Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 292. SZÄM 1982. DECEMBER 12. VASÁRNAP A határozatok szellemében Bővüljön tudásuk, műveltségük Kapjanak több esélyt az önmegvalósításra Világunk változásai talán a nőknek a társadalomban be­töltött helyét és szerepét for­málták át a leginkább. Noha ez az átrendeződési folyamat még korántsem ért véget, már jelenlegi szakaszában is sok fontos tanulsággal szolgál, amit éppen a jövő érdekében nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez a felismerés vezet­te a párt városi végrehajtó­bizottságát, amikor annak vizsgálatára vállalkozott, hogy Cegléd ipari üzemeiben milyen a nők politikai, szakmai kép­zésének helyzete és a mosta­ni állapotból milyen további feladatok következnek. A té­ma súlyának érzékeltetéséhez álljon itt néhány elengedhe­tetlen adat. A város 24 ezer­nyi munkavállalójából 10 600 a nő, közülük a vizsgált ipari üzemekben és szövetkezetek­ben 3500-an dolgoznak, s ez 43,7 százaléka az ezeken a munkahelyeken foglalkoztatott létszámnak. Munkássá lettek A nőpolitikái határozatok következményeként az utóbbi tizenkét esztendőben sok minden történt. Sok asszony és lány a mezőgazdaságból, il­letve a háztartásból áramlott az iparba. Munkássá válásuk még napjainkban is tart, s ez szívós nevelő munkát kíván állapította meg a testület —, szemléletformálást a politikai szervektől, az állami és gaz­dasági vezetőktől. Az a ta­pasztalat ugyanis, hogy — az erkölcsi és az anyagi ösztön­zés mellett — a családi háttér, az otthoni munkamegosztás, az óvodai, bölcsődei ellátás és még egy seregnyi más feltétel jelentős mértékben befolyásol­ja; lehet-e és van-e igényük, lehetőségük a nőknek a tanu­lásra. Számos példa a mellett szól, hogy kell a szaktudás, az általános műveltség. A Május 1. Ruhagyár, az ÉVIG és a KÖZGÉP sokat tett azért, hogy minél több nő fejezze be az általános iskola hiányzó osztá­lyait. Ennek is része volt ab­ban, hogy öt év alatt 171-en szereztek végbizonyítványt, de az igazsághoz tartozik, hogy évről évre csökkenő számban. A párt-végrehajtóbizottság ezt úgy értékelte, hogy ebben szerepet játszanak a politikai felvilágosító munka gyengesé­gei is, továbbá anyagi és egyéb természetű okok. Felismerték, hogy az üzemek munkaerő- igénye a segéd- és betanított munkások felé tolódott, s ez­zel párhuzamosan csökkent a magasabb képzettség megszer­zését szolgáló anyagi, erkölcsi ösztönzés. A családok koráb­ban elért életszínvonalának megőrzése érdekében a jöve­delemkiegészítés különféle for­mái honosodtak meg, mint a háztáji és kisegítő . gazdálko­dás, a mellékfoglalkozások vállalása. Az üzemekben végbement műszaki fejlődés nagyobb szakmai képzettséget követel, éppen ezért jelentős ered­mény, hogy öt év alatt 308-an szereztek munka mellett szak- képesítést. A különböző válla­lati tanfolyamok révén csök­kent a segéd- és emelkedett a betanított munkások aránya. Az EVIG-ben például a sza­lag mellett elegendő néhány részműveletet ismerni, ugyan­akkor a szolgáltatásban, kon­fekcióiparban több szakmun­kásra lenne szükség. Akik folytatni akarják ta­nulmányaikat, elsősorban a ruhaipari és a közgazdasági szakközépiskolákat választják, továbbá a dolgozók szakközép- iskoláját. Az igazsághoz tarto­zik, hogy a jelenlegi bérezés nem ösztönöz továbbtanulásra, hiszen amíg a PEVDI-ben egy jó szakmunkás megkeres 4000- 4300 forintot, addig egy tech­nikus csak 2000—3000 forintot. Azok körében, akik nem fizi­kai munkát végeznek, nagyobb a tanulási kedv, nyilván azért, mert ez az alapja, hogy ma­gasabb beosztásba jussanak. Főleg pénzügyi, számviteli te­rületen próbálják képezni ma­gukat, de a fő vezetői posztok betöltéséhez szükséges képzést már alig-alig vállalják. Jelen­leg mindössze tucatnyian jár­nak valamilyen felsőfokú ok­tatási intézménybe. Ennek ért­hető oka többek között, hogy időben nagy lekötöttséget je­lent, rendkívül kiegyensúlyo­zott családi hátteret kíván, ahol megvan a megértés és az arányos teherviselés. Különös figyelmet érdemel a gyesen levő anyák helyzete. Elvileg nekik bővebben len­ne idejük, hogy jól hasznosít­hassák az otthon töltött éve­ket. A munkahely általában kapcsolatot tart velük, figye­lemmel kíséri az életüket, sor­sukat. Tájékoztatják őket azokról a változásokról, ame­lyek az üzemben történtek. Ez ösztönzőleg hatott továbbtanu­lásukra, és öt év alatt 49-en iratkoztak be a szakmunkás- képzőbe, illetve a középisko­lákba. Ennek ellenére még ma is alacsony a tanulásban, továbbképzésben részt vevő ceglédi nők száma. Többen vannak A vállalatok középtávú ok­tatási, képzési tervében meg­felelő szempontok érvényesül­nek, és a vezetők utánpótlá­sára is megteszik a lépéseket, s a szakmai, politikai képzést ennek figyelembevételével irá­nyítják. Sajnos, vannak még olyan munkahelyek is. ahol ezek a tervek formálisak és változtatást sürgetnek. A párt- és tömegszervezeti politikai oktatás hallgatóinak majdnem fele a nők közül ke­rül ki, s ez azt jelenti, hogy tíz százalékkal többen vannak, mint alig néhány évvel ezelőtt. Az alapfokú képzés mind népszerűbb körükben, de ott vannak a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemen is. Családi háttér A testület megállapította, hogy a nők szakmai, politikai képzésében a városi párt-, ál­lami és gazdasági vezetés a párt nőpolitikái határozatának szellemében tevékenykedett. Növekedett a tanulás iránti igény és mind többen élnek lehetőséggel. Mindezek mellett lassú a fejlődés a nők veze­tővé nevelésében és ez — egyebek mellett — a politikai munka gyengeségeire, is fi­gyelmeztet. A nőkre a csalá­dokban még mindig arányta­lanul nagy teher hárul, rá­adásul egy részük maga sem igényli helyzetének megváltoz­tatását. Ennek figyelembevé­telével szabta meg a párt­végrehajtóbizottság a politikai nevelőmunka olyan irányban való folytatását, amely ezen változtathat, s egyben lehető­vé teszi a nők eredményesebb és nagyobb arányú szakmai, politikai képzését. A kádermunkában vezetővé formálásukat kell előmozdíta­ni, a szakszervezet, a KISZ és a Hazafias Népfront fel­keltheti a nők figyelmét a szakmai és a politikai isme­retgyarapítás iránt. A szo­cialista brigádok is foglalkoz­nak ezzel a-témakörrel, to­vábbá sokoldalúan vizsgálják annak lehetőségét, miként le­hetne a gyesen levő kismamá­kat jobban bevonni szabad idejük hasznosabb eltöltésébe. T. T. Fogadóórák December 15-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig dr. Hor­váth Géza, a városi tanács vb- titkára tart fogadóórákat a városházán lev,5 szobájában. Kém fesz lekér foil fobké Gyűrűt visznek a lábukon Ahol a gólyatöcs és a gyurgyalag fészkel Városunkban 1981 telén ala­kult meg a Magyar Madártani Egyesület 35., helyi csoportja. A másfél száz tag között zöm­mel fiatalok találhatók; szak­mai segítséget várva a fel­nőttektől, akik részben maguk is csak egy-egy kisebb részte­rület ismerői. Néhányan a Tö­rök János szakközépiskola növendékei közül szívós, pon­tos munkával, jelentős szere­pet vállaltak a fehér foltnak számító ceglédi madárvilág felméréséből. Cigányszéki számlálás Néhány lelkes fiatal iga­zán hasznos dologra szervez­kedett, űzte, hajtotta őket a madarak megismerésének vá­gya. Gábor Lajos vezetésével a fiatal ornitológusok — így Gack László, Braun Zoltán, Takács Lajos, Zentai Zoltán, Füzy Endre és mások — mun­kához láttak. Jó és rossz idő­ben, iskolai szünetekben, nyá­ri vakáció idején mindig és mindenütt kedvenc tollas fa­jaink mozgását figyelték, a lehetőséghez mérten pontos feljegyzéseket készítve. Már elkészült tapasztalataik leírá­sa, amelyből két kisebb köz­lemény születik a Madártani Tájékoztató című lap számá­ra. Mivel a madarászatnak nin­csenek komolyabb hagyomá­nyai Cegléden, minden pon­tos adat, ami erre a területre vonatkozik, tudományos je­lentőséggel bír. A megfigyelé­si körzetek kiterjedtek a Ci- gányszéki tároló (Süppedék),a horgásztavak, a benzinkút és a Gerje-part környékére. Találomra kiemelve az 1982. május 19-i feljegyzéseket, lát­hatjuk, hogy mennyire gaz­dag a Cigányszék madárvilá­ga. Gábor Lajos és Braun Zol­tán megszámlált 1 barna réti­héját, 4 vörös vércsét, 3 fá­cánt, 24 bíbicet, 1 kőforgatót, 35 pajzsos cankót, 1 gólyatöcs párt, 2 örvös galambot, 3 vad­gerlét, 2 kakukkot, 1 búbospa­csirtát, 5 mezei pacsirtát, 11 füsti fecskét, 4 sárgabillegetőt, 1 barázdabillegetőt, 3 tövis­szúró gébicset, 1 foltos nádi­poszátát, 6 nádirigót, 1 sere­gélyt e területen. A Pest megyei Tanács illetékes osz­tálya is felfigyelt jelzésük alapján a területre, minden bizonnyal védetté nyilvánítják majd. Ritka fajok Különösen fontosak az ada­tok néhány madárfaj fészkel é- sér.g vonatkozóan. A bíbic, fe­hér gólya, szárcsa, vízityúk, sárszalonka, kakukk és nádi­rigó, gulipán, vörös vércse, fü­lesbagoly, szarka, csóka, pi­piske és gyurgyalag fészkei arra utalnak, hogy néhány rit­ka faj is jól érzi magát kör­nyékünkön. Még évekig várni kell rá, de nem elképzelhetetlen, hogy a vonuló fajok szempontjából érdekes területen kisebb ma­dárvárta létesül. Ha a jelen­legi ütemben fejlődni tud a h.elyi csoport tagállománya, a kellő gyűrűzési szakismeretek birtokában, a madarászok gyűrűzést is vállalhatnak. Ez azért is jelentős, mert akkor mód van bekapcsolódni a nemzetközi életbe, hiszen a vonuló, költöző fajok gyűrűs adatairól értesítések jöhetnek a legkülönbözőbb országokból, elsősorban Dél-Európából és Afrikából. A madártan egyik ágát, amit a középiskolások művelnek, faunisztikának nevezik, en­nek nagy értéke, hogy a főbb fajok műszer nélkül kutatha­tók. Megfelelő látcsővel a lej- meghatározás biztonsága r.ag> - ban növelhető. Ilyen szem­pontból még olyan helyen is, mint a Lenin park, madárta­ni szempontból néhány faj esetében érdekes adalékkal szolgálhatnak az élővilág jobb megismeréséhez. Szeptember első hetében vonultak át Cegléden a szür­ke légykapók, nap mint nap 1-2 példány pihent meg a fá­kon. De még érdekesebb lehn a téli madárvonulá§. amiből a népi időjóslás meglehetősen pontos következtetéseket tud a várható időjárásra monda­ni. A Pusztában publikálnak A madarak mindig nagyon közel álltak a magyar nép szí­véhez, számos népdal említi őket. A ceglédi fiatalok most a madárvilág biológiai titkait keresik, kutatják, és remélhe­tőleg egész életükre meghatá­rozó élményt nyújt e munka nekik. Némelyikük talán épp ezen élmények hatására vá­lik majd hivatásos természet- védővé. A madárvédelem, a ragado­zó madarak védelme is, szép eredményeket mutatott fel hazánkban. Most Cegléd is kezd hirt adni magáról a Ma­dártani Tájékoztatóban, majd a Puszta című szakalmanach- ban. Így lassan az ornitológiái fehér folt eltűnik a térképről. Gábor Lajos letette az első gyűrűzési szakvizsgát, melyet újabb erőpróba követ. Talán a közeljövőben további tagok vállalják a felkészülést és a szigorú vizsgát. Surányi Dezső Száz éve született Sági István Száz évvel ezelőtt, 1882. de­cember 12-én született Ceglé­den és 1950. decemben 2-án hunyt el Budapesten Sági Ist­ván nyelvész, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagja. A budapesti egyetemen szer­zett tanári oklevelet, majd 1908-tól Makón, 1912-től Bu­dapesten volt gimnáziumi ta­nár. 1926-tól 1943-ban történt nyugdíjazásáig mint gyakorló gimnáziumi tanár, cmzetes igazgató a .Budapesti Közép­iskolai Tanárképző Intézetnél teljesített szolgálatot. Fiatal korától részt vett az akadémiai nagyszótár gyűjtő­munkájában. 1925-től nyug­díjba meneteléig ő irányította a gyűjtést A II. világháború után jelentette az Akadémiá­nak, hogy a nagyszótári anyag hiánytalanul átvészelte Bu­dapest ostromát. Tanulmányai­ban, cikkeiben főként nyelv­tanaink, szótáraink történeté­vel, nagy nyelvtudósok mun­kásságával, valamint nyelv­helyességi és helyesírási kér­désekkel foglalkozott. Fő mű­ve A magyar szótárak és nyelvtanok könyvészete cí­mű munka volt. Luca széket fabrikáltak Egy népszokás régi múltja Megnézik, hogy mi van benne A Cegléd utcáin dolgozó köztisztasági gépek karbantartását, javítását, felújítását a város- I gazdálkodási vállalat tmk-részlegében végzik. Javítanak itt önfelszedő söprőgépet, Volvo- | rakodót, Reiser-aszfaltkeverőt, Multicar-járda söprőt. Képünkön: Hamar József és Kovács I Sándor önfelszedő söprőt hoz rendbe. Apáti-Tóth Sándor felvétele A középkor asztronómiai számításaiban — a Gergely- féle naptárreformig — de­cember tizenharmadikára esett a leghosszabb éjszaka és a legrövidebb nappal. Európa egész területén nevezetes nap volt. Dél-Európa katolikus or­szágaiban Szent Lucának, a szembetegségek gyógyítójá­nak kultusza ismert. A pro­testáns Svédországban a ha­jában gyertyákat viselő Luca- menyasszony testesíti meg a napfény, a világosság növeke­désére irányuló reményeket. A Lucához fűződő hiedelmek keletre mutatnak: a románok­nál és a tadzsikoknál is van egy mitikus alak, a „kedd asz- szonya’’, a fonás védőszelle­me, akinek ünnep napján nem szabad fonni. A kedd asszo­nya nálunk is ismert, a kuta­tók Szent Annával azonosít­ják. ★ Luca napja az egész ma­gyar nyelvterületen jeles nap volt. A magyar Luca alakja és a hozzá fűződő hiedelmek nem állnak kapcsolatban Szi- rakúzai Szent Luca alakjával. Néhány kutató az antik Lu- cina tiszteletével hozza kap­csolatba. Lucinát Junó mel­lékalakjaként tisztelték és a párkákkaí együtt segédkezett Aion születésénél. A magyar néphit kétféle Lucát ismert, egy jóságost és egy boszorkányost. A Dunán­túlon ezen a napon köszönte­ni jártak a gyerekek, és mon­dóka kíséretében a tyúkok he­lyét megpiszkálták, hogy biz­tosítsák a baromfi hasznát. Ugyanilyen okból tilalmak vonatkoztak egyes női mun­kákra: ezen a napon nem volt szabad mosni, sütni, fonni, szőni stb. Cegléden Luca nap estéjén a fiatalok ellopták a „ház sar­kát" — egy darabot a tapasz- tásból, mégha egészen új volt is a ház —, úgy tartották, ha ezt beáztatják, és a tyúkokat evvel itatják, akkor sokat tojnak. ★ A tanyákon is rossz tréfá­kat csináltak. A szomszéí csak reggel találta meg az ó tetején a dragacsot vagy i fölfordított kocsit. Egysze: alig tudtak kijönni a házból mert reggelre odahúzták át ekét. A lányos házak kör nyékét szalmával szórták kö rül. A legtöbb hiedelem ná lünk is a baromfi hasznává állt kapcsolatban, és ezt cé lozták a mágikus cselekedetei is. A szobában szétszórták i búzát, kukoricát majd össze söpörték és úgy adták oda » tyúkoknak. Mások nem mu lasztották el, hogy ezen j napon abrincsból etessék : baromfit: a rossz hordóab roncsba — mintegy mágiku: körbe — búzát, árpát, rozsot kukoricát szórtak a tyúkól elé. Mosni a ceglédiek sem mos■ tak, még a gyerek alá vált pelenkát is eltették másnapra Kölcsönadni nem volt taná- esős, mert abból a háziaknai! kára származott. Néhány helyen sLuca napjár felkelés után szótlanul fok­hagymával megkeresztelték i küszöböt, hogy a gonoszt el­hárítsák. A gazdasszony igye­kezett sokat ülni ezen a na­pon, hogy ennek analógiájá­ra jó ülős tyúkjai legyenek. Ezen a napon kezdték fab­rikálni a Luca széket, me­lyen mindennap csináltak va­lamit karácsonyig, akkorra készült el. Aki az éjféli misén erre ült, meglátta a boszorká­nyokat. Érdekes, hogy a bo­szorkány alakjáról is másfé­le elképzelések él ivek a szom­szédos népeknél. A német boszorkány fején tejesedény látható, a délszláv boszorkányoknak leginkább ördögszarva van. A magyar boszorkányok szarva viszont olyan, mint a magyar ököré vagy pedig szarvasagancshoz hasonlít. Nagy Varga Vera ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom