Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

TANÁCSKOZOTT íttmimwiTHililium mum i■■ HiniiTMTfwmi—nmiiiriiiinrnr rTTTTiiiiirwor inriTiinmiirnrTiiT~r"T---r-^f AZ ORSZÁGGYŰLÉS PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TELI ÜLÉSSZAKA XXVI. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Ára: 1,40 formt 1982. DECEMBER 17., PÉNTEK ® ELFOGADTÁK A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 1983. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT ® INTERPELLÁCIÓK HANGZOTTAK EL Csütörtökön összeült az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képvi­seletek vezetői és tagjai. legutóbbi ülésszak óta hozott törvénjterejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét: O A Magyar Népköztár­saság 1983. évi költ­ségvetésérői szóló törvény- javaslat; Interpellációk. Ezután — a napirendnek megfelelően — Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költség- vetésről szóló expozét. A téli ülésszakot Apró An- törvényhozó testületünk tu­fái, az országgyűlés elnöke domásul vette a Népköztár- nyitotta meg, majd legfelső saság Elnöki Tanácsának a HETÉNYI ISTVÁN: A SZABÁLYOZÓK BETÖLTIK FELADATAIKAT, HA A KÖVETELMÉNYEKHEZ IGAZODNAK A pénzügyminiszter beveze­tőben emlékeztetett rá, hogy az idei esztendő a gazdálkodás nemzetközi feltételeit tekint­ve rendkívül nehéz volt, en­nek ellenére megvalósítottuk a terv alapvető feladatait. A kü­lönböző intézkedések lehető­vé tették, hogy fenntartsuk az ország fizetőképességét, a ter­mére« alapvető folyamatossá­gát, a kielégítő áruellátást. A miniszter felhívta a fi­gyelmet: 1983-ban is elsőbbsé­get kell adni annak, hogy a nemzetközi fizetőképességün­ket .fenntartsuk, külkereske­delmi egyenlegünket tovább javítsuk. A terv szerint a ru- belviszonylatú kivitel a követ­kező évben 7—8 százalékkal, a behozatal 1—2 százalékkal nö­vekszik. A nem rubelviszony- latú export volumene 6 szá­zalékkal növekszik, az import pedig 1—2 százalékkal csök­ken, A nemzeti jövedelem fél-, egyszázalékos növekedését ter­vezzük és a belföldi felhaszná­lás az idei színvonalnak 98— 97 százaléka lehet. Elsősorban a felhalmozás csökken, a be­ruházások csökkenése mintegy 10 százalékos. A lakosság fogyasztása az idei színvonalhoz képest fél, egy százalékkal fog mérséklőd­ni. A fogyasztás és a lakosság egy-egy személyre jutó reál- jövedelme 1983-ban így is meghaladja, illetve éléri. az 1980. évi színvonalat, a reál­bér azonban nem éri el azt. A fogyasztói árak színvonala várhatóan 7,5 százalékkal nő, a terv azonban az alapvető fo­gyasztási cikkekre vonatkozó árintézkedést nem tartalmaz és az árszínvonal-növekedés nagyobb része az idén végre­hajtott árintézkedések hatá­sából adódik. Az átlagbérek tervezett növekedése 3,5—3,8 százalék. A népgazdasági terv szerint 1983-ban az ipari ter­melés 1—2 százalékkal, a me­zőgazdasági termelés pedig 2 —3 százalékkal növekszik. Hetényi István szólt az egyes iparágak feladatairól, a szabályozás, a vállalati irányí­tás és érdekeltségi rendszer új módozatairól, a költségve­tés részleteiről. Hangsúlyozta: a szabályozók akkor töltik be szerepüket, ha az objektív kö­vetelményekhez igazodnak. Is­mertette azokat az intézkedé­seket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tervidőszakban elkészüljön a tervezett 370— 390 ezer lakás, tovább gyara- . píthassuk az általános iskolai tantermek számát, s a kórházi ágyak száma a tervezett ütem­ben növekedjék, így a jövő év végére elérje a százezret. El­mondotta: nyugdíjakra és egyéb társadalombiztosítási célokra az idei kiadásoknál 9 százalékkal többet irányoz­tunk elő. Ez az összeg fedezi az eddigi kötelezettségekkel járó növekvő kiadásokat, és le­hetővé teszi, hogy az év dere­kától a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótlékát gyermeken­ként havi 110 forinttal fel­emeljük. A fiatal családok és a pályakezdők támogatására az egygyermekesek körében I hatéves korig a 130 forintos jövedelempótlék ennél jóval nagyobb összegű családi pót­lékká alakul át. Szeptember 1-től emelni tervezzük a kis nyugdíjjal bíró, régen nyug­díjazottaknak az ellátását; az arra rászoruló idős vagy egészségileg súlyosan károsult kis jövedelmű emberek­nek, főként egyedülállóknak a megsegítéséül a második fél­évben növelni tudjuk a taná­csok szociális segélykeretét. A társadalmi juttatások szüksé­gesnek ítélt emelését csak úgy hajthatjuk végre, ha fedeze­tét részben más jövedelmek Ä NAPIREND VITÁJA Szűrői István (Budapest, 2. vk.), a törvényjavaslat bizott­sági előadója elmondotta, hogy az előzetes viták során a képviselők elismerésre mél­tónak minősítették az idei költségvetési terv teljesítését. Eredményeink biztosítják a folyamatos átmenetet az 1983- as évre, s jó úton haladunk társadalmi, gazdasági vívmá­nyaink megvédésében. A bi­zottságok egyöntetűen java­solják az országgyűlésnek az 1983. évi állami költségvetési terv elfogadását. Mindenek­előtt egyetértettek abban, hogy a gazdálkodásban változatla­nul a népgazdasági egyensúly javítása és ennek révén nem­zetközi fizetőképességünk megőrzése élvezzen elsődle­gességet. Tóth Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár sze­gedi gyáregységének gyártás­közi ellenőre a helyi energia­takarékossági intézkedések si­Pest megyei képviselők egy cso­portja átcsoportosításával teremtjük élő, ezért egyes szervek költ­ségvetési támogatását mérsé­kelnünk kell, illetőleg ezek be­fizetési kötelezettségét növel­ni és emelni szükséges a 7000 forint feletti keresetek után fi­zetendő nyugdíjjárulékot is. A miniszter beszédének be­fejező részében kiemelte, hogy költségvetésünk kiállja a nem­zetközi összehasonlítás próbá­ját, ám végrehajtását csak rendkívül takarékos gazdál­kodással érhetjük el. S ehhez a társadalom széles körének segítsége, aktivitása szüksé­ges. keréről és vállalata exportjá nak idei növeléséről számolt be az országgyűlésnek. Felhív­ta a figyelmet, hogy a jó mun­kához a dolgozóik pontos tájé­koztatására is szükség van. Háry Béla (Győr-Sopron m., 12. vk.), az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának első titkára az új szabályozók­ról szólva megállapította, hogy most a tartalékok feltárása (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János a Népszabadságnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtök este látogatást tett a Népszabadság szerkesztőségében. A látogatásra elkísérte Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője. Berecz János, a N-épszabadság főszerkesztője a lap munkájá­ról tájékoztatta Kádár Jánost, aki a szerkesztő bizottság tag­jaival folytatott beszélgetés során az időszerű politikai kér­désekről és a pártsajtó előtt álló feladatokról szólott. Kedály-emEékhangversegiy A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakja, a vi­lág zeneirodalma és a zenepe­dagógia korszakos hatású al­kotója, Kodály Zoltán születé­sének 10U. évfordulóján, csü­törtökön este emlékhangver­senyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagy­termében. A Kodály Zoltán-emlékbi- zottság ünnepi estjén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Kodály Zoltán-emlék- bizottság elnöke, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja. Bevezetőként Láng István, a Magyar Zeneművészek Szö­vetségének főtitkára méltatta Kodály életútját. Alkotói arc­élét megrajzolva emlékeztetett arra, hogy a századforduló fia­tal . értelmiségi nemzedékével induló, tehetséges művész a születőben levő új nemzeti kultúra szellemi . közegében életre szóló indíttatást kapott az európaiság, a modernség, a népiség, a közéleti elkötele­zettség egymást kiegészítő, egymást feltételező kötelmei­ből. Személyében szétválaszt- hatatlan egységben volt jelen a művész, a tudós, a pedagó­gus és a népművelő. Ezután Köpeczi Béla műve­lődési miniszter emelkedett szólásra. — Kodály Zoltánra, a ma­gyar kultúra nagy alkotójára és ösztönzőjére emlékezünk. Ö a kultúrát a nemzeti fel- emelkedés egyik eszközeként fogta fel, és ezért törődött mindennel, ami a művelődés­sel volt kapcsolatos. Ügy akart reformot, hogy a hazai hagyo­mányokra kívánt építeni, s azt kereste: mi az a sajátos, ami­vel a magyar nép ki tudja fe­jezni önmagát, és hozzá tud járulni az egyetemes kultúrá­hoz — mondotta elöljáróban. A következőkben hangoztat­ta: Kodály maga is tudta, és műveiben elmondta, hogy a magyar nép múltja tele van megpróbáltatással és szenve­déssel. de sohasem süppedt bele a pesszimista történelem- szemléletbe: mindig a cselek­vő hazaszeretet Hirdetője volt. A felszabadulás után különö­sen táplálta az a remény, hogy — amint mondta — „itt vala­ha szép élet lesz. sőt szebb, mint valaha volt”. — Amellett, hogy mindig kereste a kultúra magyar jel­legét, sohasem zárkózott el a világ nagy értékei elől. ö írta egy helyen: „az idegen kultúra hatása nélkül elsenyved a nem­zeti kultúra. A legnagyobb nemzeti mozgalmak éppen egy- egy idegen behatás következ­ményei voltak”. Tudatosan hirdette, hogy a magyar kul­túra sajátossága az összeuró- paiság érvényesítése, s ebből programot csinált. Az emlékhangverseny részt­vevői a műsorban Kodály kó­rusműveiből hallhattak részle­teket. Kodály Zoltán, a nagy ma­gyar tudós, művész és pedagó­gus születésének 100. évfordu­lóján, csütörtökön koszorúzasi ünnepséget tartottak a Farkas­réti temetőben levő sírjánál. A kegyelet, a megemlékezés virá­gaival tisztelegtek kulturális és társadalmi életünk képviselői, a tudós művész tisztelői, hoz­zátartozói. Fogyasztási szövetkezetek küldöttközgyűlése Kapcsolat a termelőkkel Ismét benépesült a Parlament ülésterme A lakásszövetkezetek helyze­téről és a fogyasztási szövet­kezetek 1983. évi feladatairól tanácskoztak a Pest megyei fo­gyasztási szövetkezetek küldöt­tei, tegnap Budaörsön a Me­zőgép Tröszt kultúrtermében. A közgyűlésen részt vett Ba­logh László, a Pest megyei pártbizottság titkára, Kovács Antalné, a népfront megyei bi­zottságának titkára és Meny­hárt Erzsébet, a KPVDSZ me­gyei bizottságának titkára. Ugyancsak jelen volt és a vitá­ban felszólalt Vágvölgyi József, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, valamint Vla­gyimir Mlatkov, a Pest megyé­ben tartózkodó bolgár — Szó­fia megyei — szövetkezeti de­legáció vezetője. A Pest megyében működő 17 áfész, 17 takarékszövetkezet és 66 lakásszövetkezet társadalmi, gazdasági szerepe az idén to­vább erősödött — állapította meg a küldöttközgyűlés.. — A változó körülményekhez ru­galmasan, jól alkalmazkodtak és a főbb feladataikat teljesí­tették. Az 1983-as esztendőben az áfészek munkájában szem előtt kell tartani az áruellátás fo­kozott politikai jelentőségét, a lakosság közérzetét befolyásoló szerepét. Különös gondot for­dítva a napi közszükségleti cik­kek biztosítására és a kistele­pülések áruellátására — ahogy azt a fogyasztási szövetkezetek küldöttközgyűlése is kimondta. Az áruellátás és a gazdasá­gosság javításáért a közvetlen árubeszerzés került előtérbe. Elsősorban a megyei ipari szö­vetkezetekkel, vállalatokkal ér­demes szoros, közvetlen kap­csolatot kiépíteniük. Rendezze­nek az áfészek több expót, ki­helyezett árusítást, akciót ős helyi vásárt. A háztáji és a ki­segítő gazdasági termelésszer­vező munkájuk terjedjen ki a lakossági ellátáshoz szükséges élelmiszerek előállíttatására, a parlagföldek hasznosítására. Bssike Valéria látogatása Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszer­kesztője csütörtökön a Nyom­da-, a Papíripar és a Sajtó Dol­gozói Szakszervezetébe látoga­tott. Délután a szakszervezet székhazában aktívaértekezle­ten az időszerű bel- és gazda­ságpolitikai kérdésekről tájé­koztatta a Nyomda-, a Papír­ipar és a Sajtó Dolgozói Szak­szervezete elnökségének tag­jait, valamint a budapesti alapszervezetek szb-titkárait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom