Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-12 / 292. szám
Ma: 2. oldal: A hét világpolitikai kérdései 3. oldal: Mérnököcskék Alkotó kezdeményezések sikere I. oldal: A tócsák és a bibliobicikli 8. oldal: Postabontás Az ottfelejtett lakatosműhely 1. oldal: Kevesebb gól, több néző Tévedések mérkőzése >. oldal: Decemberi tavasz Sötét utca, hideg könyvtár PEST MEGYEI ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAP Ritka nagy előrelépésre szánta el magát a ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet az év elején. Ügy határoztak, hogy a tavalyinál 2ü (!) százalékkal több termelési értéket állítanak elő. Azaz 110 millió forintos árbevételt érnek el. A kérdésre, hogy mire alapozták ezt a szokatlan mértékű többletmunkát, Tóth Géza üzemvezető gondolkodás nélkül felel: — Csak a piaci igényekhez igazodtunk. És már sorolja is: gépészeti vonalon mások által nem gyártott, egyedi célgépek készítését vállalták. Ilyenek többek között a tablcttázóprés, a laboratóriumi darálók vagy a fotolaborsor, amely nyomtatott áramköri panelok előállítására alkalmas. — Jellemző a szövetkezetünkre, hogy nincsenek saját tervezésű cikkeink — mondja az üzemvezető. — A fotolaborsort például a SZTAKI fejlesztette ki, és nekünk adta át a gyártási jogot. Feltehetően azért, mert ELÍTÉLNI KEVÉS M indenki a maga bőrén tapasztalja, mennyit változott az életmód nálunk az utóbbi évtizedekben. Nem új, ha azt mondom, hogy ez a megállapítás ugyanúgy vonatkozik a társadalom egészére, mint annak egyes rétegeire, tovább bontva: az egyes emberekre. Statisztikusok, szociológusok megfigyelései bizonyítják, hogy ezt a változást leginkább — és legr pontosabban — a fogyasztási szerkezetben bekövetkezett kisebb-nagyobb módosulások jelzik. Emlékezzünk csak arra — már aki életkoránál fogva teheti —, hogy miféle vádak érhették az embert a fentebb említett évtizedek elején, ha fridzsiderre gyűjtött! Luxusnak számított a mosógép, elterjedt, hogy lusta úriasz- szonyok játékszere, nem is mossa az tisztára a munkásember ingeit! Aztán szépen, fokozatosan mindez általánossá lett, ma már — a háztartás-statisztikák tanúsága szerint — szinte minden családban rnegta-' láthatjuk ezeket a gépeket, a centrifugával, porszívóval együtt. És ez jó. A háztartási gépek könnyítik az otthoni munkát, hozzásegítenek a családi munkamegosztáshoz, hiszen közreműködésükkel egy sor — azelőtt nehéznek számított — műveletet a gyerekek is elvégezhetnek. És az apa? Az apa ezenközben újabb szerzési vágytól hajtva vállal a hivatalos munkaidején túl mindenféle tevékenységet, lehetőleg olyat, ami szakmájába vág, vagy ha nem, hát legalább jól jövedelmez. Miért? Azért, hogy hamarabb legyen meg a gépkocsi> a nyaraló, indulhasson a család külföldi nyaralásra. A legtöbbet azok a fiatalok vállalnak, akik a családfenntartás legalapvetőbb feltételéért, a lakásért küzdenek, G ha már. küzdenek, olyat akarnak építeni, ami akkor se lesz szűk. ha majd a gverokek megnőnek. Nagyot, tágasat, szépet. Olyan szépet, amilyen másnak nincs. Nos, ez a vásy sokaknak szúr szemet. Kí- gyót-békát kiáltanak az iriqyck. Kispolgárságról fecsegnek a restek. Az egészségéit aggódnak az orvosok, kútba esni látták a nemzet' kulturális felemelkedését lelkiismeretes népművelők, megálljt kiá!- , tanak családok széthullásának tanúi, a válóperes bírók. Mindüknek igaza lehet, v___ ____________ me gbízhatónak ismerték meg a ceglédi gárdát. Tavaly ugyanis már szállítottak a berendezésből csehszlovák és szovjet megrendelésre, idén pedig kilenc komplett sort indítottak útnak a Szovjetunióba — mintegy 23 millió forint értékben. — Valójában az irakit is új üzleteink közé soroljuk — folytatja a tájékoztatást Tóth Géza. -*■ Egy hatalmas raktárbázishoz kezdtük meg 1981- ben az elektromos berendezések gyártását és kivitelét. A helyszíni szerelést is beleértve, összességében 50 millió forint valutát jelent ez a munka szövetkezetünknek. Nem véletlen tehát, hogy a vezetőség, egyetértésben a tagsággal, tervmódosítást kezdeményezett , év közben. Míg eredetileg 41 millió forintra számították a tőkésdeviza-ár- bevételt, a lehetőségek ismeretében, ezt az összeget fölemelték 47 millióra. Tudják: sikerül is exporttervük teljesítése. — Milyen eszközökkel érték el az említett nagyarányú termelésnövekedést? — Új központi telephelyre koncentrálhattuk a korábbi, szétszórt üzemeinket. Ezzel részint kulturált munkakörülmények közé kerültek munkásaink, részint pedig megteremtettük a szervezett termelés lehetőségét. Például idén már nem „utazgattak” óraszámra egyik helyről a másikra a félkész termékek, az alkatrészek. De az is hozzájárult eredményeinkhez, hogy az országps átlagnál jobban növelhettük dolgozóink jövedelmét: átlag 7—9 százalékkal. Nálunk nem új jelszó, hogy a többet vállalók többet is kereshettek. És láthatjuk: valóban nőtt a termelékenység, sikerült ellensúlyoznunk a különféle költségnövekedéseket. A ceglédi „vasasok” tervezett — és várható (!) — nyeresége 26 millió forint. D. Gy. Hétfőtől m| épületben Iskolát avattak Rostion Barcza Zsolt felvétele Kösd község felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából tegnap ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a település új általános iskoláját. A Forfa szerkezeti elemekből épített négytantermes iskola a korszerű oktatás követelményeinek felel meg. A kivitelező Váci Magasépítő VállaA MODIX Zeiss emyöfénytíépszürd segíti a krónikus betegségek megelőzését Halmágyi Péter felvétele £ A dabasi járás egészségügyi ellátását mintaadóan szer- ^ vező, méltán jó hírű rendelőintézet mellett tegnap dél- ^ előtt egy újabb létesítmény avatására került sor Daba- // son, a Kossuth Lajos utca 1. szám alatt. Megyei támogatásból mintegy két és fél millió forintos költséggel újították fel a régi épületet, mely hétfőtől korszerű műszereivel a betegek gyógyítását szolgálja. Nemcsak tüdőszűrésre lesz mód, hanem más jellegű, különféle krónikus betegségek megelőzését szolgáló szűrésekre is. A régi épület alapterületét megduplázták. A tervek elkészítéséhez, kivitelezéséhez — az utóbbira a Dabasi járási Költségvetési Üzem volt hivatott — a helybeliek kétszázezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Az ernyőképszűrő állomás avatásához kapcsolódó ünnepségen részt vettek a dabasi járás párt- és állami vezetői, így Adori Károly, a dabasi járási pártbizottság első titkára és dr. Zádor András megyei főorvos is. Az avató ünnepségen dr. Bodó Ágnes, a járási rendelőintézet igazgató főorvosa többek között elmondotta, e korszerű intézmény léte és felszereltsége módot ad arra, hogy a járásban élő ötvenezer embert rendszeresen vizsgálják. A PEMÜ zsámbéki telepének összeállító műhelyében a gyárban termelt műanyag alkatrészeket fémmel kombinálva készítik az épít kezeseken használatos kütőeicmcket. Képünkön: Greznár Jánosné állványokhoz távtartó elemeket szerel. Veress Jenő felvétele lat, igaz, másfél hónapos csúszással adta át rendeltetésének az épületet, de munkájuk minősége nem hagy maga után kívánnivalót. Az ünnepségen részt vett Krima János, a váci járási pártbizottság első titkára, Díváid Béláné, Pest megye 27-es számú országgyűlési választó- kerület képviselője, dr. Novák István, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, a járás társadalmi, állami és tömegszervezeteinek képviselői, a kivitelező vállalat vezetői is. Boros Ferenc, a községi tanács elnökének megnyitója után dr. Tóth Albert, a megyei pártbizottság osztályvezetője szólt arról, hogy az utóbbi évtizedben Kösd község folyamatosan fejlődött. Az idősek napközi otthona, az óvoda bővítése, a vezetékes vízhálózat kiépítése után most új iskolával büszkélkedhet a település, amelynek felépítését az itt élők összefogása tette lehetővé, a helyi termelőszövetkezet például a Bocskai utcában területet adott. De ugyanakkor nagy részt vállalt a szállítási feladatokból is. A Váci Kommunális és Költségvetési Üzem elvégezte a földmunkákat. A magasépítő vállalat Sáry Gábor igazgató irányításával lelkesen kezdte a munkálatokat. Az intézmény díszkulcsát Dr. Tóth Albert adta át Zech- ner Ernőnének, az iskola igazgatójának. Majd jutalmat, oklevelet kaptak azok a pedagógusok, vállalatok dolgozói, szülők, úttörők, akik az iskola építéséből jócskán kivették részüket. S. J. KGST Szellemi termékek A KGST-országok gazdasági együttműködésében az elmúlt években fellendült a műszakiszellemi termékek cseréje. A világszerte felgyorsult műszaki haladással a szocialista közösség országai is csak úgy tudnak lépést tartani, ha az eddiginél szélesebb körben hasznosítják az egyes nemzetga?dasá- gokban felhalmozódott műszaki ismereteket, kutatási eredményeket, ami egyben a műszaki élet fejlesztéséhez szükséges, rendkívül nagy összegeket felemésztő anyagi erőforrások jobb, ésszerűbb kihasználását is jelenti. A műszaki-szellemi termékek cseréjébe, a licencek, tervdokumentációk, valamint szervezési és egyéb szolgáltatások adásvételébe Magyarország is bekapcsolódott, annál is inkább' mert hazánkban is sok még a fejlesztésre szoruló technológia, s a magyar szakemberek is rendelkeznek olyan élenjáró műszaki eredményekkel, melyek más országok műszaki életében is adaptálhatók. A fellendült forgalom eredményeként 1981-ben csaknem 330 millió forint értékben vásárolt Magyarország műszakiszellemi termékeket szocialista partnereitől. Legnagyobbrészt — 260 millió forintért — tervdokumentációk cseréltek gazdát, s a legkisebb volt az érdeklődés a műszaki szolgáltatások iránt — mindössze. 5 millió forint értékben vettük igénybe. Fém és műanyag kombináció Ernyőkcpszűrő-állomás Dabason A gyógyítást szolgálva Több ám tőkés exportra Ceglédről Megbízható partnernek tekintik ha társadalmi méretekben következik be az, amitől magam még nem félek: a magasabb életszínvonallal együttjáró, a kulturáltabb életvitelhez nélkülözhetetlen fogyasztási cikkek megszerzése közben kialakult cselekvési magatartás egy fajta állapottá torzul, amiből már nem tud az adott ember kikeveredni. Kétlem, hogy afféle népbetegséggé válhatna maga a szerzés, mint életcél. Kiváltképp kétlem akkor, amikor napjainkban a pártalapszerve- zetek beszámoló taggyűléseit járva a megyében tapasztalom; a párttagok és pártonkívüliek egyként jól látják ez ügyben a veszélyt, jelzik is, tenni is akarnak a torzulások ellen. Tévedés ne essék, nem a törekvés elítélendő. Csak becsülni lehet azt a szándékot, hogy valaki értékesebb javakat több munkával akar elérni. Aggódni akkor indokolt — és úgyszólván kötelező —, amikor látjuk, hogy barátunk, szomszédunk, munkatársunk már mindent megszerzett, ami józan megfontolás szerint a kulturált, kényelmes, jó élethez kellett, de tovább hajtja magát, családját: még többet, még nagyobbat, gyerünk, gyerünk, akár a csillagoknál is magasabbra. Ez az a lelki görcs, ámitől óvni kell a társadalmat, mégpedig közösen, egymást segítve. Elítélni kevés. Megbélyegezni vétek. T udjuk, hogy a szóban- forgó szerzési vágy szülője többnyire az a gazdasági helyzet, amelyben élünk. Ha mindenkinek tudnánk lakást adni, ha nem kérnének kozmikus árakat az üdülőtelkekért, ha minden munkahelyen elértük volna már a teljesítményekhez igazodó bérezést (hogy ki többet dolgozik, többet is keressen), ha. . De nem sorolom. Tudjuk tehát, hogy embertársaink védelmére nem elég a nevelés. gazdasági fejlődés nélkül. Ám ugyanez a gazdasági fejlődés ugyanezen embertársainkon, s rajtunk is múlik. Ha a szerzési vágy felszabadította hatalmas munkaenergiák — vagy legalább részük — a közös malomra hajtanák a vizet, lehet, hogy hamarabb feloldódhatna aggodalmunk, nem kellene félni, hogy a kisnolgáriság bölcsőjét, ringatjuk. Mert ismétlem: elítélni kenés ... Bálint Ibolya
