Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1982. DECEMBER 4., SZOMBAT Elférő tsrmésáfllagok l Megfizetik a jebb minőséget Bővül a nrafomspafi termékek választéka A gabonatermesztés eredmé­nyei méltán kapnak tág teret a lapokban, bár ezek a jelen­tős sikerek sokkal nehezebben voltak elérhetők, mint azt a kívülállók hinnék. Jogosan te­kinthetjük a gabonatermés- eredmények alakulását nem­zetgazdasági ügynek, melyben az. egészen kiemelkedő gazda­ságok és a gyengébb adottsá­gú és lehetőségű üzemek átla­ga adja az országosan is jó ter­mésátlagot, A vetésváltás jelei Á Pest megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat ceglédi körzeti üzemébe 20 nagyüzem viszi szerződött ter­mését, amely a búzánál is lé­nyeges eltéréseket mutat a hektáronkénti 3—5,5 tonna ter­mésátlaggal. A talaj- és természeti adott­ságok nem egyedüli meghatá­rozók, mert az alkalmazott technológia, annak feszessége és szükséges rugalmassága so­kát jelenthet az üzemeknek, hiszen közhely már az a mon­dás: nincs két egyforma esz­tendő. Pénzes Sándor körzeti üzem­vezető érdekes képet fest a bú­zafajták évenkénti változásá­ról, amiben nemcsak a hoza­mok, beltartalmi éltékek ját­szanak szerepet, hanem a ve­téssel kapcsolatos döntést be­folyásoló szempontok. A minő­ségi búzafajták közül 1982- ben 25 százalékot tett ki az MV—8, valamivel kevesebb volt a Ljubilejnaja mennyisé­gé, az MV—4 fajta 16 százalé­kos, a Rana fajták pedig 10 százalékos részesedést mutat­tak. Vetésváltás jelei figyelhe­tek meg az idei vetési infor­mációk ismeretében, mert az MV—8 elérte a 35 százalékot, igen magas a Ljubilejnaja ré­szesedése is, majdnem 24 szá­zalékot tesz ki az MV—4 te­rülete. A GK fajták iránti ter­mesztési kedv alig változott, néhány kísérleti méretekben termelt fajta szinte eltűnt a ceglédi tájból. Hároméves termelési ada­tok alapján a vállalat a -leg­jobb termesztő gazdaságokkal minőségi gabona termelteté­sére köt szerződést. Ehhez magas átlagtermés, fegyelme­zett agrotechnika és bizonyos beltartalmi értékek garantált betartása szükséges. A hekto­litersúlynak 76—80 kilónak kell lennie, a sikértartalom is legalább 34 százaléktól fogad­ható el, a nedves sikér terülé- se pedig nem lépheti túl a 2—5 millimétert. A szúrt sze­mek aránya 3 százaléknál. A nedvességtartalom ideális ér­téke pedig 14,5 százalék. Tanácsos a nedvességtartal­mat a körülmények szerint alakítani, mert a vállalat a felesleges víztartalmat kény­telen szárítással megszüntet­ni, hiszen a tárolt gabona be­fülledhet, dohosodhat és pe- nászedhet. A bérszárítás pe­dig nem olcsó: 120—300 fo­rint tonnánként, vagyis csök­kenti a gazdaságok árbevéte­lét. Negyvenmázsás hektáron­kénti termés mellett a 20 szá­zalék nedvességtartalmú bú­záért 1200 forintot kénytelen fizetni, ami minőségi búza esetén is a teljes árbevétel 8 százalékát viszi el. Eltűnt a tritikálé Harmincöt százalékos sikér­tartalom felett a minőségi ga­bona átvételi ára 370 forint mázsánként, 34—34,9 százalék között 355 forint. A szokvány­búzák értékesítési ára 330 fo­rint, a takarmánybúza pedig 305 forint volt. A mázsánkénti ár 1983-ban átlagosan 6 fo­rinttal fog növekedni. Kicsit keserűen hallom a körzeti üzemvezetőtől, hogy a homoki földek csodabúzáját, a harmadik világ reménysé­gét, a búza és rozs hibridjét, a tritikálét alig termelik, pe­dig a rozsnál értékesebb, jobb bevételt hozna. Talán gyengült a termesztés propa­gandája. A rozs vetésterülete viszont 1983-ban közel 30 szá­zalékkal lesz nagyobb, és az árnövekedés itt sem marad el. Jelenleg 310 forintot kap­nak az üzemek