Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-05 / 286. szám
xJfmav 1982. DECEMBER 5.. VASÁRNAP Felkészülten, partnerekkel Megvalósultak az álmok Szeretné, ha rátalálnának a hivatásra A nagybörzsönyi általános iskola hajdani kisdiákja sokáig dédelgette álmát: ha megnő, ő maga is tanítani fogja a gyerekeket. Példaképe az a pedagógus volt, aki nem ismer lehetetlent. Időt és fáradságot áldoz, hogy a keze közül kikerülő emberpalánta minél teljesebb, igaz életet éljen. A családban — akárhogy is meghányták-vetették a kislány kívánságát — taníttatására sehogyan sem volt elég a jövedelem. Tóth Istvánnénak, a budakeszi tanács művelődési osztályvezetőjének életútja ilyen nehezen indult, de a későbbiekben már sokkal egyenesebben ívelt. A hatvanas évek elején megjelent az új ösztöndíjrendelet. Ez volt az a ritka pillanat, amikor a hirtelen jött lehetőség összetalálkozott régi vágyával. A falu ösztöndíjasaként csak rajta múlott, hogy megállja-e a helyét. S mire elteltek a felkészülés évei, visszavárták a faluba. Magyar—történelem— rajz szakos tanárként, kollégaként köszöntötték a valamikori tanítványt. Gyorsan teltek a munkával töltött órák, szeretett tanítani, s ez úgy tűnt: betölti életét. Arra gondolt, generációkat nevel föl a kis községben. Csakhogy néhány esztendő elteltével mégiscsak megvált szülőfalujától. A férjét Dunakeszire szólította munkája, így hosszas töprengés után oda is költözött a család. Űj hely, ismeretlen emberek, más munkahely. A véletlen úgy hozta, hogy párhuzamosan két tevékenységet is vállalt. Az iskolában óraadóként tanított, a főállása pedig a tanácson várta. Művelődés- ügyi felügyelőként az egyre gyarapodó település mind több tevékenységébe kapcsolódott be. Ott volt a gödi Fészek vitáin, oktatási intézmények gondjait bogozta, partnert keresett az üzemekben az ottani közművelődési formák kimunkálásához. Hosszú lenne mai beosztásának valamennyi részletét papírra vetni. Szerinte az utóbbi esztendőkben a legtöbbet az iskolák miatt fájt a feje. Igaz, hogy egy évtized alatt Hahnágyi Péter felvétele Dunakeszin számosabb tanterem épült, mint előtte, igaz, hogy több pedagógus van. Ám tíz év alatt megduplázódott a tanulók létszáma, s a pályakezdő tanárok letelepedése sem zökkenőmentes. A pályázatok meghirdetésekor azonnal nem ígérhetnek otthont a fiataloknak, csak amikor már bizonyítottak. Ügy érzi, a hivatali út mellett sok mindent meg lehet oldani, ha valamit nagyon akarnak. Az emberi kapcsolatok még ma is sokat jelentenek. A baráti szó nyomán klubok alakulnak. A szülőkkel és az iskolával közösen gondolkodnak a gyerekek sorsán; hogy a kicsinyek a lakás közelében járjanak iskolába, hogy fölvegyék őket a napközibe, hogy ne csellengjenek, míg a szülők a fővárosban dolgoznak. Czabad idejében megpró- bál lépést tartani a legújabb irodalommal, a mindenre azonnal reagáló, érzékeny osztályvezető. Vasárnap háziasszony. Ilyenkor fiai kedvenc ételét főzi. Délutánonként odaül melléjük, figyeli a sakkmérkőzést. Szeretné, ha rátalálnának arra a hivatásra, amelyet majd ők is egész életükben szeretnek. Erdesi Katalin A múzeum megszállottjai nem adják fel Pedig az elgondolás jó volt Még néhány perc és öt óra van. A sötét, téli utcán emberek igyekeznek hazafelé. Feltűnő a rendezett kis gyer- mskesapat, amelyik a tanító néni erélyes irányításával vonul át a forgalmas útkereszteződésen. Mire a Néprajzi Múzeum elé érnek, szembetalálkoznak egy másik csoporttal. Bent, az előcsarnokban pedig egy harmadik társaság éppen akkor veti le a kabátot, sapkát. A csivitelés itt már elcsön- desül. Lenyűgözi őket a múzeum miliője. Tiszteletet parancsolnak a tágas méretek, a hatalmas oszlopok, a széles márványlépcsők. Minden bevezető nélkül Hangszerrel a kézben fiatalemberek érkeznek. Ök ma este a házigazdák. A Boróka együttes vállalta ugyanis, hogy a kicsinyekkel megismerteti a népdalt, a népzenét, a népi gyermekjátékokat és -táncokat. Ilyen alkalomra még a kétéves is eljöhet, s azon kívül, hogy tanul és jól érzi magát, a múzeum sem lesz titokzatos, misztikus számára a későbbiekben. Az együttes most kivonul középre és minden bevezető nélkül játszani kezd. A gyermekek hirtelen nem is tudják, hová tegyék őket, de aztán köréjük csoportosulnak és figyelnek. A személytelen indulás azonban hamarosan megbosszulja magát. Egyre többen rendetlenkednek, ugrálnak, lökdösődnek. A zenekar egyetlen nőtagja mentőangyalként, dicséretre méltó igyekezettel próbálja összefogni az apróságokat. Nagy kört alakítanak. Megismerkednek az egyszerű tánc- 1 epésekkel, majd dalt tanulnak. A választást jómagam kicsit furcsállom, de a srácoknak nagyon tetszik: Adott isten szekeret, / szekeremnek kereket, / üvegemnek feneket,! abból iszom eleget. / A doktor is azt mondta, / vizet ne igyál soha, / mert a vízbe’ béka van, /életemnek vége van. / Bort iszom én, nem vizet, / az vidá- mít engemet. Aztán' olyan dalok következnek, amelyeket mindenki ismer. A közös éneklés mintha összehozná azokat is, akik még sohasem látták egymást, ösz- azeíogódzva táncolnak, jól érzik magukat. De nem nginden- ki. Mert mégis vannak néhá- nyan, akik elunják a dolgot. Egy-két fiú birkózni kezd, mások leülnek a földre. Ideje valami mással nróbálkoz- ni. A játék elején ismét fölPolitikai kiadványok Magyarországi munkásmozgalom A Kossuth Könyvkiadónál megjelent Borsányi György és Kende János könyve a Magyarországi munkásmozgalom címmel. Az utóbbi idők egyik legjobb, legolvasmányosabb kötete ebben a témában. Röviden, tömören, szinte tankönyvszerűen, mégis olvasmányosan foglalták össze a múlt század hatvanas évek végéted napjainkig a magyarországi munkásmozgalom történetét. A legfrissebb kutatások eredményeit felhasználva egységes szemléletű könyvet sikerült letenniük az asztalra. Még csak növeli tanulmányuk értékét, a kötet tartalmát, egyben nagyon szemléletessé teszik a mondanivalót a gazdagon felhasznált korabeli dokumentumok. memoárok, szépirodalmi szemelvények, képek, egyéb illusztrációk. A gyökerektől indul A kötet mindenekelőtt foglalkozik a magyarországi munkásmozgalom kialakulásával, azzal, hogy milyenek voltak az első munkásszervezetek, és hogy kik vezették a korai mozgalmakat. Megemlíti Farkas Károly, Frankel Leó és Engel- mann Pál nevét, akiknek elévülhetetlen érdemeik vannak, hogy már a múlt században jelentőssé vált a magyar munkásmozgalom. Megírják a Hűt- lenségi per történetét, amely nagyon sok munkás szemét nyitotta ki. Ismertetik, hogy miként alakult meg hazánkban a Szociáldemokrata Párt, | hogyan alakultak meg a szak- szervezetek. foglalkoznak a választójogi harccal, a parasztmozgalmakkal, a Szántó Kovács-féle és a Várkonyi István vezette földmunkásmozgalommal. Ezután rátérnek a szerzők a század eleji munkásmozgalmi tevékenységre, a magyar munkásmozgalomnak az első világháborúban betöltött szerepére, majd a polgári demokratikus forradalomban elfoglalt helyét ismertetik. Leírják az MKP megalakulásának körülményeit. Külön fejezetben Külön fejezetet szentelnek a Magyar Ta iiacsköztársaságaak. Eár a 133 fényes nap bukással végződött, de mégis a magyar munkásmozgalom történetének aranylapjai_-a jegyzik, amíg a világ világ lesz, nogy a Lenin vezette szovjetköztársaság után nekünk, magyaroknak, ha néhány hónapra is, de sikerült néphatalmat, a szocialista köztársaságot, a proletár- diktatúrát megteremtenünk. A Tanácsköztársaság hibái ellenére olyan társadalmi, szociális vívmányokat hozott, olyan emberi tetteket produkált, amelyek mindig említésre méltóak lesznek. Hiszen az eszme nem bukott el, meri élt a magyar munkások százezreiben, s harcra serkentett, elősegítette. hogy a felszabadulást követően a Tanácsköztársaság legjobb vívmányait megvalósítsuk. Megismerkedhetünk azokkal a harcokkal, küzdelmekkel, amelyeket az illegalitásba szorított kommunista párt, a legális, de sokszor üldözött szociáldemokrata párt és a szakszervezetek végeztek. Egy bizonyos volt: az ellenforradalomnak nem sikerült megfojtania a munkásmozgalmat a két világháború között: sokat letartóztattak, megkínoztak, vezetőik egy részét meggyilkolták, de a kidőltek helyébe újak álltak, s a munkásmozgalom nőtt, erősödött, s vér- vesztesége ellenére is készült a hatalomátvételre. Ez az időszak a felszabadulást követően. 1945-ben következett be, amikor is a dolgozók maguk vették kezükbe sorsuk irányítását. Kitekintés napjainkig Ez már új fejezete a magyar munkásmozgalomnak. Egyben a közelmúlt is. amelyet sokan személyesen is átéltünk. Egy része történelem. Külön tárgyalja a kötet az 1945—48-as, és az 1948-1956- os időszakot, majd az ellen- forradalom és a konszolidáció periódusát. A könyv zárófejezete pedig kitekintést ad az 1962-től napjainkig terjedő korra, s kiegészítésül valamennyi fejezethez bőséges irodalmi ajánlást is tartalmaz. Gáli Sándor csillan az érdeklődés — különösen azért, mert most egy kicsit mozogni is lehet. Ám kissé sokáig csinálják ugyanezt, s az egész napi tanulás után futkározni vágyók inkább ennek a belső kényszernek tesznek eleget. Amilyen hirtelen kezdődött a gyermekfoglalkozás, ugyanúgy ér véget. A zenészek elteszik a hangszereket, s a fiatal nő — az egyetlen eleven ember az együttesből — némi kísérletezgetés után föladja. Befejeződött. Az iskolások szede- lőzködnek. Mint a beszélgetésekből kitűnik, minden látszat ellenére jól érezték magukat. Csak a felnőttekben maradt egy kis tüske. Jó elképzelések, tervek A múzeumpedagógusok ötlete kiváló volt. Hiszen a városban élő gyerekek nagy százaléka nem ismeri a népdalokat, a népi táncokat és gyermekjátékokat. Ha olyan zenészeket találnak ennek megvalósítására, akik szívvel-I-lekkel, s nem személytelenül oldják meg a feladatot, csak dicsérni lehetne őket. Csók Márta és Bors Zsuzsa, a két múzeumpedagógus egyetértőén bólint: valóban változtatni kell ezen. Csak nehéz olyanokat találni, akik a nem túl magas tiszteletdíj ellenében valóban úgy foglalkoznának az óvodás és alsó tagozatos korosztállyal, ahogyan azt igényelnék. Érzik ők is, hogy így nem érik el sem a céljukat, sem a kívánt hatást. Elképzeléseik, terveik vannak. Ezeket múzeumi szakemberekkel valósítják meg. Ebben a tanévben például a 19—20. századi mezőgazdasággal ismerkedhetnek az alsó és felső tagozatos tanulók, foglalkozás keretében. Az őskortól az archaikus civilizációk kialakulásáig mutatják be az emberiség fejlődésének főbb állomásait, a különböző természeti környezethez való alkalmazkodás módjait. Jövő év január- jától májusig az Európán kívüli kultúrák hangszereivel barátkozhatnak, ismerkedhetnek az iskolások. Megtudhatják, milyen szerepet tölthetnek be az egyes hangszertípusok a különböző népek kultúrájában, s a hangszerkészítési'eljárásokat a gyakorlatban is kipróbálják majd. Még ma is dúdolják Az izgalmasnak ígérkező foglalkozások minden bizonynyal maradandóbb élményt nyújtanak majd a gyerekeknek, mint a látott-hallott múzeumi délután, amelyben csak az elgondolás volt igazán jó, a megvalósítás már kevésbé. A megállapítás első felét az támasztja alá, hogy a résztvevők nótakincsébe bekerült a tanult dal, s még ma is dúdolgatják. emlékeznek rá ... Körmendi Zsuzsa Az első lépés Pedagógusklub A fiatal ceglédi pedagógusok és közművelődési dolgozók joggal hangoztatták a legutóbbi helyi ifjúsági parlamenten, hogy milyen jó lenne egy rétegklubot létrehozni, ahol találkoznának, közösen beszélhetnék meg gondjaikat, együtt szórakozhatnának, művelődhetnének. A városi tanács művelődési osztálya és a pedagógus szak- szervezeti bizottság vezetői a tanév elején megkérdezték az érintetteket, melyik napon, hol, milyen gyakorisággal és tartalommal javasolják a klub működését. ötletekben, javaslatokban nem is volt hiány, s azok alapján gondoskodtak a személyi és tárgyi -feltételek megteremtéséről. Az alakuló összejövetelre a hét végén került sor. A klubavatón először játékos vetélkedő volt, majd vezetőséget választottak, és mindenki javaslatot tehetett a későbbi programokra. Az első találkozáskor azt is megállapították: a lehetőség adott, most már a tanárokon és a népművelőkön múlik, hogy aktivitásukkal, érdeklődésükkel, ötleteikkel képesek lesznek-e tartalommal is megtölteni a foglalkozásokat. Koncert Abonyban Vers és zene összhangban Széles ívű kor- és pályarajz Ritka szerencsés kézzel ösz- szeállított műsor örvendeztette meg az abonyi koncertlátogatókat a Bartók- és Kodály- hangversenyen. Az elhangzott versek, az érdekes, lényegre törő összekötő szöveg — Kertész Lajos előadásában — és a zene révén széles ívű kor- és pályarajz tárult a hallgatóság elé. Ady és Bartók Ady és költészete meghatározó volt a század elején, s Bartókra is mély hatást gyaRádiófigyelő VÁLTOZTATÁS nélkül. Ha a műsorújságban nem olvastam volna el a néhány soros témaismertetőt Keszthelyi Erzsébet riportjából, a cím alapján valószínűleg nem kapcsolom be a rádiót. Pedig nagyon érdekes és időszerű témát dolgozott fel a riporter. A véletlen úgy hozta, hogy múlt vasárnap egy ebédet és egy délutánt töltöttünk el volt középiskolás osztálytársaimmal a budapesti Szófia étteremben. S míg az elmúlt öt esztendő változásairól beszélgettünk, a diákévek emlékeit idéztük, volt időnk arra is, hogy felfigyeljünk rá: milyen gyors, udvarias, igazi, a szó eredeti értelmét szem előtt tartó vendéglátásban van részünk. Attól kezdve, hogy az idősebb, elegáns teremfőnök az asztalhoz kalauzolja a vendéget, odáig, hogy távozóban a pincér felsegíti a kabátot, a vendéglősök nagykönyvében előírt első osztályú kiszolgálást élvezhettünk. Pedig nem maszek, még csak nem is szerződéses ez az üzlet. S a személyes tapasztalat itt kapcsolódik a riporthoz. Éppen ezt a vendéglőt és vezetőit említette példaként és szólaltatta meg Keszthelyi Erzsébet. A Pannónia Szálló és Vendéglátóipari Vállalat kísérLtkáppen néhány üzletében önelszámoló rendszerre tért át. Lényegesen nagyobb szabadságot biztosítva, majd- hogvnem szabad kezet hagyva az üzletek vezetőinek a beszerzésben, értékesítésben, üzemeltetésben. Arra voltak kíváncsiak, miként alakul gazdálkodásuk, ha az éttermek személyzetét érdekeltté teszik a nyereségben? Az üzletvezető, aki közgazdásznak sem lehet utolsó, naponta a séffel együtt szerzi be az árut, s ha kell, akár vidékre is elutazik az olcsóbb zo. lségért, gyümölcsért. A nyári szezonban valóságos kis konzervgyár működik a konyhában, ahol hagyományos befőzés folyik ilyenkor a téli szezonra. Az olcsó paprikából olcsó lecsó készül, s mert a bolgár ételek többsége ezt az alapanyagot tartalmazza, télen olcsóbban adhatják az ételeket. Az első osztályú kiszolgálás, s az étlap kedvező árai együtt vonzzák a vendégeket. Az ily módon megnövekedett nyereségből jól kimódolt szabályozással ki ki teljesítményének arányában részesedik. Megszólalt a Belkereskedelmi Minisztérium egyik illetékese is: ez a kísérlet olyan jól sikerült, hogy széles körben szeretnék elterjeszteni, hz önelszámoló, illetve nyereségérdekelt rendszerben működő üzletekben megteremteni a lehetőségét annak, hogy nagyon tisztességes munkával tisztességes, akár kiugró jövedelemhez jussanak az okosan gazdálkodó üzletvezetők és beosztottjaik. LÄTOGATÖBAN. Rossz dolog, ha beteg az ember, hát ha még gyerekről van szó. S milyen jólesik ilyenkor valami, amire várni lehet, ami kíváncsivá tesz, ami érdekel. Ezeket az igényeket szeretné kielégíteni a Gyerm&krádió beteg gyermekeknek szóló zenés irodalmi műsora, amely mindig érdekes, szórakoztató, lálekvidámftó. Kár, hogy bár a szerkesztők szándéka szerint elsősorban a kórházban fekvő gyerekeknek zólnak,' a legtöbb helyen éppen ők nem hallhatják. A gyermekosztályokon ugyanis rendszerint vagy nincs is, vagy nem működik a rádió. Bányász Hédi korolt. A magyar valóság ábrázolására törekedett mindkettő. Így természetesnek éreztük, hogy a költő Góg és Ma- góg című versét Bartók Allegro barbarója követte, az a zongoradarab, amely korszakos jelentőségű a magyar zenében. Kertész Lajos zongoraművész játékában a műből áradó erő és keménység, az elsodró indulat még inkább aláhúzta a gondolati közösséget. Juhász Gyula Bartók Bélának írt költeménye a Szabadban sorozat leghíresebb, leggyakrabban játszott darabja, Az éjszaka zenéje előtt hangzott fel. A vers összecsengett a magányosság, a védtelen ember zenei ábrázolásával. Az átélt előadás segítette a hallgatóságot a nehéz mű befogadásában. Népdalkincsünk már hagyományosan természetes közege Faragó Laurának. Előbb szólóban, majd zongorakísérettel éhekeit Bartók-népdalfeldol- gozásokat, a' tőle megszokott, magas színvonalon. A legnagyobb sikert a Falun népdalciklus központi tételének, a Lakodalomnak az előadásával aratta. A gyönyörű zólyomi szlovák dallamok tolmácsolása kitűnően sikerült. Műsorát Kodály-népdalfeldolgozásokkal fejezte be. Guernieri-hegedű Kodály Adagio-ja Szenthelyi Miklós hegedűművésznek adott lehetőséget, hogy az impresszionista hatású, lágy, dallamos műben hangszere hangjának különleges szépségét, tisztaságát bizonyítsa. Valószínűleg kevés hallgatója tudta, hogy egy valódi Guarnieri- hegedű hangjában gyönyörködhetett. A Háry Intermezzo Szigeti József készítette átirata csendült fel ezután zongora és hegedű előadásában. A két hangszernek egy nagyzehekar szerepét kell betölteni, a verbunkos zene hatásos, hangulatos dallamait idézve. A zeneszerzőket idéző versek mellett Várnagy Katalin előadóművész elmondott egy magyar népballadát is. A Kádár Kata oiyan egyszerűen és mégis érzelmeket felkavaróan hangzott, hogy mindnyájunkat lebilincselt. Befejezésként Kertész Lajos és Szenthelyi Miklós előadásában Bartók Román népi táncok című műve hangzott fel Székely Zoltán hegedű-zongora átiratában. Hűen tolmácsolták a zene érdekes ritmikáját, gazdagságát. Hajós Anna
