Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP magazin 1982. DECEMBER 18., SZOMBAT Az idén hatvan éve, 1922. december 30-án nyílt meg Moszkvában a szovjetek I. össz-szüvctségi kongresszusa. Ez a történelmi tanácskozás mondta ki a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak a megalakulását. Független szovjet köztársaságok — Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és a Kaukázuson-túli terület népi, területét tekintve hatalmas országban — egyesültek. Több mint és nemzetiség élt e területen a legkülönbözőbb gazdasági, szociális és kulturális szinten. Csatlakozott 1925-ben az Üzbég és a Türkmén Köztársaság is a Szovjetunióhoz, majd azokat követte 1929ben a Tadzsik SZSZK. A szovjet köztársaságok száma így hétre emelkedett. ‘'A Kaukázuson-túli Föderációból alakult Grúzia, Örményország és 1936-ban Azerbajdzsán külön szövetségi köztársaságként csatlakozott a Szovjetunióhoz. Ugyanebben az évben alakult meg a Kazah és a Kirgiz Autonóm Köztársaság, amely korábban az? Orosz- országi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársasághoz tartozott. Moldávia, a Balti-tenger melléki Lett, Litván és Észt SZSZK belépésével, 1940-ben, a jelenlegi 15-re emelkedett a Szovjetuniót alkotó szövetségi köztársaságok száma. A Szovjetunió megalakulása kedvező feltételeket teremtett az egyes köztársaságok sokoldalú fejlődéséhez, a sok- nemzetiségű állam védelmi erejének és nemzetközi tekintélyének a megszilárdításához. A TÁVOLSÁGOK OKSZÄGA. A Szovjetunió Európa felén és Ázsia kétharmadán elterülve, széles sávban húzódik a világ térképén. Nyugaton Lengyelország határánál kezdődik, keleten pedig a Csukcs-félszigeti Gyezsnov-fok határolja. Nyugatról kelet felé 11 időzónát felölelve, több mint 172 hosszúsági folton fekszik. A 268 millió nyolcezer lakosú Szovjetunió lélekszámút tekintve Kína és India után o világ harmadik helyét foglalja el. Földünk 2000 népe és nemzetisége közül száznál több él a Szovjetunióban, s népei összesen 162 nyelven beszélnek. Ez a 22,4 millió négyzetkilométer területű, hatalmas ország kontinensekhez hasonlítható: valamivel ki- .sebb Afrikánál, nagyobb Dél-Ame- rikánál, kétszer akkora, mint Ausztrália. Határainak hossza több mint 60 ezer kilométer. Az országban több mint 500 tó és százezernél több nagy folyó található. KINCSEK A FÖLDBŐL. A Szovjetunió földje mérhetetlenül gazdag természeti kincsekben. A nagy folyók hatalmas energiakészleteket jelentenek: csupán a legkiemelkedőbbek összteljesítménye eléri a 300 millió kilowattot. Napjainkban a nyugat-szibériai központi gázvezeték már több energiát szállít, mint az egész villamos- erőmű-lépcsőzet a Jenyiszejen é^ az Angarán. Tizenöt évvel ezelőtt fedezték fé* Nyugat-Szibéria északi részén, Urengojnál azt a hatalmas gázlelőhélyet, amely több mint hatbillió köbméter fűtőanyagot rejt. Az elmúlt évtizedekben több mint 20 ezer különböző lelőhelyet-tártak fel a Szovjetunióban. AZ ásványi kih- csek felkutatására és kitermelésére jelenleg az ország beruházásainak 40 százaléka jut. A csendes-óceáni ércövezet, az Ural-hegység nyersanyagkincsei, a szibériai aranylelőhelyek, a távol-keleti vasérckészletek, Kazahsztán kőszénlelőhelyei, a j akutföldi gyémánt — csupán néhány abból az óriási természeti kincsből, amit e hatalmas országban a föld mélye rejt. A FEJLŐDÉS SZAMAI. A Szovjetunió megalakulása óta eltelt 60 évet a soknemzetiségű ország gyors társadalmi-gazdasági fejlődése jellemezte. Az ötéves tervek idején az országban 43 ezer nagy ipari egyesülés, gyár, kombinát létesült, az üzembe helyezett erőművek együttes kapacitása 270 millió kilowattot, a villamos távvezetékek hossza négymillió kilométert tett ki. Több ezer, korszerűen felszerelt kolhoz és szov- hoz, tudományos-kutató és tervező intézet épült. Sok millió kilométerre tehető a kiépített szállítási útvonalak hossza. Ebben az időszakban a nemzeti jövedelem több mint százszorosára növekedett. Az ország részaránya a világ ipari termelésében az 1922. évi egy százalékról húsz százalékra emelkedett. Napjainkban dinamikusan fejlődik az egyes köztársaságok gazdasága. Megőrizve sajátos nemzeti vonásaikat, modern ipart, mezőgazdaságot, fejlett tudományt és magas színvonalú kultúrát teremtettek. A Szovjetunióban elért gazdasági sikerek alapot teremtettek a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának folyamatos emelkedéséhez. A jelenlegi, a tizenegyedik ötéves tervben a havi átlagos munkabér országszerte 13—16 százalékkal emelkedik, és 1935-re eléri a 190—195 rubelt, miközben az elsődleges közszükségleti cikkek, valamint az alapvető élelmiszerek állami ára nem változik. Ma a Szovjetunió lakosságának 80 százaléka összkomfortos lakásokban él. A lakbér a közszolgáltatások díjával együtt a családi költségvetés 3—4 százaléka. A jelenlegi ötéves terv végére az egy lakosra jutó lakótér meghaladja a 16 négyzetmétert. Az országban több mint 14 millió gyerek jár óvodába és bölcsődébe. A Szovjetunióban egymillió orvos dolgozik, minden tízezer lakosra 37 jut, több, mint a világ bármely államában. Az UNESCO adatai szerint a Szovjetunió a világ első számú olvasó és fordító országa. A BÉKE ÉLVONALÁBAN. A szovjet hatalom — mint köztudott — a kezdetektől fogva a békére törekedett. Már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kiadott első rendélet, a Békedekrétum is magában foglalta a szovjet külpolitika elvi alapját: a népek békéjéért, szabadságáért, valamint a társadalmi haladásért vívott harc összefonódását. Ez, a békés egymás mellett élés elvére támaszkodó szilárd alapállás szabja meg ezóta is a Szovjetunió külpolitikáját. A konfrontációval szemben a Szovjetunió ma is annak a híve, hogy a problémákat békésen, tárgyalások útján rendezzék. Ez szabja meg diplomáciai tevékenységét minden nemzetközi fórumon, így a genfi és a bécsi tárgyalásokon is. A fegyverek nélküli világ mindenkor a szocializmus legfőbb eszménye volt. Ennek jegyében ünnepli december 30-án a Szovjetunió több mint száz népe és nemzetisége a világ első egységes, soknemzetiségű államának 60. születésnapját. APN A LETT TENGERPART A MUNKA ÉS A MAS KIKÖTŐ PIHENÉS SZÍNHELYE. GANZ-DARUKKAL EGY A MOLDÁVIÁI NAGYÜZEMI SZŐLŐTERMESZTŐK HELIKOPTERRŐL PERMETEZNEK IS A TADZSIK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA CSILLAGASZATI INTÉZETÉNEK OBSZERVATÓRIUMÁBAN Omszki színek Eszmecsere Jámbor Miklóssal, az SZMT vezető titkárával A testvérek, a barátok között nincs távolság. Az összetartozás, az egymásért, a holnapért érzett felelősség elszakíthatatlan kapocs. Még akkor is, ha a térképek, az időzónák azt jelzik: testvérmegyénk, Omszk Nyugat-Szibériá- ban, tőlünk úgy ötezer kilométernyire fekszik. S amikor itt a gyerekek az iskolába indulnak, ott már a vége felé jár a tanítás, hiszen öttel többet, fél kettőt jeleznek az órák. Ezekkel a távol élő barátokkal eltépheteUen, szoros szálak kötnek össze bennünket. Levelek jönnek-mennek, hírt hozva-vlve a hétköznapokról, az eredményekről. Vagy éppen meghívót rejtenek a borítékok, újabb találkozóra invitálva például a Pest megyeieket. Legutóbb Omszkba utazott Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára is. A kapcsolatokról, a benyomásokról beszélgettünk vele. JEREVÁNI LATKÉP — A barátság nem újkeletű, velünk magyarokkal. Nem a testvérmegyei kápcsolatok felvételének dátumából, hanem történelmi, tényből kell kiindulnunk. 1917 ősze, amikor az omszki hadifogolytáborban Ligeti Károly jelentős szerepet vállalt a foglyok forradalmi szervezeteinek életre hívásában. Majd az internacionalista foglyok nemzetközi századát alapította meg, az OK(b)P tagja lett, s a Forradalom című magyar nyelvű lap szerkesztője. Később omszki frontparancsnok. Sebesülten, elcsigázottan került Kol- csak fehérgárdistáinak a kezei közé. Kivégezték. Miért emlékeztetek a történelemre, a munkásmozgalom történetére? Azért, mert Ligeti Károly és sok bátor társának tevékenysége nyomán 1917 óta övezi tisztelet a magyarokat Omszkban. S ez a két megye közötti kapcsolatokat is segíti. E kapcsolatok az üzemek, kulturális intézmények, iskolák, illetve ezek dolgozóinak személyes ismereteiben ölt testet. Ezt tapasztalja az ember, bárkivel is beszél Szibériában. A lexikonok Omszkot a transzszibériai vasútvonal mentén említik, s a város alapításaként 1716-ot jelölnek. Q Milyen ez a város ma? — Modem nagyváros, egymillió feletti lakossal, nagyon szép természeti környezetben az Irtis folyó mentén. Egyik jellemzője a nagyvonalúság, a tervezésben, a városfejlesztésben, az építkezésben. Viszonylag rövid idő alatt tízezerszámra épülnek újabb és újabb otthonok és több intézmény. Az omszki színháznak, ifjúsági és sportpalotának például mi is szívesen adnánk helyet bármelyik városunkban. Ezek a létesítmények nemcsak a mának, hanem a holnapnak és a holnaputánnak is kielégítik az igényét. Az ipari fejlesztéseket is az előrelátás jellemzi. PL; a gumigyár most épülő nagycsarnoka 100 000 négyzetméter feletti, s magas fokon automatizált gépsorokkal szerelik fel. Q A város elszívó hatása ott is érvényesül? — Omszk megye sajátosságai között nemcsak említeni érdemes, hanem oda is kell erre figyelni. Az emberek nem vándorolnak el a faluból a városba. Az új lakásokat más megyékből betelepülőknek építik. Omszkban nagyon jók a munkavállalási lehetőségek. Szívesen költöznek oda távolabbi vidékekről is, de a városba költözés folyamata megállt, mert a falun kínált munka- és életkörülmények alig különböznek a várositól. A falusi házakból nem hiányzik a központi fűtés, a melegvíz-szolgáltatás. Ott az a természetes, hogy a kolhoz vágy a szovhoz hőközpontjának szolgáltatási láncába bekapcsolják a családi otthonokat Is. A művelődés, a kulturálódás lehetőségeit ugyancsak kínálják. Abból, ahogy az emberekkel törődnek, nagyon sokat tanulhatnánk magunk is. E gondoskodás összetevőit felsorolni is nehéz. Az ott a legtermészetesebb. hogy a gyermekintézmények alapvető feladatuknak tekintik a képesség korai felismerését, kibontakoztatását, a tehetségek felkutatását. Ennek megfelelően segítik a kombinálóképesség, a kézügyesség kifejlesztését felkészült szakemberek; a kerámia, a festészet, vagy a szövő foglalkozásokban egyaránt. A városban és a vidéki településeken a lakossági szolgáltatás jó része Is a vállalatok, az üzemek feladata. A vállalati szolgáltató igényekben a ci- pősarkalástól a színes tv-javításig szinte mindenre van szakember. Ez a szervezés praktikusnak, célszerűnek tűnik. Az is megragadta a figyelmünket, ahogy a dolgozó egészségének védelmével törődnek. A betegségek megelőzését a napi munka utáni szanatóriumi kezeléssel oldják meg. Az a dolgozó, akinél valamilyen betegség előjelei mutatkoznak, 3—4 héten át napi 16 órát szanatóriumban tölt, gondos orvosi ellátás mellett. O Miközben Omszkkal, az emberekkel, az élet- és munkakörülményekkel Ismerkedett, gondolom, hivatásához kapcsolódó dolgokra Is odafigyelt? — Természetesen. Azt tapasztaltuk, hogy a szakszervezetnek az emberekkel való törődése az élet minden szakaszára kiterjed. A gyermek-, a felnőtt- és az idős korban a munkahelyen és azon kívül egyaránt érzik az emberek a szakszervezet gondoskodását. A különböző intézményeket, az óvodákat, filmszínházakat, színházakat, könyvtárakat, sportintézményeket, szanatóriumokat, üdülőket stb. tanácsi— vállalati—szakszervezeti közös beruházásként hozzák létre. Az intézményeket a szakszervezet tartja fenn és üzemelteti. A szakszervezet például nemcsak a felnőttek, hanem az óvodás, iskolás gyermekek üdültetéséről, nyári táborozásáról is gondoskodik. így a szakszervezethez való kötődés már gyermekkorban kialakul. Azt is tapasztaltuk, hogy az élet minden területén együtt érvényesül az anyagi és erkölcsi megbecsülés. Ezek kiegészítik egymást. A pénzt ott sem becsülik le, ott is-szeretik, de nem mindenek feletti az anyagi elismerés. O Más a gondolkodásmódjuk, az életvitelük? — A Szovjetunióban vagy Omszkban tartózkodásomkor azt tapasztal- tam, hogy a gondolkodásmódunk és életkörülményeink sokban hasonlítanak egymáshoz. Mindkét helyen szeretnek jól élni, jól öltözködni az emberek. Például az egy főre eső húsfogyasztás Magyarországon évente 76 kg. Omszkban 85 kg. Vagy: ott is szépen, divatosan, jól öltözködnek. A fellelhető különbségeket az éghajlati eltérések indokolják. Téli öltözködésükben például sok olyan szőrmét alkalmaznak, ami nálunk is nagyon kedvelt lenne. A családok meglátogatásakor kulturált, jól gépesített lakásokat, háztartásokat láttunk, ahol a színes tv mindennapi. Vidéken a hobbikertek sem hiányoznak, azokban kisebb és nagyobb épületek, főleg faházak. Az emberek igénye ott is — mint nálunk — napról napra nő. Ebben is hasonlítunk egymásra. Jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy nagy az érdeklődés hazánk és Pest megye iránt. Sokat tudnak rólunk. Ismerik iparunkat, de főleg mezőgazdaságunkat. Amiből tanulni lehet, arra odafigyelnek. Ok maguk mondják, hogy a nálunk szerzett tapasztalatok alapján szélesítették ki a sertéstenyésztést, a -hizlalást, a broylercsirke- nevelést, a háztáji gazdálkodást. Omszk megye területe 144 000 négyzetkilométer, másfél Magyarország- nyi. A meleg, figyelmes, igen baráti fogadtatás szinte feledteti a zord éghajlatot. V. E. TÖRTÉNELEM ÉS JELENKOR
