Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

1983. DECEMBER 5., VASÁRNAP Múltjuk emlékét is őrzik ©sz az ország közepén Kicsi legények a nagy Zeteren Manapság már természetes, hogy a kertészetekben, a fóliasátrak alatt is traktorok járnak. A jövő kertészeinek ezért már az iskolában meg kell ismerkedniük a ginek kezelésével, iarbantartásával. Halásztelken, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben oktatják mind­ezen tudományokra a jövő szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztő szakembereit. Felvételünk a traktorvezetési gyakorlaton készült. Bioszféra rezervátum a Pilisien Pazar a kilátás a környékre — Nehéz volt idetalálni, | ^ de megérte!; Véletlenül er-\ £ re jártunk, nem is tudtuk, í hogy ez az ország közepe; $ Szeg a pan: és a ku, nyak, er­í. démes volt megnézni. Még november végén is szin­te minden napra jutott egy-egy bejegyzés a pusztavacsi emlék­könyvbe. Szervezett csoportok, autós turisták keresik fel az ország közepét. Pedig, ahogy a beírások is bizonyítják, nem könnyű meglelni. Az ország közepe valóban szép hely, bár a kopár erdő és a fakuló gyep miatt elhagya­tottnak tűnik a környék. S, ha az emlékkönyvet nem látnánk, nehezen hinnénk el, hogy őszi hétköznapokon is forgalmas a park. Űjabb bizonyíték: népes cso­port, fiatal pedagógusok érkez­nek, hogy körbejárják a neve­zetes tornyot. — Hivatalos ügyet intéztek nálunk a kollégák — magya­rázza Harminc Mihály, a köz­ségi általános iskola igazgató­ja — és szerették volna látni ezt a helyet. Én pedig örömmel kalauzolok ide mindenkit. Az Örkényi nagyközségi kö­zös tanács elnöke, Somogyvá- ri László, a pusztavacsi park közelében lakik és egyike azok­nak, akik az ország közepét szívügyüknek tekintik. — Szeretnénk megismertetni ezt a helyet a nagyközönség­gel. Tervezzük egy étterem vagy kisvendéglő építését is, hogy ne csak a pusztaságot találja nálunk a turista. • Fesztivált szervezünk — mind idén — jövőre is. A bevételből szeret­nénk megvalósítani elképzelé­seinket. — Melyek ezek? — A közeli Viktória major­ban cselédmúzeumot - akarunk létrehozni. Régi vágyunk, hogy rendbehozzuk a romtemplo­A hosszúra nyúlt ősz kedve- | zett a mezőgazdasági üzemek- j nek. Az abonyi termelőszövet- | kezetekben a betakarításról, az őszi kalászosok vetéséről és a mélyszántásról, talajelőké­szítésről ma már múlt időben beszélnek. A határ elcsendese­dett, de munkát azért most is találni. A József Atilla Ter­melőszövetkezetben az asszo­nyok és lányok tépik a libá­kat, a férfiak a fafeldolgozás­ban kapnak feladatot. Az új gépműhely előtt felsorakoztak az erő- és munkagépek, meg­kezdődött a téli karbantartás, nagyjavítás. Változatlan szor­galommal gyártják az immár keresetté vált, hulladékkal működtethető kazánokat, sze­retnék az I9H2-re vállalt meg­rendeléseket teljesíteni. A gazdaságban hozzáláttak az évenként ismétlődő leltározá­sokhoz, készülnek az éves munkát értékelő zárszámadás­ra. A másik két gazdaságban is hasonlók a tennivalók. A Súg­ván Endre Tsz-ben szintén el­kezdődött a gépek felújítása, rövidesen befejezik az új iro­daépület építését, lakatosüze­mükben változatlanul serény munka folyik. Az Űj Világ Tsz növénytermesztőinek munkája még annyiban kap­mot. Kevesen tudják, hogy Pusztavacs valaha virágzó me­zőváros volt. A templom pél­dául az 1300-as években épült. A törökdúlás idején azonban teljesen lerombolták a telepü­lést. Ennek a múltnak szeret­nénk emléket állítani. ” — Egyre több a hétvégi te­lek a környéken és sok turis­ta fordul meg az erdőkben is. -Ezért alakítottuk ki az erdei kocogó- és tornapályát. Egy- egy nyári napon bizony annyi látogató kereste fel az ország közepét, hogy közlekedési du­gók keletkeztek. Ennek oka, hogy keskeny az út. Albertiéra felől már megépült az új, de a Pusztavacsot Örkénnyel ösz- szekötő szakaszt csak ezután készítik el. Móza Katalin 4 Minden Tátogató megnézi a zóna- idő meghatározására szolgáló kő­lapot csolódik a betakarításhoz, hogy a begyűjtött zöldség fel­dolgozásával foglalkoznak. G ólyabál volt a főisko- tán, jó éjfél után ér­tem haza, de a társasház kapuja zárva, s mint affé­le zöldfülű új lakó, heves nyitási szándékomban be­letörtem a zárba a kulcsot. Éjszaka, hideg, sötét abla­kok. Próbálkoztam. Zseb­késsel, nem ment. Félszeg csöngetések, kopogtatások a földszinti lakás ablakán. Csönd. Aludt a ház, gyö­nyörű ékszerként ragyogott a hold. Szerelmespár igye­kezett hazafelé. Köszöntem, visszaköszöntek. Már hár­man próbálkoztunk. A fér­fi — mexikói spanyol — biztosítótűvel igyekezett el­távolítani a kulcsmaradé­kot, hiába. Felmászott a párkányra, ott zörgött. Semmi. Újra csönd lett. Olyan kedvesek voltak, Űjabb vonzó létesítmény í átadására készül a Duna- kanyar 30 000 hektárnyi er- dejét gondozó Pilisi Park- % erdőgazdaság. Füvészkertet és erdészeti bemutatót nyit- $ nak jövőre Visegrád hatá­rában az Apátkúti-völgyben. $ A kedvező adottságú terü- % létén két élő vízfolyás, négy $ forrás és négy erdei rét ta- £ lálható, s helyenként pazar í kilátás nyílik a környékre. A füvészkert, más szóval tájképi gyűjteményes kert ki­alakítását tizenöt évvel ez­előtt kezdték meg. Lecserél­ték a sarjeredetű gyertyáno­sokat és akácosokat, főként fenyőfákkal és kisebb mér­tékben lombos fafajokkal. El­sősorban olyan fajokat é^ faj­tákat nevelnek, amelyek nö­velik a táj - természeti értékét. Fontos szempontként vették figyelembe, hogy r.óvényföld- rajzilag összeillő egyedek ke­rüljenek egymás mellé, s emellett kihasználják a szín­es formahatások nyújtotta le­hetőségeket. Sétautak és tanösvények Nyolcezer méternyi sétaút készül el a fű vészkertben. Az utakat úgy alakítják ki, hogy sokféle megfigyelésre adjanak módot és a látogatók tanulmá­nyozhassák az erdei életközös­ségeket. A tanösvényeket vé­gigjárva megismerkedhetnek a parkerdőgazdálkodás létesít­ményeivel, berendezéseivel is, az erdőnevelési, erdővédelmi, fakitermelést, az erdészeti víz­gazdálkodási és tudományos kutatási tevékenységgel egy­aránt. Nagy figyelmet szentelnek annak, hogy bemutassák az erdők biológiai védelmében a leghasznosabb segítőtársak, a mint amilyen szép a hold a novemberi égen. Mexikói — mondtam én —, Rivera, Orozcó Siqueiros, nagy fes­tők. Űjabb híd épült közöt­tünk. Nő és férfi — ki tud­ja, honnan ilyen tapintato­sak, érzékenyek, jók —, meghívtak magukhoz — aludjak a vendégszobában. Jólesett szánandó helyze­temben ez a több mint ud­variasság, de elhárítottam az ajánlatot. Két óra felé járt az idő, gondoltam, ha­marosan pitymallik, addig sétálok a dombon és né­zem a Kőhegy villogó fé­nyeit, hallgatom az éjsza­ka neszezését, a kutya­ugatás-muzsikát. Honnan ez a bizalom a magyar lány és mexikói fiú részé­ről, honnan ez a mély se­gítőszándák? Meghívtak madarak életét. A parkerdő- gazdaságnak jelentős eredmé­nyei vannak az énekes-, va­lamint a ragadozó madarak védelmében egyaránt. A Pilis madárvilága rendkí­vül gazdag. Az itteni erdők­ben tavasszal megtalálható többek között a széncinege, a csuszka, az énekesrigó, a ba­rázdabillegető, ősszel a vö­rösbegy, a királyka, az őszapó, az egerészölyv, nyáron a cit­romsármány, a gerle, a sárga­rigó, télen a nagyfakopács, a süvöltő, a csonttollú, az erdei fülesbagoly. Múzeum és holénykunyhó Életükről sok érdekességet megtanulhatnak majd a tan­ösvények látogatói. Bemutat­ják a madárvédelmet szolgáló eszközöket is, például azokat az odútípusokat, amelyeket maga a parkerdőgazdaság gyárt nagy választékban. Nem marad ki a témakör­ből természetesen a vadgaz­dálkodás sem. Ezen a tájon a vadászatnak gazdag múltja van, s jelenleg is szarvasokat, muflonokat, őzeket, vaddisz­nókat ejtenek itt el a vadá­szok — köztük nagy számban külföldi vendégek. A látoga­tók megismerkedhetnek a vad­tartással kapcsolatos mestersé­ges beavatkozási módokkal, így például a vadlegelő javí­tásával, az etetörendszerekkel. Felállítanak egy bölénykuny­hót is, amelyben kis vadásza­ti múzeumot rendeznek be. Füvészkert és bsmutatóterület A füvészkert és a bemuta­tóterület létesítése része an­nak a sokrétű természetvé­delmi munkának, amelynek otthonukba, pedig mázsás betörőnek is nézhettek volna, mint ahogy nézett is hamarosan az a .riadt nő a házból, aki újabb zörge- tésemre enyhén korholó, határozottságra váltó félsz- szel kérdezte: Ki az!? Magyarázkodni kezdtem, a pongyolába bújt asszony fényt gyújtott, és egy do­romboló macska kíséreté­ben lesietett a lépcsőházba. Kitárult a kapu. Ady vers­eimét hebegtem: Köszö­nöm, köszönöm, köszönöm, s hamarosan lakásom, új otthonom melegsége foga­dott. Reggel pihenten éb­redtem. Pongyolás kapu­nyitómra, a kedves szerel­mespárra gondoltam, arra, hogy vannak még nagyon szolgálatkész, rendes em­berek. Csak az bántott, hogy akkor éjszaka ne:r néztem meg még egyszer a lóidat, a mélykék ég s:'- gásvörös ékszerét, mely különösen szép volt vonuló ragyogásában. Losonci Miklós eredményeként a Pilisi Park­erdőgazdaságot felvették az UNESCO bioszféra-rezervátu­mainak sorába. £ Néhány évvel ezelőtt £ Nagykátán is közlekedett £ helyi autóbuszjárat. A 20- ías Volán azonban megszün- f tette, mert kevesen vették $ igénybe. Azóta a nagy hátai­nak csak a környező közsé- I Rgekből induló, és a telepü- £ lést átszelő távolsági bu­szokkal, vagy kerékpárral n közlekedhetnek. Legtöbben iaz utóbbit választják. Kerítésnek támasztva Dr. Németh András, a nagy­községi tanács vb-titkára el­mondta, hogy a 13 ezer lako­sú Nagykátáról és a környező tanyákról több, mint kétezer- ötszázán Budapestre járnak dolgozni. Sokan, főleg a vasút­állomástól távol lakók, kerék­párral mennek ki a vonathoz. Az állomásfőnök is szóvá tet­te, hogy ezeket a járműveket aztán hazaérásükig az épület falának, fáknak, kerítéseknek támasztva az állomás közelé­ben hagyják. Nemcsak itt ta­lálkozni falnak döntött kerék­párokkal. Piaci napokon a piactér környékén mozdulni sem lehet a sok biciklitől. Az üzletek, a kocsma, az üzemek és az iskola előtt türelmesen várják gazdáikat a különböző méretű, színű, olykor matri­cákkal ékesített, de szinte ki­vétel nélkül lezáratlan kétke­rekű járművek. — Havonta négyen-öten je­lentik be, hogy ellopták a ke­rékpárjukat. Valószínű, hogy ennél többet is ellopnak', de a lakosság már tudja, a jótállá­si jegyen feltüntetett alváz­szám nélkül nem lehet azono­sítani a biciklit. Így, akinek ez nincs meg, nem is tesz felje­lentési — mondja Pap Lajos rendőr őrnagy, a járási rend­őrkapitányság bűnügyi osztá­lyának vezetője. — Az elveszett kerékpárok alvázszámait keressük közúti ellenőrzésekkor az igazoltatot- tak gépein Azt is meg szok­tuk nézni, hogy a tanácsnál leadott, talált tárgyak között nem szerepel-e valamelyik. Nsm keresik — Évente G—8 biciklit hoz­nak be a tanácshoz talált tárgy­ként — kapcsolódik a témá­hoz dr. Németh András vb- titkár — Pedig nálunk senki I nem keresi elveszett holmiját, f Egy évig őrizgetjük ezeket, az­tán aminek nem akad gazdá­ja, azt átadjuk a MÉH-nek. — Lakatot nem lehet kapni, amivel lezárhatnák a biciklit — világosít fel Táncos László, Környezetvédelem Nem siesíiífezSk ezemúl a Dunát Régóta téma Ráckevén a csatornahálózat teljes kiépíté­se. A tervek alapján évről év­re gyarapodik a hálózat. A fel­adat azért is sürgető, mivel a legfőbb cél a környezet védel­me, az, hogy álljt parancsol­janak a Soroksári-Duna-ág to­vábbi szennyeződésének. Az Ivóvíz-; és Csatornamű Társulat beruházásában a hé­ten készült el a nagyközség­ben a Kossuth Lajos utcai ezerötszázhatvan méter hosszú csatorna és szennyvízátemelő. A beruházás nagyságára jel­lemző: csupán az erre a sza­kaszra eső összeg tizenhat mil­lió forint volt. Ebből nem cse­kély a tanácsi támogatás, ugyanakkor az érdekeltek évenként befizetett hozzájáru­lása, valamint a vízügyi alap­tól juttatott pénzösszeg együt­tesen fedezte a költségeket. A napokban üzembe helye­zett szakasz révén üzembe lép a már régebben megépített csatornahálózat is. Így a köz­ség észak-déli irányú főutcá­ján már kétezerhétszáz mé­terre nőtt a működőképes csa­torna hossza. Az érintett sza­kasz mentán lévő intézmények és a magánlakások tulajdono­sai most már kérhetik a bekö­tést. az Áfész jármű- és alkatrész­boltjának vezetője. — Ha időn­ként érkezik is egy kisebb té­tel, néhány nap alatt elkap­kodják. Kerékpárt viszont min­dig tudunk adni, vesznek is évente több mint ezerötszá­zat. Az én gépemet innen a bolt elől emelték el, de van úgy, hogy egy héten kétszer keres fel minket valaki. Az első biciklijét azonnal ellop­ták, a másodikhoz már lakatot is szeretne venni. Nem csoda hát, hogy általában az olcsóbb kerékpárokat viszik. Mindig nagy sikere van az engedmé­nyes akciónak. A vonathoz igyekvők gyak­ran úgy oldják meg a problé­mát, hogy beadják járművü­ket a vasút közelében lakó is­merősükhöz. Ez a gyakorlat lassan már szolgáltatássá fej­lődik. Jelenleg ketten rendel­keznek kerékpármegőrző-en- gedéllyel a vasút közelében. A megőrzés díját idén emelték napi 2 forintról 3-ra. Az érzés ára — Nem könnyű mesterség a miénk — tájékoztat egyikük. — Az emberek három műszak­ban dolgoznak, ehhez kell iga­zodni. Egyszerre ' 30—35 gép van az udvaron, ezek folyama­tosan cserélődnek, állandóan jönnek-mennek az emberek. Nagyon kell figyelnünk, innen is loptak már kerékpárt. De gyakoribb eset az, hogy nem jönnek érte Most is itt áll egy, már nyár vége óta. Nemrég eszébe jutott a tulajdonosának, de persze nem akarta kifizetni a három hónapra járó megőr­zési díjat. Azt mondta, akkor inkább lop magának egy mási­kat. Volt olyan eset is, hogy valaki azt állította, tőlem tűnt el a biciklije. Hiába mondom, hogy aznap nem hozta be, nem tudom bizonyítani. Néhány nap múlva viszont behozta valaki más, ráismertem, azt mondta, egy ismerősétől kapta. Nem tudom bizonyítani, hogy ez az a gép és azt sem, hogyan cse­rélt gazdát így aztán nekem kell megtérítenem a 2 ezer 500 forintot. Vonat érkezett Pest felől. Hosszú sorokban karikáznak haza az emberek. Két kerék­páros 6—8 méter hosszú vas­csövet visz a vállán. A kanya­rodás így persze némi nehéz­séget okoz. Mások kosarakat, kisgyerekeket, ablakkeretet, koszorút szállítanak. Vajon hánvan tudják hogy kié volt eredetileg az a kerékpár, ami­vel hazafelé igyekeznek? Márványi Ágnes Ez nemcsak torony, hanem az ország közepe is Halmágyi Péter felvételei Lilét tépnek a lények Vasárnapi gondolatok Wertheimzár K. S. Ellopták vagy elveszett? Kerékpárra pattan a község A másodikhoz már lakatot is venne

Next

/
Oldalképek
Tartalom