Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-11 / 291. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1982. DECEMBER 11., SZOMBAT üss könnyen nem, hál nehezebben Emberek a Cserhát falvaiban ? A Cserhát hegység festői tája, a megbámult tölgy- f erdők, a borókás berkek, a tűzpiros gyümölcsű csipke- $ bokrok és a szelíden elnyúló völgyek a festők örök ihle- ;S tői lehetnek. E szépségekben bővelkedő vidék azonban nem kényeztette el a Galga völgyében élőket. A kedve- $ zötlen adottságú, csapadékszegény talajon alaposan meg £ kell küzdeni minden mázsa burgonyáért, rozsért, kuko- 6 ricáért. Hívásra házhoz jön Eggyel több ok a mesére Közös ügyeink Kénytelen vagyok vissza­idézni életem egyik meg­határozó élményét, amint hajdani főnökömmel ott állunk a nagy építkezés barakktáborában. — Stá­tus kell — mondom neki —, mert egyedül már nem győzöm a munkát, ö meg azt kérdezi: — Hány em­ber lakik ezeken a mun­kásszállásokon? Mondom neki. Pár száz­zal még meg is toldom a létszámot, csakhogy a stá­tusra vonatkozó érveimet elfogadja. — Na — jelenti ki ra­gyogó arccal. — Hát akkor majdnem ennyi segítőtár­sad van. Látva az elképedésemet, meg is magyarázza, hogy tőlem nem azt várják itt, hogy az íróasztal mellett görnyedve adminisztráljam magamat, s onnan talál­gassam, hogy miért nem lépi át a közönség a ház küszöbét. — Hogyisne? Az túl drága lenne. A részlet- kérdésekkel foglalkozzanak azok, akiket én magam kö­ré gyűjtök, s jól megosz­tom köztük a tennivalókat. Én meg a dirigensi pálcát képzeljem a kezembe, ve­zényeljek, mert azt várják tőlem. — No persze a kar­mester csak azoknak tud dirigálni, akik önként jöt­tek az énekkarba — ma­gyarázta tovább —•, s az énekszámokat is a közös tetszés alapján választják ki maguknak. Mit szólna most az öreg, a bölcs tanító, akinek sok ilyen tanítása hozta meg később a szakmai sikere­ket, ha azt hallaná egyik­másik üzemben vagy fa­luban, amit én, ha a köz­művelődés jelenlegi állapo­ta felől érdeklődöm. — Sajnos, elment a nép­művelőnk, beteg a könyv­tárosunk, gyesen van a művelődési ház igazgatója — hallom a mentségnek szánt tájékoztatást, mintha ez elég lenne magyarázatul arra, hogy a településen unják magukat az embe­rek, főleg a fiatalok, hogy az alapvető szakmai és ál­talános ismertetnivalókai ezen a címen hanyagolják el. Mintha az üzem dolgo­zói vagy a község lakói­nak műveltségéért, az is­meretszerzés lehetőségei­nek előteremtéséért pusz­tán a népművelő lenne a felelős. Nem ő az egyesegyedül, s bár a döntések előkészí­tésében, a koncepció meg­alkotásában meghatározó szerepet kell vállalnia, még ez is a kollektív alko­tás kategóriájába tartozik. A munkásság és a pa­rasztság kulturális mozgal­mai adták arra a példát történelmünk során, hogy ez az utóbbi mekkora erő, s hogy a falusi olvasókö­rök, a külvárosi munkás- otthonok éppen a közös szervezés alapján főállású vezetők nélkül is tudtak működni, s pótolni mindazt a hiányt, melyet a kora­beli osztályviszonyok kö­zött a dolgozó emberek el­szenvedtek. A káderhiány tehát gond, de nem adhat okot kifogásra és kénye­lemszeretetre, mert ahol ez alakul ki, érezteti majd káros hatását a termelés­ben, a közéletben, az em­berek magatartásában. Napjaink viszonyai kö­zött még nagyobb a szelle­mi élet jelentősége, s en­nek megteremtése nemcsak a művelődési házak funk­ciója, hanem a település egész intézményrendszeréé. Karmester alkatú nép­művelők kellenek, akik a politika felöl közelítve al­kotnak művelődéspolitikai koncepciót. Másként ez nem megy, mert arra is figyelni kell, amit nemrég a váci járási pártbizottság ülésén mond­tak el többen is. A műve­lődési intézmények dologi költségeivel nem nőnek — mert nem nőhetnek — egyenes arányban a támo­gatások, Tehát gazdálkodni is kell, s még jobban sze­lektálni, mit miből támo­gat a művelődési intéz­mény, s mikor mondja azt. hogy egy programon még keresni is szabad. Kovács T. István Ácsa és társközségei — — Galgagyörk, Csővár és Püspökhatvan — nem számol­hatnak a fejlődést gyorsító ipari üzemek jelenlétével. Azt azonban mégsem vitatja sen­ki, hogy az ötezernél is több lakosú terület fejlődik. A mil­liókat termelő üzemek hiányát más pótolja, amit ugyan látni nem lehet, de annáll inkább érezni. Pest és Nógrád megye határán nem ültek soha tét­lenül az emberek a sült ga­lambra várva. Türelmetlenek is csak addig voltak, amíg egy-egy építkezésre, járdára, útra össze nem jött a pénz. A többit már saját maguk intéz­ték. A tények sora Ebben az évben sok min­dennel gyarapodtak a közsé­gek. A tavaly megkezdett, de az idei évre is áthúzódó több beruházás közül a legjelentő­sebb Csővár, Galgagyörk, Püs­pökhatvan egészséges ivóvízzel való ellátása volt. Igaz, e A váci városi és járási KRESZ-munkavédelmi és egészségügyi vetélkedőn hu­szonöt csapat vett részt. Eb­ben az erős mezőnyben nem kis teljesítménynek számított, hogy az Egyesült Izzó váci gyárának a csapata a harma­dik helyen végzett. Ezzel az eredménnyel továbbjutottak a megyei döntőbe. A gyárat a munkaügyi osztály összetar­tás brigádjának három tagja képviselte: Balogh László, Bottai László és Czifra Ist­ván. A városi vetélkedőt már egy gyári előzte meg, és az itteni részvételhez a jogot — ennek a megnyerésével vívták ki. A tizennégy tagú brigád 1982-ben alakult, tizenhétszer nyerték el a szocialista címet és háromszor kapták meg a bronzkoszorús kitüntetést. A vetélkedőn való részvétel sem munkálatok anyagi fedezetét, azt a 21 millió forintot a Pest megyei Tanácstól kapták. S hogy Ácsán ne legyen olyan nagy gond a közművelődés, 3 millió négyszázezer forintból új művelődési házat építettek. A kivitelezési gondokat a helyi kisiparosokból alakúit munkaközösség oldotta meg határidőre. Minőségi kifogás nélkül készült el az épület, melyen dolgoztak szülők, köz- alkalmazottak, KISZ-tagok, egyszóval az egész falu. Nem véletlen tehát, ha az emberek a legnagyobb ter­mészetességgel mondják: „a mi művelődési házunk.” Ezzel egy napon adták át az új tűz­oltószertárt is. Ez uóbbit Fak­len Mihály és Számor József kisiparosok építették a püs­pökhatvani Galgavölgye Mgtsz és a nagyközségi tanács közös megállapodása szerint. A ta­nácsháza szomszédságában el­készült a területi pártbizott­ság székháza is, melyet szin­tén a kisiparosok munkakö­zössége épített. Az épület a volt új számukra, hiszen már hagyomány, hogy a gyári és a városi szintű vetélkedőkön szinte minden esetben részt vesznek. Nincs a gyári mű­velődési bizottságnak olyan programja, melyen a brigád ne képviseltetné magát. De a munkában, a kommunista műszakban is mindig száz- százalékos a részvételük. Szin­te mindegyikük vállal társa­dalmi munkát. Van közöttük tanácstag, népi ellenőr, nép­frontaktíva. A brigád vezetője Sinkó Ferenc, a városi tanács lakás­elosztó bizottságának tagja. Egyébként ő képviselte a váci gyárat a szocialista brigádve­zetők orosházi tájkonferen­ciáján. Most is nagy feladat előtt áll a kollektíva, hiszen a megyei vetékedőn ők képvise­lik az Izzó színeit. Papp László jövőben egyéb funkciókat is betölt. Többek között ízlésesen berendezett nagytermében ke­rül majd sor a házasságköté­sekre. Közel százötvenezer forint­ból — terven felül — épült a püspökhatvani orvosi rende­lő és az új iskola telefonháló­zata. A tanácsházán bővítési munkák folynak. Az épülettel együtt az óvoda és a pártház gazdaságosabb fűtését egy most épülő kazánházzal oldják majd meg. Ácsa és Csővár főútvonalain korszerűsítették a közvilágí­tást. Galgagyörkön az autó­buszfordulót, Csőváron a Mikszáth utcát látták el szi­lárd burkolattal. Többen építkeznek — Útjaink nagy része föld­út — mondja Movik Lászlóné tanácselnök —, de az már ré­gi szokás nálunk, hogy oda­visszük az anyagot, és az utca­beliek elvégzik a javítást, az építést. Kétezer tonna zúzott kő. Ennyit terítettek szét össze­sen ebben az évben a négy község lakói. Másoknak talán nem sokat mond ez a szám, de az itt élőknek igen, mert így gyarapodnak évről évre a kö­zös összefogással teremtett ér­tékek. — Sokan járnak el dolgoz­ni a községeinkből — így az elnöknő, aki már több éve áll a választott testület élén —, ennek ellenére nem költöznek el. Itt teremtenek otthont az emberek, akik közül sokan talán máshol kényelmesebben is élhetnének. Egyre többen vannak a családiház-építők. A kereskedelmi ellátásra sem le­het panaszuk. A Vác és Vidé­ke Áfész üzleteiben tisztessé­ges a választék. Viszont na­gyon hiányzik egy vendéglá­tói kifőzde. Igyekszünk min­den lehetőséget kihasználni s legfontosabb erőforrásunk a társadalmi összefogás — fog­lalta össze mondanivalóját az elnökasszony. Mindig tovább Ácsa és társközségei tehát nem mondhatnak maguknak még csak megyei érdeklődés­re számot tartó beruházásokat sem. Viszont annál inkább büszkék lehetnek, az ott élők teremtő erejére. Ha könnyen nem, hát akkor megy nehe­zebben, de megy, mert mennie kell. Hisz önmagukért teszik. A gyarapodás látható objek­tumai őrzik is a községbeliek keze nyomát. Az emberek be­csülik ezt, de nem állnak meg, újabb feladatoknak, régóta dédelgetett tervek megvalósí­tásának gyürkőznek. Szeretném felhívni figyel­müket a járási-városi rendőr- kapitányság gyors, pontos, fi­gyelmes és kedves ügyintézé­sére. November 30-án szerettem volna útlevelemet meghoaz- szabbítás végett benyújtani, mikor az ügyintéző közölte, hogy személyazonossági iga­zolványom aznap lejár, így a kérelmet csak az új sze­mélyazonossági benyújtásakor veheti át. Egyidejűleg tájékoz- tartott, hogy a mellettük levő trafikban megkapom a szük­séges nyomtatványt és azon­nal benyújthatom. Bőségesen bő Télapó zsákja az utóbbi években. Hívják, várják az üzemekben, külön- külön az apukák és anyukák munkahelyére, de jön Télapó az óvodába is, odahaza pedig a nagymamák, nagypapák megbízásait teljesíti úgy, hogy a gyerekek akár háromszor, négyszer is részesülhetnek bő­ségzsákjából. A KISZ Vác Városi Bizott­sága és Úttörőelnöksége a 204. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tornatermében, mint­A Váci Városgazdálkodási Vállalat Zrínyi utcai központ­jában oklevelek sora díszíti az igazgatói szoba falát. Az ál­landó fejlődést és egész tevé­kenységük helyes irányát bi­zonyítja, hogy 1978-tól négy alkalommal nyerték el folya­matosan az ÉVM—HVDSZ ál­tal adományozott Kiváló Vál­lalat címet, öt éven át meg­kapták a városi pártbizottság el iám erő oklevelét és egy al­kalommal a városi munkaver­seny vándorzászlóját. Blaha Attila igazgató szavai­ból érződik, hogy mennyi ap­rómunka, erőfeszítés van e szép eredmények mögött. 2780 állami lakást kezelnek, s így szinte naponta kapcsolatban vannak a lakosság széles réte­gével. Ez azt is jelenti, hogy a megoldandó gondok a válla­lat feladatát képezik, s nem közömbös a város hangulatá­ra a tevékenységük. A VI. ötéves tervben össze­sen 580 lakás felújítását és A személyazonossági igazol­ványt elkészítették, úgyhogy egy órán belül mindent elin­tézve már távoztam is. Az útlevélkórelem benyúj­tásánál közölte, hogy két hét múlva lesz kész, és mire fel- jajdultam, hogy ez borítja a programunkat, készségesen közölte: meglátja, mit tud ten­ni. Hát tett: 2 nap múlva már megkaptam a meghosszabbí­tott útlevelemet. Készséges és gyors ügyintézésük minden er­kölcsi elismerést megérdemel. Székeli Gyuláné Göd, Stromfeld u. 53. egy 300 úttörő örömére hívta meg a fehérszakállút. A Ga­rabonciás együttes hangulatos, vidám dalokkal szórakoztatta a gyerekeket. Ezután ügyessé­gi játékokra, versenyekre ke­rült sor. Befejezésül Szőke Katalin városi úttörőelnök ju­talmakat adott át az úttörő- csapatoknak. A jól sikerült rendezvény előkészítését, le­bonyolítását a Gábor ált. isko­la pedagógus KISZ-szervezet« vállalta. karbantartását irányozták elS. Tavaly 223, idén 48 családi otthon szépül, korszerűsödik munkájuk nyomán. Idei 102 milliós árbevételi tervükből — eltérően a fogyasztók tanácsa legutóbbi ülésén elhangzott adatoktól — 48 millió forint az építőipari tevékenység —, ebből jelentős rész jut saját kivitelezésű lakóház javításra, karbantartásra, valamint a la­kossági megrendelésre végzett építőipari munkára. 1979 óta 27 dolgozó jól fel­szerelt gyorsjavító részlegben munkálkodik, feladatuk az állami bérleményekben kelet­kező esetleges hibák elhárítá­sa, kijavítása. Rugalmasan dolgoznak; a tavalyi felújítá­si tervet részben gátolta, hogy kevés az átmeneti lakás, s a bérlők kiköltöztetésére nem volt lehetőség. A megmaradt összeget a Földvári téren tető- szigetelésre használták fel —s ez a részleges felújítás nagy­számú otthon lakójának szer­zett örömet. Éves építőipari kapacitásuk fennmaradó részét a tanács és annak intézményei (óvodák, iskolák) részére végzett építő­ipari munkákra fordítják, te­kintettel arra, hogy a város­ban szűkös az építőipari szak­szerelőipari kapacitás. Munkájuk végzéséhez szük­séges az árbevétel, a lak­bérek pontos fizetése. Elő­fordulnak nem fizetők, s a lakbércsoport ilyenkor két ízben felszólítja őket. Ez a legtöbb esetben sikerre ve­zet. Ha nem — tavaly 92 eset­ben fordult elő — akkor vég­rehajtási eljárást indítanak lakbér-, fűtés- és melegvíz- használat díjhátralék össze­gének a beszedése végett. P. R. ISSN 0133—2759 (Váct Hírlap) Télen is edz az utánpótlás •A- •• * > Egyre többen vannak a Váci Izzó MTE csapatában azok a játékosok, akik saját nevelésként, az ifjúsági csapatból ke­rültek az elsőbe. Jelenleg is két ifjúsági csapata van a labda­rúgó-szakosztálynak. Edzők: Fiedler József és Kovács László. Papp László felvétele Brigádnapló Vetélkedő a gyár színeiben . Surányi János Vác, Pf. 32. Dicséretet érdemelnek Különleges verseny, spárgaáthúzás kiszabott időben A város népszerű együttese, a Garabonciás Iványi Károly felvételei Óvodák, iskolák, lakások Építik és városgazdák

Next

/
Oldalképek
Tartalom