Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

6 %/Cniav 1982. DECEMBER 18., SZOMBAT Bűnös-e, vagy áldozat? Talán menekülhetett volna , Évezredes az a törvény, mely a szülőjére kezet eme- i í lő gyermeket elítéli. S ez a tabu benne él a mai modern ‘ v, közvéleményben Is, igaz, ma már igyekszünk mérlegel- ^ ni, mik lehettek az okai és körülményei a szülőt ért sé- ^ relémnek? ^ Az előzményeket kutatva, gyakran a fordítottját ^ tapasztaljuk: a gyermeket ért méltánytalanságokba bot- í lünk, s óhatatlanul azt kérdezzük: hol lehet ezeknek a í határa, melyen túl — adott esetben — egy fiú apja cl- ^ len fordulhat, megszegve az ösztöneiben is mélyen be- ^ ivódott tiltást. Hulladékkal fűt Hőlégfúvó Műszaki újdonsággal járul hozzá az energiatakarékossági program végrehajtásához a Tabi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet. Elkészült a fa- aprítékkal, illetve fahuliadék- kal működő első nagy teljesít­ményű hőlégfúvó, amely első­sorban az olajtüzelésűek he­lyettesítésére szolgál. A telje­sen automatikusan működő fűtőberendezés jó hatásfokkal hasznosítható a mezőgazdaság­ban fejő és tejházak, a szárí­tók, valamint ipari csarnokok fűtésére egyaránt. Jövőre két­száz ilyen hőlégfúvót gyárt a szövetkezet. Száz lakókocsit vásárolt a Magyar Autóklub a Lenti Fém- és Faipari Szövetkezettől. A Pannónia 320 de Lux típusú lakókocsikat folyamatosan szállítják a Magyar Autóklub zalaegerszegi telepére, ahol rendszámmal látják el, illetve propán-bután gázpalackokkal szerelik fel őket A négysze­Rettegtek az apától Pest megye egyik települé­sén évek óta érlelődött egy ilyen lázadás, míg aztán októ­ber elején már-már tragikus eseményekbe totkollott. A váci Szőnyi Tibor kórházba egy éjjel egy férfit hozott be a mentő életveszélyes állapot­ban. A kórház éresítette a rendőrséget, s a tettesről ha­marosan kiderült: a sebesült ember 17 éves fia. A harmincnyolc éves J. László fedett hasi sérüléssel, bélszakadással és hashártya- gyulladással élet-halál között lebegett, s egyelőre kihallgat­ni sem lehetett, hogy a tör­téntekről beszélhessen. Ám beszélt a felesége, s vallott a tizenhét éves fia is. Majd tíz esztendönyi múltba kellett visszamenni ahhoz, hogy annak az október elejei estének az eseményét érthető­vé tegyék. J. László és fele­sége 1964-ben kötött házassá­got, s öt gyermekük született. Idővel életközösségük meg­romlott; a férjet baleset érte, s ettől a pillanattól kezdve inni kezdett. Inni, majd ki­maradni, aztán más nők kapcsolatát keresni, s a csa­lád élete fokról fokra komi- szább lett. A férj egyre gyak­rabban durváskodott, lassan- lassan a rettegés lett a ház mindennapi vendége. mélyes lakókocsikban hűtő- szekrény, gázrezsó, víztartály, csatlakozó a kempingek víz­vezeték- és villamosenergia­rendszeréhez, valamint fűtő­ventillátor is van. Az 1983-as turisztikai szezonban már bé­relhető lakókocsik bérleti dí­járól a közeljövőben döntenek a Magyar Autóklub illetéke­sei. Sikerült ugyan alkoholelvo­nó kúrára küldeni az otthon már garázdálkodó férfit, de háromszor is hatástalan ma­radt a gyógykezelés: az anya és öt gyermekének védelmére nem egyszer a rendőrséget kellett kihívni. Egy szokatlanul nagy össze­csapás után a feleség szülei­hez menekítve gyerekeit külön­költözött férjétől. Két év múl­va azonban J. László sokszor hangoztatott ígéretében bízva a feleség engedett, s ismét összeköltöztek. Történt mindez 1980-ban, amikor a gyerekek már na­gyobbak voltak. Hanem a férj mit sem változott, a be- rúgások és az otthoni randa- lírozások csak fokozódtak, mígnem aztán elkövetkezett a már említett októberi nap. Szombat volt, s J. László már háromszor megjárta a kocsmát. Este fél nyolckor, amikor totálkárosan hazakeve­redett, valami érthetetlen, megmagyarázhatatlan indulat gerjedt fel benne... Felkapta a konyhakést Bármilyen furcsa is: a csa­lád — az anya és a gyerekek — már rég hozzászoktak a legváltozatosabb indulatkitö­réseihez, sem a trágárságok sorozata, sem a fenyegetőzések özöne nem okozott már külö­nösebb meglepetést; ki kell bírni, át kell vészelni: így történt akkor is. A dühöngő apának nem válaszoltak, hagy­ták, hadd tombolja ki magát. Hanem aztán váratlan dolog történt. J. László belekötött fiába, s obszcén dolgokat kezdett mondani rá és anyjára. A fiú még ezt is elengedte a füle mellett, hanem az apja a konyhában az imént elhang­zott életveszélyes fenyegetést hirtelen mintha valóra akarná váltani, felragadta a konyha­kést. .. Egy pillanat alatt zajlott le az egész. Az apa a fia felé fordult... S a fiú ebben a minutumban hasba rúgta. A villámgyors védekezés (pizsamában volt a fiú és mezítláb) hatásosnak bizo­nyult, túlságosan is annak. J. László a földre rogyott, s Ott is maradt, míg a nagyob­bik, 18 éves fia fel nem támo­gatta, s az ágyhoz segítette. S a megsérült ember csakha­mar ott is kiabálni kezdett, azzal fenyegetőzött lelocsolja a lakást gázolajjal és fel­gyújtja, hanem aztán egyre rosszabbul lett, fájdalmakra panaszkodott. Felesége orvost hívott, de az kijelentette: semmi baja sincs, csak részeg, majd kialussza magát. Éjfél előtt nem sokkal azon­ban J. László vért hányt, s az ismét megjelenő orvos már mentőket kért... Jogos védelemből? Csendes, szófogadó gyerek — vall az anya fiáról, aki kis- híján apagyilkos lett. — En­gedély nélkül sosem marad ki, többnyire otthon szórakozik testvéreivel, fizetését, amióta dolgozik, rendszeresen haza­adja. Apja azóta felgyógyult, de élve jogával, nem tett sem­miféle vallomást — sem elle­ne, sem mellette. Perdöntő kérdés marad, vajon jogos vé­delemből követte-e el tettét a gyermék? Az a pillanat, ami­kor az esemény lezajlott, tisz­tázatlan. Az apa kezében két­ségtelenül ott volt a kés... De vajon akart-e szúrni? S ha igen, a védekezésnek csak ez lehetett az egyetlen mód­ja? A jog betűje szerint: nem köteles senki meneküléssel ki­térni a támadás elől, kivétele­sen azonban a büntetőjogilag közömbös elhárítási mód meg­választása is kötelező. Magya­rán jobb tett volna, ha me- I nekül a fiú. De vajon tudott volna-e? Ez, és még sok más kérdés eldön­tése után tisztázódhat csak: bűnös-e vagy áldozat? Addig azonban életveszélyt okozó testi sértés bűncselek­ményének alapos gyanújával kerül J. F. ügye a rendőrsé­gi vizsgálat után a megyei főügyészséghez. Tamási István Négy személynek kényelmes Lakókocsik az autóklubnak A tettes őrizetben, a nyomozás folyik (6.) Tőle elvárhatóan cselekedni Az emberek egy része rend­kívül elítéli az asszonyt, amiért elhagyta a családját — mond­ja. töprengve a hadnagy. — És neked mi a vélemé­nyed? — kérdi az alezredes. — Természetesen eltúlzott­nak tartom ezt a magatar­tást ... De pillantsunk bele az asszony életébe! Mór ez iskolában veszélyeztetett gyermekként kezelték. Az any- ;a rokkant, teljesen kiszolgál­tatva részeges, durva férjé­nek. .— A házasság után An- náék továbbra is periférián, egy vizes odúban tengették' életüket. A gyerekek sorra születtek. Normális közössé­get továbbra sem ismer a fia­talasszony, hiszen a brutális férj még dolgozni sem enge­di. Amikor mint sokgyer­mekesek 1980 decemberében -megkapták a lakótelepi há­rom szoba összkomfortos la­kást, az egycsapásra megvál­toztat körülötte mindent. Hu­szonhat éves korában jut el odáig, hogy kezd nyiladozni a tudata, látja, hogy addig va­lamiféle torz világban élt. — Képzeld csak el: az asz- szony lemegy a gyerekeivel a játszótérre... Játszótér... Már ez is valamiféle luxust jelent a számára. Szóval, ül a pádon, s közben egyre gyak­rabban találkozik egy férfi­val, aki szintén odajár a gye­rekeivel, beszélgetni kezde­nek, s talán megdöbbenve ta­pasztalja, hogy ez az ismeret­len nem részeg, sőt: ember­számba veszi, felnőttként, ud­variasan társalog vele. Köze­ledik hozzá, felajánlja az együttélést... Anna élete kettéválik. — Délután egy kis kellemes be­szélgetés a parkban, este meg pofonok a részeg férjtől. Va­lóban, mindez megkönnyíti, sőt kényszeríti is a változta­tásra. Persze, ennek a módját rosszul választotta meg ... A megyei bíróság zsúfolt nagytermében Miskolcon az ügyész szavait kívülállóként hallgatja a vádlott. Bíró: — A vádat megértet­te? Vádlott: — Igen. Bíró: — Bűnösnek érzi ma­gát? Vádlott: — ... hát... Igen, de tulajdonképpen nem én va­gyok az igazi bűnös ... Bíró: — Hanem ki? Vádlott: — A feleségem, mert elhagyott. Bíró: — Ezért ölte meg a sa­ját gyermekeit? Vádlott: — Igen. Bosszút akartam állni a feleségemen... Hadd tudja meg, hogy nem lehet engem csak úgy otthagy­ni. A tragédia lassan kiteljese­dik. A vádlott alapos részje- tességgel sorolja fel, mit csi­nált július 11-én, mennyi pá­linkát, sört és bort iyott, dél­után elküldte a legidősebb fiát az anyjáért, mert gkkor már elhatározta, hogy végez az egész családdal. Bíró: — Hogyan akarta vég­rehajtani a gyilkosságokat? Vádlott: — Gondoltam, elő­ször megfojtom a feleségemet, azután a négy gyereket sorra ledobálom a háztetőről... Én is le akartam ugrani. Bíró: — Tehát délután fél hét volt. Mit tett? Vádlott: — Akkor már tud­tam, hogy nem jön át Anna, és Ferike is valahová elcsavar- gott. Nem bírtam tovább. Fel­öltöztettem a gyerekeket. És mondtam nekik, hogy felme­gyünk a tetőre egy kicsit né­zelődni ... Bíró: — Amikor felérkeztek a háztetőre, mit csinált? Vádlott: — Átkiabáltam a Bátor néninek, hogy küldje az ablakhoz Annát... Azután... Azután a gyerekeket sorba le­ültettem a háztető párkányá­ra ... Bíró: — Azután mi tör­tént? Vádlott: — Ahogy ültek, ab­ban a sorrendben felemeltem és a mélybe dobtam a gyere­keket. A szünet után a bíróság a tanúk kihallgatását Kohányi Ferencnével kezdi. A vörösre sírt szemű, fehér arcú, fekete ruhás fiatal nő szinte támo­lyogva lép a bírói emelvény elé. A bíróság felhívja a vádlott feleségének figyelmét, hogy nem köteles tanúvallomást tenni... Az asszony él a jogával. Amikor megfordul és a férjé­vel szembe találja magát, fel- sikolt: gyilkos ... gyilkos ... Majd meginog, két-három lé­pést még valahogy kierőszakol az erejéből. A falnak dől. El­ájul... A családtagok sorra odaáll- nak a tanúk helyére, de né­mán elvonulnak... Az igazságügyi elmeszak­értő: A vádlott megrögzött al­koholista. Életvitelére egye­bek között jellemző az is, hogy 17 éves kora óta dolgo­zik és azóta 25 bejegyzett munkahelye volt. A vádlott nem elmebeteg, nem gyenge­elméjű. Egyébként szűk látó­körű, önző, senki más nem ér­dekli, csak a saját érdekét tartja szem előtt, bosszúállás­ra hajlamos. Alapvetően anti­szociális személyiség, azon­ban á bűncselekmény elköve­tésekor tisztában volt tettének társadalmi veszélyességével... A vádlott az utolsó szó jogán: Tudom, hogy én követtem el a bűncselekményt, de nem én vagyait a felelős. Ha a felesé­gem nem hagy el, nem öltem volna meg egyiket sem ... A Miskolci megyei Bíróság ítélete: Kohányi Ferenc vád­lott bűnös, előre kitervelten és különös kegyetlenséggel elkö­vetett emberölés bűntettében, ezért a bíróság főbüntetésül halálra ítéli. Miután a Legfelsőbb Bíró­ság is helyben hagyta az íté­letet, ezt végrehajtották. Schmidt Attila Vége EGYÜTT AZ UTAKON AZ ŰTINFORM JELENTI Karády László: — A hét végén várhatóan enyhe marad az idő, síkosság, tél még nem várható. Ha útjuk során mellékvonalakra tér­nek, számolni keil a gyakori sárfelhordással, amelynek a veszélye közismert — hirtelen kormánymozdulatra, fékezésre a kocsi a sáros úton kormányozhatatlanná válik, kicsúszik. Tanácsos a sáros szakasz előtt jelentősen lassítani, a hirtelen kormánymozdulatokat kerülve kereszlülgurulni azon. A hegyi utakon változatlanul a sétáló turisták jelenlétével keli számolni. Egyébként a megyében az autópályák, a főutak jól Jár­hatók, jelentős forgalomkorlátozás sehol sincs. A 32-es főúton — ez a Szolnokot Hatvannal összekötő út —, Jászberény területén a Zagyva- híd lezárása miatt terelőútra kényszerülnek. Terelés vár a 442-es. fő­úton autózókra is Nagykőrös területén, igaz, itt csak a Kecskemét felé tartókat terelik cl. A Cegléd félé tartók a főúton haladhatnák, de ne feledjék, építési szakaszon haladnak. A fontos dunai kompok menetrend szerint közlekednek, szállíta­nak járműveket is. A CSERBENKAGYÁSBÓL Múlt héten ezen az oldalon egy cserbenhagyásos gázolás­ról számoltunk • be nagy riportban. Ennek apropóján kér­deztük meg dr. Kerekes Györgyit, a Pest megyei Bíróság bün­tető elnökhelyettesét, hogy mi a jogszolgáltatás álláspontja a cserbenhagyással kapcsolatban? — Kezdjük egy kis jogelmélettel! Egy balesetet a jog úgy bírál el, hogy az nem szándékos cselekmény, gondatlanságból következik be. Ha szeszes ital Is közrejátszik benne, azaz ittas vezetésről van szó, akkor ez már súlyosabb elbírálást von rhá-. ga után, ugyanis ez már szándékos. Bűncselekmény, ami hi-, vatalból üldözendő. Ha a balesetet okozó a helyszínről elme­nekül, elmulasztja a kötelező segítségnyújtást, akkor a legsú­lyosabb jogi elbírálásnak teszi ki magát. Tudniillik ez is szán­dékos cselekmény. Csak közbevetőleg jegyzem meg — mondta a bírónő —, hogy a segítségnyújtási kötelezettség nemcsak a balesetet oko­zó gépkocsivezetővel szemben áll fenn, hanem mindenkinek kötelessége a tőle elvárható mértékben segítséget nyújtani,,akf balesetet észlel. A gépjárművek utasainak, vétlen gépjármű- vezetőnek és gyalogosnak is. Gyakran elegendő a rendőrséget, vagy a mentőket értesíteni. — Mégis mivel védekeznek azok, akik ezt a legelemibb; emberileg elvárható segítséget is megtagadva továbbhajtaftakT — A leggyakoribb az őszinte beismerés: Megijedtem á következményektől. Ezek az elkövetők gyakran ittasak, lete­szik a kocsit és ráisznak, majd jelentkeznek. Arra számítanak, nem lehet kimutatni, hogy már a gázolás idején is ittasak voltak. Tévednek. Az esetek többségében az' orvosszakértői vizsgálat során bebizonyosodik a gázoláskori ittasság. Néin vettem észre, ez a második leggyakoribb magyarázat, de és sem fogadható el, akárcsak az, amikor idegállapotára hivat-1 kozik a gázoló. Az idegállapottal kapcsolatban érdemes elmon-' dani, gyakran előfordul, hogy a gázolás utáni idegességében a vezető újabb hibát követ el. Nem ritka, hogy a baleset hely-' színétől néhány száz méterre egy fának ütközve, vagy árokba borulva találja meg a rendőrség a gázoló gépkocsit, s benne S vezetőjét. - - , ■ , ■. . . .. -sfí^ Elmesélek egy esetet. Négyen utaztak egy autóban, mindannyivá ittasak, köztük a gépkocsivezető is. Előzés közben elütött egy kérékK párost. Első ötlete az volt, hogy elmenekül, de utasai unszolására a baj*, esettől 200 méterre megállt, s visszaküldte három utasát, nézzék meg a kerékpárost, aki nem sérült meg komolyabban, dühösen kiabált lük, majd egy másik arra jövő autós felvette és orvoshoz vitte. A bt*.« róság a három utast felmentette, de a gázoló gépkocsivezetőt megbüjxr tette. • Ebből az esetből is látható, hogy nem szabad mérlegelni, segíteni kell! Azt tanácsolhatom — mondta befejezésül dr. Kerekei Györgyi —, hogy vezessenek óvatosan, ám ha balesetet okoz-,' nak, akkor a helyszínen nyújtsanak segítséget, s várják meg. az intézkedő rendőrt. Csak javít helyzetén, s enyhíti a várható- büntetést, aki így jár el. EGY BALESET ANATÓMIÁJA A száraz tényeket már olvashatták a baleseti hírek között. Ez a napja ugyanúgy telt Z. A.-nak, mint a többi. Ám esté­másképpen folytatódott. Szigetszentmiklóson nyolc előtt tíz perccel személygépkocsijával elütötte a kijelölt és kivilágított gyalogátkelőhelyen ö. K. K.-t. A rendőri jelentés szerint a. gyalogos súlyos, nem életveszélyes sérülést szenvedett. A Z. Á. által vezetett kocsiban 8000,—Ft kár keletkezett. , A gépkocsivezetőtől vért vettek, s megállapították, hogy ittasan vezette jármüvét, mégpedig a megengedettnél nagyobb sebességgel. Jogosítványát a helyszínen bevonták. ® Fz a baleset sincs tanulság nélkül. Nem először Írjuk le, s y*. lószmüleg nem is utoljára, hogy az ital a gépkocsi kormányánál is rossz tanácsadó. Nem ok nélkül tiltják a szabályok az Ital hatása alatti vezetést. Aki ivott, még ha keveset is. másképpen Ítéli meg a közle. kedési sz.tuáclókat. s kevésbé alkalmas gyors és helyes döntésre, min* lózanul. Ez még akkor is így van, ha az. aki ivott tigv érzi, nem be­folyásolta a szesz. Egv kritikus szituációban a másodpercek tört részé­re is szükség van, S ha csak egy századmásodpercet nő a reakcióidői már tragikus eredménye lehet. NEM LÁTNI A FÁKTÓL... Sidó Ferenc érdi olvasónk panaszolja, hogy elhagyva a-t M7-est a 63. út bejáratánál, ahol stoptábla biztosít előnyt az ott _ közlekedőknek, szinte lehetetlen az elsőbbséget megadni. Aki ugyanis megáll ennél a táblánál — és mindenkinek meg kell állnia — az ott levő előjelző táblától nem láthatja az arra tartókat, azokat, akiknek előnyt kellene adnia. Azt kéri, hogy, helyezzék át az illetékesek az előjelző táblát egv kicsit fel­jebb, hogy alatta elláthassanak az előnyt adó gépkocsivezetője KALEIDOSZKÓP Tudja-e ön, hogy ml az a pick-up? Már halljuk is válaszát, persze, hogy tudom, a lemezjátszó . .. Am ezúttal nem erről van szó. Akkor nem esne szó erről ebben » rovatban. Ez a pick-up egy olyan, manapság egyre divatosabb autó­építést jelent, amit leginkább úgy írhatunk le, hogy vettek egy személy- gépkocsit. s levágták az első ajtaja mögötti részt, s ott hozzáragasztot­tak egy kis teherautót, amit viszont'a platója eleién vágtak le. Hogy egy, a hazai utakon is gyakori típust említsünk ebből a fajtából, ilyen kocsi az ARO kisteherautó, azaz pick-up. Egy távol-keleti példány a Subaru Pick-up. Négykerékhajtású, se­bességváltója felezővel szerelt, megjelenése tetszetős, szemből modem rzemélvgépkocsi képét mutatja. Nyolcvan lóerős a motorja, kilenc és fél méter legkisebb fordulás! körének átmérője és 530 kiló hasznos terhet tud szállítani. Másik mai típusunk a Caddy. Kíváncsi lennék, hányán tippelnék a tv népszerű. Fele sem igaz! műsorában, hogy a wolsburgj VW-gyás* terméke ez a pick-up. Szemből olvan, mint egv kicsit magasabb (15# mm-rcl) Golf. A különbséget oldalról lehet észlelni. Nemcsak nyitott raktérrel szállíthat 625 kiló terhet, hanem zárt platóval is (mint a Moszkvics-pick-up-ök), s többféle kemping-fclépftménnyel, amikben ágytól kezdve mosdóig minden van. Balesetmentes közlekedést kíván gyalogosoknak, autósok­nak és várja leveleiket (címünk: Pest megyei Hírlap, EGYÜTT AZ UTAKON Budapest, Postafiók 311., — irányí­tószám: 1446). Roóz Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom