Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
A MAGYAR NÉPGAZDASÁG JÖVŐ ÉVI TERVE (Folytatás az 1. oldalról.) A fejlesztések révén mind a bölcsődékben, mind az óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya növekszik. A diákotthonokban (kollégiumokban) elhelyezettek aránya — elsősorban a felsőfokú oktatásban — javul. Befejeződött a debreceni Csokonai Színház rekonstrukciója és a Madách Kamaraszínház építése. Beruházásokra a tervezettnél valamivel többet fordítanak, mennyiségük így is számottevően csökken. Az állami beruházások körében a telejsítés a tervezétthez közel áll, az előző évinél kisebb. A nagyberuházások közül jelentős az elmaradás a paksi atomerőmű építésében. Az első félévben befejeződött a szekszárdi húskombinát, a budapesti szemétégetőmű, a Budapest Sportcsarnok építése és a csepeli Csőgyár rekonstrukciója. Az év végéig várhatóan befejezik a Bitó II. és a Halimba III. bauxitbányák beruházásait. A vállalati beruházásokra a tervezettnél nagyobb, az előző évihez hasonló ráfordítás várható. Az évközi intézkedések a vállalati beruházásokat az év második felében lefékezték, a túlteljesítést azonban már nem tudták teljesen megakadályozni. A vállalatok eszközeik zömét a folyamatban lévő fejlesztésekre fordították. A külkereskedelmi forgalomban a behozatal — a tervezett kismértékű növekedés helyett — számottevően csökken, a kivitel a számítottnál kevésbé emelkedik. A transzferábilis rubelben elszámolt áruforgalomban a behozatal mennyiségileg eléri vagy valamelyest felülmúlja az előző évit, megfelel a tervezettnek, a kivitel némileg elmarad attól. A cserearányok a vártnak megfelelően romlanak, az áruforgalmi mérleg hiánya nagyobb lesz. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban a kivitel a tervezettnél lassabban nő, a behozatal a tervezett növekedéssel szemben számottevően csökken. Így a számított kismértékű passzívum helyett jelentős aktívum keletkezik. A JÖVŐ ÉVI TERV FŐ CÉLJAI ÉS ELŐIRÁNYZATAI A gazdasági munka fő célja 1983-ban a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása. A termelés és a belföldi felhasználás színvonalát és szerkezetét ennek a célnak kell alárendelni. A termelés növekvő mértékben járuljon hozzá a külkereskedelmi mérleg javulásához. Ezért erőteljesen javítani kell a termelés exportképességét, növelni — főként a ráfordítások mérséklésével — hatékonyságát. A termelés növekedése — elsősorban a műszaki színvonal emelése, a termékszerkezetnek a kereslethez való rugalmasabb hozzáigazítása, a rendelkezésre álló kapacitások kihasználásának fokozása révén — főleg a gazdaságos kivitel bővülését és a behozatal ésszerű helyettesítését szolgálja. Fontos követelmény, hogy az energia- és anyagtakarékosság, a másodlagos nyersanyagok hasznosítása hatékony akciókkal fokozódjon, a fajlagos anyag- és energiaráfordítások gyorsabban csökkenjenek, mint a korábbi években, a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban növekedjék, j A készletgazdálkodás javításával el kell érni, hogy a készletnövekedés minimális mértékű legyen, a készlet összetétele és elhelyezése javuljon. A külgazdasági egyensúly 'javítását a belföldi végső fel- használás további mérséklése is segíti. A LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATOK 1982:100 Nemzeti jövedelem 100,5—101,0 Belföldi felhasználás 96,0— 97,0 Ipari termelés 101,0—102,0 Országos építési és szerelési teljesítmény 97,0— 98,0 Mezőgazdasági termékek termelése 101,0—102,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 98,0— 98,5 Lakossági fogyasztás 99,0— 99,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 170—172 milliárd forint fordítható. A TERMELŐÁGAZATOK FEJLŐDÉSE Az ipari termelés növekedésének feltételei az ez évihez hasonlók lesznek. Az ipari termékek fogyasztása kismértékben, beruházási célú felhasználása jelentősen csökken. Ez lehetővé teszi, hogy a kivitel a termelést meghaladóan növekedjék, a termelés nagyobb hányada szolgálja a külkereskedelmi egyenleg javulását. Ez — a nehéz külpiaci feltételek között — megkívánja, hogy a gazdálkodás minőségi jellemzői javuljanak. A terv számításba veszi, hogy a vállalatok — az eddig ki nem használt kapacitások hasznosításával is — növelik a versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termelést, fokozzák az importot gazdaságosan helyettesítő, ezen belül a háttéripari termékek előállítását; az anyagfelhasználási és technológiakorszerűsítési, valamint az energiagazdálkodási programban foglalt feladatok megvalósításával is csökkentik a termelés fajlagos anyag- és energiaigényét; visszaszorul a gazdaságtalan termelés, és gyorsabban javul az alacsony hatékonyságú vállalatok tevékenységének gazdaságossága; fejlődik a vállalatok közötti együttműködés és a vállalatok belső irányítási rendszere. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken, a termelés növelését a termelékenység javításával kell megalapozni. A teljes energiafelhasználás nem, vagy csak kismértékben emelkedhet. _ A szükségletek növekvő hányadát hazai forrásokból kell fedezni, a szén- hidrogének részesedése az 1982. évihez hasonló lehet. A terv szerint a széntermelés 26 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés 6,8 milliárd köbméter, a kőolaj-feldolgozás 8,5 millió tonna lesz. A villamosener- gia-iparban maximálisan ki kell használni a széntüzelésű erőművek kapacitását, üzembe kell állítani a paksi atomerőmű I. számú egységét. A külpiaci helyzethez igazodva az alumíniumkohászat termelése várhatóan növelhető, a vaskohászaté valószínűleg csökken. Ez utóbbin belül a magasabb feldolgozottságú termékek termelése növekedhet. A gépipari termelés — akivitelre alapozva — az ipari átlagnál gyorsabban növekedhet. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban legdinamikusabban a vegyipari és az élelmiszeripari gépek, a mikrohullámú berendezések, a távbeszélőközpontok, a félvezető eszközök, a számítástechnikai berendezések kivitele bővülhet. A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel növekedését főleg a fényforrások, a vákuumtechnikai gépek, a közúti járművek, az orvosi műszerek, a tartós fogyasztási cikkek, a kikötői és az energetikai berendezések, valamint a komplett ipari technológiák és komplex rendszerek exportjának fokozása szolgálja. A híradástechnikai és a műszeriparban, valamint a szerszámgépiparban a korszerű gyártmányokkal bővíthető a kivitel. Ehhez a gépiparban ki kell terjeszteni a külföldi vállalatokkal való együttműködést, jobban kell megszervezni a piacfeltáró munkát és a szervizszolgáltatást. A vegyipari termékek termelése is az ipari átlagot meghaladóan növekedhet. A petrolkémiai központi fejlesztési program keretében a vegyipari alapanyagok feldolgozásával nagyobb értékű termékeket kell előállítani. A gyógyszer- ipar termelése, ezen belül a növényvédőszer-gyártás dinamikusan nő. A gyógyszer-,, növényvédőszer- és intermediergyártás központi fejlesztési programjának megvalósítása keretében jövőre eredeti, új termékek gyártásának és értékesítésének a megkezdése várható, és további korszerű termékeket dolgoznak ki. A belföldi kereslet várható mérséklődése- mellett a köny- nyűiparban — ha a választék és a minőség javul — mód lesz a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel dinamikus növelésére, valamint a hazai kereslet kielégítésében nagyobb szerep vállalására. A mezőgazdasági termeléssel és az értékesítés lehetőségeivel összhangban az élelmi- szeripari termelés növekszik. Az exportcélokat figyelembe véve az átlagosnál jobban nő a termelés a húsipari, a növényolajipari és a szeszipari vállalatoknál. Az építési kereslet tovább mérséklődik és szerkezetileg átalakul. Az igényekhez igazodóan az építőipar termelése összességében csökken. A beruházási jellegű építés kisebb lesz az 1982. évinél, a fenntartási és felújítási építés és a lakosság részére végzett lakásépítés nő. A külföldön végzett építés — jó előkészítő és szervező munkával, s versenyképes árakkal — erőteljesen növekedhet. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma tovább mérséklődik, az egy dolgozóra jutó termelés emelkedik. A gazdasági szabályozók módosítása és az elhatározott szervezeti változások lehetőséget adnak arra, hogy a kapacitások kihasználása javuljon, átképzéssel, a munkaerő megfelelő átirányításával csökkenjen a munkaerőhiány. Az 1983. évi lakásépítés az ez évihez hasonló lesz, az építőiparban 75—77 ezér lakás építésére kell felkészülnie. Az állami építőiparnak nagyüzemi módszerekkel 35—36 ezer lakást kell felépítenie. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél lassabban emelkedik. A mezőgazda- sági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége továbbra is erőteljesen nő. A terv a gabonafélék vetés- területének kisebb emelkedésével számol. Az idei terméseredményeket is figyelembe véve a gabonakivitel nagyobb lehet az 1982. évinél. Az olajos növények termelésének növelése elsősorban az export bővítését szolgálja. A kedvezőtlen külpiaci árak miatt a cukorrépa vetésterülete csökken, de a hazai igények kielégíthetők. A szántóföldi zöldségtermelés a feldolgozóipar igényeihez igazodó összetételben növelhető. Az ideinél valamivel kisebb gyümölcstermés várható. A növénytermelés megalapozását segíti a műtrágya-felhasználás, és az, hogy a meliorációs beruházások növekednek. Az ez évihez közelálló szarvasmarha- és tehénállományon belül jelentősen nő a húshasznú tehenek száma. A tejtermelés a hozamok javításával növelhető. A nagy sertés- és kocaállomány lehetővé teszi, hogy a vágósertés-termelés emelkedjen. Jövőre is jó lesz a takarmányellátás. A termelés hatékonyságának javítása, az erőforrások jobb kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság a mező- gazdaságban is alapvető feladat. Többek között ki kell terjeszteni a szemes termények nedves tárolását, a melléktermékek sokirányú hasznosítását. Mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékekből a belföldi kereslet megfelelő színvonalú kielégítése mellett a kivitel tovább bővül; e termékek külkereskedelmi forgalmának az ez évinél jobb egyenlege érhető el. Az áruszállítási igények várhatóan nem növekednek. A vasúti és a közúti járműkapacitás némileg mérséklődik, ezért fokozódik a korszerű szállítási módoknak, a szállítások ésszerűsítésének jelentősége. A személyszállításban a távolsági forgalom várhatóan tovább csökken, a helyi közlekedés forgalma a fővárosban az ez évihez hasonló lesz, a vidéki városokban jelentősen nő. A személyi tulajdonú gépkocsik használata a gépkocsiállomány bővüléséhez képest kevésbé emelkedik. A terv számol azzal, hogy a fajlagos energiafelhasználás a közlekedésben is csökkfen. Az év folyamán befejeződik a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének első üteme. Lassúbb ütemben épül tovább az Ml-es, az M3-as és az M5-ös autópálya. A villamosított vasútvonalak hossza tovább nő. Űjabb telefonközpontok építésével és a meglévők bővítésével mintegy 15 ezerrel növekszik a telefonnal ellátott lakások száma. A fogyasztói árszínvonal kb. 7,5 szazdieKKai lesz magasam» az ez évinél. Enneit nagyobb része az iáén be vezetett, illetve meghirdetett központi érés egyeo — az árszínvonalat érintő — intezkedeseitool, kisebb része a jovo évi árváltozásokból adouik. A terv nem tartalmaz az alapvető fogyasztási javakat és szoigaitatasokat érintő jelentősebb, a már köz- zétetteken túlmenő központi árintézkedéseket. A terv előirányozza, hogy a lakosság életkörülményei, infrastrukturális ellátottsága tovább javuljanak. Számit arra, hogy ebben — a tanácsok szervező munkájának eredményeként is — fokozódik a lakosság részvétele. Az infrastruktúra fejlesztése során elsőbbséget kapnak a társadalmi programokban kiemelt területek, így a lakásépítés és kapcsolódó létesítményei, valamint az egészségügyi ellátás és az alapfokú oktatás. A terv szerint összesen 75—77 ezer, ezen belül 17 ezer állami és 58—60 ezer személyi tulajdonú lakás épül. Növekszik a szervezett formában, többszintes lakóházakban épülő lakások száma, javulnak a személyi tulajdonú lakások építésének feltételei elsősorban a telek- és közműellátás. Az elosztható tanácsi bérlakások száma a lakásgazdálkodás javításával, a szervezett lakáscserékkel is bővül A terv 19— 20 ezer tanácsi lakás felújítására és 13—14 ezer lakás korszerűsítésére biztosít fedezetet Folytatódik a gyógyintézeti hálózat korszerűsítése, a beteg- ellátás feltételeinek javítása. Az év folyamán az egri és a veszprémi kórházak fejlesztésén kívül befejeződik a Jahn Ferenc (dél-pesti) kórház bővítése. A bölcsődei ellátás fejlesztésével a bölcsődéskorúalc 18—19 százaléka helyezhető eL Az óvodai ellátottság aránya az ez év végi 86 százalékról a jövő év végére közel 90 százalékra nő, miközben a zsúfoltság mérséklődik. Az általános iskolákban a nagyszámú új osztályterem ellenére az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma várhatóan még némileg növekedik. Napközis ellátásban több általános iskolai tanuló részesíthető. Nő a középiskolai tantermek és a szakmunkásképző osztálytermek száma is. A művelődési és a kulturális létesítmények közül folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Budavári Palota, a Magyar Állami Operaház, a szegedi Nemzeti Színház és a pécsi Nemzeti Színház rekonstrukciója. BERUHÁZÁSOK A szocialista szektor beruházására az ez évinél kevesebb fordítható, a beruházások volumene mintegy 10 százalékkal csökken. Az állami és a vállalati beruházások csökkenése níajdnem azonos mértékű. Elsősorban a kezdődő beruházások száma mérséklődik, de néhány megkezdett beruházáson is lassul a kivitelezés üteme. Üj nagyberuházás 1983-ban nem kezdődik. A folyamatban levő 17 nagyberuházás közül az év során befejeződik a Dunai Vasmű kon verteres acélműve, a szovjet—magyar föld- gázvezeték III. szakasza, a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének I. üteme, valamint a Székesfehérvári Könnyűfémmű — ez évről áthúzódó — fejlesztése. A későbbi években befejeződő nagyberuházások általában a műszaki lehetőségeknek megfelelő ütemben folytathatók. A többi állami beruházás előirányzata differenciáltan mérséklődik. Az ez évinél nagyobb a szénhidrogénipari célok, az országos távbeszélő-hálózat, valamint a kiemelt társadalompolitikai célok (kórházak és klinikák fejlesztése, lakásépítés kapcsolódó létesítményei, oktatási, egészségügyi alapellátás) előirányzata. Nagyobb arányú építéssel járó új beruházások más területeken csak kivételes esetben kezdhetők. A vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak mérséklése érdekében a szabályozó- rendszer egyes elemeit módosító intézkedések történtek. Az állami támogatás kisebb az ez évinél. A vállalatoknak nyújtott támogatás és hitel növekvő hányada szolgálja az exportárualapokat növelő, Az energiafelhasználást ésszerűsítő, a hulladékokat és á másodlagos nyersanyagokat hasznosító, az anyaggazdálkodást javító fejlesztéseket. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK FOGLALKOZTATOTTSÁG, A LAKOSSÁG JÖVEDELME, FOGYASZTÁSA, ÉLETKÖRÜLMÉNYEI A munkaképes lakosság és az aktív dolgozók száma kismértékben tovább csökken. Intézkedések segítik, hogy a munkaerő az alacsony hatékonyságú vagy a termelésüket nem növelő vállalatoktól olyan tevékenységekhez áramoljék, ahol a gazdaságos foglalkoztatás biztosítható. A foglalkoztatottak száma az iparban várhatóan kisebb, az építőiparban nagyobb mértékben csökken. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább nő. A szolgáltatások színvonalának javítása az egészségügyi-szociális és a kulturális ágazatokban a létszám növelését indokolja. A középfokú végzettségű nem szakképzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségei az adminisztratív jellegű munkakörökben várhatóan tovább mérséklődnek, ezért egy részük fizikai munkakörben helyezkedett el. A külkereskedelmi egyenleg javítása érdekében szükségessé válik a lakosság fogyasztásának 0,51—1 százalékos mérséklése. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1,5—2 százalékkal csökken. Ezen belül a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások reálértéke 1,5—2 százalékkal százalékkal emelkedik. Az 1980. évi színvonalhoz képest a lakosság fogyasztása 2—3 százalékkal, a reáljövedelem pedig 1—2 százalékkal nagyobb lesz. A jövő év január elsejével új keresetszabályozási rendszer lép életbe. Ez a munkások, az alkalmazottak és a termelőszövetkezetekben dolgozók átlagkeresetének egyaránt 3,5—3,8 százalékos emelkedését teszi lehetővé. A költségvetési intézményeknél a bérnövekedés 3,5 százalék lehet. A havi 7000 Ft feletti keresetek nyugdíjjáruléka emelkedik. A pénzbeli juttatásokra a terv az ez évinél több mint 9 százalékkal nagyobb összeget irányoz elő. A gyermekes családok fokozottabb támogatása érdekében 1983. július 1-től emelkedik a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótléka, az intézkedés körülbelül 1,4 millió gyermeket érint. Az egygyermekesek jelenlegi 130 forintos jövedelempótléka a gyermek 6 éves koráig megemelt összeggel családi pótlékká alakul át, az intézkedés körülbelül 140 ezer gyermekre terjed ki. Szeptember 1-től a régebben megállapított, legalacsonyabb nyugdíjak emelkednek. Az egyedülálló időskorúak fokozottabb támogatása érdekében bővül a tanácsok szociális segélyezési kerete. A mérsékelt belföldi kereslet hatására a kiskereskedelmi forgalom nagysága várhatóan csökken. A terv fontos célja a kiegyensúlyozott áruellátás megőrzése, az alapvető fontosságú termékekből á jó árukínálat fenntartása. Az 1983. évi népgazdasági terv elsődleges célja az, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítése révén javuljon a külgazdasági egyensúlyi helyzet. A terv ezt elsősorban a kivitelnek az ez évinél számottevően nagyobb, mintegy 7 százalékos növekedésére alapozza. A behozatal növelésére összességében nincs lehetőség. Ez mind a termeléssel, mind a felhasználással szemben fokozza a hatékonysági követelményeket A terv számol azzal, hogy a termelés szerkezetének átalakításával, a ráfordítások csökkentésével és jobb ármunkával a kivitel gazdaságosabbá, a termékek versenyképesebbé válnak, a behozatalban pedig nagyfokú takarékosság érvényesül. Ezzel elérhető, hogy a transzferábilis rubelben elszámolt áruforgalom behozatali többlete csökkenjen, a konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlete pedig számottevően növekedjen. A VÉGREHAJTÁST SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az 1983. évi népgazdasági terv megalapozása érdekében a gazdasági szabályozórendszer egyes elemei, illetve mértékei — az alapelvek és fő irányok megtartása mellett — módosulnak. A már életbe lépett és az 1983. elejétől érvényesülő változtatások a külgazdasági egyensúly javítását, a hatékonysági követelmények növelését. a népgazdasági, a vállalati és a személyi jövedelmek közötti tervszerű összhang megteremtését, a felhalmozási vásárlóerő mérséklését szolgálják. A bér- és keresetszabályozási rendszerben a gazdálkodó szervezetek bérfejlesztési lehetősége szorosabban kapcsolódik tevékenységük hatékonyságához." Emelkedik a vállalatokat terhelő bérjárulék, a saját fejlesztési források egy részét elvonják, módosulnak egyes árképzési szabályok. Az alacsony hatékonyságú vállalatok működésének lényeges javítását kiváltó kényszer erősítése érdekében fokozatosan szigorodó pénzügyi feltételeket teremtenek. Folytatódik a vállalatirányítás és a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése. Az intézkedések szelektívek, az egyensúlyi célok elérés- séhez jelentősen hozzájáruló vállalatokat viszonylag kedvezőbb helyzetbe hozzák. A kormány az 1983. évi gazdaságpolitikai célok és gazdasági feladatok megvalósítása érdekében a gazdasági szabályozás és az érvényben levő intézkedések kiegészítéséül meghatározta az állami gazdaságirányító szerveknek a kivitel növelésével, a behozatal helyettesítésével, az energia- és az anyaggazdálkodás javításával kapcsolatos teendőit és feladatait is. A Minisztertanács felkéri a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit és dolgozóit. hogy az 1983. évi nép- gazdasági terv fő céljaival és döntéseivel összhangban tevékenykedjenek, hozzájárulva ezzel annak sikeres megvalósításához.
