsi mun. ka középpontjába a lakosság közérzetét befolyásoló fejlesz­tési, ellátási feladatokat állít­ják, sikeresnek bizonyult a megye sajátosságaiból adódó feszültségek enyhítésében, fel­oldásában. Hozzájárult mind­ehhez az is, hogy jó a tanácsi szervek együttműködése a mi­nisztériumok és főhatóságok nagy többségével, a megyei párt-, társadalmi és tömeg­szervezetekkel, gazdasági egy­ségekkel. intézményekkel. A megyei pártszervek segítsége a célok meghatározásában és megvalósításában megalapozza a tanácsok eredményes mun­káját. Az állásfoglalás pozitívan ér­tékelte a tanácsi személyzeti és kádermunkát. Ezt támasztja alá többi között, hogy az appa­rátusban dolgozók politikai fel­­készültsége, szakmai képzettsé­ge megfelelő. A nők aránya a vezetői munkakörökben jóval meghaladja az országos átla­got. Kedvezőtlen viszont a vb­­titkároknak az átlagosnál na­gyobb mértékű cserélődése. Számos kezdeményezés A megyei tanácsi szervek gazdálkodása összhangban áll a kormány gazdaságpolitikájá­val. A VI. ötéves terv a megye sajátos helyzetét és a központi előírásokat egyaránt figyelem­be véve körültekintően hatá­rozza meg a fejlesztési célokat. Az anyagi eszközöket a ki­emelt társadalompolitikai programok megvalósítására összpontosították. A jelenlegi tervidőszak első két évében el­érték, több területen számotte­vően túlteljesítették a legfon­tosabb tervcélokat. Ebben an­nak is szerepe van, hogy a ta­nácsok — ha szükség volt rá — rugalmasan, időközben is módosították elképzeléseiket Elismerésre méltó, hogy az óvodai helyek, az általános is­kolai tantermek számának gya­rapításában bátran építenek a helyi erőkre, kezdeményezik az olcsóbb építési szerkezetek, módszerek alkalmazását. Or­szágos viszonylatban is ki­emelkedő Pest megyében a kulturális intézmények közös fenntartásának és működteté­sének rendszere. Az egészség­­ügyi ellátásában mutatkozó el­maradást igyekeznek pótolni azáltal is, hogy a tervezettnél több kórházi ágyat létesítettek. Jelentqs előrelépés a 240 sze­mélyes új gyermekotthon meg­nyitása. Gyorsítani kell vi­szont a szociális otthonok fej­lesztését. Elismeréssel szólt az állás­­foglalás a végrehajtó bizott­ság pénzügyi tevékenységéről. Kiemelte, hogy a költségvetési gazdálkodás színvonalas, biz­tosítja , az alapellátás szinten­­tartását, egyes esetekben kis­mértékű javítását. Ezt jól szol­gálja a bevételek kedvező ala­kulása. Céltudatosan, indokol­tan vizsgálták felül a közel­múltban a pedagógusok, a nép­művelők és az egészségügyi dolgozók bérhelyzetét és a le­hetőségekhez mérten emelték az alapfizetéseket. Hosszabb ideje gond viszont, hogy a me­gyében magas az adóhátralék, melynek behajtása, épp a pénzügyi nehézségek miatt, az eddiginél nagyobb erőfeszítése­ket igényel. Bár az egy főre jutó bolti alapterület alatta marad az or­szágos átlagnak, ennél jóval gyorsabban nőtt és abszolút mértékben a megyék között a legnagyobb a kiskereskedelmi forgalom. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a szol­gáltatások fejlesztésére, számos új egység létesült, bővült a fel­vevő hálózat. Eredményesen foglalkoztak az új vállalkozási formák népszerűsítésével, az üzletek szerződéses üzemelte­tésének megszervezésével, a szolgáltató szervezetek korsze­rűsítésével. Külön hangsúlyoz­ta aa állásfoglalás, hogy Pest megye növekvő szerepet tölt be a főváros mezőgazdasági termékekkel való ellátásában. Gyorsabb ügyintézés Egyéb területekhez hasonló­an dinamikus fejlődés jellem­zi a közművesítést. Az elmúlt ötéves terv célkitűzéseit a víz­ellátás tekintetében sikerült túlteljesíteni, a csatornaépí­tésben é3 a szennyvíztisztító kapacitás bővítésében azonban jelentős a hiány. Elsősorban a költségek növekedése, mélyépí­tési vállalkozók túlterheltsége miatt. A VI. ötéves tervben előreláthatólag sikerül csök­kenteni a lemaradást. A kör­nyezetvédelmi előírások érvé­nyesítésében ia tapasztalható előrelépés, a települések és környékük tisztasága viszont sok helyütt még nem kielégí­tő. A fejlesztés alapfeltétele a tervellatottság. Ez a megyé­ben néhány agglomerációs te­lepülés kivételével, megfelelő, mindenekelőtt, mert a rende­zési terveket tanácsi vállalat készíti. Ez a megoldás orszá­gosan is egyedülálló. A beru­házások országos szintű mér­séklődése ellenére a megye változatlanul építési kapacitás­­hiánnyal küzd. A hatósági munkáról szólva megállapították, hogy aa szak­szerűbbé, kulturáltabbá vált, erősödött a törvényesség és va­lamelyest gyorsult az ügyinté­zés is. A korábbiakhoz viszo­nyítva csökkent az engedély nélküli építkezések száma. Előfordultak esetenként meg­alapozatlan, jogszabályt sértő döntések is, melyeket a tör­vényességi felügyelet fokozot­tabb szigorával lehet csökken­teni. A koordinációs bizottság ál­lásfoglalását a testület tudo­másul vette és intézkedési ter­vet fogadott el a további fel­adatokról. Mészáros János 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom