Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

1982. DECEMBER 18., SZOMBAT Még lombikban a sajt l . pi A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben a modern táplálkozástudomány eredményeinek gyakorlati megvalósítá­sával foglalkoznak. Az enzimológiai osztályon szendvicssajtok vizsgálatával foglalkoznak (a képen). TOT-e!nökség Összehangolt ellenőrzés Ülést tartott a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá-. nak elnöksége. A testület első­ként a termelőszövetkezeti gazdálkodás idei tapasztala­tait és a jövő évi feladatait vitatta meg. Az elnökség a termelőszövetkezeti ellenőrzés helyzetét és további fejlesz­tésének lehetőségeit is átte­kintette. Megállapították, hogy a termelőszövetkezeti belső el­lenőrzés intézményrendszere kialakult, a termelékenység összehangoltabb, mint koráb­ban, a vitás elvi- és gyakorlati kérdések is rendeződtek. A belső ellenőrzés színvonala fej­lődött, kielégíti a szövetkeze­tek igényeit, és összhangban van a társadalmi- és gazdasá­gi élet követelményeivel. A szövetkezeti ellenőrzés rend­szerében és módszerében az elnökség szerint nincs szük­ség változtatásra. A továbbiak­ban viszont nagyobb figyelmet kell fordítani a szövetkezeti vezető testületek ellenőrzési tevékenységének erősítésére, és rendszeresebb gyakorlására. A szövetkezeti demokrácia haté­konyabb érvényesülését segíti, hogy az ellenőrző bizottságok munkájának* szakmai színvo­nala szintén javult. A további előrelépéshez segítséget nyúj ta- nak a tsz-szövetségek ellenőr zési irodái. Továbbra is feladat a belső ellenőrzés és a külső állami ellenőrzés ésszerűbb, eredményesebb összehangolása. A kisiparosok és az adómorál Idős korúak, nyugdíjasok Többen magukra hagyottén fi Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsán a közelmúlt­ban tárgyaltak a megye nyug­díjasainak helyzetéről. Nem­csak e korosztály életkörül­ményeiről, hanem arról is szó esett, hogy a szakszerve­zetek fontos feladata az idős korúak nyugdíjelőkészítése is. Szerződést kötöttek Ennek az előkészítő mun­kának azért is létjogosultsága van, mert nagyon gyakran a nyugdíjba menők sem jogaik­kal nincsenek tisztában, sem azzal, hogyan kezdjenek hoz­zá életük e döntő lépéséhez, ügyük elintézéséhez. A példák azonban azt bi­zonyítják, hogy a legtöbb me­gyei szakszervezeti bizottság sokat foglalkozik nyugdíja­saival. Ezt segítendő, 1979- ben a társadalombiztosítási igazgatóság — az SZMT köz­reműködésével — a megye nagyobb ipari üzemeinek ve­zetőivel szerződést kötött, hogy még inkább javítsák a nyugdíjelőkészités személyi és tárgyi feltételeit. A helyi tanácsok A feladat fontos, hiszen a megyében több mint 182 ezer idős ember él, a lakosság 18,7 százaléka. Közülük is a 32 ezer teljesen egyedül élő kö­rülményeiben igen nagy kü­lönbségek adódnak. Ugyanis megyénkben az idősek három­negyede — 137 ezer ember — kap rendszeresen nyugdíjat, járadékot. A nyugdíjasok megközelí­tően 60 százaléka havi 1500— 2500 forintot kap. A jövede­lem kiegészítésére a nyugdíj melletti munkavállalás ad le- lehetőséget. A másik — kedve­zőbb — jövedelemkiegészítő: a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok által kínált szerződéses háztáji munka. A megyében gondoskodnak a csökkent munkaképességű idős emberekről is, nekik a gödi és a kiskunlacházi szo­ciális foglalkoztató ad rend­szeres bedolgozói munkát. Az idős korúak közül a többség valamilyen hosszan tartó betegségben szenved. Alapvető egészségügyi ellátá­suk megoldott, de a gondozá­suk sok feladatot ad a helyi tanácsoknak. Ezért szükséges méginkább bevonni ebbe a munkába a szakszervezetie­ken kívül a lakóbizottságok, a népfront és a Vöröskereszt társadalmi aktivistáit. Napközi otthon Az idős korúak zömének van hozzátartozója, gyerme­ke. Az ápolásra és gondozás­ra szorulók ellátása elsősor­ban rájuk hárul, s a feladat­nak a családok többsége ele­get is tesz. Mégis növekszik a magára hagyatottak száma, azoké, akikről hozzátartozóik nem gondoskodnak és akiket anyagilag sem támogatnak Nem ritka, hogy a hozzátar­tozók nem tudják megoldani az idős szülők gondozását, ezért mind több koros embei a tanácsi szociális gondozás valamilyen formájára szorul. Megyénkben a 23 szociális otthon 1980 időst fogad, de tavaly 505-en vártak felvé­telre. Az öregek napközi ott­honi hálózata gyarapodott, s jelenleg 51 intézményben 1295-en kapnak ellátást. A házi szociális gondozás pedig 2 ezer embert érint, többsé­gükben 70. évükön felüli egyedülállókat. Esztendőről esztendőre nagyobb összeget fordítanak szociális segélye­zésre a helyi tanácsok. A rend­szeres segélyek havi átlaga 1970 óta majdnem ötszörösé­re emelkedett. Szocális étkez­tetésben 6—700 egyedül álló idős ember részesül. Váljon közüggyé A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa elnökségi ülé­sén (nem véletlenül) vala­mennyi alapszervezet fel­adatául szabták: a cél az, hogy az idős korúak segí­tése, a nyugdíjba menőkkel való törődés méginkább köz­üggyé váljon... Szalai Mária Akik nem szeretnek fizetni Egy értekezleten hallottam, hogy a lakosság adófegyel­mével az egész országban baj van. Ha a rétegek fizeté­si készségét vizsgáljuk, kiderül — folytatta a felszólaló —, hogy a kisiparosoknak van a legtöbb hátrálékuk. Kíváncsi lettem arra, hogy Pest megyében — ahol ti­zenkétezren önmaguk munkaadói — milyen az adófi­zetési morál? A téma érdekességét fokozza, hogy a vi­lágon csak Magyarországon él ez a gyakorlat, hogy az adóközösségi rendszer segítségével a kisiparosok ma­guknak állapítják meg a községi, a városi tanácsok szám­lájára befizetendő összeget. Amikor befejeztem a be­szélgetést Urbán Lászlóval, a KIOSZ és Szabó Józseffel, az adóiközösség Pest megyei tit­kárával, valamint dr. Sólymos Máriával, a Pest megyei Ta­nács pénzügyi osztályának la­kosságadóztatási csoportveze­tőjével, már tudtam, hogy ne­héz feladatra vállalkoztam. Általános érvényű minősítést ugyanis a kisiparosok adómo­ráljának meghatározására nem találtam. A különböző szer­vek és tucatnyi maszek véle­ményének ismerete alapján a közös nevezőt ez a megfogal­mazás jelenti: o kisiparosok többsége becsületes és eleget tesz fizetési kötelezettségének, de 10—15 százalékukkal na­gyon sok baj van. A pontos­ság kedvéért azonban a tömör megállapítást árnyalatokra kell bontani. Az egyik pólu­son találhatók azok, akik szük­ség esetén még a társadalmi munkában is élen járnak, ál­dozatkészek, a másikon azok, akiknek 1—2 vagy 3 milliós adóhátrálékuk van. Egyik em­ber az első felszólítás után indul a postára, a másiktól a végrehajtó sem lát pénzt, mert közben a gépkocsi, a külön­böző ingatlanok a rokonok ne­vére irattattak át. A KIOSZ Pest megyei vá­lasztmányának tavalyi jelen­tése így fogalmaz: A kisipar gazdasági behatá­rolásának alapja a jövedelem­szabályozás. Az általános jö- vedelemadó-rendeletet a foko­zottabb ösztönzés céljából 1977. január 1-től módosították. A szolgáltató kisiparosok újabb kedvezményeket kaptak. A változások ellenére az utóbbi időben a jövedelemszabályo­zás már nem segítette kellő­képpen a kisipar elé tűzött fel­adatok megoldását. Ezért 1981. január 1-től újra módosították az általános jövedelemadóról szóló kormányrendeletet. Ez több vonatkozásban javítja a kisiparosok működési feltéte­leit, növeli a termelési ked­vüket ... A rendelet alapján a KIOSZ Pest megyei adókö- zössége az alsó és felső jöve­delemhatárt (melyek után progresszív adót kell fizetni) 48 001 és 900 001 forint között határozta meg. Megyénkben 12 ezer maszek dolgozik, s csak ötnek a jövedelme haladja meg a felső határt, 7650 kis­iparos a 48 001—100 ezer forin­tig meghúzott négy sáv vala­melyikébe tartozik, s az évi adója 1750 és 12 ezer forint közé esik. Vagyis a kisebb jö­vedelműeknek az adója nem sok. Mégis, a becsületes több­ség mellett közülük kerülnek ki a hátralékosok is. A nagy­menők pontosan fizetnek, egy­részt, mert telik nekik, más­részt, mert reflektorfényben vannak. Egyre szaporodik a megfog- hatatlanok száma. Három le- lehetőséget használnak ki. Az egyik az, hogy az idén január 1-től alanyi joggá vált, hogy bárki, aki iparjogosítványt kér a tanácsnál (kizáró ok nincs), azt megkapja. A Budapesten levitézlett vállalkozók elmen­nek a megye távoli községei­be, s ott kiváltják az enge­délyt, azután felé sem men­nek a falunak, a fővárosban folytatják a munkát. Azért tesznek így (második lehető­ség), mert az érvényes jogsza­bályok szerint a jövedelmüket az úgynevezett véleményező bizottság állapítja meg. Ezek­ből 22 van a megyében. Néz­zünk egy példát! Egy fővárosi kisiparos jelentkezik Zebe- gényben a tanácsnál, iparjo­gosítványt kér és kap. OJt nem dolgozik, de a fővárosban társasházakat épít. A jövedel­mét az a kisiparosokból álló véleményező bizottság álla­pítja meg, amelynek tagjai Zebegényt és környékét fel­ügyelik. Nyilvánvaló, hogy ezeknek fogalmuk sincs a be­vételéről, lehet, hogy nem is találkoztak vele. Megnevez­nek egv átlagösszeget, amely­nek felhasználásával az adó­alap-megállapító bizottság ki­veti a fizetendő pénzt. Ha a turpisság kitudódik, követ­keznek a felszólítások, perek, később az ingatlanok átruhá­zása. Az állam nem tud a pén­zéhez jutni. A kör bezárult. Sajnos, nem egyedi esetekről van szó, hanem egyre erősö­dő tendenciáról. Az adócsalás­hoz a lakosság is segédkezet nyújt — mondják egyesek. De mit lehet tenni, ha a ka­pacitásokat messze meghalad­ják az igények? Íme, a har­madik kibúvó! Nézzünk ismét egy példát! Áll a ház, kellene a tető, ácsmester viszont égen- földön nem lelhető. Hosszú utánajárásra akad egy, aki vállalja a munkát, de kiköti, hogy számlát nem ad. Melyik építtető mondana nemet? A megyében a 67 milliós adóhátrálék 60 százalékát a kisiparosok elmaradása adja. &z illetékhivatal évente meg­közelítően nyolcszáz kisiparos­nál tart ellenőrzést. Három­negyed részüknél megállapít­ja az adóhiányt, ök azok, akik fizetnek, de kevesebbet, mint kellene. Az összeg hozzáadan­dó a hátrálékhoz. Tavaly 20 milliót tett ki, pedig minden­ki tudja, hogy a befizetett adók az utolsó vasig az illető taná­csok kasszáját gyarapítja. A helyben lakók tehát bölcső­de, óvoda, iskola, vagy ren­delő építéséhez járulnak hoz­zá. A hiányzó pénzek miatt a községek vezetőinek általában az a véleménye, hogy nincse­nek megadóztatva a kisiparo­sok. A válasz: sok az elvonás. Jelenlegi ismereteink sze­rint segítene, ha személyre szabott átalányt fizetnének. Úgy, ahogyan a taxisoknak, fuvarozóknak megadatott ez év elejétől. A szabályok féke­zőerejétől is megszabadulná­nak ezzel. Az sem volna hát­rány, ha az adóhatóságok és a KIOSZ, a nem fizető kisebb­séggel szemben határozottá b- ban felléphetne. A KIOSZ he­lyi csoportjai például hét fo­kozat után zárhatják ki tag­jaik sorából azt, aki nem fi­zet. Miért nem a harmadik fel­szólítás után? Vicsotka Mihály Német nemzetiségiek kongresszusa Készülődés a szövetségben A VI. kongresszusára készül a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége. Miként országos választmányuk pénte­ken tartott ülésén elmondták, a következő évben számba ve­szik: miként teljesítették ötö­dik kongresszusuk határozatait. — Töprengéseim alanyai A vigaszra szorulók — Szerkesztő úr, tessék engem meghallgatni! — Parancsoljon, foglaljon helyet, miben lehetek a segítségére? — Szerkesztő úr, nekem nem tud segíteni, csak elmondom, hogy lássa, ilyesmik is vannak. Elmondta. Messziről kezdte, há­zassága elejétől. A kezdeti szép évek­ről beszélt, a két egészséges kislány­ról, akiknek életet adott, akiket fel­nevelt, taníttatott. Szavait idézve:* mind a kettőnek kenyeret adott a ke­zébe. Lassan-lassan a jelenbe ért. Az utóbbi öt-tíz évhez, amelyben pokol­lá vált az élete. A párja tette azzá. Rendszeresen veri, többször kizárta a lakásból, csak hosszas dörömbölés- re, rimánkodásra engedte be. Amikor a végére ért, ismételten megkérdeztem, miben segíthetek. Felvetettem, beszélek lakhelye ta­nácselnökével, hátha tehet valamit. Ajánlatomat elhárította, miközben újabb részleteket mondott el keser­ves sorsáról. Mégis, miért tetszett idejönni, kérdeztem tanácstalanul, ha nem akarja, hogy segítsek?! Csak azért, szerkesztő úr, hogy elmond­jam, ilyesmik is vannak. Kezet nyúj­tott és elment. Néhány hét múlva egy másik idő­sebb hölgy keresett, természetesen nem személy szerint engem, hanem a szerkesztőség képviselőiét. Hason­lóan szomorú dolgokat közölt életé­ről, úgyszintén elhárítva a felaján­lott segítséget, mondván, az ő életén nem bír változtatni senki. A harmadik egy leszázalékolt férfi volt. Egész délután beszélgettünk. Elmondta, megrokkanásáig a szokott hétköznapokat élte. Dolgozott, fele­sége szintén, közös erővel felépítettek egy házat. Majd amikor úgy érezte, révbe ért, lehet valamicskét lazítani, jött a betegség, a leszázalékolás, kez­dődtek a veszekedések. Gyengülésé­vel párhuzamosan felesége egyre jobban elhidegült tőle, kiköltöztette a ház mind hátsóbb részébe. A be­szélgetés napján is azért volt malte- ros ruhában, mert a kamrát alakí­totta át, ott fog lakni... Megálla­podtunk, ismét eljön, meglátjuk, mi­ben segíthetünk. Nem jött. Az utóbbi hetekben többször vet­tem . részt olyan tanácskozásokon, amelyeknek tárgya az ember sorsfor­dulóinak szertartása volt. A születés, a házasság, a halál. Miközben beszél tek, egy fél mondatot ismételgettem: odáig el is kell érni. Mármint a ha­lálig. Ami gyakran nem is olyan könnyű. Születés, házasság, halál. A három sorsfordulóból csupán egynek va­gyunk cselekvő részese: a házasság- kötésé. A másik kettőnek. illetve( az azokhoz kötődő eseményeknek.' a névadónak, keresztelőnek, a végtisz­tességnek nem. Sajnos, egyáltalán nem ritka, hogy az ember életének egy-egy szakaszában, különösen az utolsó években, betegség vagy az előrehaladott kor miatt is másokra szorul, magamagát képtelen ellátni. Ilyenkor válik fontossá a környezet, a család, annak hiányában azok* akik segítségére sietnek a bajba ju­tottnak. Ámde fájhat a lélek is. Talán töb­ben vannak azok, akik fizikailag még jól bírják, csakhogy magukra ma­radtak, vagy ha nem, a körülöttük levők úgy bánnak velük, hogy az a magánynál is rosszabb, őnekik kell a részvét, a vigasz, a lelki gyámolí- tás. Vágynak valakire, aki meghall­gatja őket, Ilyesmire azonban másnak is szük­sége van. Úgyszólván mindenkinek. A harmonikus közösségben, házas­ságban, családban élőnek is akadnak pillanatai, férjnek, feleségnek, gye­reknek, nagyszülőnek egyaránt, ami­kor olyasvalakit keres, aki kívülálló. hogy akár öröméről, akár bánatáról beszélhesse^ neki. A vallásos embernek kínálkozik a lehetőség: lelkésze, papja, de hová forduljon az, aki nem hisz földöntúli­ban, s ilyeténképpen egyetlen egy­háznak sem tagja? A sorsfordulók­hoz kapcsolódó szertartások megren­dezésében mind több helyen, falun is, méltó versenytársa az egyháznak a rendezőiroda. De kihez forduljunk lelki vigaszért? Karácsony estéjén gondoljunk a magukra maradottakra, a bántal­mazottakra, a sorsukat nehezen viselőkre, a vigaszra várókra, de már holnap gondolkozzunk azon, mit tehetünk értük. Értük: ér­tünk. Mert mi sem vagyunk ki­vétel. Kör Pál Nemzetiségi politikánk tükré­ben elemzik a Magyarországon élő németek helyzetét, és meg­határozzák a szövetség felada­tait a következő öt évre. Fon­tos feladatuknak tekintik az anyanyelv ápolását, ezért szor­galmazzák az óvodai és az ál­talános iskolai kétnyelvű okta­tás bevezetését a németek lak­ta településeken. Támogatják az óvodai és iskolai német­nyelvű foglalkozásokat, a né­met olvasótáborokat. Kulturális rendezvényeik so­rán az NDK kultúrcentrumban január 13. és február 10. kö­zött kiállításokon, előadásokon, irodalmi esteken mutatják be a magyarországi németek nép­rajzát. zenéjét, táncát, irodal­mát. Népművészeti csoportjaik a választási gyűléseken szere­pelnek majd, de fellépnek nemzetiségi napokon is. Az ál­lamközi kulturális egyezmé­nyek szerint a német nemzeti­ségi ku!túrcsoportok és szak­emberek utaznak vendégsze­replésre. tapasztalatcserére, ta­nulmányútra az NDK-ba és fo­gadnak ottani csoportokat, szakembereket. A kongresszust október 29- én és 30-án tartiák Budapes­ten. Az ezen résztvevő több mint 300 küldöttet szeptember 1. és 30. között gyűléseken vá­lasztják meg. Az üléseken az országos vá­lasztmány Réger Antalt, a szö­vetség főtitkárát kérésére, ér­demeit elismerve felmentette tisztségéből helvette Hambuch Gézát, a szövetség alelnökét. a Neueste Nachrichten — Daily News című lap főszerkesztő- heivettesét választotta főtit­kárrá. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Réger Antal­nak a Munka Érdemrend arany fokozatát adománvozta csaknem egv évtizedes főtitká­ri munkásságának elismerése­ként.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom