Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
1983. DECEMBER 18., SZOMBAT Tsmyai élet a nagykátai iÓTÉskcn Erdőszőlőn már minden csöndes Az elektromos áram nemeseik világosságot Ident szeretek gazdálkodni, megtaláltam a számításomat. Állatokat tartok, van egy darab szolom is. A házakhoz tartozó szántót már csak ketten műveljük a faluban. Véleménye szerint az új lakók miért nem kezdenek gazdálkodni? — Nem akarnak azok itt gyökeret verni. Csak jönnek és már költöznek is tovább a városba. Pár hónapnál tovább senki sem bírja, hozzászoktak a városi. kényelemhez. Úf&slsn világ Gyűrűfű esete óta sokat olvashatunk elnéptelenedő falvaikról. A fejlődő ipari központok, városok kezdetben csak jól fizetett munkalehetőségeket biztosítottak a közeli apróíalyak, tanyák lakóinak. Később megindult az elvándorlás az emberek közelebb költöztek a munkahelyükhöz, új életformát választottak. Az ipari központoktól távoli aprófalvak lassan kiürültek, es csak az idősebb generáció nem vált meg megszokott környezetétől. Erdoszölöről nem u távolság miatt költöznek el az emberek. Elvándorló fiatalok — Erdőszőlő, a nagykátai járásban a tartósan fennmaradó tanyus termetek egyuie.-rr Kezdi a beszélgetést Németh András, a nagykátai városi tanács vb-titkára. — Néhány rendezett utcasoron kívül egymástól távol álló ta- nyaszeru épületek alkotják. A villanyt- minden házba bevezették, más közmű nincs. Körülbelül iüO-an élnek ott. Ellátásukról egy vegyesbolt gondoskodik. Létszükséglet az iskolában felszerelt segélykérő telefon, mert bár Nagyká- tától mindössze 6—7 kilométer a távolság, tömegközlekedési eszközzel nem közelíthető meg a vidék. A fiatalok beköltöznek a környező községekbe és a kihaló öregek helyére új lakók érkeznek az ország különböző területeiről, í Először az .skolát látogattuk meg, amely régi tornácos, hajópadiós épület. Az udvart vastag avar, letöredezett száraz ágak borítják. A kerítés mentén bozót, azon túl a parlagon hagyott szántóföldek következnek. A tanítás már befejeződött. Oj Katalin, az iskola gondnoka és telefonügyeletese fogad minkét. — Idén ötven gyerek jár äz iskolába — mondja. — Az alsó összevont csoportban húszán vannak. Jövőre hét elsősünk lesz, azután már egy sem. Tőle kérdezem azt is, hová járnak az emberek Erdő- szőlőről dolgozni? — Sokan a tsz-be mennek vagy a zöldségfeldolgozóba, de van, aki Budapestre/utazik vonattal. Ök éjjel háromkor indulnak biciklivel a vasútállomásra. Télen, ha hó van, csak gyalog mehetnek. A szülők a munkarendjüket úgy alakítják, hogy mindig legyen otthon valajd. Se óvoda, se napközi otthon nincs nálunk. Továbbátió beköltözők Sok apró, tornácos ház van a környéken, ezeken, de a legszebb, legutóbb épült házakon is gyakran kint a tábla: ez a ház eladó. Helyenként, az új tulajdonosok bővítik, átalakítják az épületeket. Űj építkezést azonban nem lehet látni. Dabnai István portája előtt állunk meg. A simára gereblyézett udvart fehérre meszelt gazdasági épületek veszik körül. Középen hatalmas széna- és lucernakazal. Látni mindenen a gondos gazda keze- nyomát. — Itt csak olyan ember él meg, aki sóikat dolgozik — mondja Dabnai István. — Én Alacsony, tornácos ház. Az udvaron jár a mosógép, fóliasátrak vázai árválkodnak hátrébb. A palántákat már megcsípte a fagy. — Dunakesziről költöztünk ide 5 évvel ezelőtt — meséli özvegy haczkó Istvánná, a tulajdonos. — Nagy tervekkel érkeztünk. A férjem bejárt dolgozni, én itthon voltam a kislányommal. Kétszáz nyulat tartottam, szerettem- " kertészkedni is. A fóliasátrakban palántákat neveltem. Aztán kezdődtek a problémák, nincs út, nincs közlekedés. Nem tudtam piacra vinni az árut. A helybeliek 150 forintot kérnek egy fuvarért. Ez elvitte a teljes hasznomat. Abbahagytam a fóliázást. — Aztán a férjem szivin farktust kapott. A kislány szaladt az iskolába telefonálná Még háromnegyed órát él! szegény, de mire kiért az orvos, már halott volt. Télen akkora itt a hó, hogy csak. akkor lehet bejönni, ha a tsz elkotorja az útról a havat. rÁrubeszerzés gyalog — Nem jár be dolgozni? — Biciklivel csak jó időben lehet megtenni ezt az utat. Télen nem bírnám gyalog. Nincs más választásom, el kell menni innen.-Az áíész-üzlet vezetője itt született, itt nőtt föl. Szent- mártonkátáról jár ide dolgozni. Egyszer lett hűtlen Erdőszőlőhöz, lg hónapos távolléte alatt négy üzletvezető mondott fel innen. — Igyekszem segíteni az itt élőknek. Ha-elakad a szállítókocsi, magam megyek áruért. Nem volt még olyan hó, hogy ne tudtam volna gya log kijönni. - - ;-Álkonyodik-i* -.-Még ' mirtdic; üresek az. írttal?»'Csak' árok- szélen játszó gyerekekkel találkozunk. Zötyögünk' Nagy- káta felé, nehezen haladunk a földúton. Nekünk is hosszúnak tűnik ez a hát kilométer... Márványi Ágnes Könnyű elemeket emelnek Sorakoznak a gázbeton házak Egyetlen autódaruval — összesen 164 Rakásból áll majd a telep — mondja Tóth István építésvezető. — Hatvannégy otthon már lakható, a második ütémben újabb negyvenkettőt adunk át. Az épülő házakat is megnézzük, és feltűnik a falazóanyag. Könnyűnek látszó fehér tömbök, hasonlók a hungarocellhez. Az is látszik hogy a kész épületek nem vakolatot, csak festékréteget kaptak. — Miből készítik ezeket a házakat? — Csehszlovákiából származó gázbetont használunk, betonalapra helyezzük ezeket a különlegesen könnyű elemeket. A szigetelőképessége 70 centiméter vastag téglafaléval azonos nem kell vakolni csak festeni. — Más technológiával nehezebb lett volna két év alatt megépíteni mindezt, — mondja Tóth István. A kétszintes házak elemeit egy 120 ezer forintért vásárolt autódaru segítségével emeltük be. Lépéshátrányban vagyunk Torlódnak a kérdések: ml ez az anyag, amely könnyű, jól kezelhető, kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik? S ha ilyen remek a gázbeton, miért nem terjedt el Magyarországon? "Építési rendszerben ugyanis Szigetszentmiklóson alkalmazták másodszor az országban. — Kazincbarcikán működik ugyan egy gázbetongyár, ez azonban kézi falazóelemeket; .készít, amelyeket csak hagyó- - mahyóa .-mődou;lehet, felhasználni,, a tégla helyett — mőnd- ja’.dr. Székely Ádám, a-Szilikátipari Központ Kutató és Tervező. Intézet . osztályvezetője. Hazánkban először a fóti tsz foglalkozott a gyártással, ezután készült el a kazincbarcikai gyár. Most újabb épül a gyöngyösvisontai erőmű pernyéjét hasznosítva. Ezek ellenére Magyarország lépéshátrányban van a környező országokhoz képest. — Hazánkban is kísérleteztek a gázbetonnal, különféle felhasználási lehetőségeit vizsgálták, de az alkalmazás mégis gyerekcipőben jár. A vasalt megoldásnak lennének távlatai. Nemzetközi együttműködés keretében évente beérkezik valamennyi anyag, ez azonban kevés ahhoz, hogy megkedveljék és elterjedjen — mondja Diószegi Miklós, a Beton- és Vasbetonipari művek szakembere. Mire megépítik elavul? — Hoz-e megoldást a gyöngyösvisontai gyár? Misa végéráitól a tccr vigalmáig Felhét ereszt a Mér szája... Hajnali öt óra. Földig hajol a téli csend. Szétszórt csillagokként, guggoxnak a tanyák itt, Farmos alatt, a jászberényi út két oldalán. Vékony vagy vicsorít az akácfák zi- mankós ágai alatt, s hogy közelítek Sándor Imréék tanyájához, fokhagymaszag szalad versenyt felém az udvaron pislákoló lámpafénnyel. Egy jól meg termett német juhászkutya Kergeti mindkettőt, ám a derék házőrző visszahőköl: a lánc nem engedi... Maroknyi tengeti — Csiba te! — kiált a gazda, s elém siet, aztán szives szobai invitál az udvarra. Az asszonyom még hátravannak, s a Misa is szundinál az oioan, majd röfögve Köszönti az éoredö világot, a reggelt. Az utolsót. B azt a maréknyi kukoricát, melyet most a náziasszony, Eötyi néni szór a harommazsás disznó orra elé, az oiajto Közelébe. Négy férfi markolja Misa első e. hátsó laoait, a lúieKet s a farkat, négy ember birkózik Misával — s azian villan a kés, fagyba rándul a disz- nósikoiy. Csöndesen hörögve folyik a haial az udvaron ... Benn, a nyári konyha szegletében béke van. A gazda felesége vörös bort tölt, csippentek borssal fűszerezi s kínálja a torhoz méltó köznapi ruhába öltözött lányait. Erzsiké és Marika azonban inkább a krónikással incselkedik: vörös borral teli poharat nyomnak a kezembe, majd egy vödröt: nosza, ott a kút., lássák valami hasznomat. Ürömmel hordom a vizhek- tókat, az igazi tor csak este lesz, addig munka, m'egáíiás nelKül. B aki épkézláb ember a Bándor-'-anyan, most mindnek amad tennivalója. Közeen bejönnek az udvarról a gsmoeredett kezű ■ férfiak, hogy szót váltsanak az asszonyneppel: hogyan, s milyen darapoan kerüljön asztalra Misa háta s a sonkája. A meg nem írt forgatókönyvet a oöllér, Kovács Jenő tudja legjobban, ám nem először éli át a disznóvágás nehezét a vő, Jaczina Gábor sem. van, szépen elrendezett sorokban. Kések,- bárdok, csont- fűrészek feleselnek fenőacéllal a böllér kezében. A férfiak szemvillanásokból tudják a teendőt, hangtalanul szapo- rázzák a munkát az asszonyok. ifidül a fékedv Ébred a raggal Az udvar közepén tisztára mosott ólajtón fekszik — immár két darabban — Misa. A férfiak szaporán, fordulnak i hús- és szalonnadarabokkal, A bőrös részeket gázláng pörkölte pirosra, s most. hogy üst kerül a - katlan tetején*', ismét becsülete van a gázpalacknak. Hamarosan buzog a víz, sustorog, forr az abalé,. Csöndesen lépi át a tanya kerítését a hideg decemberi reggel. Fagy vicsorít a kert ölén, tépi a föld alatti magvakat, s a munkát szaporázó férfiak szájából pára szalad az öreg epsrfa ágai közé. Sándor gazda most obsitot ad a véres ólajtónak, s mire lemossa a deszkát, váltunkra fekszik a napkorong. Hidegét lehel a narancsszínű fény. A párás konyhában kellemesebb az idő. Vérpörkölt, sült hús és forralt bor melegít, kezdődik a szüret... A Szüret: Misa valamennyi testrésze imm; r a konyhában Délután kettőig? Háromig? Nem számoltuk az időt. Fa- lásnyi ebéd, falásnyi uzsonna — s Misa valamennyi porci- kája megfelelő helyre került. Teknők, fazekak, bödönöíi dagadnak hústól, szalonnától, kolbásztól. Csöndesen ketyeg a vekkeróra, s a szobaablakon túl mindinkább homályosul a szomszéd tanyáik, kerítések, lombjukat Vesztett fák imént még éles kontúrja. Alkonyodik. A Sándor-ta- nyában útjára indul a jókedv. valaki nótázni kezd, s mire fáradtan elköszön a nap, Misáról, a szép emlékű hízóról is csupán véres rögdarabok, körömvégek árulkodnak az udvaron. A hajnali sikoly sem zúg már a fülekben. Cézár, a német juhász is álmosan vakkant, mikor elköszönök. A házőrző, dagadt hassal szunyókál egy tócsa peremén. Az udvar sarkában felejtett táskarádióból enyhébb időt jósol egy bariton hang. Holnap elolvad, eltűnik az udvari dermedés, s a hártyás vizet néhány' nap múlva beszippantja a föld. De azért a .Misát, azt nagyon sajnálom... B. I. Szigor és figyelmesség látják a maguk érdekképviselőit. De kanyarodjunk vissza eredeti témánkhoz. Nálunk is elsősorban a tuiajdon- és osztályviszonyok megváltoztatásával kapott új' tartalmat a vezetők és- a., beosztottak viszonya. Itt is:, szükségszerű az alá- és fölérendeltség: a szocialista' állam sem mondhat le a szervezettségről, a feladatok - megoldásáról, az utasítások, á rendeletek számonkéréséről, sőt eseten-■ "kéftt a büntetésről sem., Mégis: aki csak ezt látja, .- aki csak ezt az oldalt veszi' - tekintetbe, az akarvá-aka- ratlanul a mi társadalmunk lényegét. és egyben' a szervezett munka legfontosabb célját téveszti szem elől. Nevezetesen például azt, hogy a dolgozók — beosztásuktól, munkakörüktől függetlenül — az állami, a szövetkezeti tulajdon birtokosai. S ilyen minőségükben: valamennyiünk joga, sőt sok tekintetben kötelesége is a beleszólás, az állampolgári és egyéb jogok gyakorlása, a szocialista tulajdon védelmei gyarapítása, a munkahelyi és társadalmi viszonyok formálása. , Ebben az összefüggésben már távolról sem tekint-' hető személyes ügynek a vezetők világnézete, politi- ‘ kai-erkölcsi magatartása, vagy akár figyelmessége. ' érzékenysége a dolgozók' mindennapi, akár személyes gondjai iránt. Alaposan téved tehát az a vezető, aki mindezt alábecsülve, csupán borítékügynek tekinti az erkölcsi-emberi elismerést. A vezetés tevékenységének leszűkítése gazdasági folyamatra, különféle gaz- . daságossági meggondolá- , sokra, előbb-utóbb minden szempontból károssá vál- ; hat. Adatokkal bizonyítható, hogy sok vállalattól el-, sősorban azért mennek el. a dolgozók, mert rossz a munkahelyi légikor, a veze- - tők, csalhatatlannak tartván magukat, elhanyagolják az üzemi demokráciát, nem építenek a dolgozók véleményére, javaslataira, M inden egyéni, sőt a vállalati-közösségi gond is jobban elviselhető ott, ., ahol a vezetők tájékoztatják, mi több, beavatják a dolgozókat: ahol a beosztottnak nemcsak a munkaerejére, hanem az eszére, a szívére is számítanak, w Ahol a munkaerőn nem statisztikai fogalmat, hanem gondolkodó, az országért, az üzemért felelős embert értenek. Földes! József A munkaerő is ember? A kérdés egy áruházi dolgozó panasza nyomán jutott eszembe, miszerint az egyébként tapasztalt, szakmailag kiváló vezetőjük a legkisebb mulasztás esetén is gorombán beszél beosztottjaival, de jó szava azokhoz sincs, akik lelkiismeretesen dolgoznak. S ha ezt szemére vetik, azonnal kész a válasszal: A dicséret is, a figyelmesség is kinek-kinek benne van a borítékjában. Azért, mert Valaki eleget tesz " a - kötelességének, miért járna ‘köszönet? Való igaz: elképesztő káosz, rendetlenség származna abból, ha a fizetés, a munkaviszony önmagában nem kötelezne tisztességes, sőt tudásunk, képességünk szerinti munkára. Nyilvánvaló, hogy aki helép egy munkahelyre, aki felveszi a fizetését, annak a jogai mellett számolnia kell a kötelességeivel, a munkával szükségképpen együttjáró fegyelemmel is. Ez azonban csak a kérdés egyik oldala. A vezetők, az irányítók és a beosztottak viszonya attól vált igazán bonyolulttá, hogy szocialista-kommunista társadalmat építünk, vállalva és teljesítve az ezzel járó összes konzekvenciát. Nemcsak más, hanem lényegesen egyszerűbb is a helyzet a kapitalizmusban, Az egyik oldalon áll a tőkés tulajdon és tulajdonos, a másikon azok, akiket kizsákmányolnak, akik ennek a tulajdonnak a szolgálatában állanak, akár kényszerűségből, akár lelkesen vagy bármilyen módon. Ott, alapvetően ^ ez határozza meg a vezeSü és a beosztott viszonyát, még a lekor is, ha bizonyos szinteken a vezető szintén a kizsákmányoltak sorába tartozik. A munkaerő fogalma itt egyértelmű: valaki, illetve valakik eladják a munkaerejüket, valakinek vagy valakiknek. Túlzott leegyszerűsítés? Inkább a lényeg kiemelése a viszonyok szövevényéből. Más kérdés persze, hogy a kizsákmányoló társadalmaknak ez a lényege ma olyan körülmények között érvényesül, amikor létezik és egyre erősödik a szocialista világrendszer és a tőkés országok munkásmozgalma; amikor haladó, antiimpe- rialista erők — némely gyarmati országban még a nemzeti burzsoázia is — mindinkább a baloldalban, a kommunista pártokban — A pernye alapú betonnak nem túl jók a minőségi tulajdonságai. A szigetszent- miklósi házak a jobb, a homokkal készült gázbetonból épülnek. — Miért nem fedeztük fel korábban ennek az anyagnak a lehetőségeit, energiatakarékos voltát? — Ez az anyag az építtetőknek kényelmesebb, mint ar, építőknek Ugyanis kényes, törékeny. Az új sláger pedig mór a habbeton. Igaz, hogy » kísérletek csak az elején tartanak, de az már bizonyos, hogy feleannyi energiává! gyártható, mint a gázbeton. Ha a vizsgálatok jó eredménynyel zárulnak, akkor az úi anyagé a jövő. Igen, lehet, hogy a habbeton jobb. Ám, mi történik, ha néhány év múlva akad egy enné1 is jobb építőanyag, s ijero lesz érdemes áldozni egy lefutott módszerre? Tervezzük és építjük a családi és társas- házakat továbbra is a hagyományos anyagokból. ; Ügy tűnik, érdemes mássa! ■ is próbálkozni. Móza Katalin Vakítóan fehér, teraszos házak hívják fel magukra a fl- | gyeimet Szigctszentmiklós kertvárosi részén, az Ófalu és j a lakótelep között. Javában tart az építkezés, a bokorsze- rűen csoportba telepített házak között még nincsenek I utak, de a homokbuckákon már gyerekek játszanak. A Pcstvidéki Gépgyár és a Betonút Építő Vállalat munkáslakásai készülnek itt.
