Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-16 / 295. szám

A gyermekek örömére Ut!ci&naptd7 A gyermekkönyvtárban is­in de. 9 órakor karácsonyi ajándékozás lesz. Ehhez min­den anyagot biztosítanak , 18-án 10 órakor „Zsigerelő" címmel tréfás vetélkedőt ren­deznek szakkörös pajtásoknak az ifiklub vezetésével. 19-én, vasárnap gyalogtúrát szerveznek a Lajos-forráshoz. vezeti: Ferenc Tibor. Jelent­kezni lehet az úttörőházban december 15-ig. Hagyományainkhoz híven december 22-én délután fél ötkor „Ég a gyertya, ég...” címmel az úttörőházba járó pajtásoknak fenyőfaünnepély lesz. Műsort ad az irodalom- barát-, könyvbarát-, báb- és a népitáncszakkör, jutalom­könyveket kapnak a kiváló szakköri munkát végző pajtá­sok. 23-tól a téli szünidő minden napján várjuk a pajtásokat sok-sok társasjátékkal, tv-já- tékkal. A szünidő első napján asztalitenisz- és sakkverseny­re kerül sor, de. 10 órakor. Ne­vezés a helyszínen. 27- én du. 2 órakor a kisgyer­mekek nagy örömére külön előadásban vetítésre kerül a „Hófehérke és a hét törpe” című rajzfilm. Belépés a ki­adott jegyekkel. 28- án szánkóidra lesz Dobo­gókőre a szakkör tagjainak. Indulás hét órakor különbusz- szal. 29- én uszodalátogatás lesz Budapestre. Jelentkezni lehet dec. 20-ig. 30- án szilveszteri előzetes rongyosbál szakkörös pajtások részére, rendezi az ifiklub. A szünidő utolsó napján, ja­nuár 2-án de. 10 órakor kez­dődik a Fővárosi Nagycirkusz új műsora, melyre különbusz- szal utaznak a szakkörök tag­jai. A programokkal kapcsolat­ban felvilágosítást adnak az úttörőházban, Lenin u. 58, vagy telefonon: 10-758-as számon. Iványi Károlyné Penc Vér adónap A Magyar Vöröskereszt Váci Járási Vezetősége december 16-án Rádon és Pencen vér­adónapot tart. A donorokat a váci Szőnyi János Kórház vértranszfúziós állomásának dolgozói várják. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1982. DECEMBER 16., CSÜTÖRTÖK A gondoskodás családi kötelesség A társadalom figyelme, törődése Nemcsak a naptári esztendő, hanem egy korcsoport­nak, az idős embereknek nemzetközi éve is a vége felé közeledik. A róluk való gondoskodás nem szűnik meg, sőt, még inkább a figyelem középpontjába kerül sorsuk, életük. Ezt bizonyítja az MSZMP váci Városi Bizottság­nak határozata is, mely a tegnap megtartott ülésen szü­letett. Az ülésen részt vett és felszólalt Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Összefogással Az első alkalommal készült átfogó elemzést előzetesen a végrehajtó bizottság tárgyalta meg, s a rétegpolitikai felada­tok, a nők, az ifjúság helyze­tének korábbi megtárgyalása után készült el az a referátum és javaslat, melyet Pálmai László titkár terjesztett elő a tanácskozáson. Vácott a népességnek körül­belül az egyötöde időskorú, s számuk éppúgy, mint az or­szágban és a világban, emel­kedő tendenciát mutat. Noha a velük való törődés elsősor­ban a család feladata, azt is látni kell, hogy annak funk­ciója a korábbi évtizedekhez viszonyítva részben megvál­tozott. így az időskorúak hely­zete jelentős társadalmi prob­lémává alakult. Gyakori jelen­ség, hogy a nők munkába ál­lása, a fiatalok elköltözése kö­vetkeztében, az idősek maguk­ra maradnak. Vannak teljesen egyedül élők, akik előbb vagy utóbb gondozásra szorulnak, s ez a feladat a társadalomra hárul. Várható, hogy ez a gond tovább növekszik, s a szociális gondoskodás a jelenleginél szélesebb körű társadalmi ösz- szefogást igényel majd. Hatvanéves a Szovjetunió Fóti rendezvénysorozat Hétfőn délután a fóti Vörös­marty Művelődési Házban meg­nyitották a Szovjetunió életét bemutató kiállítást. Az MSZMP és a KISZ váci járási és nagy­községi bizottságai, az MSZBT járási tagcsoportjai rendezésé­ben tartott ünnepségek sorá­ban kedden a nagyközség párt- és KISZ-alapszervezetei, vala­mint az úttörőcsapatok tartot­tak megemlékezést a Szovjet­unió megalakulásának 60. év­fordulójáról. Ezen a napon ke­rült sor egy szovjet katonák­kal rendezett baráti találkozó­ra is, akik ellátogattak a pa­pírfeldolgozó üzembe, talál­koztak a község lakosságával. Szerdán ott voltak az általá­nos iskolai orosz szakkörök ta­lálkozóján, ahol a szakkörök orosz nyelvű bemutatkozása és a filmvetítés után közös dal­tanulásra került sor. Ma délután 16 órakor kez­dődik az a nagygyűlés, melyen Bata Pál, az MSZMP nagyköz­ségi bizottságának titkára mond köszöntőt és György Sándor, az MSZBT országos titkára méltatja az évfordu­lót. Ezután az ünnepség tisz­teletére meghirdetett plakát­pályázat eredményeinek is­mertetésére kerül sor, majd zenés irodalmi műsor követ­kezik. Könnyű, szép és dallamos Csütörtök estenként dallamos eszperantó beszéd hallatszik a Madách Imre Művelődési Központ 4-cs számú terméből. A Dunakanyar Eszperantó Klub tagjai már a jövő évi, Budapes­ten sorra kerülő világkongresszusról beszélnek, s többen ren­dezői feladatot is vállalnak. Népszerűek a nemzetközi nyelven írt képes folyóiratok. Papp László (elvétele A rendelkezésre álló adatok szerint 1 ezer 535-en élnek kü­lön háztartásban, azaz lakás­ban, s ez a szám az idősek egy- harmadát jelenti. Közülük 7 százalék részesül házi szociális gondozásban, s ennél maga­sabb lesz az arány akkor, az ifjúsági, a társadalmi és a Vöröskereszt-szervezetek akti­vistáinak látogatását is ide számítjuk. A tapasztalatok sze­rint egyre több az olyan idős ember, aki nem a teljes anya­gi ellátottság hiánya miatt ke­rült nehéz helyzetbe, hanem az egyedüllétet tudja nehezen elviselni, s életkorának előre­haladásával egyenes arány­ban nőnek a gondjai. Egy ko­rábbi felmérés szerint a meg­kérdezettek 14 százaléka nem tartotta kielégítőnek a családi gondoskodást. A főbb jellemzők A korosztály helyzete egyéb­ként meglehetősen változó ké­pet mutat, s életmódja az anyagi helyzetétől függően kü­lönböző. A városi tanács egész­ségügyi osztálya eddig még nem kényszerült elutasítani a rendszeres és a rendkívüli se­gélyt kérőket, a meglévő kere­tek elegendőnek bizonyultak. Jelenleg 25-en részesülnek rendszeres szociális segélyben, a rendkívüli szociális segély­ben részesültek száma az 1979. évi 338 személyről 285-re csök­kent, a kifizetett összegek át­laga viszont 722 forintról 1 ezer 698 forintra emelkedett. Jelentős azonban azoknak a száma, akiknek a nyugdíja még mindig nem éri el a 2 ezer forintot, valamint azoké, akik özvegyként a teljes nyug­díjnak csak a felét élvezhetik, munkavállalásukat pedig elő­rehaladott koruk, megromlott egészségi állapotuk akadályoz­za. Ide az időskorúak felét szá­mítják. Közülük kerül ki a legtöbb, úgynevezett „veszé­lyeztetett helyzetű”, akiket előbb-utóbb szociális gondo­zásban kell részesíteni, s mint a referátum erre felhívja a fi­gyelmet, indokolt ennek a ré­tegnek a pontosabb ismerete, e célból felmérések végzése. A vállalatok elsősorban sa­ját nyugdíjasaiknak kínálnak munkát, s a nyugdíjasok fog­lalkoztatása ma még nem elég tervszerű, s úgy látszik, e mel­lett más jövedelemkiegészítési formákat is fel kellene tárni. Ilyen lehetne például a minő­ségi lakáscserék elősegítése, s mint lehetőség merül fel a nyugdíjas-, s a garzonház épí­tésének gondolata is. A szociális helyzet Foglalkozott az előterjesztés az intézményes szociális gon­doskodás helyzetével is. Meg­állapították, hogy az I-es szá­mú szociális otthonban 81 la­kót tudnak elhelyezni, az öre­gek napközi otthona 60 láto­gatót fogadhat, a házi szociá­lis gondoskodást évente 50-en, 60-an veszik igénybe. Ez utób­bi a legnépszerűbb forma, ahol a napi étkeztetést az igények szerint biztosítják. Az igen idősek és a mozgásképtelenek azonban ide sem tudnak el­jutni, s számukra meg kell ta­lálni a segítés módját. Beszé­des adat, hogy 1981-ben átla­gosan havi 1 ezer 198 forin­tot fordítottak egy gondozott­ra. A házi szociális gondozásra szorulókat kiterjedt jelzőszol­gálat deríti fel, melynek ön­kéntes tagjai az orvosok, pos­tások, vöröskeresztes aktívák, házmesterek, s e gondozási formában humánus cseleke­deteikkel veszik részüket sok szocialista brigád tagjai. A ta­nács egészségügyi osztálya évente 115 ezer forintot fizet ki gondozónői tiszteletdíjakra. Az idei évben 38 gondozottat 30 tiszteletdíjas gondozónő lá­tott el. A jelentésben részletesen esett szó a szociális étkeztetés­ről, a szociális otthoni ellátás kérdéseiről, s megállapítást nyert az is, hogy az idősek arányának növekedése szük­ségessé teszi a még szélesebb körű társadalmi összefogást. Az időskorúakkal való tár­sadalmi törődés nem pusztán szociális kérdés. Ez tűnt ki a referátum további megállapí­tásaiból is, miszerint a mun­kahely és a lakóhely társadal­mának, a tömegszervezeteknek is megvannak a maguk tenni­valói. Részben a nyugdíjazás előkészítése, másrészt a nyug­díjazás utáni kapcsolatok tar­talmát illetően is. A törődés számos jó példá­ját tudják felmutatni egyes munkahelyek, de még mindig akadnak olyan vállalatok, in­tézmények, ahol több is elkel­ne a figyelemből, megbecsü­lésből. 1975 óta 3 ezer 500-an men­tek, 1983-tól 1990-ig előrelát­hatólag 3 ezer 700-an mennek nyugdíjba a város üzemeiből. Ezek a számok a feladat je­lentőségét bizonyítják. A pártbizottság részletes ha­tározatot hozott az idős korú emberekről való gondoskodás, a rendszeres figyelem és törő­dés érdekében. Konkrét határ­időkben szabták meg a mun­kahelyeken, intézményekben dolgozó kommunisták felada­tait. Kovács T. István Együtt a felelős gárda A napokban Magyarkúton gyülekeztek a KISZ városi szer­vezeteinek sportfelelősei, s értékelték az elmúlt év eredmé­nyeit. Majd megbeszlték a jövő évre vonatkozó általános elkép­zeléseket. A komoly tervezőmunka feszültségét, a kerek labda segített feloldani, de nem maradt el a délutáni focicsata sem. Iványi Károly (elvétele Szervezetten és fiatalosan A váci pályaudvarról köz­lekedő autóbusz éppúgy me­netrend szerint indult, s min­den a kialakult szokások és rend szerint történt szerdán is, mint más napokon. Az Ácsá­ra tartó járaton most is a fia­talok voltak többségben. Ta­nítás után hazautazó diákok, hangos és vidám fiatalok. Ró­juk is szó esett ezen a napon a KISZ járási bizottsága által rendezett titkári értekezleten, melyet a nagyközségben ren­deztek meg, s a Falun élő fia­talok hete alkalmából dél­előtt az évi munkát értékel­ték ki az ifjúsági szervezet járási vezetői és a területi KISZ-bizottságok munkatársai körében. Solymosi Sándor, a KISZ Pest megyei Bizottsá­gának titkára — korábban já­rási titkár — Bergmann Eri­ka járási titkár társaságában így foglalta össze a beszámo'ó és a hozzászólások megállapí­tásait; — Az eltelt időszakban úgy láttuk, hogy a szervezeti élet erősítését kell az egyik leg­fontosabb feladatnak tekinte­nünk, s bár fontos, de ez nem kizárólag a taglétszám növe­lését jelenti, hanem a szerve­zettség szinonimájaként sok, más tényezővel együtt az ész­szerűséget, a hatékonyságot, a munka politikai, tudatformáló jellegét is ide kell érteni. Mérlegre tettük a bizottságok és a titkárok munkáját, meg­állapítottuk, hogy továbbra is fontos feladatunk lesz a fia­talítás mind a tagság, mind a vezetőség soraiban. A fiatalok igényeihez, természetéhez iga­zodó módszereket kell alkal­mazni, s jobban figyelembe kell venni a különböző ifjúsá­gi rétegek sajátosságait. Vidám és tartalmas volt a fiatalok délutánja is. Alt Gyu­la, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének titkára ebből az alkalomból nyitotta meg a művelődési házban rendezett népművésze­ti kiállítást. Ezután a szín­házteremben gyülekeztek a nagyközség vendégei, ahol az acsai óvodások, a püspökhat­vani általános iskolások és a csomádi szlovák együttes leánytáncosai adtak ízelítőt a környékben élő szlovák nem­zetiségű lakosság népművé­szetéből. Kétnyelvű műsorukkal szin­te illusztrálták, mennyire át, meg átszövi egymást a Közép- Európában élő népek kultú­rája, mely egymástól nem ide­gen, közös vágyaikat, örö­meiket fogalmazták meg ben­nük a magyarok és a szlo­vákok is. Kedvesek voltak az óvodás kislányok, tehetsége­sek a püspökhatvaniak, akik nagyot nőttek azóta, hogy a tavaszon a járási nemzetiségi művészeti bemutató alkalmá­ból láttuk őket az otthoni színpadon. A csomádiak na­gyon lelkesek, s nagyon igye­keztek, hogy az otthonmara­dottak nélkül is jó legyen a produkciójuk. Suba Éva, az együttes vezetője szomorú, mert mint tőle megtudtuk, zenei vezetőjük távirati úton jelentette be; Többet nem jön a próbákra. A megszűnés ve­szélye lebeg a fejük felett Kár lenne, sokat veszítenénk. A Lapkiadó Vállalat által kezelt acsai kastélyban foly­tatódott a program. Volt tánc és ének, de a jó hangulat a munkáról folyó kötetlen vi­tákra is alkalmat adott. K. T. L Esőkabátért fonott kosarat Cserebere, kótyavetye faluból jár át rokkantkocsin Vácra. Nemes fűzből, arany­fűzből készíti a kosarakat — Tudja, hatéves koromtól az édesapám tanított meg ko­sarat fonni. Rokkantként is megélek belőle. Sajnos egy bal­eset áldozata vagyok. Régóta veszek részt az egyesület mun­kájában, minden klubnapon ott vagyok. Ügy érzem, hogy a munkámat megbecsüli a ve­zetőség. A következő asztalnál Straussz Györgyné kínálta por­tékáját. A váci csoport alapí­tó tagja ruhákat, cipőket ho­zott: —■ Van két darab lábizom- tartó is, azt is elhoztam, hát­ha kell valakinek. Ha nem fogy el a holmi, az egyesületnek ajándékozom — mondta. A harmadik asztalnál a deákvári Arany János utcai bölcsőde két dolgozója, Csu­haj Lászlóné és Sereg János- né nem kótyavetyére kínálta a portékát. Őrsi akció — Amit itt lát, az az óvo­da szoc'alista brigádjának ajándéka — mondta Seregné. — Patronáljuk a Burgundia úti szociális otthont, a Mártí­rok útjai öregek napközi ott­honát — vette át a szót Csu­haj né. — Igyekszünk a mozgáskor­látozottakon is segíteni. Szabó Tünde és Kalácska Dóra, a Báthori utcai általá­nos iskola végzős növendékei a Pinocchio őrs tagjai segítet­tek az idős embereknek a mozgásban. — Az őrsi összejövetelen be­szélgettünk arról, hogy szom­baton elvállaljuk a tolókocsik mozgatását, a csomagok cipe- lését — mondta Tünde. Nemes cél A Mozgáskorlátozottak Pest megyei Egyesületének váci vá­rosi és járási csoportja de­cember 11-én a Báthori utcai általános iskolában rendezte meg „Cserebere, kótyavetye” című akcióját. Eladni tilos — Mi az összejövetel célja? — kérdeztem ezen a napon Cseh Jánost, a városi csoport titkárát. — Hogy megszabadítsuk tagjainkat a felesleges holmik­tól, s eljuttassuk az itt össze­gyűlt ruhát, cipőt és gyógyá­szati eszközöket azoknak, akik még használhatják. Nem azo­nos értékű cikkek cserélnek gazdát. Ezért mondjuk, hogy elkótyavetyélünk bizonyos dolgokat. A kiállított tárgya­kat eladni nem szabad. Pontosan 11 órakor kezdő­dött a cserélés. Cseh János kö­szöntötte az iskola vezetőit, a megjelent tagokat, aztán a 61 éves Sípos Lajoshoz fordult: — Van egy esőkabátom, mit adsz érte? Lajos bácsi kezébe vette a viharkabátot, jó alaposan szemügyre vette, és mondta: — Egy fűzfából font kosa­rat. Az egyezség létrejött. HoQy ki járt jobban? Azt csak ők tudják. Sípos Lajos Tahitót­— Iskolánk tanulóinak, Vö­röskereszt-szervezetének és a tantestület munkájának kö­szönhető, hogy itt, a tornate­remben sor került e nemes cél megvalósítására. A teremben ezalatt folyt a cserebere. Többen el is kótya­vetyélték felesleges tárgyaikat. Nagy Péter János Köszönetnyilvánítás. Ezúton mon­dunk köszönetét a HAGY dolgo­zóinak és a szakszervezetnek, va­lamint mindazoknak az ismerő­söknek és szomszédoknak, akik szeretett és felejthetetlen halot­tunkat. Fehér Jánost utolsó útjára elkísérték, síriára koszorút, virá­got helyeztek és mély gyászunk­ban osztoztak. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Hálás kő- szönetünket fejezzük kt mind­azoknak, akik szeretett férjem, illetve édesapánk temetésén részt vettek, síriára koszorút, virágot helyeztek, táviratot küldtek és mély gyászunkban velünk együtt éreztek. Moyzes Lajosné és gyer­mekei. ISSN 01S3—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom