Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-05 / 286. szám
1983. DECEMBER 5., VASÁRNAP Múltjuk emlékét is őrzik ©sz az ország közepén Kicsi legények a nagy Zeteren Manapság már természetes, hogy a kertészetekben, a fóliasátrak alatt is traktorok járnak. A jövő kertészeinek ezért már az iskolában meg kell ismerkedniük a ginek kezelésével, iarbantartásával. Halásztelken, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben oktatják mindezen tudományokra a jövő szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztő szakembereit. Felvételünk a traktorvezetési gyakorlaton készült. Bioszféra rezervátum a Pilisien Pazar a kilátás a környékre — Nehéz volt idetalálni, | ^ de megérte!; Véletlenül er-\ £ re jártunk, nem is tudtuk, í hogy ez az ország közepe; $ Szeg a pan: és a ku, nyak, erí. démes volt megnézni. Még november végén is szinte minden napra jutott egy-egy bejegyzés a pusztavacsi emlékkönyvbe. Szervezett csoportok, autós turisták keresik fel az ország közepét. Pedig, ahogy a beírások is bizonyítják, nem könnyű meglelni. Az ország közepe valóban szép hely, bár a kopár erdő és a fakuló gyep miatt elhagyatottnak tűnik a környék. S, ha az emlékkönyvet nem látnánk, nehezen hinnénk el, hogy őszi hétköznapokon is forgalmas a park. Űjabb bizonyíték: népes csoport, fiatal pedagógusok érkeznek, hogy körbejárják a nevezetes tornyot. — Hivatalos ügyet intéztek nálunk a kollégák — magyarázza Harminc Mihály, a községi általános iskola igazgatója — és szerették volna látni ezt a helyet. Én pedig örömmel kalauzolok ide mindenkit. Az Örkényi nagyközségi közös tanács elnöke, Somogyvá- ri László, a pusztavacsi park közelében lakik és egyike azoknak, akik az ország közepét szívügyüknek tekintik. — Szeretnénk megismertetni ezt a helyet a nagyközönséggel. Tervezzük egy étterem vagy kisvendéglő építését is, hogy ne csak a pusztaságot találja nálunk a turista. • Fesztivált szervezünk — mind idén — jövőre is. A bevételből szeretnénk megvalósítani elképzeléseinket. — Melyek ezek? — A közeli Viktória majorban cselédmúzeumot - akarunk létrehozni. Régi vágyunk, hogy rendbehozzuk a romtemploA hosszúra nyúlt ősz kedve- | zett a mezőgazdasági üzemek- j nek. Az abonyi termelőszövet- | kezetekben a betakarításról, az őszi kalászosok vetéséről és a mélyszántásról, talajelőkészítésről ma már múlt időben beszélnek. A határ elcsendesedett, de munkát azért most is találni. A József Atilla Termelőszövetkezetben az asszonyok és lányok tépik a libákat, a férfiak a fafeldolgozásban kapnak feladatot. Az új gépműhely előtt felsorakoztak az erő- és munkagépek, megkezdődött a téli karbantartás, nagyjavítás. Változatlan szorgalommal gyártják az immár keresetté vált, hulladékkal működtethető kazánokat, szeretnék az I9H2-re vállalt megrendeléseket teljesíteni. A gazdaságban hozzáláttak az évenként ismétlődő leltározásokhoz, készülnek az éves munkát értékelő zárszámadásra. A másik két gazdaságban is hasonlók a tennivalók. A Súgván Endre Tsz-ben szintén elkezdődött a gépek felújítása, rövidesen befejezik az új irodaépület építését, lakatosüzemükben változatlanul serény munka folyik. Az Űj Világ Tsz növénytermesztőinek munkája még annyiban kapmot. Kevesen tudják, hogy Pusztavacs valaha virágzó mezőváros volt. A templom például az 1300-as években épült. A törökdúlás idején azonban teljesen lerombolták a települést. Ennek a múltnak szeretnénk emléket állítani. ” — Egyre több a hétvégi telek a környéken és sok turista fordul meg az erdőkben is. -Ezért alakítottuk ki az erdei kocogó- és tornapályát. Egy- egy nyári napon bizony annyi látogató kereste fel az ország közepét, hogy közlekedési dugók keletkeztek. Ennek oka, hogy keskeny az út. Albertiéra felől már megépült az új, de a Pusztavacsot Örkénnyel ösz- szekötő szakaszt csak ezután készítik el. Móza Katalin 4 Minden Tátogató megnézi a zóna- idő meghatározására szolgáló kőlapot csolódik a betakarításhoz, hogy a begyűjtött zöldség feldolgozásával foglalkoznak. G ólyabál volt a főisko- tán, jó éjfél után értem haza, de a társasház kapuja zárva, s mint afféle zöldfülű új lakó, heves nyitási szándékomban beletörtem a zárba a kulcsot. Éjszaka, hideg, sötét ablakok. Próbálkoztam. Zsebkéssel, nem ment. Félszeg csöngetések, kopogtatások a földszinti lakás ablakán. Csönd. Aludt a ház, gyönyörű ékszerként ragyogott a hold. Szerelmespár igyekezett hazafelé. Köszöntem, visszaköszöntek. Már hárman próbálkoztunk. A férfi — mexikói spanyol — biztosítótűvel igyekezett eltávolítani a kulcsmaradékot, hiába. Felmászott a párkányra, ott zörgött. Semmi. Újra csönd lett. Olyan kedvesek voltak, Űjabb vonzó létesítmény í átadására készül a Duna- kanyar 30 000 hektárnyi er- dejét gondozó Pilisi Park- % erdőgazdaság. Füvészkertet és erdészeti bemutatót nyit- $ nak jövőre Visegrád határában az Apátkúti-völgyben. $ A kedvező adottságú terü- % létén két élő vízfolyás, négy $ forrás és négy erdei rét ta- £ lálható, s helyenként pazar í kilátás nyílik a környékre. A füvészkert, más szóval tájképi gyűjteményes kert kialakítását tizenöt évvel ezelőtt kezdték meg. Lecserélték a sarjeredetű gyertyánosokat és akácosokat, főként fenyőfákkal és kisebb mértékben lombos fafajokkal. Elsősorban olyan fajokat é^ fajtákat nevelnek, amelyek növelik a táj - természeti értékét. Fontos szempontként vették figyelembe, hogy r.óvényföld- rajzilag összeillő egyedek kerüljenek egymás mellé, s emellett kihasználják a színes formahatások nyújtotta lehetőségeket. Sétautak és tanösvények Nyolcezer méternyi sétaút készül el a fű vészkertben. Az utakat úgy alakítják ki, hogy sokféle megfigyelésre adjanak módot és a látogatók tanulmányozhassák az erdei életközösségeket. A tanösvényeket végigjárva megismerkedhetnek a parkerdőgazdálkodás létesítményeivel, berendezéseivel is, az erdőnevelési, erdővédelmi, fakitermelést, az erdészeti vízgazdálkodási és tudományos kutatási tevékenységgel egyaránt. Nagy figyelmet szentelnek annak, hogy bemutassák az erdők biológiai védelmében a leghasznosabb segítőtársak, a mint amilyen szép a hold a novemberi égen. Mexikói — mondtam én —, Rivera, Orozcó Siqueiros, nagy festők. Űjabb híd épült közöttünk. Nő és férfi — ki tudja, honnan ilyen tapintatosak, érzékenyek, jók —, meghívtak magukhoz — aludjak a vendégszobában. Jólesett szánandó helyzetemben ez a több mint udvariasság, de elhárítottam az ajánlatot. Két óra felé járt az idő, gondoltam, hamarosan pitymallik, addig sétálok a dombon és nézem a Kőhegy villogó fényeit, hallgatom az éjszaka neszezését, a kutyaugatás-muzsikát. Honnan ez a bizalom a magyar lány és mexikói fiú részéről, honnan ez a mély segítőszándák? Meghívtak madarak életét. A parkerdő- gazdaságnak jelentős eredményei vannak az énekes-, valamint a ragadozó madarak védelmében egyaránt. A Pilis madárvilága rendkívül gazdag. Az itteni erdőkben tavasszal megtalálható többek között a széncinege, a csuszka, az énekesrigó, a barázdabillegető, ősszel a vörösbegy, a királyka, az őszapó, az egerészölyv, nyáron a citromsármány, a gerle, a sárgarigó, télen a nagyfakopács, a süvöltő, a csonttollú, az erdei fülesbagoly. Múzeum és holénykunyhó Életükről sok érdekességet megtanulhatnak majd a tanösvények látogatói. Bemutatják a madárvédelmet szolgáló eszközöket is, például azokat az odútípusokat, amelyeket maga a parkerdőgazdaság gyárt nagy választékban. Nem marad ki a témakörből természetesen a vadgazdálkodás sem. Ezen a tájon a vadászatnak gazdag múltja van, s jelenleg is szarvasokat, muflonokat, őzeket, vaddisznókat ejtenek itt el a vadászok — köztük nagy számban külföldi vendégek. A látogatók megismerkedhetnek a vadtartással kapcsolatos mesterséges beavatkozási módokkal, így például a vadlegelő javításával, az etetörendszerekkel. Felállítanak egy bölénykunyhót is, amelyben kis vadászati múzeumot rendeznek be. Füvészkert és bsmutatóterület A füvészkert és a bemutatóterület létesítése része annak a sokrétű természetvédelmi munkának, amelynek otthonukba, pedig mázsás betörőnek is nézhettek volna, mint ahogy nézett is hamarosan az a .riadt nő a házból, aki újabb zörge- tésemre enyhén korholó, határozottságra váltó félsz- szel kérdezte: Ki az!? Magyarázkodni kezdtem, a pongyolába bújt asszony fényt gyújtott, és egy doromboló macska kíséretében lesietett a lépcsőházba. Kitárult a kapu. Ady verseimét hebegtem: Köszönöm, köszönöm, köszönöm, s hamarosan lakásom, új otthonom melegsége fogadott. Reggel pihenten ébredtem. Pongyolás kapunyitómra, a kedves szerelmespárra gondoltam, arra, hogy vannak még nagyon szolgálatkész, rendes emberek. Csak az bántott, hogy akkor éjszaka ne:r néztem meg még egyszer a lóidat, a mélykék ég s:'- gásvörös ékszerét, mely különösen szép volt vonuló ragyogásában. Losonci Miklós eredményeként a Pilisi Parkerdőgazdaságot felvették az UNESCO bioszféra-rezervátumainak sorába. £ Néhány évvel ezelőtt £ Nagykátán is közlekedett £ helyi autóbuszjárat. A 20- ías Volán azonban megszün- f tette, mert kevesen vették $ igénybe. Azóta a nagy hátainak csak a környező közsé- I Rgekből induló, és a telepü- £ lést átszelő távolsági buszokkal, vagy kerékpárral n közlekedhetnek. Legtöbben iaz utóbbit választják. Kerítésnek támasztva Dr. Németh András, a nagyközségi tanács vb-titkára elmondta, hogy a 13 ezer lakosú Nagykátáról és a környező tanyákról több, mint kétezer- ötszázán Budapestre járnak dolgozni. Sokan, főleg a vasútállomástól távol lakók, kerékpárral mennek ki a vonathoz. Az állomásfőnök is szóvá tette, hogy ezeket a járműveket aztán hazaérásükig az épület falának, fáknak, kerítéseknek támasztva az állomás közelében hagyják. Nemcsak itt találkozni falnak döntött kerékpárokkal. Piaci napokon a piactér környékén mozdulni sem lehet a sok biciklitől. Az üzletek, a kocsma, az üzemek és az iskola előtt türelmesen várják gazdáikat a különböző méretű, színű, olykor matricákkal ékesített, de szinte kivétel nélkül lezáratlan kétkerekű járművek. — Havonta négyen-öten jelentik be, hogy ellopták a kerékpárjukat. Valószínű, hogy ennél többet is ellopnak', de a lakosság már tudja, a jótállási jegyen feltüntetett alvázszám nélkül nem lehet azonosítani a biciklit. Így, akinek ez nincs meg, nem is tesz feljelentési — mondja Pap Lajos rendőr őrnagy, a járási rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. — Az elveszett kerékpárok alvázszámait keressük közúti ellenőrzésekkor az igazoltatot- tak gépein Azt is meg szoktuk nézni, hogy a tanácsnál leadott, talált tárgyak között nem szerepel-e valamelyik. Nsm keresik — Évente G—8 biciklit hoznak be a tanácshoz talált tárgyként — kapcsolódik a témához dr. Németh András vb- titkár — Pedig nálunk senki I nem keresi elveszett holmiját, f Egy évig őrizgetjük ezeket, aztán aminek nem akad gazdája, azt átadjuk a MÉH-nek. — Lakatot nem lehet kapni, amivel lezárhatnák a biciklit — világosít fel Táncos László, Környezetvédelem Nem siesíiífezSk ezemúl a Dunát Régóta téma Ráckevén a csatornahálózat teljes kiépítése. A tervek alapján évről évre gyarapodik a hálózat. A feladat azért is sürgető, mivel a legfőbb cél a környezet védelme, az, hogy álljt parancsoljanak a Soroksári-Duna-ág további szennyeződésének. Az Ivóvíz-; és Csatornamű Társulat beruházásában a héten készült el a nagyközségben a Kossuth Lajos utcai ezerötszázhatvan méter hosszú csatorna és szennyvízátemelő. A beruházás nagyságára jellemző: csupán az erre a szakaszra eső összeg tizenhat millió forint volt. Ebből nem csekély a tanácsi támogatás, ugyanakkor az érdekeltek évenként befizetett hozzájárulása, valamint a vízügyi alaptól juttatott pénzösszeg együttesen fedezte a költségeket. A napokban üzembe helyezett szakasz révén üzembe lép a már régebben megépített csatornahálózat is. Így a község észak-déli irányú főutcáján már kétezerhétszáz méterre nőtt a működőképes csatorna hossza. Az érintett szakasz mentán lévő intézmények és a magánlakások tulajdonosai most már kérhetik a bekötést. az Áfész jármű- és alkatrészboltjának vezetője. — Ha időnként érkezik is egy kisebb tétel, néhány nap alatt elkapkodják. Kerékpárt viszont mindig tudunk adni, vesznek is évente több mint ezerötszázat. Az én gépemet innen a bolt elől emelték el, de van úgy, hogy egy héten kétszer keres fel minket valaki. Az első biciklijét azonnal ellopták, a másodikhoz már lakatot is szeretne venni. Nem csoda hát, hogy általában az olcsóbb kerékpárokat viszik. Mindig nagy sikere van az engedményes akciónak. A vonathoz igyekvők gyakran úgy oldják meg a problémát, hogy beadják járművüket a vasút közelében lakó ismerősükhöz. Ez a gyakorlat lassan már szolgáltatássá fejlődik. Jelenleg ketten rendelkeznek kerékpármegőrző-en- gedéllyel a vasút közelében. A megőrzés díját idén emelték napi 2 forintról 3-ra. Az érzés ára — Nem könnyű mesterség a miénk — tájékoztat egyikük. — Az emberek három műszakban dolgoznak, ehhez kell igazodni. Egyszerre ' 30—35 gép van az udvaron, ezek folyamatosan cserélődnek, állandóan jönnek-mennek az emberek. Nagyon kell figyelnünk, innen is loptak már kerékpárt. De gyakoribb eset az, hogy nem jönnek érte Most is itt áll egy, már nyár vége óta. Nemrég eszébe jutott a tulajdonosának, de persze nem akarta kifizetni a három hónapra járó megőrzési díjat. Azt mondta, akkor inkább lop magának egy másikat. Volt olyan eset is, hogy valaki azt állította, tőlem tűnt el a biciklije. Hiába mondom, hogy aznap nem hozta be, nem tudom bizonyítani. Néhány nap múlva viszont behozta valaki más, ráismertem, azt mondta, egy ismerősétől kapta. Nem tudom bizonyítani, hogy ez az a gép és azt sem, hogyan cserélt gazdát így aztán nekem kell megtérítenem a 2 ezer 500 forintot. Vonat érkezett Pest felől. Hosszú sorokban karikáznak haza az emberek. Két kerékpáros 6—8 méter hosszú vascsövet visz a vállán. A kanyarodás így persze némi nehézséget okoz. Mások kosarakat, kisgyerekeket, ablakkeretet, koszorút szállítanak. Vajon hánvan tudják hogy kié volt eredetileg az a kerékpár, amivel hazafelé igyekeznek? Márványi Ágnes Ez nemcsak torony, hanem az ország közepe is Halmágyi Péter felvételei Lilét tépnek a lények Vasárnapi gondolatok Wertheimzár K. S. Ellopták vagy elveszett? Kerékpárra pattan a község A másodikhoz már lakatot is venne