egy mázsáért. A legkisebb mennyiség ár­pából jut el a Gabonaforgal­mi Vállalathoz, mert a táp­keveréket gyártó termelőüze­mek közvetlen használják fel a termelvényeiket, a sörárpa pedig közvetlen jut a söripar­hoz. Igen nagy a kukorica- felvásárlás, ehhez három gazdaság hibridvetőmagot is termel, jelentős mennyiség­ben. Jelentéktelen az olajos- mag és a cirokmag forgalma, ezek más csatornákon át ér­tékesülnek. A Pest megyei malmok a minőségi búzából tésztalisz­tet (cállisztak) őrölnek, hely­ben készülnek a szokványos búzaőrleménysk, a búzadara, duplafogós (rétes-), finom-, Javítják a gépeket Libát tépjek a lány ok Zárszámadásra készülnek a tsz-ek A hosszúra nyúlt ősz kedve­zett a mezőgazdasági üzemek­nek. Az abonyi termelőszövet­kezetekben a betakarításról, az: őszi kalászosok vetéséről és a mélyszántásról, talajelőké­szítésről ma már múlt időben beszélnek. A határ elcsendese­dett, de munkát azért most is találni. A József Attila Ter­melőszövetkezetben az asszo­nyok és lányok tépik a libá­kat, a férfiak a fafeldolgozás­ban kapnak feladatot. Az új gépműhely előtt felsorakoztak az erő- és munkagépek, meg­kezdődött a téli karbantartás, nagyjavítás. Változatlan szor­galommal gyártják az immár keresetté vált, hulladékkal működtethető kazánokat, sze­kenyér- és barnaliszt. Gyárt a malomipar búzacsírát, étkezé­si korpát és kukoricalisztet, amely semmiféle káros, fer­tőző anyagot nem tartalmaz­hat. Nyugodtan vásárolható, fogyasztható és igen egészsé­ges, javítja az emésztőszervek működését. Többféle lisztfajta Rozsliszt Cegléden nem ké­szül, de a szükséges mennyi­séget megkapja a sütőipar, ezt különben szorítással őrlik, így egyféle liszt készül csak belőle. A grahamlisztek iránti kereslet növekedése és a rozs­cipó iránti igény nagyobb mennyiségű rozsliszt előállí­tását teszi szükségessé. Keresik már a boltokban a szófalisztet is, sőt a különféle rizskészítményeket, búzacsírát és újabban érdeklődés mutat­kozik a félkész készítmények iránt is. A fehérliszteket ma már kevésbé veszik, mint a barnaliszteket; a malmok iga zodnak az igényekhez. A nagy mennyiségű takar­mánygabona-felvásárlás foly­tán sok tápot is gyártanak, melyben a kukorica, árpa, napraforgó, cirok szerepel legfőbb, alkotórészként. A cég lédi kerületben levő nagyüze­mek terméseredményei foly­ton javulnak, a nagyobb ter­mésmennyiség feldolgozására, az igények gyors változására mindig kész változtatni ter­mékszerkezetét a gabonaipar Surányi Dezső Emlékérem a titkárnak Jövőre elkészül az MTESZ-székház Megismerik a szemezés, vezetés tudományát öt éve már, hogy a város­beli vezető beosztású sze l.é- lyek és a szakemberek önként javasolták a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság városi szervezetének megala­kulását. A minap a vezetőség beszámolója hangzott el az az­óta eltelt időszakról. Munkahelyi tanfolyam Sárik Jánosné, a városi ta­nács elnökhelyettese, aki egy­ben az SZVT ceglédi titkára is, eredményes évekről adott számot. A kezdetben mindössze har­mincfős tagság az évek során kiegészült a különböző szak­mák képviselőivel. Kettős célt tűztek maguk elé: megterem­teni az önképzés lehetőségét, továbbá kellő igényességgel felzárkózni a korábban ala­kult csoportok színvonalához. Ez utóbbit segítették azok a tudományos kitekintésű elő­adások, amelyeket miniszté­riumi, kutatóintézeti vezetők tartottak, számos időszerű kér­dést ismertetve. Bár az ér­deklődés nem volt eléggé szé­les körű, akik meghallgatták az előadókat, jelentős mérték­ben gyarapították ismereteiket. Szó esett a vállalatok marke­tingtevékenységről, az ötna­pos munkahéttel kapcsolatos kérdésekről, az új vállalkozási formákról és az ÉVIG vezeté­si módszereiről. A Volán 20-as számú Válla­lat ceglédi önálló főnökségén tíz előadásból álló munkahe­lyi vezetőképző-tanfolyamot tartottak, nagy sikerrel. Ér­demben foglalkoztak várospo­litikai és a kereskedelmi há­lózat fejlesztését érintő témák­kal. A jövőben is azon vannak, hogy a gyakorlati élethez kap­csolódó kérdések kerüljenek napirendre. Intenzív nyelvtanulás Varga Jenő bankigazgató, az SZVT elnöke bejelentette, hogy Sárik Jánosné kimagasló tár­sadalmi tevékenysége elisme­réseként a minap vehette át a Hevesi Gyula-emlékérem ezüst fokozatát. Sárik Ferenc, a párt városi bizottságának első titkára méltató szavak­kal szólt az eddigi eredmé­nyekről. Boros Arnold, az Tasekekba csomagolják Zsemlemorzsa, toüiiaszán retnék az 1982-re vállalt meg­rendeléseket teljesíteni. A gazdaságban hozzáláttak az évenként ismétlődő leltározá­sokhoz, készülnék az éves munkát értékelő zárszámadás­ra. A másik két gazdaságban is hasonlók'a tennivalók. A Ság- vári Endre 'fcz-ben szintén el­kezdődött a gépek felújítása, rövidesen befejezik az új iro­daépület építését, lakatosüze­mükben változatlanul serény munka folyik. Az Üj Világ Tsz növénytermesztőinek munkája még annyiban kap­csolódik a betakarításhoz, hogy a begyűjtött zöldség fel­dolgozásával foglalkoznak. A Dél-Pest me­gyei Sütőipari Vállaiat ceglédi, Mizsei úti gyárá­ban naponta álta­lában bárom és fél tonna — negyed­kilós tasakokba csomagolt — zsem­lemorzsa készül. Felső képünkön: Vígh István ra­gasztót adagol az automatába, a cso­magok leragasztá- sához. Alsó ké­pünkön : a Május 1. szocialista bri­gád tagjai a ke­reskedelemnek ké­szítik elő az árut. Apáti-Tóth Sándor felvételei MTESZ városi szervezetének titkára a Petőfi utca 9. szám alatt létesítendő székház kiala­kításáról szólt. Tágas előadó­terem, korszerűen felszerelt nyelvi laboratórium, számos kézikönyv, hazai és külföldi szakfolyóirat várja majd ott a szakembereket. A városgaz­dálkodási vállalat és a Duna— Tisza közi Állami Építőipari Vállalat végzi az átalakítási munkákat, s várhatóan jövő nyáron birtokba vehetik az épületet. Azt szeretnék, ha azok a * cégek, amelyek rendszere­sen kapcsolatot tartanak kül­földi ügyfelekkel, intenzív nyelvtanfolyamra küldenék vezető szakembereiket. Az SZVT tanácskozásán olyan döntést hoztak, hogy az eredetileg városi hatáskörű szervezet tevékenységét kiter­jesztik a járásra is, amelynek üzemeiből számos szakember bekapcsolódhat a közös mun­kába. Járási hatókör A tisztújító taggyűlés már ezen elvek figyelembevételével választotta meg az új vezető­séget és a tisztviselőket. A tes­tület elnöke ismét Varga Er­nő, elnökhelyettes Podmanicz- ki István, a járási pártbizott­ság titkára, a szervezet titkára továbbra is Sárik Jánosné. A vezetőség Simonyi Gyulát, a csemői November 7. Tsz fő­könyvelőjét — kimagasló te­vékenysége elismeréseként — jutalomban részesítette. T. T. Terveit maga szövi k modern otthonok díszei lányi Eszter falitextü-kiáüítása Eredeti francia gobelintech­nikával szőtt textilképek látha­tók most a ceglédi kórház ki­állítóhellyé előléptetett tanács­termében. A tucatnyinál alig több műalkotás egyáltalán nem tucatmunka. Tervezőjük és ki­vitelezőjük, Bényi Eszter tex­tilművész ötéves pályafutásá­nak gyümölcsei. Szemet gyö­nyörködtető, derűs színhatású, jól komponált művekkel is­merkedhet meg a néző, ame­lyek témaválasztásuknál, stí­lusuknál és méretüknél fogva intim hatású belső terek díszí­tésére igen alkalmasak. A Fiatal Iparművészek Stú­diójának tagja szívesen merít témát az építészet klasszikus motívumkincséből. E témakör­ben készült egy erdélyi temp­lomot megjelenítő alkotása. Ezt követte az a sorozat, amely bulgáriai utazásának, élmény- anyagából fakadt, ezúttal a bi­zánci templomépítészet leegy­szerűsített vonalvezetését szőt­te képeibe. A természettel, a tengerrel való kapcsolatra épült két vitorlásos kompozí­ciója, amely színhatásában is dekoratív. Szívesen nyúl témáért a ter­mészethez. Az ősz megjelení­tése szerkezetileg, színössze­tételben, hangulatkeltő kész­ségében egyaránt jól sikerült, mint ahogy mákgubói is fi­nom líraiságot sugallnak. Mű­vei azért is könnyen megnye­rik a közönség tetszését, mert közérthetőek, figurális ele­mekből épülnek. Mostanában főleg a növények ihletik al­kotásra. Szövőszékén jelenleg egy nyírfa derekának tarka kérge lényegül át textilképpé. Bényi Eszter az Iparművésze­ti Főiskolán többek között Szilviczky Margit és Eigel Ist­ván növendéke volt. Mielőtt jogot szerzett a főiskolai tanul­mányokra, a Dési Huber rajz­szakkörben Basilides Sándor­Erdélyi templom (szövött francia gobelin) tói tanult rajzolni. Nem váll kárára az a két esztendei gya­korlati tanulóidő sem, amelyet az Iparművészeti Kivitelező Vállalat gobelinszövő műhe­lyében töltött, alaposan meg­ismervén a szakma manuális fortélyait. A művész valamennyi ter­vét maga szövi. Zsűrizett mun­kái időnként az iparművésze­ti alkotásokat árusító boltok­ban is megvásárolhatók, ahol gyorsan gazdára találnak Ef’-éni hangvételű falitextiljei jól illenek a mai otthonokba, kitágítják a lakáskultúra kí­nálta lehetőségeket. További fejlődése is ebben az irányban várható. Most kiállított mun­kái arról tanúskodnak, hogy nagyobb feladatok, közületi megbízatások sikeres teljesíté­sére is alkalmas. Remélhetjük hát, hogy olyan belső terek ékesítésére is lesz lehetősége, a—elyek sokak számára is­mertté tehetik művészetét. Tamasi Tamás Szülők figyelmébe Vásot t kölykök csínytevése Balesetet okozott a csúzli Lapunk nyolcvan esztendős 1 olvasója, a ceglédi G. H. tel­jes névaláírással és lakcímmel ellátott levelében arról panasz­kodik szerkesztőségünknek, hogy egyik este a város köz­pontjában különös támadás szenvedő alanya volt. Az Iskola utcán és a refor­mátus nagytemplom kertjén keresztül haladt kerékpárjá­val a Vasutas Klubkönyvtárba énekkari próbára, midőn azt vette észre, hogy valami éles tárgy erősen lábszáron vágja. Azt hitte, a kerék csapott fel valamit. Beérve a próbára, lát­ta, hogy erősen vérzik a lába, és orvosi segítségre van szük­sége,. amit a rendelőintézet ügyeletén meg is kapott. El- 1 képzelhető a hozzátartozók ré­mülete, amikor azt az üzene­tet kapják, azonnal vigyenek tiszta öltözéket a sérült ember után, mert mindene csupa vér ... Otthon tűnt fel, hogy a nad­rág szövetén fennakadt egy U-szeg, amivel a gyerekek csúzliznak. Utólag derült csak ki, hogy az Iskola utcai egy­házi épület előtt vihorászó két "' i a tettes, a’-í' jót mulattak ostoba és eléggé el nem ítélhető csínyükön. Ol­vasónk mindezt azért mondta el, hogy a szülők figyelmébe ajánlja, addig, amíg mást nem ér hasonló baleset. Ehzárlaf Júszkarajetfőn Jászkarajenő alsókarai ha­tárrészének egyik tanyáján veszett róka bukkant fel a na­pokban. A járási-városi főál­latorvos a község területének a Tiszajenőre vezető kövesút, Tiszajenő, Tiszakécske, Ko- csér határa és a Vásártér ál­tal közrefogott részén február húszadikáig tartó ebzárlatol rendelt el. ISSN 0133—2500- (Ceglédi Hirlai.,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom