Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-12 / 292. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1982. DECEMBER 12. VASÁRNAP Új szabályzat a Tangazdaságban Felelősség és munkavédelem A megváltozott munkatempó mindenkitől többet követel mint azelőtt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy közben el szabadna feledkeznünk az emberről, akiért a javak előteremtése folyik. Kiegészítő javaslatok Olykor úgy tűnik: egyhangú, monoton műveletekbe sodródik az ember, hiszen minden nap ugyanaz a munkagép, ugyanaz a jármű, ugyanaz a munkapad várja, Mégis mindig oda kell figyelnie, hogy ne érje baj. Erről persze sokféle szabályozás gondoskodik. A munkavédelmi szabályok, a védelmi eszközök és más felszerelések egyaránt ezt segítik. Régebben tágabb volt a központi rendeletek köre, az utóbbi időben viszont nagyobb jelentőségűek a munkavédelmet illetően a helyi döntések, a végrehajtás, noha alapjaiban éppen olyan szigorúan kell eljárni a számonkérésben, a munkahelyek biztonságos kialakításában, fenntartásában. A korábban érvényben volt, s 1980 végén megszűnt általános balesetelhárító óvórendszabályok szerepét lényegében a vállalati munkavédelmi szabályok veszik át folyamatosan. — Mi a munkavédelemről kiadott kormányrendelet és a végrehajtására megjelent MÉM-rendelet alapján ezév januárjában láttunk hozzá a VMSZ, a Vállalati Munkavédelmi Szabályzat kialakításához — tájékoztatott Winkler Ferenc, a gödöllői Tangazdaság munkavédelmi vezetője. — Ennek tervezetét már eleve olyan példányszámban sokszorosítottuk, hogy mind a központban, mind a kerületekben dolgozók megkapják. A kerületvezetők és a szakszervezeti főbizalmiak bevonásával megbeszélt javaslat alaposan kiegészült. Alap: a biztonság — Milyen észrevételeket tett a szakszervezet? — Több mint százötven észrevétele volt tagságunknak — mondja Dankó László, a tangazdaság szakszervezeti bizottságának titkára. — Nem volt véletlen a nagy érdeklődés, hiszen munkafeltételeik megteremtéséről, a munkakörülmények javításáról gondoskodóik ez a szabályzat, de mindenekelőtt a biztonságos munkáról. A viták, az észrevételek Megszűnt a hiány Bő készlet gyerekcipőből Több gödöllői olvasónk panaszolta, hogy helyben képtelen megvásárolni csemetéje számára a téli lábbelit. Az ellátást bíráló hangok főleg október végén voltak igen erősek. Mi változott azóta? Vajon miért nem kapható ez a luxusnak cseppet sem nevezhető cikk? Korántsem költői kérdéseimre Szóládi Imre, a gödöllői áruház cipőosztályának vezetője válaszolt. — Október közepétől november elejéig valóban kifogytunk gyerekcipőkből. A vásárlók kifogása tehát ezen időszak alatt feltétlen indokolt és jogos volt. November első hetétől kezdődően azonban — ezt túlzás nélkül állíthatom — minden igényt ki tudunk elégíteni. 23—30-as méretig például tízféle modellel állunk a kedves vevők rendelkezésére. Ilyen ellátás, s erre büszkék lehetünk, még szaküzletekben sem sűrűn fordul elő. — Nem kell tehát Budapestre mennie annak, aki szép gyerekcipőt akar vásárolni? — Az utóbbi évek legnagyobb készletével rendelkezünk. Már most biztosra veszem, hogy a teljes készletet, és nem minőségi hibák miatt, el sem tudjuk adni. Kifejezetten téli lábbeliből öt-hat féle is kapható gyerekeknek. Sz. S. arra is jók voltak, hogy tudatosítottuk: a készülő szabályok mindenki számára kötelezettséget is előírnak. Sokan tették szóvá, hogy a szabályzatban erősíteni kell a közvetlen munkahelyi vezetők feladatait. Mások az egyéni védőfelszerelések, a tisztálkodási szerek juttatásának egységesítését kérték. — Ezt már Kovács György osztályvezető, a szakszervezeti bizottság munkavédelmi felelőse mondja, aki szerint a bizalmi testület tagjai alaposan kivették részüket az előkészítésben. Vizsgát tesznek A lényeg tehát az, hogy a szabályzat alapján olyan munkavédelmi technológiát is el kell készíteniük, amelyek helyettesítik a régebbi szakmai óvórendszabályokar, azok ugyanis fokozatosan megszűnnek. Magát a vállalati munka- védelmi szabályzatot egyébként bemutatták, véleményeztették a MEDOSZ Pest megyei bizottságának és a szakszervezetek megyei tanácsa felügyelőségének is. Októberben a gazdaságuk vezetősége és a munkavédelmi bizottsága, ezt követően pedig a bizalmi testületé egyetértési jogkörét gyakorolva vitatta meg és fogadta el az új VMSZ-t. Így már november óta érvényes. Ezzel azonban még nincs befejezve az akció: december közepén valamennyi munkahelyi vezető, a tavaszi munkák előtt pedig, várhatóan március végén, mindazok vizsgát tesznek a már elfogadott szabályzatból akiknek kötelező. F. L Villámtomák sorozatban Élénk a városi sakkélet. Az elmúlt hét végén villám sakkcsapat-bajnokságot rendeztek a városi-járási művelődési központban, amelyen hét csapat, hatvan versenyző vett részt. A villámversenyen kétszer ötperces gyors partikban mérték össze erejüket a sakkozók, hogy kialakítsák a meglepetést szolgáló végeredményt. Első lett a Dömsödi Dózsa, második a Dunakeszi SE, harmadik pedig a Fóti Béke Tsz gárdája. Utánuk következett járásunk csapata, az Aszódi Spartacus, majd a GSC. A sort a Szobi Vasutas és a Fóti Gyermekváros zárta. Ma, vasárnap, ismét a művelődési központ ad otthont egy megyei sakk-rendezvénynek: ekkor tartják az egyéni villámbaj nokságot. Az is sakkhír, s nem is akármilyen, hogy az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Magyar Sakk Szövetség levélben tudatta a városi-járási sportfelügyőléseggel, hogy deA nap programja December 12-én. Gödöllő, művelődési központ: Színházbarátkor. Közös színházlátogatás Budapestre a Katona József Színház Csehov A manó című előadásának megtekintésére. Lumet: A domb. Angol film, készült 1965-ben, 20 órakor. Török László Cigányok című fotókiállítása, megtekinthető 16—20 óráig. A természet furcsaságai című kiállítás, megtekinthető 15—20 óráig. _ Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás, megtekinthető 10-től 14 óráig. Decerrfber 13-án: Gödöllő, művelődési központ: Sci-fi-klub; 18 órakor. Filmklub. Godard Weekend. Olasz —francia film, készült 1968- ban, 19 órakor. Iskolai közművelődési programok: Manuális foglalkozás: pa- pírbábkészítés a kerepestar- csai 3. számú általános iskola tanulóinak, 10 órakor. Népmesék, szokások, hiedelmek. Találkozás Sápiné Homoki Julianna mesélőasszonnyal, a kisegítő iskola tanulóinak, 9 órakor. Török László Cigányok című fotókiállítása, megtekinthető 16—20 óráig. A természet furcsaságai című kiállítás, megtekinthető 15—20 óráig. cember második felében Gödöllőre látogat Portisch Lajos nemzetközi nagymester, világbajnokjelölt. Az élménybeszámoló és sakkszimultán idejét később közöljük. Túrái szövetkezet Nyereséges takarékoskodás Hamarosan teljesítik éves tervüket a túrái takarékszövetkezet dolgozói. A több mint 155 millió forintos éves betéttervből már csak 6 millió forint hiányzik. Köles Péterné, a takarékszövetkezet főkönyvelője elmondta, hogy már a háromnegyed éves mérlegnél 12 millióval több volt a betétek összege, mint tavaly év végén. így idén túlteljesítik a tervezett 1 millió 768 ezer forintos nyereséget. A kölcsönök összege nem nőtt ilyen arányban. A 20 millió 700 ezer forintos kölcsönál- lományból a szövetkezeti tagok átlagosan — egy főre jutó adat — 1784 forint kölcsönt vettek igénybe. Idén vezették be az ifjúsági betétet, s máris 550 ezer forintnyi betétállománnyal rendelkeznek. Sikeres gazdálkodásuk eredményeképpen két beruházásra nyílt lehetőségük. Jó ütemben halad Túrán az új központi üzletház építése, a danyi Magvető Tsz kivitelezésében. A jövő év végén adják át a székházat. Galgamácsán épül a takarékszövetkezet nyolcadik ki- rendeltsége, a kivitelezés azonban a tervezett ütemtől elmarad, így ennek átadása is átcsúszik a következő évre. A takarékszövetkezet mintegy 10 millió forintos biztosítási állománnyal is rendelkezik. ők intézik a környék lakosságának a kárkifizetést. Az új székház átadásától a jelenlegi zsúfoltság megszűnését, a szövetkezeti tagok gyorsabb, magasabb színvonalú ellátását várják. Menetrend Az a menetrend, ami hiányzik némely gödöllői és járásbeli, például crdőkertesi buszmegállóból. Aki nap nap után ugyanazon a vonalon, ugyanabban az időpontban utazik, az sosem nézi meg. Akadnak azonban olyanok, akik alkalomszerűen igyekeznek valahová, s szeretnének tájékozódni, mikorra várható a járat. Mozi Jegyzet Mégegyszer a télisportról A NOVEMBER utolsó szombatján megjelent szombati jegyzetünk írójaként most megtört szívvel szórok hamut a fejemre, ámbár mea culpázá- som közben, mert nem látnak leírom: mosoly bujkál a szájam szögletében. Tudom, miközben éppen hibámat kívánom beismerni halk, elnézést kérő szavakkal, nem ildomos az öröm. De egy füst alatt talán ez is megbocsátható. Először Lencsés Csaba, a gödöllői Petőfi Általános Iskola testnevelő tanára hívott fel. figyelmeztetve: amit írtam, nevezetesen, hogy az arra illetékes szervezők a korábbi években általában megfeledkeztek volna a télisportokról, arról, hogy kicsiknek és nagyoknak például jégpályákat csináljanak, nem igaz. Magam is hivatkoztam egy jó példára, az Erkel Ferenc-iskola Szabadság téri kispályáját évek óta mihelyt hidegre fordul az idő, mínuszra a hőmérséklet, annak rendje és módja szerint felöntik vízzel és szorgosan hizlalják a jeget a korcsolyázni vágyó fiatalok számára. Akik akár késő estig űzhetik e valóban páratlanul élvezetes sportot. De, ahogy Lencsés Csaba elmondta a városban nemcsak itt, hanem tavalyelőtt összesen hat, tavaly pedig 5 pályán űzhették kedvtelésüket a gödöllői korcsolyabarátok. Két éve a Szabadság téren, aztán a Petőfi, a Damjanich és a Karikás udvarában is volt korcsolyapálya, miként a Török Ignác Gimnáziumban és az Agráregyetemen. Tavaly a Karikás kivételével megismételték az akciót. Nos az én hibám, hogy két éve meg tavaly is elmulasztottam végigjárni az iskolákat. Az örömöm pedig éppen az. hogy tévedtem, tehát hogy volt hol, s ezek szerint lesz is hol korcsolyázni az idén is. így legyen. AZT AZÉRT hadd fűzzem hozzá, az általánosítás: hogy az illetékesek azért mégsem álltak feladatuk magaslatán, ha a gödöllői iskolák esetében nem is igaz, de másutt még az lehet. Mert konkrétan ugyan nem emlékszem, de az biztos, hogy érkeztek hozzánk panaszkodó levelek, lehet, hogy a járásból, amelyekben a hiányokat rótták fel levélíróink. Abban azért nem hiszek, hogy ahol csak lehetett, mindenütt megcsinálták volna a pályákat. Azt pedig Lencsés Csaba is elismerte, hogy a szánkózás és a síelés viszont, pedig ezek nem kevésbé élvezetes téli sportok mint a korcsolya, valóban mostohagyerekek. Ha történtek is próbálkozások. A dolog elég bonyolult. Hiszen ha meggondoljuk, ez a lemaradás inkább érthető. Szánkó-, meg sípályát építeni sokkal költségesebb vagy legalábbis sokkal több társadalmi segítség kell hozzá. A korcsolyapályát körülhan- tolják, leöntik vízzel, aztán este a felkotort, fellazult jeget újra lelocsolják. Kell még némi világítás, hogy este is lehessen siklani, pörögni, hiszen korán sötétedik. Kellenek rendezők, akik a zavartalanságra ügyelnek, esetleg egy melegedő helyiség, zene. De az utóbbiak nélkül is megy a dolog. Van ahol a szokásosnál is előbbrelátóak: Aszódon, a Petőfi Gimnázium kollégiumi pályáját például úgy újították fel az idén tavasszal, hogy a pálya szélétől biztonságos távolságra egy vízfogót is megépítettek. Ha hó nélkül lenne hideg, akkor sem kell kétségbe esniük, az okos megoldással megfoghatják a jégnek való vizet. A SZÁNKÖPÁLYÁHOZ viszont az iskoludvarnál ravaszabb, lehetőleg hosszú, s viszonylag tiszta, kőtől, fától, bokortól ment domboldal szükségeltetik. Ezt még a tél előtt kellene rendbetenni. s közben is lapáttal őrködni a kikotort, leszánkózott részeken, s pótolni a hiányokat. Ilyen ideális terepet találni nem könnyű, bár az amatőr szánkózóknak már több helyütt sikerült Gödöllő környékén, s a járásban is. Az viszont bizonyos, hogy ezt szervezettebbé lehetne tenni. A sí talán a legnehezebb ügy, biztos, hogy ez a legdrágább téli sport, ehhez kell a legköltségesebb felszerelés, egyénileg és közösen is. Ami biztató: úgy hallottam, hogy az Agrártudományi Egyetem KISZ-esei szereztek egy sífelvonót, az igazi lesiklás e fontos eszközét, s valahol felállítják majd, remélhetőleg nem csak a hallgatók részére. Ide tartozik az is, hogy egyre több helyen szerveznek síkirándulásokat. A gödöllői művelődési házban már tavaly is többször indult a hét végén síbusz a Mátrába, a járási KlSZ-bizott- ságon, s az egyetemen külföldi túrákra invitálták a KISZ- eseket. Ahogy a terveket ismerem, az idén is így lesz. REMÉLEM így már árnyaltabb a kép. Az örvendetes jelenségek éppen úgy szerepelnek a felsorolásban mint a gondok. A jegyzetet, s ezt a hosszabb hangoskodást is az a szándék vezette, hogy az előbbiből több legyen. G. Z. Képernyőn a Galga mente Az úttörők expedíciója nyomán A téli hónapokban a faluról szóló időszerű tévébeli műsorok lehetősége más évszakokhoz képest szűkösebb. E hiány ellensúlyozásaként két évvel ezelőtt új sorozatot indított a Magyar Televízió Téli falusi esték címmel, amely azóta Falusi estékre rövidült. E sorozat elsődleges célja az ország egy-egy tájegysége arculatának, életének megismertetése. A Hajdúság, az őrség, a Szigetköz bemutatása után hamarosan látható lesz a képernyőn a Galga mente fal- vairól készült film, amelynek forgatásához október második felében fogott hozzá munkatársaival Konrád József rendező. álló egy órában minél sokrétűbb, sokszínűbb keresztmetszeti képben mutassa be a Galga-völgyet. Fiatal elnökök Sokszínű kép Az időjárás is kedvezett, le- lemosolygott a nap az égről, se áramszünet, se egyéb technikai akadály nem szakította félbe a stáb munkáját, amely gondosan összeállított forgató- könyv alapján, menetrendszerűen folyt. Így a szükséges, tervezett anyag egy hét alatt elkészült. A forgatókönyvet Pintér József írta, aki a műsor immár hagyományossá vált elemeit megtartva arra törekedett, hogy a rendelkezésére A Galga-völgyet bemutató műsor is két részből tevődik össze: negyvenperces filmanyagból és húszpercnyi stúdióbeszélgetésből. Ez utóbbiban szólal meg három fiatal tanácselnök. — Meglepő volt számomra — mondja a forgatókönyv írója —, hogy ezen a vidéken sok a fiatal tanácselnök, őket a stúdióba invitáljuk, ott beszélgetünk velük eredményeikről, kudarcaikról. Ügy vélem, éppenséggel az sem lesz közömbös téma, miként kerültek az adott települések élére, mert bizonyára nagyon csekély lehet azoknak a száma, akik azzal az elképzeléssel, vágy- gyal hagyják el az iskolát, hogy én márpedig tanácselnök leszek. — Nem lenne teljes a tájegységet bemutató műsorunk, ha kimaradnának belőle az országszerte ismert személyiségek. Megszólal majd Somogyi István és Vankóné Dudás Juló festőművész, Martonné Homok Erzsébet írónő, de felcsendül a műsorban a hévízgyörki énekkar és a galgahé- vízi kórus éneke is. — Először jártam ezen a vidéken — veszi át a szót a műsor fiatal riportere, Nagy László —, s számtalan dolog megfogott, elgondolkodtatott, amelyekre külön filmben szeretném meglelni a válaszokat. A most forgatott filmünket illetően: mintha a Galga-ex- pedíció nyomán járnánk, nyolc községben zümmögött a felvevőgépünk, Püspökhatvantól Túráig. A turaiak e::pedí- ciós hagyományát nem véletlenül említettem, egyébként róluk is szó lesz a műsorban, mivel példaként állíthatók az ország elé. — A műsor célja és feladata egy adott vidék bemutatása, tehát nincs lehetőségünk az elmélyedésre, így fölöttébb örvendetes, hogy okulásként olyan úttörőkről is szólhatunk, akik a kerékpáros vándort!- borozással az úttörőélet romantikáját őrzik. S ez az elmúlt másfél-két évtizedben elég kevés gyereknek adatott meg. A bőség zavara A rendező, Konrád József nem ismeretlen a tévénézők tábora előtt. Első filmjét huszonnégy évvel ezelőtt forgatta, s azóta számtalan filmet. műsort rendezett, így például tíz éven át a széles körben kedvelt Deltát, a Nagy felfedezéseket, a III. Béláról szóló dokumentumfilmet, a mostani sorozathoz hasonló Falujáró kamerát. — A legnagyobb nehézséget a bőség zavara okozta, a Galga mente ugyanis mindenféle tekintetben gazdag. Ez szerencse, de bánat is egyben. Szerencse az előny, mert lehet válogatni, ami jótékonyan kamatozik a műsor színvonalában, színességében. Ugyanakkor fájdalmas, hogy a korlátozott műsoridő miatt olyan részleteket vagyunk kénytelenek kihagyni, amelyek lényeges voltuknál, szépségüknél fogva jogosultak lennének a széles körű bemutatásra. Festői környezet — Van még egy bánatom — fűzi tovább a gondolatait Konrád József némi töprengés után —, mégpedig az, hogy a film fekete-fehér. Azt a sajátos hangulatot, amely áthatja, eltölti az itt időző embert, csak a színes film tudná közelítő hit"!r séggel, élményszerűséggel közvetíteni. Színes anyagot kívánna maga a festői környezet, a színek, a ruhák. Ezen sajnálkozhatunk mi, itt élők is, de fontosabbnak tekinthetjük a színes filmnél azt, hogy egy film és stúdióbeszélgetés együtteséből pátriánkat ismerheti meg a tévénézők népes tábora. Bene Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Vasárnap: A nagy balhé. Színes, amerikai krimi, 4 és 6 órakor. ősszel a tengernél. Színes szinkronizált szovjet film. 8 órakor. Hétfő: Piedone Egyiptomban. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. 4 és 6 órakor. Guernica. Színes magyar film. 8 órakor.
